Az Európai Bizottság nem hívta meg Georgiát az EU bővítési fórumára, amelyet november 18-án Brüsszelben tartanak meg, számolt be Guillaume Mercier, az Európai Bizottság képviselője, idézte a Sova News portál.
Mercier megjegyezte, hogy az EB jelentése kifejezetten kimondja, hogy Georgia egyre inkább eltávolodik az Európai Uniótól. A dokumentum hangsúlyozza, hogy az európai integrációhoz szükséges reformok terén jelentős a lemaradás, ami példa nélküli egy tagjelölt ország esetében.
„A helyzet az elmúlt hónapokban romlott, és a demokrácia fejlődésében visszaesést tapasztalunk” – mondta.
Mercier arra is emlékeztetett, hogy Brüsszel csökkentette a politikai kapcsolatokat a grúz kormánnyal, és csak azokat hagyta meg, amelyek a válságból való kilábalásra irányulnak.
Jelenleg kilenc ország kopogtat az Európai Unió kapuján abban bízva, hogy hamarosan a közösség tagjává válhat. Az EU bővítési folyamata azonban gyakorlatilag elakadt az elmúlt évtizedben.
Észak-Macedónia 2004-ben, Montenegró és Szerbia 2008-ban, Albánia 2009-ben nyújtotta be a csatlakozási kérelmét, de még mindig messze vannak a tagságtól. Az utolsóként csatlakozó Horvátországnak az egész folyamat csupán tíz évig tartott. A tagállamok azonban sokkal óvatosabbak lettek azóta.
„A tagsághoz sokkal több feltételnek kell megfelelni. Számos szabályt kell betartani, biztosítani kell a jogállamiságot, át kell ültetni az uniós jogot a belső jogba és meg kell felelni több olyan referenciaértéknek, ami régen nem létezett. A geopolitikai helyzet is sokkal nagyobb kihívást okoz” – magyarázta egy az Európai Néppárthoz kötődő agytröszt, a Wilfried Martens Európai Tanulmányok Központjának kutatója, Teona Lavrelashvili.
A fő akadály az, hogy a csatlakozási folyamat legtöbb döntését egyhangúlag kell meghozniuk a tagállamoknak. Így akár egyetlen ország ellenállása is évekre meg tudja akasztani a folyamatot. A rekorder Törökország, ők 38 éve adták be a kérelmüket, de a közeljövőben nincs esély az ország csatlakozására.
Uniós berkekben felmerült egy megoldás a patthelyzet feloldására: egyesek azt javasolják, hogy az új tagállamok ne teljes tagságot kapjanak, hanem részlegest, vétójog nélkül. Erről a javaslatról azonban még nem tárgyalták érdemben a tagállamok vezetői.
Az Európai Bizottság hétfőn befejezte az ukrán jogszabályok átvilágítási folyamatát, ami minden eddiginél gyorsabban történt – jelentette ki Marta Kos, az Európai Bizottság bővítési biztosa Ungváron, számolt be az rbc.ua hírportál az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva.
Jelentés szerint Kos elmondta: „Kárpátaljáról kezdem háromnapos ukrajnai látogatásomat, és nagyon szimbolikus, hogy ma itt vagyok – ma befejeztük az ukrán jogszabályok átvilágításának folyamatát.”
A bővítési biztos szerint az átvilágítási folyamat részeként az Európai Bizottság szakértői 100 ezer oldalnyi ukrán jogszabályt tanulmányoztak, és összehasonlították azokat a vonatkozó uniós jogszabályokkal.
„Kevesebb mint egy év alatt befejeztük ezt a folyamatot. Ez gyorsabb, mint bármi, amit valaha is csináltunk” – jegyezte meg Marta Kos, hozzátéve, hogy az Európai Bizottság most már tudja, hogyan kell továbblépni, amit ő Kijevben fel akarja vetni ezt a kérdést az ukrán tisztviselőknek.
