Ukrajna és Moldova jelentős előrelépést tett a kulcsfontosságú reformok végrehajtásában, a jelenlegi kihívásokkal teli körülmények ellenére, és mindkét ország készen áll arra, hogy hivatalosan is megnyissa az összes tárgyalási klasztert – jelentette ki pénteken az Európai Bizottság szóvivője az rbc.ua hírportálnak nyilatkozva.
Mint a szóvivő elmondta: „Egyértelmű, hogy mind Moldova, mind Ukrajna elkötelezett az EU-csatlakozás felé vezető úton. Nagyon nehéz körülmények között haladtak előre a kulcsfontosságú reformokkal, és jelentős előrelépést tettek. Mindkét ország rekordidő alatt befejezte a tárgyalási klaszterek megnyitásához szükséges technikai munkát.”
A szóvivő szerint az Európai Bizottság álláspontja egyértelmű: Ukrajna és Moldova elvégezte a feladatát, és készen áll az összes tárgyalási klaszter hivatalos megnyitására. Hozzátette, hogy az Európai Bizottság elvégezte az összes előkészítő munkát, és most a tanácson a sor, hogy döntsön. Jelezte, hogy az Európai Bizottság készen áll arra, hogy szükség esetén támogassa az Európai Tanácsot.
„Mindenképpen felszólítjuk a tagállamokat, hogy tegyenek előrelépést ebben a kérdésben, lehetővé téve mindkét ország számára, hogy hivatalosan is folytassa a munkáját” – mondta az Európai Bizottság szóvivője.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna és Moldova jelentős előrelépést tett a kulcsfontosságú reformok végrehajtásában, a jelenlegi kihívásokkal teli körülmények ellenére, és mindkét ország készen áll arra, hogy hivatalosan is megnyissa az összes tárgyalási klasztert.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1777065660
[modified] => 1777061432
)
[title] => Ukrajna és Moldova rohamléptekkel halad az európai uniós csatlakozás felé
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=184449&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 184449
[uk] => 184454
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 184450
[image] => Array
(
[id] => 184450
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/eu-1.jpg
[original_lng] => 85019
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/eu-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/eu-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/eu-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/eu-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/eu-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/eu-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/eu-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1777051829:2
[_thumbnail_id] => 184450
[_edit_last] => 12
[views_count] => 540
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 35828931000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 11
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Kiemelt téma
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 76832
[1] => 1201
[2] => 63
)
[tags_name] => Array
(
[0] => EU-bővítés
[1] => Moldova
[2] => Ukrajna
)
)
[1] => Array
(
[id] => 182986
[content] =>
Marta Kos, az EU bővítési biztosa üdvözölte, hogy a Legfelső Tanács kedden elfogadott egy sor olyan törvényt, amelyek fontosak Ukrajna európai integrációja és a nemzetközi pénzügyi támogatások megszerzése szempontjából, számolt be a Jevropejszka Pravda a biztos X-en közzétett bejegyzésére hivatkozva.
Kos azt írta, hogy üdvözli a parlamentben elért „pozitív előrelépést”, amely április 7-én jóváhagyott egy sor, az európai integrációval, valamint az EU és az IMF pénzügyi támogatásával kapcsolatos törvénytervezetet.
„Köszönöm Ruszlan Sztefancsuk házelnöknek és Julija Szviridenko miniszterelnöknek vezető szerepüket. Ez több mint 2 milliárd eurónyi rendkívül fontos finanszírozás felszabadításában segít majd Ukrajna pénzügyi szükségleteinek stabilizálásában nyárig. Ez egyben bizonyítéka annak, hogy a Legfelső Tanács elkötelezett Ukrajna európai integrációs útja iránt”, kommentálta Marta Kos.
Katarina Maternova EU-nagykövet szintén üdvözölte a parlament keddi szavazásának eredményét.
