Észtország megtiltotta, hogy légterét igénybe vegyék azok a repülőgépek, amelyek külföldi delegációkat szállítanának a Moszkvában, a második világháború befejezésének 80. évfordulója alkalmából rendezett díszszemlére – jelentette be szerdán Margus Tsahkna, az észt külügyminiszter – számolt be az MTI.
„Kizárt, hogy igénybe vegyék Észtország légterét a május 9-i díszszemlére tartó gépek. Észtország nem készül semmilyen módon támogatni ezt a rendezvényt” – idézte a külügyminiszter szavait az ERR állami rádió hírportálja.
A honlap emlékeztet, hogy Tallinn már megtiltotta légtere átrepülését a kubai és a brazil küldöttséget szállító gépeknek.
További országok számára sem adnak átrepülési engedélyt, sőt a már kiadottakat is visszavonják.
Donald Trump amerikai elnök ígéretet tett Alar Karisnak, Észtország államfőjének, hogy az Egyesült Államok nem hagyja el az Ukrajnáról szóló tárgyalási folyamatot – erről Karis az észt ERR hírportálnak számolt be, írta meg az Unian.
Az elnök elmondása szerint a két vezető a nemrég elhunyt Ferenc pápa temetési szertartásán ült egymás mellett, majd az esemény után röviden beszélgettek. Karis a találkozón érdeklődött Trumpnál a béketárgyalások állásáról, és kérte, hogy az Egyesült Államok minden tőle telhetőt tegyen meg annak érdekében, hogy továbbra is részt vegyenek a közvetítési folyamatban.
„Megígérte, hogy így lesz, és azt mondta, hogy már közel járnak a megállapodáshoz, mivel éppen most találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is” – idézte fel Karis. Az észt elnök hozzátette, nem kérdezősködött részletekről, hogy pontosan miről esett szó a Trump-Zelenszkij találkozón.
Alar Karis azt is elárulta, hogy hivatalosan meghívta Donald Trumpot Észtországba, cserébe Trump meghívta őt Washingtonba.
Bár konkrét időpontot még nem egyeztettek, később szándékoznak beszélni a látogatások időzítéséről.
Korábban több amerikai tisztviselő is jelezte, hogy az Egyesült Államok kész kivonulni az Ukrajnáról szóló előkészítő tárgyalásokból. Április 18-án például Marco Rubio külügyminiszter Párizsban, az ukrán és európai delegációkkal folytatott megbeszélés után kijelentette: bár az ukrajnai háború tragikus, az nem az Egyesült Államok háborúja, és más globális ügyek is kiemelt figyelmet érdemelnek.
Ugyanezen a napon Trump is felvetette annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok kiszáll a béketárgyalásokból, ha valamelyik fél akadályozza a békefolyamatot. „Ha valamelyik oldal miatt lehetetlenné válik a békekötés, egyszerűen azt mondjuk: »Önök ostobák, szörnyű emberek«, és elhagyjuk a tárgyalásokat. De remélem, erre nem lesz szükség” – fogalmazott.
Az Ukrinfrom beszámolója szerint az észt–ukrán védelmi fórum keretében mintegy 30 észt vállalat gyűlt össze Kijevben, hogy elmélyítsék az együttműködést és hozzájáruljanak a két ország védelmi képességeinek megerősítéséhez – írja az Index.
Herman Smetanin, Ukrajna stratégiai iparágakért felelős minisztere közösségi oldalán tett közzé bejegyzést az eseményről.
Mintegy 30 észt vállalat képviselői, valamint észt és ukrán kormánytisztviselők gyűltek össze, hogy megvitassák az ukrán és az észt kormány közötti védelmi együttműködés fejlesztését. A napirenden szerepeltek az iparági igények és képességek, a háborús kihívások leküzdésének tapasztalatai, valamint az együttműködés ígéretes területei
– fogalmaz a miniszter.
Kiemelte, hogy a fórum platformként szolgált a vállalatok és a kormányok közötti párbeszédhez, mind az együttműködés elmélyítése, mind Ukrajna és Észtország védelmi képességeinek fejlesztése terén. Köszönetet mondott Hanno Pevkur észt védelmi miniszternek a kormányzati szintű együttműködés előmozdításáért, továbbá elismerte Észtország segítségét, beleértve a 2024-ben több mint 100 millió eurós támogatást és a kötelezettségvállalást.
Március 26-án az Észt Parlament megszavazta az alkotmány módosítását, amely megvonja az orosz és belorusz állampolgároktól a helyi választásokon való szavazati jogot. Erről az ERR számolt be.
A Riigikogu támogatta az Alkotmányügyi Bizottság javaslatát, hogy sürgősen módosítsák az alkotmányt. A sürgős módosítást 92 parlamenti képviselő támogatta, míg hét képviselő ellene szavazott.
Az alkotmánymódosítás módjáról szóló döntéshez a Riigikogu tagjai négyötödének a támogatása szükséges, ami azt jelentette, hogy legalább négyszer annyi képviselőnek kellett igennel szavaznia, mint ahányan ellenezték a javaslatot.
