Ukrajna és az Európai Unió már idén júniusban két csatlakozási tárgyalási klasztert megnyithat – számolt be az rbc.ua hírportál a Szabadság Rádióra hivatkozva.
A jelentés szerint az EU Tanácsának belső dokumentuma szerint a tárgyalási program bővítését a Budapesttel való kapcsolatok pozitív dinamikája tette lehetővé. Jelenleg sikeresen haladnak az Ukrajna és Magyarország közötti konzultációk a magyar nemzeti kisebbség jogairól.
Ez az előrelépés teszi lehetővé az európai fél számára, hogy ne egy, hanem egyszerre két tárgyalási klaszter megnyitását fontolóra vegye. A kormányközi konferenciát június 15-ére tervezik Luxemburgban. Az EU ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez a menetrend nem végleges, és még változhat.
„(Az EU Tanácsának ciprusi elnöksége – a szerk.) megerősítette célját, hogy kormányközi konferenciákat tartson a júniusi Általános Ügyek Tanácsa előtt, és nagy valószínűséggel június 15-én, a Külügyek Tanácsa után, hangsúlyozva egyúttal, hogy a folyamat jelentős rugalmasságot igényel, és az utolsó pillanatban szükséges kiigazításokat is magában foglalhat” – áll a dokumentumban.
Friedrich Merz német kancellár felszólított az Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló első tárgyalási klaszter megnyitására, hangsúlyozta, hogy a Magyarországgal fennálló kétoldalú kérdéseket külön kell rendezni – számolt be kedden az rbc.ua hírportál Merz és Magyar Péter magyar miniszterelnök közös berlini sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint a kancellár elmondta, hogy Németország megérti Budapest azon törekvését, hogy megoldja az ukrajnai magyar kisebbséggel kapcsolatos kérdéseket. „Ismereteink szerint Budapest először kétoldalú kérdéseket kíván rendezni, például az ukrajnai magyar kisebbség jogait” – tette hozzá. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ilyen megbeszélések nem akadályozhatják Ukrajna további előrehaladását az Európai Unióhoz való csatlakozás útján.
„Ennek nem szabad az európai támogatás rovására történnie, és nem szabad elvonnia a figyelmünket attól a céltól, hogy most megnyissuk az első tárgyalási klasztert Ukrajnával” – hangsúlyozta a német vezető. Így Friedrich Merz valójában felszólította az EU-tagállamokat, hogy lépjenek át az Ukrajna csatlakozásáról szóló tárgyalások gyakorlati szakaszába, a Kijev és Budapest között fennálló nézetkülönbségek ellenére.
Bosznia-Hercegovina már csak néhány reformlépésre van attól, hogy továbbléphessen az európai uniós csatlakozási folyamat következő szakaszába, ugyanakkor több százmillió eurónyi uniós támogatást kockáztat, ha nem gyorsítja fel a szükséges intézkedések végrehajtását – jelentette ki António Costa, az Európai Tanács elnöke hétfőn Szarajevóban.
Az ország jelentős fejlődést ért el az 1995-ös daytoni békemegállapodás óta, és ma már nem ugyanabban a helyzetben van, mint a háború lezárásakor – húzta alá, miután tárgyalást folytatott a háromtagú boszniai államelnökség tagjaival.
Bosznia-Hercegovina jövőjéről és a nemzetközi főképviselői hivatal szerepéről szólva az Európai Tanács elnöke kiemelte, hogy Bosznia-Hercegovina az elmúlt három évtizedben számottevő politikai, gazdasági és intézményi előrelépést tett.
„Ha ennek az országnak a jövője az Európai Unióban van, akkor ezt a célt meg fogjuk valósítani. Fontos, hogy az új főképviselő Bosznia-Hercegovina választását testesítse meg, vagyis az Európai Unióhoz való csatlakozásra törekedjen. Továbbra is együtt fogunk dolgozni az európai jövő érdekében”- szögezte le.
Az Európai Tanács elnöke rámutatott: az Európai Unió elkötelezettsége a Nyugat-Balkán iránt továbbra is erős, és a bővítés reális lehetőség maradt. Ennek bizonyítékaként említette, hogy megkezdődött Montenegró csatlakozási szerződésének kidolgozása.
„Bosznia-Hercegovinának is el kell végeznie a szükséges feladatokat. Az út nem könnyű, ugyanakkor vannak olyan eredmények, amelyek gyorsan elérhetők, ha teljesítik az uniós joghoz történő igazodás feltételeit” – mondta.