[type] => post
[excerpt] => Marta Kos, az EU bővítési biztosa üdvözölte, hogy a Legfelső Tanács kedden elfogadott egy sor olyan törvényt, amelyek fontosak Ukrajna európai integrációja és a nemzetközi pénzügyi támogatások megszerzése szempontjából.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1775745900
[modified] => 1775720917
)
[title] => Kos, az EU bővítési biztosa üdvözölte a parlament által elfogadott fontos törvényeket
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=182986&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 182986
[uk] => 182974
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 182976
[image] => Array
(
[id] => 182976
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/409191-marta-kos-gettyimages-new-960x380-0.webp
[original_lng] => 67712
[original_w] => 960
[original_h] => 500
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/409191-marta-kos-gettyimages-new-960x380-0-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/409191-marta-kos-gettyimages-new-960x380-0-300x156.webp
[width] => 300
[height] => 156
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/409191-marta-kos-gettyimages-new-960x380-0-768x400.webp
[width] => 768
[height] => 400
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/409191-marta-kos-gettyimages-new-960x380-0.webp
[width] => 960
[height] => 500
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/409191-marta-kos-gettyimages-new-960x380-0.webp
[width] => 960
[height] => 500
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/409191-marta-kos-gettyimages-new-960x380-0.webp
[width] => 960
[height] => 500
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/409191-marta-kos-gettyimages-new-960x380-0.webp
[width] => 960
[height] => 500
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1775710117:12
[_thumbnail_id] => 182976
[_edit_last] => 12
[views_count] => 470
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 817367925002
[_oembed_efaf81471e31ff03683699c4a5c6eca8] =>
I met with the Prime Minister of Slovakia, @RobertFicoSVK, in Yerevan. Ukraine is open to constructive dialogue with Slovakia and is interested in developing strong relations.
We discussed cooperation across various areas and holding a government meeting in the format of an… pic.twitter.com/ZaWAiDKZm5
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 4, 2026
Marta Kos, az Európai Bizottság bővítési biztosa kedden kijelentette, hogy Ukrajna 2027-es EU-csatlakozása lehetetlen, az a béke megteremtésétől és a reformok végrehajtásától függ – számolt be az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli–amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Kos hangsúlyozta: „Ebben a teremben mindenki tudja, hogy Ukrajna számára lehetetlenség, hogy az EU tagja legyen 2027. január 1-jén.” Szerinte Ukrajnának a tagság elnyeréséhez két kulcsfontosságú feltételt kell teljesítenie – békét kell teremtenie, és végre kell hajtania a szükséges reformokat.
„Először békére van szükségünk – ez fontos –, azután reformokat kell végrehajtanunk… a befektetők, mint tudják, csak akkor mennek Ukrajnába, ha pénzt tudnak keresni, és ha a befektetéseik biztonságban vannak” – tette hozzá az európai biztos.
Marta Kos ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ukrajna már most is fontos partnere az EU-nak az innováció, a védelem és más stratégiai területeken, amelyek erősíthetik a blokk versenyképességét.
I met with the Prime Minister of Slovakia, @RobertFicoSVK, in Yerevan. Ukraine is open to constructive dialogue with Slovakia and is interested in developing strong relations.
We discussed cooperation across various areas and holding a government meeting in the format of an… pic.twitter.com/ZaWAiDKZm5
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 4, 2026
A bővítés terén az Európai Unió nem köthet kompromisszumot a jogállamiság, a demokrácia, az alapvető jogok, illetve a közös kül- és biztonságpolitikának való megfelelés tekintetében – jelentette ki Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos Strasbourgban kedden.
Az Európai Parlament plenáris ülésének az uniós bővítési stratégiáról folytatott vitáján Marta Kos kijelentette: csak az érdemalapú megközelítésnek szabad érvényesülnie, nem lehetnek „trójai falovak” olyan országok, amelyek majd belülről ássák alá az uniót.
