Március 26-án az Észt Parlament megszavazta az alkotmány módosítását, amely megvonja az orosz és belorusz állampolgároktól a helyi választásokon való szavazati jogot. Erről az ERR számolt be.
A Riigikogu támogatta az Alkotmányügyi Bizottság javaslatát, hogy sürgősen módosítsák az alkotmányt. A sürgős módosítást 92 parlamenti képviselő támogatta, míg hét képviselő ellene szavazott.
Az alkotmánymódosítás módjáról szóló döntéshez a Riigikogu tagjai négyötödének a támogatása szükséges, ami azt jelentette, hogy legalább négyszer annyi képviselőnek kellett igennel szavaznia, mint ahányan ellenezték a javaslatot.
A végső szavazás során a 61 képviselő által benyújtott alkotmánymódosítási törvényjavaslatot 93 igen és 7 nem szavazattal fogadták el törvényként.
A törvényjavaslat kezdetben azt javasolta, hogy a helyi tanácsi választásokon csak Észtország állampolgárai és a hontalan személyek, valamint az EU és NATO tagállamok állampolgárai vehetnek részt. Az plenáris ülés döntése értelmében a törvényhez módosítást fűztek, amely szerint a harmadik országok állampolgárai, akik Észtországban élnek, és a hontalan személyek nem gyakorolhatják a szavazati jogukat.
A módosítás értelmében a hontalan személyek még részt vehetnek az idei helyi választásokon. A módosítók szerint ez elég időt ad a hontalan személyeknek arra, hogy kérelmezzék az észt állampolgárságot, ha szeretnék, és a következő választásokon már észt állampolgárként vegyenek részt.
Észtország elnöke, Alar Karis hétfőn kinevezett öt új kormánytagot a miniszterelnök, Krišjānis Kariša javaslatára. Az öt új miniszter, akik nem tartoztak a korábbi kormányhoz, a vezető koalíció változásai miatt lettek kinevezve, miután a Reform Párt és az Észtország 200 kizárták a szociáldemokratákat.
A Reform Párt új tagjai a kormányban: Kulder Leis infrastruktuális miniszter, Carmen Joller, a szociális ügyek minisztere, és Andres Sutt energia- és ökológiai miniszter. Az Észtország 200 pártból a következőket nevezték ki: Igor Taro belügyminiszter és Hendrik Terras regionális és mezőgazdasági miniszter.
A kinevezések előtt Karis elnök minden egyes új miniszterrel egyeztetett, hogy megismerje terveiket.
Észtországban március 22-én, szombaton vált ismertté a Kristen Michal vezette új kormány összetétele, amelyet még a parlamentnek kell jóváhagynia, számolt be az ERR, közölte a Jevropejszka Pravda.
Az új kormánynak három új tagja van: Carmen Yöller szociális miniszter, Andrés Sutt energiaügyi és környezetvédelmi miniszter, valamint Kuldar Lejs infrastrukturális miniszter.
Megszűnik a klímaminiszteri poszt, amelyet jelenleg Yoko Allender tölt be, az eddig két – szociális védelmi és egészségügyi – miniszter által vezetett Szociális Minisztériumból pedig csak egy marad.
A kormányt a hivatalban lévő Alar Karis elnöknek kell jóváhagynia. Ezt követően teheti le az esküt a Parlament előtt.
Kristen Michal részéről azonban az első lépés az lesz, hogy petíciót nyújt be a Riigikoguhoz (parlamenthez), hogy adjon neki felhatalmazást kormányalakításra. Az új koalíció a Riigikoguban 52 szavazatot kapott a 101-ből.
Minderre a koalíciós szerződés hétfőre tervezett aláírása után kerülhet sor.
Március végétől Észtország többé nem fogja elismerni az Oroszország által kiadott útleveleket, amelyek nem biometrikusak.
Az Észt Külügyminisztérium kijelentette, hogy azok, akik tartózkodási engedéllyel rendelkeznek Észtországban vagy más uniós országban, és jelenleg nem biometrikus orosz útlevelet használnak, 2025. szeptember 30-ig kérhetik a biometrikus útlevél kiállítását.
Elmagyarázták, hogy az egyszerű útlevelek nem tartalmaznak elektronikus adatokat, ezért nem lehet összehasonlítani a tulajdonos személyes adatait a chipen található adatokkal.
A segélycsomagba különböző drónok, vízi járművek és olyan felszerelések tartoznak, amelyeket észt vállalatok gyártanak. Ukrajna átadta a kívánt katonai eszközökről szóló listát, amelynek értéke 100 millió euró, és amelyet Észtország gyorsan beszerez saját védelmi iparágától. Erről az Észt Védelmi Minisztérium számolt be előző nap.
A kínálatban szerepelnek drónok, szárazföldi járművek, vízi járművek, orvosi felszerelések és eszközök, amelyeket észt védelmi ipari cégek kínálnak
– áll a közleményben.
A részletek, a mennyiség és a szállítási határidők biztonsági okokból nem kerülnek nyilvánosságra.
„Tavaly megállapodtunk, hogy idén és jövőre is támogatni fogjuk Ukrajnát katonai szempontból, évente a GDP-nk 0,25%-át szánva észt védelmi ipari termékekre… Ma visszajelzést kaptunk Ukrajnától, ami lehetővé teszi számunkra, hogy a lehető leghamarabb eljuttassuk a segítséget az ukránoknak” – mondta Észtország védelmi minisztere, Hanno Pevkur.