A végső szavazás során a 61 képviselő által benyújtott alkotmánymódosítási törvényjavaslatot 93 igen és 7 nem szavazattal fogadták el törvényként.
A törvényjavaslat kezdetben azt javasolta, hogy a helyi tanácsi választásokon csak Észtország állampolgárai és a hontalan személyek, valamint az EU és NATO tagállamok állampolgárai vehetnek részt. Az plenáris ülés döntése értelmében a törvényhez módosítást fűztek, amely szerint a harmadik országok állampolgárai, akik Észtországban élnek, és a hontalan személyek nem gyakorolhatják a szavazati jogukat.
A módosítás értelmében a hontalan személyek még részt vehetnek az idei helyi választásokon. A módosítók szerint ez elég időt ad a hontalan személyeknek arra, hogy kérelmezzék az észt állampolgárságot, ha szeretnék, és a következő választásokon már észt állampolgárként vegyenek részt.
Észtország elnöke, Alar Karis hétfőn kinevezett öt új kormánytagot a miniszterelnök, Krišjānis Kariša javaslatára. Az öt új miniszter, akik nem tartoztak a korábbi kormányhoz, a vezető koalíció változásai miatt lettek kinevezve, miután a Reform Párt és az Észtország 200 kizárták a szociáldemokratákat.
A Reform Párt új tagjai a kormányban: Kulder Leis infrastruktuális miniszter, Carmen Joller, a szociális ügyek minisztere, és Andres Sutt energia- és ökológiai miniszter. Az Észtország 200 pártból a következőket nevezték ki: Igor Taro belügyminiszter és Hendrik Terras regionális és mezőgazdasági miniszter.
A kinevezések előtt Karis elnök minden egyes új miniszterrel egyeztetett, hogy megismerje terveiket.
Észtországban március 22-én, szombaton vált ismertté a Kristen Michal vezette új kormány összetétele, amelyet még a parlamentnek kell jóváhagynia, számolt be az ERR, közölte a Jevropejszka Pravda.
Az új kormánynak három új tagja van: Carmen Yöller szociális miniszter, Andrés Sutt energiaügyi és környezetvédelmi miniszter, valamint Kuldar Lejs infrastrukturális miniszter.
Megszűnik a klímaminiszteri poszt, amelyet jelenleg Yoko Allender tölt be, az eddig két – szociális védelmi és egészségügyi – miniszter által vezetett Szociális Minisztériumból pedig csak egy marad.
A kormányt a hivatalban lévő Alar Karis elnöknek kell jóváhagynia. Ezt követően teheti le az esküt a Parlament előtt.
Kristen Michal részéről azonban az első lépés az lesz, hogy petíciót nyújt be a Riigikoguhoz (parlamenthez), hogy adjon neki felhatalmazást kormányalakításra. Az új koalíció a Riigikoguban 52 szavazatot kapott a 101-ből.
Minderre a koalíciós szerződés hétfőre tervezett aláírása után kerülhet sor.
Március végétől Észtország többé nem fogja elismerni az Oroszország által kiadott útleveleket, amelyek nem biometrikusak.
Az Észt Külügyminisztérium kijelentette, hogy azok, akik tartózkodási engedéllyel rendelkeznek Észtországban vagy más uniós országban, és jelenleg nem biometrikus orosz útlevelet használnak, 2025. szeptember 30-ig kérhetik a biometrikus útlevél kiállítását.
Elmagyarázták, hogy az egyszerű útlevelek nem tartalmaznak elektronikus adatokat, ezért nem lehet összehasonlítani a tulajdonos személyes adatait a chipen található adatokkal.
A segélycsomagba különböző drónok, vízi járművek és olyan felszerelések tartoznak, amelyeket észt vállalatok gyártanak. Ukrajna átadta a kívánt katonai eszközökről szóló listát, amelynek értéke 100 millió euró, és amelyet Észtország gyorsan beszerez saját védelmi iparágától. Erről az Észt Védelmi Minisztérium számolt be előző nap.
A kínálatban szerepelnek drónok, szárazföldi járművek, vízi járművek, orvosi felszerelések és eszközök, amelyeket észt védelmi ipari cégek kínálnak
– áll a közleményben.
A részletek, a mennyiség és a szállítási határidők biztonsági okokból nem kerülnek nyilvánosságra.
„Tavaly megállapodtunk, hogy idén és jövőre is támogatni fogjuk Ukrajnát katonai szempontból, évente a GDP-nk 0,25%-át szánva észt védelmi ipari termékekre… Ma visszajelzést kaptunk Ukrajnától, ami lehetővé teszi számunkra, hogy a lehető leghamarabb eljuttassuk a segítséget az ukránoknak” – mondta Észtország védelmi minisztere, Hanno Pevkur.
Észtország 10 ezer lőszert és 750 ezer étkezési csomagot küld az ukrán katonáknak. Ezt az észt miniszterelnök, Kärtin Mihal közölte.
Ukrajna pozícióinak megerősítésére és az Oroszországra gyakorolt nyomás fokozására Észtország 10 ezer lőszert és 750 ezer étkezési csomagot küld az ukrán harcosoknak