A 2022. június 23-i brüsszeli csúcstalálkozón az Európai Tanács megadta Ukrajnának az EU tagjelölt státuszát. Kijev számos fontos reform végrehajtását vállalta, amelyek többek között a jogállamisággal, az oligarchákkal és a korrupcióval kapcsolatosak. Az Európai Bizottság október 30-án éves értékelést nyújt be azEUtagságra jelentkező országok előrehaladásáról. Ez Ukrajnára is vonatkozik – nyilatkozta Katarina Maternova, az Európai Unió ukrajnai nagykövete a Szuszpilni-nek október 18-án, pénteken.
Egyebek mellett rámutatott a sajtó a civil társadalomban betöltött szerepére, és megjegyezte, hogy jelentős szerepet játszanak a korrupció és a dezinformáció elleni küzdelemben.
Maternova megjegyezte, hogy az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni teljes körű inváziójának kezdete óta az EU mintegy 15 millió eurót költött csaknem 15 korrupcióval és visszaélésekkel kapcsolatos tényellenőrzéssel foglalkozó sajtóorgánum támogatására.
„Úgy gondolom, hogy Ukrajna különleges helyzetben van, mert pénzhiány vann Háborút vív, és ez sok életbe és pénzbe kerül. Ezért az Európai Unió azok közé tartozik, akik határozottan támogatják a független tömegtájékoztatást”, mondta a nagykövet.
Maternova elmondta, hogy személyesen vett részt a regionális médiának tartott szemináriumokon, ahol újságírókat képeznek. Elmondása szerint a független tömegtájékoztatás és támogatásuk alapvető szerepet játszik Ukrajna európai integrációjának folyamatában
„Azaz kevesebb mint két hét múlva láthatjuk az úgynevezett bővítési csomag 2024-es kiadását. Az Európai Bizottság évente értékeli az előrehaladást, ennek alapján értékelik az EU-tagságra pályázó országokat. Ukrajnát is értékelni fogják”, mondta a nagykövet.
Regarding the European Union: this year, our Government must ensure readiness across all negotiation clusters. We understand that delays in Ukraine’s accession process are not caused by Ukraine. We will continue working with the EU to ensure promises made are fulfilled. This is a…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 21, 2025
Az Európai Unió bővítése „geostratégiai szükségszerűség” – jelentette ki kedden Petr Pavel cseh elnök, aki a Csehország uniós csatlakozásának 20. évfordulójára Prágába érkezett Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnökkel közösen tartott sajtóértekezletet.
„Ha a nyugat-balkáni államokat, Ukrajnát, Moldovát és Georgiát túl sokáig váratjuk a küszöbön, olyan szereplőknek szolgáltatjuk ki őket, mint Oroszország, amely sem az európaiakra nézve, sem Európára nézve nem jelent jót” – fogalmazott Pavel, a NATO katonai bizottságának korábbi elnöke.
Petr Fiala cseh kormányfő hangsúlyozta, hogy ezek az országok a Nyugathoz tartoznak. „Adjuk meg nekik ezt az esélyt, és használjuk ki minél jobban a lehetőséget, amit a bővítés jelent” – fűzte hozzá.
Pavel felszólította a jelölt országokat, hogy készüljenek komolyan az eljövendő csatlakozásra, és ebben felajánlotta Csehország segítségét saját tapasztalatainak megosztásával. A cseh elnök európai uniós reformokat is sürgetett, mert mint mondta: az uniónak „határozottan” fejlődnie kell.
Az Európai Unió eddigi legnagyobb bővítési hullámának keretében 2004. május elsejével csatlakozott Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Málta és Ciprus.
Az európai uniós bővítés értéke a hosszú távú béke, stabilitás, biztonság és jólét szavatolása – mondta Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos Brüsszelben, a délkelet-európai demokrácia csúcstalálkozó (SEEDEM) miniszteri szintű konferenciáján kedden.
A politikus szerint a jelentősen megváltozott geopolitikai és geostratégiai helyzet talán egyetlen pozitív hozadéka, hogy a bővítés mára az egyik legfontosabb prioritás lett, nemcsak az Európai Unióban, hanem azon kívül is.
