A walesi herceg Észtországba látogatott, hogy támogassa a brit csapatokat a NATO Kabrit hadműveletében. Áttekintette a katonai felszereléseket, és megvitatta a drónveszélyt.
Vilmos walesi herceg Észtországba látogatott, hogy támogassa azokat a brit katonákat, akik részt vesznek a brit hadsereg eddigi legnagyobb tengerentúli hadműveletében. A hadművelet célja, hogy megvédje a balti államokat az Oroszország felől érkező esetleges agressziótól, számolt be a BBC.
A kiadvány adatai szerint Vilmos herceg kétnapos észtországi útja során meglátogatta a többnemzetiségű haderőnél szolgáló 900 brit katona egy részét, köztük a Mercian ezred katonáit, amelynek a herceg a főparancsnoka.
Megtekintette a Tapa tábor katonai gyakorlótereit, amelyek a Kabrit hadművelet részét képezik, és amely az Egyesült Királyság hozzájárulása a NATO „kollektív biztonságához és védelméhez” ebben a sebezhető balti régióban.
A hercegnek bemutatták a harccsoport terepgyakorlatait, valamint találkozott az észt és a francia katonasákkal is. Megkérdezte a frontvonal közelében szolgáló honvédeket is, többek között az orosz határ közelében végzett szolgálatukról.
A Challenger 2 harckocsin kívül a herceg megnézett egy Warrior páncélost, egy francia Griffon harcjárművet, egy többszörös kilövésre alkalmas rakétarendszert, egy Trojan aknamentesítő járművet, és kezelt egy Archer mobil tüzérségi rendszert is.
Az ukrajnai háború megmutatta, milyen gyorsan változnak a hadviselési technológiák, ezért a herceg egy hidrogénüzemű drónt is megvizsgált.
A Tapa katonai támaszponton a modern hadseregek előtt álló új „drónfenyegetésről” és a „taktikaváltásról” kérdezte katonákat, amelyekre szükség ezen kérdések megoldásához.
Alar Karis észt elnök meg van győződve arról, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Donald Trump, a Fehér Ház elnöke vitája után az egész világnak az a kötelessége, hogy rendezze a kapcsolatukat – mondta az észt államfő a Sky Newsnak adott interjújában, közölte a Jevropejszka Pravda.
Karis megjegyezte, hogy Európa is segítheti Trump és Zelenszkij kapcsolatának rendezését.
„Most azon gondolkodunk, mit tehetünk. Hogyan segíthetünk Zelenszkijnek és Trumpnak helyreállítani ezeket a kapcsolatokat, és mit tehet Európa, hogy az Egyesült Államok megbízható partnerévé váljon”, mondta.
Emellett Karis nem kommentálta különösebben az Emmanuel Macron francia elnök által javasolt egy hónapos tűzszüneti tervet, mondván, hogy minden a kezdeti szakaszban van.
„Nagyon-nagyon szorosan nyomon követjük a jelen pillanatban zajló eseményeket és a különféle terveket, és készek vagyunk részt venni ezekben a tervekben. De ezek most még kezdeti szakaszban vannak, és nem tudjuk, hogy valójában mik ezek a tervek, de minden bizonnyal támogatunk minden olyan vitát, amely békéhez vezet Ukrajnában”, tette hozzá.
[type] => post
[excerpt] => Alar Karis észt elnök meg van győződve arról, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Donald Trump, a Fehér Ház elnöke vitája után az egész világnak az a kötelessége, hogy rendezze a kapcsolatukat.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1741095960
[modified] => 1741079889
)
[title] => Észtország elnöke: Európa segíthet Zelenszkij és Trump kapcsolatának rendezésében
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=143315&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 143315
[uk] => 143233
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 143234
[image] => Array
(
[id] => 143234
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/630-360-1645527692-461.jpeg
[original_lng] => 76323
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/630-360-1645527692-461-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/630-360-1645527692-461-300x171.jpeg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/630-360-1645527692-461.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/630-360-1645527692-461.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/630-360-1645527692-461.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/630-360-1645527692-461.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/630-360-1645527692-461.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1741072690:12
[_thumbnail_id] => 143234
[_edit_last] => 12
[views_count] => 844
[_oembed_e1222336b960aae3e31973e92afa1d42] =>
Az elmúlt héten egyetlen jel sem utalt arra, hogy Oroszország egy esetleges tűzszünetre készülne, ellenkezőleg, a megszállók növelik az ágyúzások számát a tárgyalások jobb feltételeinek megteremtése érdekében, jelentette ki Matthias Puusepp alezredes, az észt védelmi hadosztály hadműveleti részlegének parancsnoka, számolt be a Jevropejszka Pravda az ERR-re hivatkozva.
