Az orosz kormány úgy döntött, hogy 2026. július 1-től ideiglenesen felfüggeszti a személy-, áru- és vasúti forgalmat több határátkelőn Finnország, Észtország és Lettország irányába.
A legtöbb lezárás az orosz–finn határszakaszt érinti. A korlátozás alá kerül a Viborg, Värtsilä, Ljutja, Szentpétervár–Finn pályaudvar és Szvetogorszk vasúti határátkelő.
Emellett teljesen leáll a vasúti forgalom az orosz–észt határon a Pecsori–Pszkov átkelőnél, valamint az orosz–lett határon a Pitalovo vasúti határátkelőn is.
Az orosz külügyminisztérium feladata lesz hivatalosan értesíteni Finnországot, Észtországot és Lettországot a döntésről. A lezárások indokát a kormány nem közölte.
Volodimir Zelenszkij elnök és felesége kedden Észtországba látogatott, ahol találkozott Petteri Orpo finn miniszterelnökkel – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál az észt külügyminisztérium X közösségi oldalára hivatkozva.
A jelentés szerint a minisztérium a közleményében az elnöki repülőgép fotóját tette közzé a következő felirattal: „Szeretettel üdvözöljük Volodimir Zelenszkij elnököt és Olena Zelenszka first ladyt Észtországban.”
Kedden Észtországban tartják az észak-balti G8-csúcstalálkozót. Petteri Orpo finn miniszterelnök elmondta, hogy már kétoldalú találkozót tartott Ukrajna elnökével, ahol többek között a védelmi technológiák területén folytatott együttműködésről is tárgyaltak.
Margus Tsahkna észt külügyminiszter kijelentette, hogy Európának biztonsági garanciákra van szüksége Ukrajnától, és most jött el a „történelmi pillanat” arra, hogy integrálja az országot az Európai Unióba és a NATO-ba – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az észt diplomácia vezetőjének X-en tett nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Tsahkna jelezte, hogy Ukrajna EU-ba és NATO-ba való integrációja garantálja a biztonságot mind Ukrajna, mind egész Európa számára. „A NATO nemcsak azt mondja, hogy biztonsági garanciákat kell nyújtanunk Ukrajnának, hanem azt is, hogy régiónknak biztonsági garanciákra van szüksége Ukrajnától, mivel Ukrajna jelenleg a legnagyobb, leghatékonyabb és legtapasztaltabb katonai ereje a régiónknak” – mutatott rá.
Az észt külügyér megjegyezte, hogy az Ukrajna „szürke zónában” hagyásáról szóló döntés lehetőséget adna Oroszországnak arra, hogy folytassa agresszióját az európai kontinensen. „Ezért ezt átfogóan kell mérlegelnünk, mert ezek a „szürke zónák”, semleges országok vagy pufferzónák, nevezzük őket bárminek is, csak zöld utat jelentenek Putyinnak az Európa elleni agresszió folytatására. Tehát fel kell ismernünk, hogy ez a mi lehetőségünk is” – tette hozzá. Ukrajna most nemcsak önmagáért és a szabadságáért küzd, hanem időt ad Európának is, hogy kiépítse biztonsági struktúráját – állította Margus Tsahkna
Margus Tsahkna, Észtország külügyminisztere kijelentette, hogy szükség esetén Észtország elképzelhetőnek tartja, hogy a szövetségesek nukleáris fegyvereit az ország területén helyezzék el – közölte az ERR.
A nukleáris elrettentésről szólva Tsahkna elmondta, hogy véleménye szerint Európa nem szabad, hogy elutasítsa a NATO feletti, transznacionális nukleáris elrettentést.
Mint mondta, szükség esetén Észtország kész a szövetségesek nukleáris fegyvereinek elhelyezésére saját területén.
„Nem vagyunk ellene, hogy nukleáris fegyvereket helyezzenek el a területünkön. Nincs olyan doktrínánk, amely ezt kizárná, ha a NATO a védelmi terveinknek megfelelően úgy ítéli meg, hogy szükséges” – mondta a miniszter.