Szavai szerint csak olyan országok csatlakozhatnak az EU-hoz, amelyek erős és ellenálló demokráciák, ugyanis ellen kell tudniuk állni Oroszország és mások mérgező befolyásának. Szavai szerint Georgiában látható, hogy mi történik akkor, ha Oroszország felülkerekedik: egy autokratikus rendszer elnyomja a demokratikus megnyilvánulásokat.
Kijelentette: nem jelent különleges státuszt az, ha valamely ország az elmúlt időszakban éllovas volt a csatlakozási folyamata során. Ez vonatkozik Montenegróra, Albániára, Moldovára és Ukrajnára is. A haladást újból és újból reformokkal kell megerősíteni, ezzel növelhető a törekvés hitelessége. Ugyanakkor a hitelesség „kétirányú”, ami azt jelenti, ha a tagjelölt országok kézzel fogható reformokkal érnek el haladást, akkor az Európai Uniónak is lépnie kell – mondta.
„A bővítés ma sokkal többről szól, mint magáról a bővítésről. A bővítés arról is szól, hogy biztosítsuk a békét, a biztonságot, a jólétet Európában” – fogalmazott.
Az uniós biztos örömét fejezte ki amiatt, hogy az Európai Parlament támogatja a fokozatos integrációt, ugyanis – mint kifejtette – a Nyugat-Balkán országai, valamint Ukrajna és Moldova esetében ezzel felgyorsíthatók az integrációs folyamatok.
Kijelentette: a bővítésnek belülről is meg kell erősítenie az Európai Uniót, ami felkészülést tesz szükségessé az EU részéről, hogy biztosítsa a kibővült közösség hatékony működését.
„Azáltal, hogy segítjük a jelölt országokat, a tagállamok érdekét szolgáljuk” – fogalmazott Marta Kos, majd hozzátette: a bővítés által a demokrácia jelentette biztonsági hálót ki kell terjeszteni az egész európai kontinensre.
Ferenc Viktória, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a vita során elmondott felszólalásában hangsúlyozta: amíg Ukrajnában emberek halnak meg a kényszersorozás és az emberi jogok semmibevétele következtében, addig megengedhetetlen az ország uniós csatlakozási folyamatában való továbblépés. Az érintettek halála nem véletlen tragédia, hanem az ukrán állam ezt megengedő hozzáállása és az Európai Bizottság tétlenségének a következménye – mondta.
„A háború tragédia, de nem adhat felmentést arra, hogy Ukrajna félretegye alapvető jogi és erkölcsi kötelezettségeit. Az Európai Unió pedig nemcsak embereket hagy magára ezzel a politikával, hanem a saját hitelességét is veszélyezteti” – fogalmazott Ferenc Viktória.
[type] => post
[excerpt] => A bővítés terén az Európai Unió nem köthet kompromisszumot a jogállamiság, a demokrácia, az alapvető jogok, illetve a közös kül- és biztonságpolitikának való megfelelés tekintetében – jelentette ki Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos Strasbo...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1773244140
[modified] => 1773233449
)
[title] => Kos: az Európai Unió bővítésnél csak az érdemalapú megközelítés számíthat, „trójai falovakat” nem lehet felvenni
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=180487&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 180487
[uk] => 180595
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 180489
[image] => Array
(
[id] => 180489
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/kos.png
[original_lng] => 1072288
[original_w] => 1315
[original_h] => 826
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/kos-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/kos-300x188.png
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/kos-768x482.png
[width] => 768
[height] => 482
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/kos-1024x643.png
[width] => 1024
[height] => 643
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/kos.png
[width] => 1315
[height] => 826
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/kos.png
[width] => 1315
[height] => 826
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/kos.png
[width] => 1315
[height] => 826
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1773308244:2
[_thumbnail_id] => 180489
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 785
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 757185145002
[_oembed_efaf81471e31ff03683699c4a5c6eca8] =>
I met with the Prime Minister of Slovakia, @RobertFicoSVK, in Yerevan. Ukraine is open to constructive dialogue with Slovakia and is interested in developing strong relations.