Felszólította a boszniai vezetést, hogy fogadja el az igazságügyi reform még hiányzó elemeit. Costa arra is figyelmeztetett, hogy Bosznia-Hercegovina már elveszített 108 millió eurónyi uniós támogatást, további 373 millió euró pedig veszélybe került. „Ne szalasszák el a lehetőséget, hogy biztosítsák ezeket az előnyöket” – hívta fel a figyelmet az Európai Tanács elnöke.
Denis Becirovic, a háromtagú boszniai államelnökség soros, bosnyák tagja a közös sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az ország többségében szerbek lakta részének, a boszniai Szerb Köztársaságnak a vezetése Moszkva iránymutatását követi, és akadályozza az európai integrációs folyamatot. Szerinte a nemzetközi főképviselői hivatal szerepének gyengítése visszavezethetné Bosznia-Hercegovinát a háborús kilencvenes évekbe.
Hangsúlyozta, hogy az ország európai integrációjának támogatása kulcsfontosságú, ugyanakkor a nemzetközi közösségnek fenn kell tartania azokat a mechanizmusokat, amelyek garantálják a daytoni békerendszer működését.
Emlékeztetett arra, hogy a boszniai Szerb Köztársaság vezetése az elmúlt években többször is megkérdőjelezte Bosznia-Hercegovina alkotmányos rendjét és területi integritását.
A bosnyák politikus szerint az ország jövője az Európai Unióban van, ezért elengedhetetlen az állami intézmények megerősítése és a reformok folytatása. Hozzátette, a nemzetközi közösségnek egyértelműen támogatnia kell Bosznia-Hercegovina szuverenitását, és fel kell lépnie minden olyan törekvéssel szemben, amely az ország megosztását vagy az állami intézmények gyengítését célozza.
Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró, 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. Ennek értelmében az ország két, nagy önállósággal rendelkező részből áll, a Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból.
Az egyezmény értelmében a három államalkotó nép – a bosnyák, a szerb és a horvát – egyetértésére van szükség minden döntésben, így a törvények elfogadásában is.
Friedrich Merz német kancellár levelének legfontosabb tézise Ukrajna Európai Unión belüli különleges státuszával kapcsolatban Ukrajna hangsúlyozza a teljes jogú tagság fontosságát és a tárgyalások minden klaszterének azonnali megnyitásának szükségességét – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Tarasz Kacska európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes és Andrij Szibiha külügyminiszter sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Kacska hangsúlyozta, hogy ma ez Ukrajna legfontosabb célja. „A Merz-levél egyértelműen hangsúlyozza, hogy az abban megfogalmazott összes elképzelés Ukrajna gyorsabb integrációját és az Európai Unióhoz való teljes körű csatlakozását célozza különböző formátumokban, ezt hangsúlyozzák. Ezért kiküszöbölhető annak a kockázata, hogy alternatívákról beszéljünk.”
A miniszterelnök-helyettes hozzátette, hogy már maga a javaslatok elnevezése és tartalma is megvitatandó és jóváhagyandó. Megjegyezte, hogy ez az első javaslat, és ezeket az elképzeléseket hétfőn Berlinben megvitatták.
Szibiha hangsúlyozta: „Ukrajna elnöke hangot adott álláspontjának Ukrajna tagságával kapcsolatban. Az változatlan. Miközben folynak a tárgyalások, folyamatosan keressük azt a módot, amely a tagsághoz vezethet. Van jogosultságuk, de nem helyettesíthetik a stratégiai pozíciónkat: a teljes értékű, teljes jogú tagságot az EU-ban.”
A külügyminiszter megjegyezte, hogy ezen álláspontok alapján fog hozzáállni minden olyan kezdeményezéshez, amely bizonyos fővárosokban felmerül. „Ezek nyilvánosak és nem nyilvánosak. Ismerjük ezeket a véleményeket, kikérik a véleményüket. De Ukrajna álláspontja a teljes értékű és teljes körű EU-tagság. És bemutatjuk a saját elképzelésünket is arról, hogyan tudjuk ezt elérni” – hangsúlyozta Andrij Szibiha.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Friedrich Merz német kancellár levelének legfontosabb tézise Ukrajna Európai Unión belüli különleges státuszával kapcsolatban Ukrajna hangsúlyozza a teljes jogú tagság fontosságát és a tárgyalások minden klaszterének azonnali megnyitásának szükség...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1779476700
[modified] => 1779467193
)
[title] => Ukrajna Merz különleges státuszra vonatkozó ötletével szemben teljes értékű és teljes jogú tagságot akar az EU-ban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=186949&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 186949
[uk] => 186960
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 185065
[image] => Array
(
[id] => 185065
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kacska.jpg
[original_lng] => 26022
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kacska-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kacska-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kacska.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kacska.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kacska.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kacska.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kacska.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1779458936:8
[_thumbnail_id] => 185065
[_edit_last] => 5
[views_count] => 694
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_36aa7fe0c3ffe22635c7f6716d3df2e3] =>
First personal meeting with @_OrbanAnita in Helsingborg.