I have been very clear and consistent in my reports on Iran’s nuclear programme: while there has been no evidence of Iran building a nuclear bomb, its large stockpile of near-weapons grade enriched uranium and refusal to grant my inspectors full access are cause for serious…
— Rafael Mariano Grossi (@rafaelmgrossi) March 3, 2026
Oroszországnak nincs szándékában jövőre megtámadni Észtországot vagy bármely más NATO-országot. Ennek ellenére a Kreml továbbra is veszélyt jelent, képes egyszerre agresszív háborút folytatni Ukrajna ellen és megerősíteni fegyveres erőit – jegyezte meg Kaupo Rozin, az Észt Külföldi Hírszerző Szolgálat vezérigazgatója.
Rozin hozzátette, hogy Észtország és Európa „lépéseket tett”, amelyek arra kényszerítik a Kremlt, hogy nagyon alaposan mérlegelje, hogy tegyen-e bármit is. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Oroszország katonai reformja a jövőben erősíteni fogja katonai képességeit. Ennek ellensúlyozására Észtországnak és más NATO-országoknak továbbra is védelmi képességeik megerősítésébe kell befektetniük.
Az Észt Külföldi Hírszerző Szolgálat éves jelentésében azt is jelezte, hogy Oroszország azt tervezi, hogy jelentősen bővíti pilóta nélküli légi járműveinek arzenálját és növelni a lőszergyártást. Az orosz hadsereg konkrétan mintegy 190 zászlóaljnyi pilóta nélküli rendszer létrehozását tervezi, és az elmúlt négy évben a tüzérségi lövedékek gyártása az országban 17-szeresére nőtt.
A határozott és nyugodt készültség az, ami igazán visszatartja Oroszországot. Így mutatjuk meg a Kremlnek azokat a tulajdonságokat, amelyektől a legjobban tart: szabadok, határozottak és kitartóak vagyunk, és önállóan, külső nyomás nélkül hozunk döntéseket – mondta Kaupo Rozin.
[type] => post [excerpt] => Oroszországnak nincs szándékában jövőre megtámadni Észtországot vagy bármely más NATO-országot. Ennek ellenére a Kreml továbbra is veszélyt jelent, képes egyszerre agresszív háborút folytatni Ukrajna ellen és megerősíteni fegyveres erőit – jegyezt... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1770837240 [modified] => 1770793646 ) [title] => Hírszerzés: Oroszország jövőre nem támadja meg Észtországot vagy a NATO-t, de továbbra is fenyegetettséget jelent [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=177608&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 177608 [uk] => 177559 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 177560 [image] => Array ( [id] => 177560 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/1000025700.webp [original_lng] => 21156 [original_w] => 900 [original_h] => 506 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/1000025700-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/1000025700-300x169.webp [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/1000025700-768x432.webp [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/1000025700.webp [width] => 900 [height] => 506 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/1000025700.webp [width] => 900 [height] => 506 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/1000025700.webp [width] => 900 [height] => 506 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/1000025700.webp [width] => 900 [height] => 506 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1770786446:12 [_thumbnail_id] => 177560 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1042 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 699003476002 [_oembed_327f643ded190911588b897dcbea0bfc] =>
BREAKING: TRUMP SAYS UKRAINE WOULD BE OVER IN A DAY IF HE DIDN’T HELP:
Ukraine would have been over in one day if we didn’t help.
Észtország az egész Európai Unióra kiterjedő beutazási tilalom bevezetését sürgeti azokkal a volt orosz katonákkal szemben, akik részt vettek az Ukrajna elleni háborúban. Margus Tsahkna észt külügyminiszter szerint komoly biztonsági kockázatot jelenthet, ha a konfliktus lezárulta után nagy számban érkeznek Európába tapasztalt harcosok – írja a Kyiv Independent.
„Nem vezethet út Bucsától Brüsszelig” – fogalmazott Tsahkna Brüsszelben, ahol az uniós külügyminiszterek találkozóján is napirendre tűzte a kérdést. Észtország már január elején megtiltotta a schengeni térségbe való belépést 261 orosz harcos számára, most pedig összehangolt uniós fellépést sürget.