Úgy vélte, három ország, Ukrajna, Grúzia és Moldova megmutatta az uniónak, hogy a bővítés kérdését vegye sokkal komolyabban, mint azt az előző mandátum idején tette. Immár 21 éve annak, hogy az EU a Nyugat-Balkán országai számára csatlakozást ígért – emlékeztetett.
Várhelyi Olivér hangsúlyozta: világossá vált, hogy az uniós vezetők a Nyugat-Balkánnal és a keleti partnerekkel tervezett bővítést a következő, ősszel kezdődő ötéves mandátum három legfontosabb prioritása egyikének tekintetik.
„Reméljük tehát, hogy a következő Európai Bizottság a bővítés bizottsága lesz” – fogalmazott.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a csatlakozási folyamat „nem egyirányú utca”, vannak ugyanis kritériumok, amelyeket teljesíteni kell. A bővítési folyamat nemcsak átalakulás, hanem a jövendőbeli tagok Európai Unióba való integrálásának folyamata is.
Az integráció azt jelenti, hogy az unióba vágyó országoknak olyan jogrendszerrel kell rendelkezniük, amely képes érvényesíteni mindazokat a szabályokat, amelyek az unióban vannak – mondta, hozzátéve: szilárd demokráciának kell lenniük, a jogállamiságnak érvényesülnie kell, és egyértelmű elkötelezettségnek kell megvalósulna a jószomszédi viszonyban. Végezetül akaratra és cselekvésre van szükség a hosszú távú béke és biztonság megteremtéséhez. Az Európai Unió segíteni fog ezek elérében, de a bővítés feltételeinek teljesülniük kell – húzta alá.
Elmondta, hogy az Európai Unió az integráció elősegítésére már 2020-ban létrehozta a Nyugat-Balkán gazdasági és beruházási tervét. Ez egy olyan terv, amely a teljes Nyugat-Balkán GDP-jének nagyjából egyharmadát – mintegy 30 milliárd eurót – mozgósítja – közölte. A terv segíteni akar az érintett országoknak a gazdasági fejlődés felgyorsításában, növekedést és munkahelyet teremt, segít megfelelni a bővítés összes követelményének, a partnereket pedig korábban hozzájuttatja a tagság előnyeihez – emelte ki.
„Tehát nemcsak azt akarjuk, hogy az érintett országok előre lépjenek, hanem azt is, hogy megtörténjen a bővítés” – fogalmazott Várhelyi Olivér.
A magyar uniós biztos végezetül kiemelte: ha az Európai Unió nem hajtja végre a bővítést, az azzal a kockázattal járhat, hogy elveszíti a hosszú távú békét, stabilitást és biztonságot még Európában is.
Az Európai Unió létrehozta azt a hatmilliárd eurós pénzügyi eszközt, amellyel fel tudja gyorsítani a Nyugat-Balkán uniós integrációját – jelentette be Várhelyi Olivér, bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos telefonon nyilatkozva csütörtökön.
Várhelyi Olivér közölte, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elfogadta a nyugat-balkáni reform- és növekedési eszköz létrehozásáról szóló európai bizottsági javaslatot, melynek célja, hogy a régió országai minél hamarabb az Európai Unió tagjai lehessenek.
Sikernek nevezte, hogy a kétmilliárd euró vissza nem térítendő támogatásból és négymilliárd eurós hitelből álló pénzügyi alap „pontosan úgy jött létre”, ahogyan azt az uniós bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztosa javasolta.
Egy mérhető eszközről, egy évente pontosan ütemezhető tervről van szó, ami konkrét, a nyugat-balkáni partnerek által előkészítés alatt álló programokban meghatározott társadalmi és gazdasági reformok megvalósításához fog kapcsolódni – magyarázta.
A magyar uniós biztos elmondta, a 2024 és 2027 közötti időszakra szóló pénzügyi eszköz lényege, hogy már a csatlakozási tárgyalások során, azaz az uniós csatlakozás előtt elkezdje csökkenteni a nyugat-balkáni országok és az európai uniós tagállamok közötti pénzügyi és szociális különbséget.
