Thierry Breton lemondott európai biztosi posztjáról, új csapást mérve Ursula von der Leyen következő csapata felépítésére tett erőfeszítéseire.
Thierry Breton, a belső piacért felelős európai biztos hétfőn hirtelen lemondott, azt állítva, hogy Ursula von der Leyen „személyes okokból” nyomást gyakorolt Franciaországra, hazájára, hogy állítson be egy másik jelöltet a helyére.
Breton az X közösségi platformon közzétett levelében jelentette be a lépést, mondván, hogy „néhány nappal ezelőtt” szerzett tudomást erről az állítólagos lobbizásról, miközben a Bizottság elnöke az utolsó simításokat végezte új ügyvezetőjén.
A francia várhatóan fontos tárcát fog kapni a soron következő bizottságban, miután ügyvezető alelnöki posztról beszéltek. Levelében azonban azt állítja, Parisnak még magasabb pozíciót ígértek, cserébe azért, hogy lemondott ajánlatáról.
„Néhány nappal ezelőtt, az unió jövőjének összetételéről folytatott tárgyalások legutolsó szakaszában Ön arra kérte Franciaországot, hogy vonja vissza a nevem – személyes okok miatt, amelyekről soha nem beszélt közvetlenül velem –, és felajánlotta, hogy ez politikai kompromisszum, egy állítólagos befolyásosabb portfólió Franciaország számára a leendő Csapat-ban” – írja Breton.
– Most más jelöltet fognak javasolni.
Breton ezután azt mondja, „megtiszteltetés” volt, hogy az elmúlt öt évben a belső piacért felelős biztosként dolgozott „nemzeti és pártérdekek felett”.
„A fenti fejlemények fényében azonban – ami a megkérdőjelezhető kormányzás újabb tanúsága – arra a következtetésre jutottam, hogy a továbbiakban nem gyakorolhatom a kollégiumban betöltött feladataimat” – teszi hozzá. „Ezért azonnali hatállyal lemondok európai biztosi tisztségemről.”
Egy utólagos üzenetben egy üres keretet osztott meg a következő felirattal: „Rendkívüli hírek: Hivatalos portrém az Európai Bizottság következő ciklusára.”
I would like to express my deepest gratitude to my colleagues in the College, Commission services, MEPs, Member States, and my team.
Together, we have worked tirelessly to advance an ambitious EU agenda.
Az Európai Bizottság nem válaszolt azonnal a megjegyzéskérésre.
Breton döbbenetes kilépése új csapást mér von der Leyen új biztosi testületének felépítésére irányuló folyamatos erőfeszítéseire, amely egy kényes folyamat, amely a nemek, a földrajz és a pártpolitika trükkös egyensúlyát vonja maga után.
Új csapatának bemutatása már elhúzódott a szlovéniai politikai harc miatt, ahol az ellenzék vitatta Marta Kos kinevezését az ország biztosjelöltjévé.
A szlovén kormány azután állította elő Kost, hogy Tomaž Vesel visszalépett a versenytől, állítólag von der Leyen színfalak mögötti nyomására, hogy több nő legyen a következő ügyvezető tisztében.
Breton távozása azonban nem hasonlítható össze, mivel a francia erős profilra tett szert Brüsszelben, miután kulcsszerepet játszott a blokk COVID-19 oltóanyag-gyártásában, az ipari felfutásban, hogy Ukrajnának nagyobb katonai támogatást nyújtson, és mindenekelőtt a szabályozási nyomás a Big Tech és a mesterséges intelligencia túlzásainak megfékezésére.
De a város megosztó szereplője is lett. Augusztusban, a milliárdos Donald Trumppal folytatott interjúja előtt Elon Musknak írt levelét a véleménynyilvánítás szabadsága elleni támadásként és a hatalom túllépésének nyilvánvaló eseteként ítélték el .
Márciusban nyilvánosan bírálta a jobbközép Európai Néppártot (EPP), amiért nem biztosította von der Leyen teltházas támogatását. Háborúja etikai kérdéseket vetett fel, és felfedte a biztos és az elnök közötti feszültséget.
„Most az igazi kérdés: „Lehetséges-e (újra) az EPP-re bízni Európa irányítását még 5 évre, vagy 25 évre egymás után?” Úgy tűnik, maga az EPP nem hisz a jelöltjében” – írta akkor.
Breton lemondása arra kényszeríti Franciaországot, hogy új európai biztosjelöltet állítson be, a Renew Europe liberális családot pedig megfosztja egyik legkiemelkedőbb képviselőjétől. Ez tovább bonyolítja von der Leyen azon célját, hogy november 1-jén, az amerikai elnökválasztás előtt megkezdje második mandátumát.