„A háború negyedik évének első hetében Oroszország egyetlen szektorban sem ért el taktikai előrelépést. A nyílvános földrajzi helymeghatározási adatok szerint az orosz fegyveres erők előrenyomulása Pokrovszk felé teljesen leállt, és Ukrajnának sikerült helyi ellentámadásokkal növelnie Pokrovszk védelmi kerületét”, jegyezte meg Puusepp.
Ugyanakkor az orosz fegyveres alakulatok nem csökkentik támadóaktivitásukat: a hónap elején a napi 100 támadás határértékig esett, és az elmúlt hét átlagos 103 támadási szintjén maradt.
Puusepp elmondása szerint semmi jele sincs annak, hogy Oroszország egy esetleges tűzszünetre készülne.
„A nyilvános információk egyre inkább azt találgatják, hogy Oroszország növelni fogja a támadások számát, elsősorban a kurszki hadművelet területén, hogy jobb feltételeket teremtsen a tárgyalásokhoz. Az általunk ismert információk szerint azonban Oroszország nem rendelkezik olyan erőviszonyokkal, amelyek lehetővé tennék, hogy gyorsan sikereket érjen el a Kurszk régió visszafoglalásában” – mondta Puusepp.
A fő célpont továbbra is Pokrovszk és környéke, ahol még mindig a szárazföldi támadások negyede történik.
„Az orosz fegyveres erők lépései azonban kevésbé meghatározóak, és más szektorokban keresik a gyenge pontokat Ukrajna védelmében”, mondta Puusepp.
[type] => post
[excerpt] => Az elmúlt héten egyetlen jel sem utalt arra, hogy Oroszország egy esetleges tűzszünetre készülne, ellenkezőleg, a megszállók növelik az ágyúzások számát a tárgyalások jobb feltételeinek megteremtése érdekében, jelentette ki Matthias Puusepp.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1740860820
[modified] => 1740835872
)
[title] => Az észt vezérkar nem látja jelét annak, hogy Oroszország fegyverszünetre készülne
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=142826&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 142826
[uk] => 142712
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 142713
[image] => Array
(
[id] => 142713
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/f79d998669c54d9b9ed31aa4b1b232a3mmxcsdiqlosybmu-image.jpg
[original_lng] => 258236
[original_w] => 1920
[original_h] => 1059
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/f79d998669c54d9b9ed31aa4b1b232a3mmxcsdiqlosybmu-image-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/f79d998669c54d9b9ed31aa4b1b232a3mmxcsdiqlosybmu-image-300x165.jpg
[width] => 300
[height] => 165
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/f79d998669c54d9b9ed31aa4b1b232a3mmxcsdiqlosybmu-image-768x424.jpg
[width] => 768
[height] => 424
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/f79d998669c54d9b9ed31aa4b1b232a3mmxcsdiqlosybmu-image-1024x565.jpg
[width] => 1024
[height] => 565
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/f79d998669c54d9b9ed31aa4b1b232a3mmxcsdiqlosybmu-image-1536x847.jpg
[width] => 1536
[height] => 847
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/f79d998669c54d9b9ed31aa4b1b232a3mmxcsdiqlosybmu-image.jpg
[width] => 1920
[height] => 1059
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/f79d998669c54d9b9ed31aa4b1b232a3mmxcsdiqlosybmu-image.jpg
[width] => 1920
[height] => 1059
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1740828673:12
[_thumbnail_id] => 142713
[_edit_last] => 12
[views_count] => 854
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 187145
[1] => 865381
[2] => 28533
[3] => 124
[4] => 630
)
[tags_name] => Array
(
[0] => észtország
[1] => Matthias Puusepp
[2] => orosz csapatok
[3] => Oroszország
[4] => tűzszünet
)
)
[3] => Array
(
[id] => 136435
[content] =>
Feltartóztattak a finn hatóságok egy tankert, amelyet a Finnországot Észtországgal összekötő tenger alatti villamosvezeték megrongálásával gyanúsítanak – közölte a helyi rendőrség.
A finn rendőrség és határőrség egységei csütörtökre virradóra felmentek a Cook-szigetek zászlaja alatt hajózó Eagle S nevű tankerre és átvették irányítását – közölte Jari Liukku, Helsinki rendőrfőnöke. Hozzátette, hogy a hajót Finnország kizárólagos gazdasági övezetében tartóztatták fel, majd a finn felségvizekre irányították. A villamosvezetéken keletkezett károkat a nyomozók szerint a tanker horgonya okozhatta.
A Fingrid finn üzemeltető közölte, hogy a 170 kilométer hosszú vezeték javítási munkálatai hónapokig is eltarthatnak, ami különösen a táli hónapokban fennakadásokat okozhat az áramellátásban.