We discussed cooperation across various areas and holding a government meeting in the format of an… pic.twitter.com/ZaWAiDKZm5
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 4, 2026
Európa számára az egyik fontos elem az igazságos és tartós béke Ukrajnában, valamint az EU felkészültsége erre.
Marta Kos, az Európai Bizottság bővítésért felelős biztosa felvázolta a tagjelölt országok blokkhoz való csatlakozásának útján felmerülő főbb kihívásokat és feladatokat, és felszólított arra, hogy Ukrajna csak az összes reform végrehajtása után váljon teljes jogú taggá, hangzott el a pénteki, az EU jövőbeli bővítéséről szóló tallinni konferencián, jelentette az Ukrinform.
„Néhány évvel ezelőtt a bővítés teljes támogatottsága tagállamainkban 37% volt. Ma az ukrajnai háború miatt ez az arány 56%-ra nőtt. Ez egy nagy ugrás. Ez a növekedés azonban jelentős különbségeket rejt az Unión belül” – mondta a biztos.
Elmondása szerint a geopolitikai változások sokkal ellenségesebbé tették a bővítés környezetét.
„Bővítési modellünk időt, stabilitást és fokozatos reformokat igényel. A mai geopolitikai környezet azonban instabil és gyakran kényszerítő jellegű” – mondta Kos. Ezzel összefüggésben öt kulcsfontosságú szempontot vázolt fel, amelyeket figyelembe kell venni.
Először is, a reformok egyszerűsítésének mellőzése.
„A korrupció elleni küzdelem és a demokratikus intézmények kiépítése továbbra is az EU bővítésének sarokkövei. A teljes jogú EU-tagság soha nem történhet ezen alapvető reformok rovására” – mondta.
Másodszor, óva intett a potenciális „trójai faló” veszélyektől.
„A 2004-es tanulság az, hogy garanciákra van szükségünk, amelyek biztosítják, hogy az új tagok betartják a szabályokat, és hogy az Uniónk egységes maradjon, még 5, 10 vagy 20 év múlva is” – mondta az európai biztos.
Harmadszor, az EU-nak fel kell készülnie az új tagállamok fogadására.
„Tudnunk kell, hogy a közelgő bővítés milyen hatással lesz a kulcsfontosságú szakpolitikai területekre, a költségvetésünkre és az irányítási struktúráinkra. Polgáraink azt kérdezik, mit jelent számukra a bővítés? A szociális védelmi modelljükre nézve? És hogyan fogja befolyásolni demokratikus elveinket és a jogállamiságot?” – mondta a biztos.
A negyedik elem az, hogy sokkal gyorsabban meg kell szerezni a jövőbeli uniós polgárok jóváhagyását.
„Külső erőkkel nézünk szembe, amelyek aláásni és destabilizálni akarják Európát, és olyan belső mozgalmakat látunk a tagjelölt országainkban, amelyek tévesen zsákutcaként ábrázolják a bővítési folyamatot” – mondja Marta Kos.
Az ötödik elem az igazságos és tartós béke Ukrajnában, valamint az EU felkészültsége erre – hangsúlyozta.
„Bár nem látjuk előre a folyamatban lévő béketárgyalások kimenetelét, tudjuk, hogy egész Európában új valóságot fognak teremteni. Ez mindannyiunk számára fontos kérdéseket vet fel: készen állunk-e arra, amit ez az új valóság megkövetel?” – mondta.
Az európai biztos szerint ezekben a megbeszélésekben Ukrajna EU-integrációja – egy békemegállapodás végrehajtásának és talán a messzemenő biztonsági garanciáknak a hátterében – minden bizonnyal új lendületet fog adni.
Amikor ez megtörténik – mondja Kos –, az EU-nak készen kell állnia arra, hogy leküzdje az alapvető reformok teljes körű végrehajtásához szükséges időigényt, valamint a határozott fellépés szükségességét Ukrajna és Európa tartós békéjének biztosítása érdekében.