Az észt kormány szerint Oroszországban közel egymillió olyan katona lehet, akik harci tapasztalattal rendelkeznek, és közülük sokan bűnözői háttérrel is. Tallinn attól tart, hogy a háború után ezek közül sokan Európába próbálnak majd belépni, miközben az unió nincs felkészülve az ebből fakadó biztonsági következményekre.
Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője elmondta: több tagállam is támogatja a beutazási tilalom gondolatát, mivel az „egyértelmű biztonsági kockázatot” jelent. Az unió jelenleg egyeztetéseket folytat arról, milyen lépéseket kell tenni egy esetleges tűzszünet utáni időszakban.
A javaslat hátterében az is áll, hogy Oroszországban az ukrajnai frontról hazatérő katonákhoz az elmúlt években a bűnözés növekedését kötötték. Beszámolók szerint több mint ezer ember halt meg vagy sérült meg olyan erőszakos bűncselekményekben, amelyek visszatérő harcosokhoz köthetők. Oroszország a háború során széles körben toborzott elítélteket, akiknek kegyelmet ígért a fronton teljesített szolgálatért cserébe.
Az észt kormány úgy döntött, módosítja az államhatár átlépésének rendjét azon orosz állampolgárok esetében, akik diplomáciai vagy konzuli képviseleteknél dolgoznak – jelentette az ERR.
A január 22-i kormányülésen jóváhagyott módosításokat az Észt Külügyminisztérium terjesztette elő. A változtatások kezdeményezője, Margus Tsahkna külügyminiszter elmondta: az intézkedések összhangban vannak az Európai Unió 19. szankciós csomagjával.
A határozattervezet értelmében az orosz diplomaták, konzuli alkalmazottak, a diplomáciai képviseletek adminisztratív és technikai személyzete, valamint családtagjaik számára kötelezővé válik az előzetes engedély megszerzése Észtország külső határának átlépéséhez.
Emellett pontosítják azon személyek körét is, akiknek legkésőbb 24 órával az utazás vagy az Európai Unión belüli tranzit előtt értesíteniük kell az adott tagállamot, amennyiben ott nem rendelkeznek akkreditációval.
Az új szabályok szerint az orosz nagykövetségnek Tallinnban legalább öt munkanappal a tervezett belépés előtt kell benyújtania az engedélykérelmet az észt külügyminisztériumhoz. Az engedély megadásáról vagy elutasításáról legkésőbb 24 órával a határátlépés előtt születik döntés.
Az új korlátozásokat 2026. január 25-től tervezik alkalmazni.
Észtország beutazási tilalmat rendelt el 261 katonával szemben, akik az Oroszországi Föderáció oldalán részt vettek az Ukrajna elleni háborúban, számolt be Margus Tsahkna, az észt külügyminisztérium vezetője X közösségi oldalán.
„Észtország beutazási tilalmat rendelt el 261 orosz fegyveressel szemben, akik részt vettek az Ukrajna elleni katonai agresszióban, és ez csak a kezdet. Az agresszor állam több százezer katonája vett részt ebben a brutális háborúban, bűncselekményeket követett el és erőszakot terjesztett. Nincs helyük Észtországban és a schengeni övezetben” – hangsúlyozta Tsahkna.
Az észt külügyminisztérium hozzátette, hogy az ország továbbra is azon fog dolgozni, hogy bezárja az ajtót a volt orosz fegyveresek előtt, és felszólította a többi államot, hogy tegyenek hasonlóképpen.
[type] => post [excerpt] => Észtország beutazási tilalmat rendelt el 261 katonával szemben, akik az Oroszországi Föderáció oldalán részt vettek az Ukrajna elleni háborúban, számolt be Margus Tsahkna, az észt külügyminisztérium vezetője X közösségi oldalán. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1768407660 [modified] => 1768386248 ) [title] => Észtország több mint 200 olyan ember számára tiltotta meg a beutazást, akik az Oroszországi Föderáció oldalán harcoltak Ukrajna ellen [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=175126&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 175126 [uk] => 174890 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 174891 [image] => Array ( [id] => 174891 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-55.png [original_lng] => 535871 [original_w] => 1140 [original_h] => 760 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-55-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-55-300x200.png [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-55-768x512.png [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-55-1024x683.png [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-55.png [width] => 1140 [height] => 760 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-55.png [width] => 1140 [height] => 760 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-55.png [width] => 1140 [height] => 760 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1768379049:12 [_thumbnail_id] => 174891 [_edit_last] => 12 [views_count] => 779 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_744f5a754f7f3a400bc51bade77be714] =>
With SAFE we are producing the capabilities Europe needs most.