Az eszköz elsősorban azt fogja támogatni, hogy az érintett országok minél gyorsabban be tudjanak kapcsolódni egyrészt az EU belső piacába, másrészt, hogy minél gyorsabban le tudják dolgozni azt a versenyképességi hátrányt, amit most elszenvednek – mondta.
A teljes keret legalább fele egyebek mellett infrastrukturális beruházások, a közlekedési és az energiahálózati összeköttetések támogatására szolgál, valamint a zöld és digitális átállást segíti majd. A fennmaradó részt a nemzeti költségvetések közvetlen támogatásaként szabadítja fel az EU.
A pénzeszközök felszabadításának feltétele a kedvezményezettek által előkészítés alatt álló reformprogramok sikeres végrehajtása – közölte az uniós biztos.
A pénzügyi ciklus végétől, azaz 2027-től kezdve már pénzügyileg is az lesz az Európai Unió érdeke, hogy a lehető leggyorsabban felvegye tagjai közé a csatlakozni vágyó nyugat-balkáni országokat, hiszen addigra már egy lényegesen fejlettebb, az uniós szabályokat alkalmazó régióról lesz szó – emelte ki.
Várhelyi Olivér a legsürgősebb feladatnak azt nevezte, hogy a nyugat-balkáni országok mihamarabb beadják az idei évre vonatkozó reformterveiket. Ugyanis ha minden jól megy, az első kifizetések akár már a nyári szünet előtt megtörténhetnek – tette hozzá az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztosa.
Az Európai Uniónak 2030-ig fel kell készülnie a bővítésre, „nem halogathatjuk tovább” – mondta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a Vecernji List című horvát napilapnak adott interjújában csütörtöki zágrábi látogatását megelőzően.
„A bővítés azt jelenti, hogy a jelöltek megcsinálják a házi feladatukat, de van saját házi feladatunk is az EU oldalán” – hangsúlyozta Charles Michel, hozzátéve: a bővítés továbbra is érdemeken alapuló folyamat marad, de az időkorlát miatt gondoskodni fognak arról, hogy előrehaladást érjenek el, és beváltsák ígéretüket. „Ideje komolynak lenni” – fogalmazott.
Az Európai Tanács elnöke konzultációkat indított az Európai Unió új stratégiai programjáról, amelynek egyik helyszíne Zágráb lesz a négy főváros közül, ahol több miniszterelnökből, illetve tagállami elnökből álló csoportokban zajlanak majd az egyeztetések.
Charles Michel kiemelte: mivel nagyon intenzív és interaktív megbeszéléseket szerettek volna, ezért azt javasolta, hogy ezek kisebb formátumban történjenek.
„Mindannyian egyetértünk abban, hogy három nagy és nehéz kihívással nézünk szembe egyszerre”– fogalmazott a tanács elnöke.
Az első az éghajlatváltozáshoz kapcsolódik, amely jelentős átalakulásokat okoz a gazdasági valóságban – mondta.
„Másodszor, lenyűgöző technológiai forradalom előtt állunk, nemcsak a zöld technológiák, hanem a mesterséges intelligencia területén is, amely hatással lesz társadalmainkra a versenyképesség vagy éppen a biztonság és a védelem szempontjából” – hangsúlyozta.
Harmadszor – mint mondta – egyre több feszültség, konfliktus és háború van a szomszédságban. „Ezzel összefüggésben a vezetők egyetértenek abban, hogy egy olyan EU-t kell kialakítanunk, amely világszerte nagyobb befolyással bír” – magyarázta.
Jelezte: Ukrajna támogatása erkölcsi és stratégiai kötelességük, és az EU-ban egyöntetű szándék van arra, hogy humanitárius támogatást nyújtson a Gázai övezetben élő polgári lakosságnak.
A zágrábi találkozónak Andrej Plenkovic horvát kormányfő lesz a házigazdája, aki az Európai Tanács elnöke mellett Giorgia Meloni olasz, Robert Abela máltai és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnököt látja vendégül egy munkavacsorán.