Az Európai Bizottság nem hívta meg Georgiát az EU bővítési fórumára, amelyet november 18-án Brüsszelben tartanak meg, számolt be Guillaume Mercier, az Európai Bizottság képviselője, idézte a Sova News portál.
Mercier megjegyezte, hogy az EB jelentése kifejezetten kimondja, hogy Georgia egyre inkább eltávolodik az Európai Uniótól. A dokumentum hangsúlyozza, hogy az európai integrációhoz szükséges reformok terén jelentős a lemaradás, ami példa nélküli egy tagjelölt ország esetében.
„A helyzet az elmúlt hónapokban romlott, és a demokrácia fejlődésében visszaesést tapasztalunk” – mondta.
Mercier arra is emlékeztetett, hogy Brüsszel csökkentette a politikai kapcsolatokat a grúz kormánnyal, és csak azokat hagyta meg, amelyek a válságból való kilábalásra irányulnak.
Jelenleg kilenc ország kopogtat az Európai Unió kapuján abban bízva, hogy hamarosan a közösség tagjává válhat. Az EU bővítési folyamata azonban gyakorlatilag elakadt az elmúlt évtizedben.
Észak-Macedónia 2004-ben, Montenegró és Szerbia 2008-ban, Albánia 2009-ben nyújtotta be a csatlakozási kérelmét, de még mindig messze vannak a tagságtól. Az utolsóként csatlakozó Horvátországnak az egész folyamat csupán tíz évig tartott. A tagállamok azonban sokkal óvatosabbak lettek azóta.
„A tagsághoz sokkal több feltételnek kell megfelelni. Számos szabályt kell betartani, biztosítani kell a jogállamiságot, át kell ültetni az uniós jogot a belső jogba és meg kell felelni több olyan referenciaértéknek, ami régen nem létezett. A geopolitikai helyzet is sokkal nagyobb kihívást okoz” – magyarázta egy az Európai Néppárthoz kötődő agytröszt, a Wilfried Martens Európai Tanulmányok Központjának kutatója, Teona Lavrelashvili.
A fő akadály az, hogy a csatlakozási folyamat legtöbb döntését egyhangúlag kell meghozniuk a tagállamoknak. Így akár egyetlen ország ellenállása is évekre meg tudja akasztani a folyamatot. A rekorder Törökország, ők 38 éve adták be a kérelmüket, de a közeljövőben nincs esély az ország csatlakozására.
Uniós berkekben felmerült egy megoldás a patthelyzet feloldására: egyesek azt javasolják, hogy az új tagállamok ne teljes tagságot kapjanak, hanem részlegest, vétójog nélkül. Erről a javaslatról azonban még nem tárgyalták érdemben a tagállamok vezetői.
Az Európai Bizottság hétfőn befejezte az ukrán jogszabályok átvilágítási folyamatát, ami minden eddiginél gyorsabban történt – jelentette ki Marta Kos, az Európai Bizottság bővítési biztosa Ungváron, számolt be az rbc.ua hírportál az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva.
Jelentés szerint Kos elmondta: „Kárpátaljáról kezdem háromnapos ukrajnai látogatásomat, és nagyon szimbolikus, hogy ma itt vagyok – ma befejeztük az ukrán jogszabályok átvilágításának folyamatát.”
A bővítési biztos szerint az átvilágítási folyamat részeként az Európai Bizottság szakértői 100 ezer oldalnyi ukrán jogszabályt tanulmányoztak, és összehasonlították azokat a vonatkozó uniós jogszabályokkal.
„Kevesebb mint egy év alatt befejeztük ezt a folyamatot. Ez gyorsabb, mint bármi, amit valaha is csináltunk” – jegyezte meg Marta Kos, hozzátéve, hogy az Európai Bizottság most már tudja, hogyan kell továbblépni, amit ő Kijevben fel akarja vetni ezt a kérdést az ukrán tisztviselőknek.