We will focus on pan-European projects from drones, cyber defence and air defence systems.
Az ERR az Észt Légierő adataira hivatkozva közölte, orosz katonai repülőgépek több mint 40 alkalommal sértették meg az észt légteret 2014 óta.
A szabálysértéseket azóta jegyezték fel, hogy a NATO 2014-ben, Oroszország krími invázióját követően kiterjesztette rotációs balti légtér-őrjárati misszióját Észtországra. Addig a szövetséges repülőgépek csak Litvániában állomásoztak.
Bár mindhárom balti államnak van légiereje, nincsenek vadászgépei. A NATO küldetése – a régió légtere biztonságának szavatolása.
Az észt légtérbe történő behatolások számának csúcspontja 2016 volt, amikor 10 incidenst regisztráltak. 2019 óta ez a szám öt vagy kevesebb lett. 2023-ban és 2024-ben nem voltak szabálysértéseket. A NATO repülőgépei azonban továbbra is rendszeresen emelkednek a levegőbe, hogy megfigyeljék a szövetség légterének közelében repülő orosz repülőgépeket.
A kiadvány megjegyezte, hogy az orosz repülőgépek személyzetének bevett gyakorlata, hogy bekapcsolt transzponder, azaz azonosító nélkül repülnek. Általában nem nyújtanak be repülés előtti terveket, és nem létesítenek kétoldalú rádiókapcsolatot a légiforgalmi irányítással. Az észt légierő törzsének parancsnoka, Janek Lehiste ezredes elmondása szerint nehéz „racionális katonai indokot” találni az ilyen viselkedésre. Tavaly azt nyilatkozta a kiadványnak, hogy valószínűleg „pózolásról és üzenetküldésről van szó”.
Tony Lawrence, a tallinni Nemzetközi Védelmi és Biztonsági Központ (ICDS) Védelmi Politikai és Stratégiai Programjának vezetője szerint Oroszország több célt is elér taktikájával.
„Ez egyfajta nyilatkozat arról, hogyan viszonyul Oroszország az észt szuverenitáshoz. Teszteli a NATO légtér-járőr missziójának válaszát, és arra kényszeríti őket, hogy repülőgépeket indítsanak a behatoló elfogására. És ez egy hibrid hadviselés taktikája – a bizonytalanság és a félelem terjesztésének része a szomszédos államokban” – mondta az ERR News-nak 2024-ben.
Jaak Tarien ezredes, az észt légierő korábbi parancsnoka a Postimees újságnak elmondta, kétségtelen, hogy a pénteki behatolások szándékos cselekmények voltak. „A korábbi években a Vainloo-sziget közelében történt szabálysértések, amikor az észt légtérbe csak néhány tíz másodpercre repültek be, kérdéses, hogy szándékosak voltak-e, vagy egy középszerű pilóta hibája volt” – mondta.
Észtország 2026-ban több mint 117 millió dollárt fordít Ukrajna katonai támogatására – jelentette be Hanno Pevkur védelmi miniszter szeptember 14-i kijevi látogatásán a The Kyiv Independent tudósítása szerint.
Észtország továbbra is célzott támogatást nyújt Ukrajnának Oroszország agresszív háborújának kontextusában. Jövőre is ragaszkodunk ahhoz az elvhez, hogy a GDP 0,25 százalékát Ukrajna támogatására fordítjuk
– mondta a miniszter, hozzátéve, hogy az észt védelmi cégek döntő szerepet játszanak majd Ukrajna támogatásában 2026-ban.
Észtország 2022 februárja óta több mint 500 millió euró katonai segítséget nyújtott Ukrajnának, ami az ország GDP-jének 1,4 százalékát teszi ki, ezzel GDP-arányosan Ukrajna legnagyobb katonai támogatói közé tartozik – számolt be az Index.