Az EU-bővítés 2030-ig megvalósítható, de csak akkor, ha a tagjelölt országok és maga az Európai Unió is megkettőzi erőfeszítéseit – jelentette ki Várhelyi Olivér bővítésért felelős uniós biztos az Euractiv brüsszeli hírportálnak pénteken adott nyilatkozatában.
A magyar uniós biztos a hírportál kérdésére válaszolva kijelentette: „az uniós bővítés akarat és teljesítés kérdése”. Úgy az EU-nak, mint a nyugat-balkáni partnerországoknak vagy a másik három tagjelölt országnak, Ukrajnának, Moldovának és Georgiának (Grúzia) is eredményeket kell felmutatnia – jelentette ki.
„A 2030-as céldátum minden bizonnyal megvalósítható, de ahhoz, hogy ez megtörténjen, mindannyiunknak, minden uniós intézménynek, minden tagállamnak és minden tagjelölt országnak meg kell kettőznie erőfeszítéseit” – fogalmazott.
Várhelyi Olivér közölte, októberben, amikor az Európai Bizottság várhatóan bemutatja a csatlakozási folyamatban részt vevő országok előrehaladásáról szóló éves jelentését, a brüsszeli testület „érdemi javaslatokkal” fog előállni a bővítést illetően.
„Készen állunk arra, hogy merész javaslatokkal és új ötletekkel álljunk elő” – idézte az uniós biztost a hírportál.
Várhelyi tájékoztatása szerint a javaslatok között elsősorban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által májusban említett, úgynevezett növekedési terv szerepel, amellyel az EU növelni kívánja a nyugat-balkáni beruházásokat, enyhítve ezzel Oroszország Ukrajna elleni háborújának gazdasági hatásait is.
„Ez a terv nemcsak az intézményi, hanem a valódi uniós integrációját is fel fogja gyorsítani ezeknek az országoknak” – fogalmazott Várhelyi, majd hozzátette: a terv magában foglalná egyebek mellett a jogállamisággal, a demokráciával, a gazdasági reformokkal és az integrációval kapcsolatos reformokat, javítaná a befektetői légkört, és biztosítaná a szükséges pénzügyi támogatást a fejlettségi szakadék megszüntetéséhez. Az intézkedés tartalmazná továbbá az előcsatlakozási uniós alapok növelését is, valamint biztosítaná az unió számos szakpolitikai területéhez való korai hozzáférést.
„Sokkal könnyebb lesz integrálni ezeket az országokat, ha a jelenleginél fejlettebbek” – tette hozzá.
Várhelyi Olivér csütörtökön, az X (Twitter) közösségi oldalon közzétett üzenetében üdvözölte, hogy az Európai Unió Tanácsának elnökségét betöltő Spanyolország „részt kíván venni, és nagy lépést szeretne tenni az uniós bővítés megvalósításában”.
Az Európai Bizottság mindig készen állt minden olyan javaslat megtételére, amely a 2030-as bővítéshez vezetheti az Európai Uniót – tette hozzá a bővítésért felelős uniós biztos.
Az ukrajnai háború felgyorsította az EU bővítési folyamatát, jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az EU védelmi minisztereinek informális toledói találkozóját követően, tájékoztatott az UNN.
„Ukrajna benyújtotta az Európai Unióhoz való csatlakozási kérelmét. Szerintem az ukrajnai háború felgyorsította a bővítési folyamatot. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az országok csak akkor csatlakozhatnak az EU-hoz, ha minden feltételt teljesítenek. Fontosnak tartom, hogy kitűzzük a bővítés politikai célját. Ez politikai lendületet ad a folyamatnak, és segíti a tagságra vágyó országok felkészülését, Ukrajnának különösen nagy szüksége lesz az EU támogatására” – mondta Borrell.
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
Good to be with UKR Head of Presidential Office Andriy Yermack and Minister of Defense Rustem Umerov in Paris. Very productive meetings at Elysee Palace on efforts to end the Ukraine-Russia war. @SPE_Kellogg pic.twitter.com/x2I7SIW1RA