We took stock of this week’s first round of bilateral expert-level consultations on national minorities and agreed to hold the second round next week.
Ukrajna 2027. január 1-jéig történő EU-csatlakozásának ötlete, amelyet Volodimir Zelenszkij elnök hangoztatott, nem fog működni, még a 2028-as csatlakozás is irreális – jelentette ki hétfőn Friedrich Merz német kancellár, számolt be az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Merz elmondta: „Zelenszkij felvetette az EU-hoz való 2027. január 1-jei csatlakozás ötletét. Ez nem fog működni. Még a 2028. január 1. is irreális.” Ugyanakkor óva intett a gyors csatlakozással kapcsolatos túlzott reményektől, megjegyezve, hogy Ukrajna nem csatlakozhat a blokkhoz háború alatt.
A kancellár szerint az országnak először szigorú kritériumoknak kell megfelelnie, a többi között a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem terén.
Ukrajna ellenzi a fokozatos európai uniós tagságot, mert meglehetősen gyorsan teljesíti a jogszabályok és egyéb normák átalakításához szükséges összes követelményt – jelentette ki szerdán Andrij Szibiha külügyminiszter a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szibiha elmondta: „Volodimir Zelenszkij elnöknek van egy álláspontja, miszerint semmilyen „póttagságot” nem fogadunk el – semmilyet. Ez egy egyértelmű álláspont. Több központ is létezik a vélemények kidolgozására és a lehetséges lépések felkutatására, de nem csak Ukrajna szempontjából.”
A külügyminiszter szerint a partnerek megértik Ukrajna álláspontját, és megértik, hogy Ukrajna minden szükséges kritériumnak igyekszik megfelelni az EU-tagság felé vezető úton.„Ma, az EU Tanácsának ülésén, amelyen részt vettem, tudomásul vették a jogszabályok elfogadásában elért haladásunkat. Az a kérdés, hogy készen állunk-e vagy sem, költői. Úgy vélem, hogy vannak kritériumok, vannak egyértelmű jelzők, és teljesítjük azokat. Nagyon gyorsan haladunk” – tette hozzá.
Szibiha azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajnának még végig kell járnia az európai integráció útját, ez elkerülhetetlen: az alkalmazkodás, a jogszabályok tömegének elfogadása tekintetében. „Higgyék el, hiszem, hogy ez nem ellenállás, mindig vannak eltérő értékelések, de ez nem ellenállás, hanem talán egy olyan helyzet elkerülése, amikor a korábbi szakaszokban néha meggondolatlanul elfogadtunk valakinek bizonyos feltételeit” – mutatott rá.
A külügyminiszter szerint lehetnek kiigazítások az álláspontokban, mert Ukrajnának meg kell védenie a gazdasági tevékenységét, de az európai normáknak Ukrajnába kell jönniük. „Az ország számára a legnagyobb előnyöket kell vizsgálnunk, amelyek multiplikátorhatást váltanak ki, nem szabad félni ettől a szótól, semmilyen kivételtől, nem szabad félni az „átmeneti időszak” kifejezéstől. Arra gondolok, amit államként, a gazdaságunkért, az emberekért meg kell védenünk, de nem szabad ellenállnunk” – összegezte Andrij Szibiha.
A Brüsszelben tartott európai uniós csúcson elfogadott zárónyilatkozat Ukrajnára vonatkozó fejezete hangsúlyozza: a Európai Tanács 25 támogató tagja mielőbbi lépéseket sürget az Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának felgyorsítása érdekében, valamint támogatja a 90 milliárd eurós hitel folyósítását – számolt be az MTI.