Wir haben lange und redlich verhandelt. In wesentlichen Punkten ist mit der SPÖ keine Einigung möglich. Die Volkspartei steht zu ihren Versprechen: Wir werden leistungs- und wirtschaftsfeindlichen Maßnahmen oder neuen Steuern nicht zustimmen. Daher beenden wir die Verhandlungen… pic.twitter.com/evKgQbtTwq
A koronavírus-járvány egyértelműen bebizonyította, hogy a kisebbségek diszkriminációja felerősödik a gazdaságilag és társadalmilag bizonytalan helyzetekben, éppen ezért külön intézkedéseket kell foganatosítani ezen csoportok védelme érdekében – jelentette ki Helena Dalli egyenlőségért felelős uniós biztos kedden, az Európai Parlament munkaügyi bizottságának videótanácskozásán.
Helena Dalli egyenlőségért felelős uniós biztos
Úgy vélte, hogy a járvány alatti populista kampányok megbélyegezték az etnikai és szexuális kisebbséghez tartozókat, sok esetben vírus terjesztésével vádolva őket. A máltai biztos felhívta a figyelmet arra is, hogy a járvány miatt bevezetett kijárási korlátozások miatt megnőtt a háztartáson belüli erőszakos cselekmények száma, és a legsérülékenyebb csoportok jogegyenlőtlensége tovább mélyült.
Hangsúlyozta emellett, hogy az új többéves költségvetési keret tárgyalásánál az Európai Bizottság külön figyelmet fordít az etnikai és szexuális kisebbséghez tartozók társadalmi befogadásának megerősítésére.
„Az EU egyik fontos alapelve, hogy senkit nem hagyunk hátra. Prioritásként fogjuk kezelni a diszkriminált társadalmi csoportok ügyének kezelését”
– mondta nyomatékosításként Helena Dalli.
Az egyik európai néppárti képviselő kérdésére válaszolva az EU-biztos kitért arra a magyar döntésre is, amely előírja, hogy az anyakönyvi kivonatban mindenkor a születéskori biológiai nem szerepeljen. Leszögezte: a nemek hivatalos elismerése tagállami hatáskörbe tartozik, az Európai Unió nem tud szabálysértési eljárást indítani az egyes országok ellen. Hozzátette: a magyarországi szabályozás „ellentmond az európai értékeknek, de ebben az esetben a bizottság nem tud szembemenni” vele.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter és Várhelyi Olivér, az EU szomszédságpolitikával és bővítéssel foglalkozó biztosa egy videobeszélgetés keretében állapodtak meg abban, hogy felgyorsítják az „ipari vízummentesség” megkötésére irányuló közös munkát, és további lendületet adnak az Ukrajna és az EU közötti szabadkereskedelmi övezet munkájának – közölte az ukrán külügyminisztérium.
A felek megállapodtak abban, hogy
felgyorsítják az Ukrajna és az EU közötti „ipari vízummentesség” megkötésének
előkészítését (megállapodás Ukrajna és az ipari termékek EU-megfelelőségi
igazolásainak kölcsönös elismeréséről), miután a tárgyalások a koronavírus világjárvány
miatt lelassultak – olvasható a külügyminisztérium
honlapján. Ezen belül a partnerek különös figyelmet fordítottak az ukrán kis-
és középvállalkozásoknak nyújtott uniós támogatásokra.
„Dmitro Kuleba és Várhelyi Olivér megegyeztek
abban, hogy további lendületet adnak az Ukrajna és az EU közötti mélyreható és
átfogó szabadkereskedelmi térség megújításának,
Ukrajna csatlakozásának az európai közös légtérhez ( ECAA ), az
EU egységes digitális piacába történő beilleszkedésének, valamint Ukrajna csatlakozik
az Európai zöld megállapodáshoz” – tájékoztat a külügyi tárca. Kuleba külön kiemelte
az EU humanitárius segélyét az ország keleti régió lakosai számára, akik
leginkább megszenvedték az orosz agressziót. Ezen kívül az partnerek megvitatták
a Keleti Partnerség program jövőjét az idei csúcstalálkozó előkészítése
keretében. A miniszter megjegyezte, hogy Ukrajna a Keleti Partnerségről
alkotott elképzelése az ország európai törekvésein és elkötelezettségén, a
további mélyreható, az EU-val való politikai és gazdasági integráció elmélyítésére
alapul, ideértve az Európai Unió belső piacához való fokozatos csatlakozást is.
Várhelyi biztosította Ukrajnát az európai integráció és a reformok
végrehajtásának támogatásáról.
Az EU-biztos értékelte Ukrajna reagálását
a Covid-19 világjárványra: „Gyorsan cselekedtek, és ennek kritikusan nagy
jelentősége volt” – idézte Várhelyit a külügyminisztérium sajtószolgálata.
With @DRazumkov, Speaker of @ua_parliament, discussing progress with ambitious reform agenda. I stressed the importance of continuing reform work, esp in rule of law & fight against corruption, which are also key for economic development of #Ukraine. pic.twitter.com/eyyxjKYPI9