A finn vámhatóság szerint a hajó ugyan a Cook-szigeteken van bejegyezve, de abból a feltételezésből indulnak ki, hogy az orosz árnyékflotta részét képező olajtankerek egyike lehet – közölte a YLE finn közszolgálati televízió.
Ez utóbbiak esetében olyan hajókról van szó, amelyeket Oroszország használ az olajár-korlátozási mechanizmus kijátszására, illetve más – szankciók hatálya alatt álló – termékek exportjára. Az érintett hajók a bevett nyugati szolgáltatók biztosítása és szakhatósági ellenőrzése nélkül közlekednek. Az utóbbi időben a skandináv és a balti térségben futó távközlési és energetikai kábelrendszerrel kapcsolatban több incidens is történt, ezek gyakran – például hajók horgonyai okozta – balesetekre voltak visszavezethetők. Mindazonáltal a tenger alatt futó vezetékek a létfontosságú infrastruktúra részét képezik, és éppen emiatt szabotázsakciók vagy hadműveletek célpontjaivá is válhatnak.
Volodimir Zelenszkij elnök és Hanno Pevkur, Észtország védelmi minisztere Kijevben az új észt katonai segélycsomagról tárgyalt – számolt be az rbc.ua hírportál Pevkur Twitter- és Zelenszkij Facebook-közléseire hivatkozva.
A jelentés szerint az észt védelmi miniszter hangsúlyozta: „Találkoztam Volodimir Zelenszkij elnökkel, és megerősítettem folyamatos katonai támogatásunkat Ukrajna számára. Útban az irodájába elektronikusan aláírtam egy új katonai segélycsomagot, amely ruházatot, kézi lőfegyvereket stb. tartalmaz. Az új csomag jövőre érkezik meg (Észtország GDP-jének 0,25%-a).”
Az ukrán elnök jelezte, hogy a megbeszélésen megköszönte Pevkurnak az új csomagot és azt a döntést, hogy a GDP 0,25%-át évente Ukrajna megsegítésére fordítják. Felidézte, hogy a közelmúltban azt az épületet, ahol az ukrajnai észt nagykövet lakik, eltalálta egy Shahed drón. Ez pedig egy újabb jele annak, hogy fokozni kell az Oroszországra nehezedő nyomást, hogy korlátozzák a katonai termelését – tette hozzá. „Külön tárgyaltuk az észt fél lehetőségeit nagy hatótávolságú drónok ukrajnai gyártásának finanszírozására, valamint sürgős védelmi szükségleteinket és segítségüket az új dandárok felállításához” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
A NATO új terve előírja, hogy Oroszország támadása esetén Észtországnak jogában áll megtorolni azt az agresszor területén – jelentette ki Vahur Karus tábornok, az észt fegyveres erők egyesített vezérkarának főnöke, számolt be csütörtökön az ERR című észt kiadvány.
A jelentés szerint a vezérőrnagy elmondta, hogy a NATO védelmi terve azt írta elő, hogy az észt hadseregnek mintegy 10 napig, a szövetségesek segítségének megérkezéséig önállóan kell tartania a frontot az oroszokkal szemben. A NATO új terve azonban az, hogy az Észtország elleni támadás esetén az ország hadseregének jogában áll leküzdeni az orosz csapatokat azok saját területén – tette hozzá. Ez elsősorban az Észtországot támadni szándékozó orosz csapatok bevetési helyszíneire irányuló csapásokat jelenti – mutatta meg.
„Ez óriási változás. Ez az a változás, amelyet az ukrajnai háború hozott sok NATO-szövetséges számára. Nem várhatjuk meg, amíg fejbe csapjanak minket egy kalapáccsal, hanem nekünk kell az elsőknek lennünk, hogy meg tudjunk tenni bizonyos dolgokat” – hangsúlyozta Vahur Karus.
Kristen Michalt választotta hétfőn miniszterelnöknek Észtország parlamentje. Az újdonsült kormányfő Kaja Kallast váltja, aki az EU külügyi főképviselője lesz.
Az észt parlament hétfőn 64 igen szavazattal, 27 nem ellenében megszavazta, hogy Kristen Michal klímaügyi miniszter vegye át a miniszterelnöki tisztséget – írja a Politico. Az újdonsült kormányfő Kaja Kallast váltja, aki az EU külügyi főképviselője lesz.
Június végén az uniós vezetők Kaja Kallas észt miniszterelnököt választották az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének. A 47 éves politikus 2021 óta töltötte be a balti állam miniszterelnöki tisztségét, amiről július 15-én mondott le, hogy az Európai Unió új vezető diplomatája legyen. Kallas Kristen Michalt nevezte meg lehetséges utódjelöltként a miniszterelnöki és pártelnöki posztra.