Észtország 10 ezer lőszert és 750 ezer étkezési csomagot küld az ukrán katonáknak. Ezt az észt miniszterelnök, Kärtin Mihal közölte.
Ukrajna pozícióinak megerősítésére és az Oroszországra gyakorolt nyomás fokozására Észtország 10 ezer lőszert és 750 ezer étkezési csomagot küld az ukrán harcosoknak
Litvánia és Észtország lettek az első NATO-tagállamok, amelyek ígéretet tettek arra, hogy GDP-jük több mint 5%-át költik védelemre. Ezt korábban Donald Trump amerikai elnök követelte. A Financial Times számolt be a hírről.
Kjastutis Budris, Litvánia külügyminisztere az újságnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy Európa „új korszak” előtt áll. A jövő évtől kezdődően, és legalább 2030-ig, Litvánia a GDP-je 5-6%-át fogja védelemre költeni.
Észtország miniszterelnöke, Krišjānis Kariņš bejelentette, hogy országuk szintén 5%-ot kíván költeni védelemre a jelenlegi 3,7% helyett.
Budris elmondta, hogy Litvánia az állami kölcsönökből fogja finanszírozni a védelmi kiadások növelését. Kariņš „állami szektorra vonatkozó” nem meghatározott megszorításokkal indokolta a költségvetési intézkedéseket.
🇱🇹🇺🇦 Lithuanian military aid-filled trucks have arrived in Ukraine. Continuing to enhance Ukraine’s military capabilities, we have delivered thousands of drones from Lithuanian manufacturers, as well as thermal cameras and five-ton telescopic handlers.#StandWithUkrainepic.twitter.com/as90gILkw3
Észtország külügyminisztériuma december 15-én, vasárnap szankciókat vezetett be Georgia (Grúzia) miniszterelnöke, Irakli Kobahidze és további 13 grúz tisztségviselő, valamint bírók ellen. Erről az Észtország külügyminisztériumának sajtóosztálya számolt be.
Az észt külügyminiszter, Margus Tsahkna aláírta azt a rendeletet, amely alapján az ország szankciókat vezetett be 14 magas rangú grúz tisztségviselő és bíró ellen. Megtiltották számukra a belépést Észtország területére.
A szankciókat a tüntetők erőszakos feloszlatása és az akciók résztvevőivel szembeni erőszak miatt vezették be.
Felhívom az Európai Unió minden tagállamát, hogy reagáljanak arra, ami Grúziában történik, tegyenek konkrét lépéseket azok ellen, akik indokolatlan erőszakot alkalmaznak a grúz néppel szemben, és aláássák a demokráciát
Észtország újabb katonai segélycsomagot küld Ukrajnának, amely ezúttal felszerelést és lőszert is tartalmaz.
Ezt a segélycsomagot honvédségünk tartalékaiból gyűjtöttük össze, figyelembe véve Ukrajna szükségleteit, ugyanakkor úgy, hogy Észtország védelmi képessége ne legyen érintett
– mondta az ország védelmi minisztere.
Észtország ezúttal haditengerészeti egyenruhákat, megfigyelőberendezéseket, irányzékokat, ballisztikai védelmet és különféle lőszereket adott át.
Ez a segélycsomag nem lesz az utolsó, hamarosan megnyitjuk az észt vállalatok versenyalapú támogatási programját, amely lehetővé teszi Ukrajnának, hogy segítséget kapjon az észt védelmi ipari termékek előállításához. Ez nemcsak Ukrajnát fogja támogatni, hanem magának Észtországnak a gazdaságát és biztonságát is
– tette hozzá Pevkur.
Észtország több mint 500 millió euró katonai segélyt nyújtott Ukrajnának, ami a GDP 1,4%-a.
Észtország meg akarja vonni az országban élő oroszoktól és fehéroroszoktól az önkormányzati választásokon való szavazati jogot, megakadályozandó, hogy Moszkva és Minszk beavatkozhasson a jövő évi helyhatósági választásokba.
Több mint 80 ezer, lakhatási engedéllyel rendelkező orosz állampolgár, valamint jelentős létszámú orosz kisebbség él az 1991-ben függetlenné vált, 1,3 millió lakosú volt szovjet köztársaságban.
Hétfőn a koalíciós tanácsban megállapodtunk, hogy sürgős alkotmánymódosítást javasoltunk parlamenti frakcióinknak, hogy az agresszor államok állampolgárai ne jussanak döntő szerephez a helyi választásokon – közölte Kristen Michal észt miniszterelnök az ERR közszolgálati televízióban.
Az észt alkotmány szerint az állandó lakhellyel rendelkező külföldiek szavazhatnak az önkormányzati választásokon azon a településen, ahol élnek.
Ukrajna orosz megtámadása óta több észt politikai párt javasolta az orosz és fehérorosz állampolgárok, illetve időnként az Észtországban élő hontalanok szavazati jogtól való megfosztását attól tartva, hogy beavatkozás történik a választásokba.
A kormánykoalíció reméli, hogy minél előbb sikerül módosítani az alkotmányt, hogy az agresszor államok állampolgárai és a hontalanok ne szavazhassanak a jövő októberi választásokon – jelentette ki Helir-Valdor Seeder, a konzervatív Haza (Isamaa) párt frakcióvezetője közleményében.
A módosítási javaslat várhatóan csütörtökre készül el, hogy benyújtsák a parlamentben.