Ukrajna és polgárainak jövője az Európai Unióban van – jelentették ki a dokumentum elfogadását támogató uniós tagállami vezetők, majd hangsúlyozták: az Európai Bizottság értékelését követően, és figyelembe véve, hogy az Európai Unió Tanácsában a vonatkozó munka előrehaladt, azt kérik, hogy késedelem nélkül nyissák meg az első tárgyalási fejezeteket.
Közölték továbbá, hogy az Európai Tanács decemberi döntése nyomán, amely szerint az EU 90 milliárd eurós támogatási hitelt nyújt Ukrajnának a 2026-os és 2027-es évre, üdvözlik a hitelnyújtás támogatását az Európai Parlament részéről, és várják az első kifizetést április elejéig.
Hangsúlyozták a pénzügyi hozzájárulás fontosságát és a katonai támogatás fenntartását, különösen a légvédelmi rendszerek, lőszerek, drónok és rakéták eljuttatását Ukrajna energia- és más kiemelt infrastruktúrájának védelme érdekében. Ezzel összefüggésben kulcsfontosságúnak nevezték Ukrajna védelmi iparának fejlesztését, és megerősítették, hogy továbbra is átfogó politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást nyújtanak az országnak és népének.
Kijelentették, hogy támogatnak egy átfogó, igazságos és tartós békemegállapodást, amelynek az ENSZ Alapokmányán és a nemzetközi jog elvein kell nyugodnia, és amely Ukrajna számára hiteles biztonsági garanciákat nyújt. Üdvözölték a háború befejezésére irányuló diplomáciai erőfeszítéseket, és kiemelték: teljes mértékben támogatják Ukrajnát a tárgyalások alatt. Felszólították Oroszországot, hogy egyezzen bele egy teljes, feltétel nélküli és azonnali tűzszünetbe, továbbá kezdjen érdemi tárgyalásokat az igazságos és tartós béke érdekében.
Megerősítették: az Európai Unió és tagállamai továbbra is aktívan részt vesznek a béketeremtés folyamatában, összhangban az uniónak a béke előmozdítására irányuló, a szerződésekben foglalt célkitűzésével. Leszögezték: az ukrajnai békéről nem lehet Ukrajna nélkül dönteni. „Ahhoz, hogy a béke igazságos és tartós legyen, Ukrajna függetlenségének, önállóságának és területi egységének tiszteletben tartása alapvető. A határokat nem szabad erőszakkal megváltoztatni, az agresszort nem lehet megjutalmazni, és szavatolni kell Ukrajna hosszú távú biztonságát és önvédelmi képességét” – fogalmaztak a közleményben.
Elítélték továbbá Oroszországot, amiért szisztematikusan és szándékosan támadja Ukrajna polgári és energetikai infrastruktúráját, különösen a fűtési és energiatermelő létesítményeket, majd energetikai támogatást sürgettek, valamint humanitárius és polgári védelmi segítséget Ukrajna számára.
„Az Európai Unió továbbra is eltökélt, hogy fokozza a nyomást Oroszországra, és gyengítse háborús gazdaságát a háború megállítása, az érdemi béketárgyalások érdekében” – fogalmaztak a szöveg elfogadását támogató tagállami vezetők, majd sürgették az Oroszországgal szemben bevezetni tervezett 20. szankciós csomag mielőbbi elfogadását is.
Today in Florida, U.S. and Ukrainian delegations held constructive meetings as part of ongoing mediation efforts, with discussions focused on narrowing and resolving remaining items to move closer to a comprehensive peace agreement.
The American delegation included Special Envoy…
— Special Envoy Steve Witkoff (@SEPeaceMissions) March 21, 2026
Ukrajna megkapta az utolsó csatlakozási feltételeket az Európai Uniótól az utolsó három tárgyalási klaszterre vonatkozóan – közölte kedden Julija Szviridenko miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szviridenko megjegyezte: „A brüsszeli ukrán delegáció ma megkapta az Európai Uniótól a csatlakozás feltételeit az utolsó három tárgyalási klaszterre vonatkozóan.” Szerinte ezek a Versenyképesség és inkluzív fejlődés, a Zöld menetrend és fenntartható összekapcsoltság, valamint az Erőforrások, mezőgazdaság és kohéziós politika klaszterek.
Így mostantól Ukrajna rendelkezik egy teljes feltételcsomaggal, amelynek teljesítése szükséges az EU-hoz való csatlakozáshoz – a történelem során először. Decemberben az ukrán fél további három klaszterre vonatkozóan kapott feltételeket – referenciaértékeket: Az EU-csatlakozási folyamat alapjai, Belső piac és Külkapcsolatok.