Ezt követően az észt Reformpárt egyhangúlag döntött arról, hogy Kristen Michalt jelöli az ország új kormányfőjének.
Akkor a 48 éves politikus közleményben köszönte meg pártja bizalmát, és azt ígérte, hogy méltósággal fogja viselni a felelősséget. Hangsúlyozta, hogy politikája sarokköve az Oroszországgal határos Észtország biztonságának szavatolása lesz.
Az újdonsült kormányfő ugyanazt a 2023 tavasza óta kormányzó hárompárti szövetséget fogja vezetni, mint elődje, amely a jobbközép-liberális reformpártból, a balközép szociáldemokrata pártból és az Észtország 200 (Eesti 200) liberális pártból áll.
A hétfői parlamenti ülésen a politikus 20 perces előadást tartott kormányprogramjáról, amelyben védelmi és biztonsági okokkal indokolta az adóemeléseket, reformokat ígért a kormányzásra és a gazdasági növekedés ösztönzésére, valamint megvédte a zöldátmenetet.
Lemondott hétfőn Kaja Kallas észt miniszterelnök, hogy még az idén az Európai Unió külügyi vezetője legyen.
Észtország első női miniszterelnöke a tallinni elnöki palotában tartott rövid megbeszélésen nyújtotta be hivatalosan lemondását Alar Karis elnöknek.
Karis elnök a találkozón összegezte Kallas három és fél évét a kormányfői tisztségben, szavait a BNS balti hírszolgálat idézte. Kijelentette, hogy ennek az időszaknak olyan mérföldkövei voltak, mint a koronavírus-járvány, a gazdasági recesszió és a háború, amelyben Oroszország megtámadta Ukrajnát.
A ma 47 éves Kallas vezetésével Észtország Európa egyik leghangosabb támogatója volt Ukrajnának a 2022. februári orosz támadás után.
A miniszterelnök lemondása automatikusan maga után vonta hárompárti kabinetjének lemondását, melyet az általa vezetett jobbközép-liberális Reformpárt, a balközép Szociáldemokrata Párt és az Észtország 200 (Eesti 200) liberális párt alkot.
A kormány ügyvezetőként marad a helyén az új kabinet július végére vagy augusztus elejére várható megalakulásig.
A Reformpárt június 29-én jelentette be, hogy a párt régi tagját és éghajlatvédelmi miniszterét, Kristen Michalt választotta miniszterelnök-jelöltnek Kallas helyére, akinek utolsó fő feladata az volt, hogy Észtországot képviselje a múlt heti washingtoni NATO-csúcstalálkozón.
Michal kinevezését az államfőnek és a 101 fős parlamentnek kell jóváhagynia, ahol a koalíció kényelmes többséggel rendelkezik. Michal tavaly április óta tölti be a klímaügyi miniszteri tisztséget. A 49 éves volt gazdasági és igazságügyi miniszter a kilencvenes évek vége óta aktív tagja a Reformpártnak, Észtország legjelentősebb politikai alakulatának.
A NATO-nak célnak kell tekintenie Ukrajna győzelmét az Oroszország elleni háborúban, a partnereknek elegendő katonai támogatást kell biztosítaniuk Ukrajnának – jelentette ki csütörtökön Kaja Kallas észt miniszterelnök a Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tartott sajtótájékoztatón, számolt be az rbc.ua hírportál a szövetség sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Kallas elmondta: „Az ár, amit fizetünk azért, hogy támogassuk Ukrajnát az orosz imperializmus legyőzésére irányuló erőfeszítéseiben, csekély összeg ahhoz képest ahhoz képest, ha az agresszió kifizetődő lenne. És a győzelmet kell célként kitűznünk.”
Az észt miniszterelnök szerint az ukrajnai háború döntő jelentőségű az egész transzatlanti közösség biztonsága szempontjából. Ezért szövetségesi elkötelezettségre van szükség Ukrajna hosszú távú támogatása mellett – tette hozzá. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy Észtország GDP-jének 0,25%-át fordítja katonai segítségnyújtásra Ukrajnának a következő négy évben.
„Ha minden szövetséges ugyanezt tenné, az elegendő katonai segítséget biztosítana Ukrajnának a háború megnyeréséhez” – vélekedett az észt kormányfő. Azt is hozzátette, hogy a segély minden elemét úgy kell tekinteni, mint Ukrajna támogatásának megerősítését a NATO-tagság felé vezető úton. „Az elmúlt évtizedek legfontosabb tanulsága az, hogy a szürke területek a konfliktusok forrásai. A mi kötelességünk pedig folytatni Ukrajna NATO-tagságának az elősegítését” – mutatott rá Kaja Kallas.