I met with the Prime Minister of Slovakia, @RobertFicoSVK, in Yerevan. Ukraine is open to constructive dialogue with Slovakia and is interested in developing strong relations.
We discussed cooperation across various areas and holding a government meeting in the format of an… pic.twitter.com/ZaWAiDKZm5
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 4, 2026
A 2022. június 23-i brüsszeli csúcstalálkozón az Európai Tanács megadta Ukrajnának az EU tagjelölt státuszát. Kijev számos fontos reform végrehajtását vállalta, amelyek többek között a jogállamisággal, az oligarchákkal és a korrupcióval kapcsolatosak. Az Európai Bizottság október 30-án éves értékelést nyújt be azEUtagságra jelentkező országok előrehaladásáról. Ez Ukrajnára is vonatkozik – nyilatkozta Katarina Maternova, az Európai Unió ukrajnai nagykövete a Szuszpilni-nek október 18-án, pénteken.
Egyebek mellett rámutatott a sajtó a civil társadalomban betöltött szerepére, és megjegyezte, hogy jelentős szerepet játszanak a korrupció és a dezinformáció elleni küzdelemben.
Maternova megjegyezte, hogy az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni teljes körű inváziójának kezdete óta az EU mintegy 15 millió eurót költött csaknem 15 korrupcióval és visszaélésekkel kapcsolatos tényellenőrzéssel foglalkozó sajtóorgánum támogatására.
„Úgy gondolom, hogy Ukrajna különleges helyzetben van, mert pénzhiány vann Háborút vív, és ez sok életbe és pénzbe kerül. Ezért az Európai Unió azok közé tartozik, akik határozottan támogatják a független tömegtájékoztatást”, mondta a nagykövet.
Maternova elmondta, hogy személyesen vett részt a regionális médiának tartott szemináriumokon, ahol újságírókat képeznek. Elmondása szerint a független tömegtájékoztatás és támogatásuk alapvető szerepet játszik Ukrajna európai integrációjának folyamatában
„Azaz kevesebb mint két hét múlva láthatjuk az úgynevezett bővítési csomag 2024-es kiadását. Az Európai Bizottság évente értékeli az előrehaladást, ennek alapján értékelik az EU-tagságra pályázó országokat. Ukrajnát is értékelni fogják”, mondta a nagykövet.
Regarding the European Union: this year, our Government must ensure readiness across all negotiation clusters. We understand that delays in Ukraine’s accession process are not caused by Ukraine. We will continue working with the EU to ensure promises made are fulfilled. This is a…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 21, 2025
Az Európai Unió bővítése „geostratégiai szükségszerűség” – jelentette ki kedden Petr Pavel cseh elnök, aki a Csehország uniós csatlakozásának 20. évfordulójára Prágába érkezett Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnökkel közösen tartott sajtóértekezletet.
„Ha a nyugat-balkáni államokat, Ukrajnát, Moldovát és Georgiát túl sokáig váratjuk a küszöbön, olyan szereplőknek szolgáltatjuk ki őket, mint Oroszország, amely sem az európaiakra nézve, sem Európára nézve nem jelent jót” – fogalmazott Pavel, a NATO katonai bizottságának korábbi elnöke.
Petr Fiala cseh kormányfő hangsúlyozta, hogy ezek az országok a Nyugathoz tartoznak. „Adjuk meg nekik ezt az esélyt, és használjuk ki minél jobban a lehetőséget, amit a bővítés jelent” – fűzte hozzá.
Pavel felszólította a jelölt országokat, hogy készüljenek komolyan az eljövendő csatlakozásra, és ebben felajánlotta Csehország segítségét saját tapasztalatainak megosztásával. A cseh elnök európai uniós reformokat is sürgetett, mert mint mondta: az uniónak „határozottan” fejlődnie kell.
Az Európai Unió eddigi legnagyobb bővítési hullámának keretében 2004. május elsejével csatlakozott Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Málta és Ciprus.