„Magabiztosan haladunk a kijelölt európai integrációs úton. A következő lépések a klaszterek sikeres lezárása és a csatlakozási szerződés aláírása, amely az utolsó lépés lesz Ukrajna teljes jogú EU-tagsága felé” – tette hozzá a kormányfő.
A miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is teljesíti a csatlakozási feltételeket – végrehajtja a szükséges reformokat, intézkedéseket és jelentést tesz az EU-nak. A kormány haladéktalanul megküldi a feltételeket tartalmazó dokumentumot a Verhovna Radának a végrehajtásukkal kapcsolatos közös munka érdekében – ígérte meg Julija Szviridenko.
Az Európai Unió követelményeinek teljesítéséhez Ukrajnának körülbelül 300 törvényt kell elfogadnia – jelentette ki hétfőn Tarasz Kacska, EU- és NATO-csatlakozásért felelős miniszterelnök-helyettes az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
A jelentés szerint arra a kérdésre válaszolva, hogy hány törvényt kell a Legfelső Tanácsnak elfogadnia az európai követelmények teljesítéséhez, Kacska azt mondta: „Ha az összes feladatunkat tekintjük, az körülbelül 300 törvény.” Kifejtette, hogy a törvények egyesével történő szétválasztása helyett hatékonyabb több nagyszabású törvényjavaslatot megfogalmazni, amelyek kulcsfontosságú területeket fednek le. Például az igazságszolgáltatást, a bűnüldöző szerveket és a büntetőeljárási törvénykönyvet.
A miniszterelnök-helyettes elmondása szerint a közelgő projektek között szerepelni fog egy nagy blokk a frissített korrupcióellenes stratégiáról is. Ez lesz a korrupcióellenes stratégia második generációja. Magában foglalja az állam minden lépésének, minden döntésének és eljárásának elemzését, valamint azt, hogy min kell javítani.
„A stratégia első generációja nagyon jól működött, nem minden valósult meg pontosan száz százalékban, de a megvalósítás szintje elég magas, és segít megtisztítani a bürokráciában található ilyen korrupciót generáló tényezőket. Ezért nagyon fontos ez a frissített korrupcióellenes stratégia, amely a jogállamiság területére is összpontosít majd, ahol lehet valamit javítani” – mondta Kacska. Hozzátette, hogy a stratégia pénzügyi ellenőrzést és auditot is biztosít.
Robert Fico vasárnap, a Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel folytatott megbeszélését követően Pozsonyban azt állította, hogy a kijevi vezetés szándékosan késlelteti a közép-európai országokat orosz olajjal ellátó Barátság vezeték újraindítását. Szerinte ezzel Ukrajna nyomást próbál gyakorolni Magyarországra, hogy Budapest változtasson Ukrajna jövőbeli uniós csatlakozásával kapcsolatos elutasító álláspontján.
Az ukrán külügyminisztérium csütörtökön arról számolt be, hogy a Barátság-vezetéken orosz támadás miatt január 27. óta felfüggesztették az olajszállítást.
„Olyan értesüléseink vannak, hogy a vezetéket már megjavíthatták” – mondta Fico.
Az olajjal kapcsolatos helyzetet Magyarország ellen irányuló politikai zsarolásnak tekintem Magyarországnak Ukrajna EU-tagságával kapcsolatos kompromisszumot nem tűrő álláspontja miatt
– hangsúlyozta a szlovák kormányfő.
Robert Fico szerint ez a nyomásgyakorlás úgy néz ki, hogy „amennyiben Magyarország beleegyezik az uniós tagságba, úgy talán ismét érkezhet olaj”. Az ukrán külügyminisztérium egyelőre nem reagált megkeresésekre az ügyben.
A szlovák miniszterelnök arról is szót ejtett, hogy Pozsony abban az esetben járulna hozzá Ukrajna európai integrációjához, ha Kijev minden szükséges előfeltételt teljesít. Kiemelte egyben, hogy a tagjelölt Szerbia, Albánia és Montenegró sokkal jobban felkészült a csatlakozásra, mint Ukrajna.
Robert Fico mindemellett elmondta, hogy nem tudja biztosan, ki a felelős a vezeték megrongálásáért. „Annyi hazugság volt mindkét féltől, hogy nem tudom biztosra megmondani, ki bombázta, vagy semmisítette meg az olajinfrastruktúra egy részét” – tette hozzá.
