A Politico közölte, lehet, hogy feloldják az Oroszország elleni szankciókat és újraindítják az Északi Áramlat-2. De ez kitaláció, jelentette ki Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere.
„Ez egyértelműen téves információ. Sem Steve Witkoff, sem én nem tárgyaltunk az Oroszország elleni szankciók feloldásáról az Ukrajnával kötött megállapodás részeként” – írta. Elmondása szerinte ez újságírói hanyagság.
„Ha a Politicoban lenne akár egy cseppnyi becsület, akkor teljesen felhagynának ezzel a hazugsággal” – tette hozzá Rubio.
A Politico korábban arról számolt be, hogy a Fehér Ház az orosz Északi Áramlat-2 gázvezetékre és esetleg más európai orosz eszközökre vonatkozó szankciók feloldását tárgyalja az Oroszország és Ukrajna közötti háború lezárásáról szóló tárgyalások részeként.
Az Északi Áramlat-2 gázvezeték elleni szankciók feloldása drasztikus változást jelentene az Egyesült Államok politikájában. Az Északi Áramlat-2 újraindítása anyagi előnyökkel járhat Moszkva számára, de csak akkor, ha az EU beleegyezik abba, hogy ismét orosz gázt vásároljon a gázvezetéken keresztül.
A kiadvány adatai szerint Steve Witkoff, a Fehér Ház különmegbízottja volt a szankciók feloldásának fő szószólója, mondták a Politiconak a tárgyalásokat ismerő források.
Witkoff, aki azt állította, hogy Donald Trump moszkvai nagyköveteként barátkozott össze Vlagyimir Putyinnal, arra utasította csapatát, hogy állítsanak össze egy listát az összes energiaszankcióról, amelyet az Egyesült Államok Oroszországgal szemben hozott.
[type] => post
[excerpt] => A Politico közölte, lehet, hogy feloldják az Oroszország elleni szankciókat és újraindítják az Északi Áramlat-2. De ez kitaláció, jelentette ki Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1745588100
[modified] => 1745572089
)
[title] => Rubio cáfolta az Oroszország elleni szankciók feloldásáról és az Északi Áramlat 2 újraindításáról szóló információkat
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=148827&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 148827
[uk] => 148682
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 148684
[image] => Array
(
[id] => 148684
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/rubio-gettyimages-2194528244-d9365f2b6573266ffe22cad916f42784-1200x675jpg.webp
[original_lng] => 42942
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/rubio-gettyimages-2194528244-d9365f2b6573266ffe22cad916f42784-1200x675jpg-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/rubio-gettyimages-2194528244-d9365f2b6573266ffe22cad916f42784-1200x675jpg-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/rubio-gettyimages-2194528244-d9365f2b6573266ffe22cad916f42784-1200x675jpg-768x432.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/rubio-gettyimages-2194528244-d9365f2b6573266ffe22cad916f42784-1200x675jpg-1024x576.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/rubio-gettyimages-2194528244-d9365f2b6573266ffe22cad916f42784-1200x675jpg.webp
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/rubio-gettyimages-2194528244-d9365f2b6573266ffe22cad916f42784-1200x675jpg.webp
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/rubio-gettyimages-2194528244-d9365f2b6573266ffe22cad916f42784-1200x675jpg.webp
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1745561290:12
[_thumbnail_id] => 148684
[_edit_last] => 12
[views_count] => 368
[_algolia_sync] => 582343608000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 130079
[1] => 699525
[2] => 471889
[3] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Északi Áramlat
[1] => Marco Rubio
[2] => újraindítás
[3] => USA
)
)
[1] => Array
(
[id] => 124066
[content] =>
Ukrajnának semmi köze az Északi Áramlat felrobbantásához, mert semmilyen stratégiai vagy taktikai előnye nem származik belőle – jelentette ki csütörtökön Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója a Reuters hírügynökségnek adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnöki hivatalvezetői tanácsadó tagadta Ukrajna részvételét az Északi Áramlat 2 gázvezetéket megrongáló robbantásokban, ehelyett azt Oroszországra hárította. „Ilyen cselekményt csak hatalmas technikai és anyagi erőforrások megléte esetén lehet végrehajtani, és kinek volt mindez meg a robbantás idején? Csak Oroszországnak” – mutatott rá.
Lengyelország megkapta a Berlin által kiadott európai elfogatóparancsot a robbantással kapcsolatban, de a gyanúsított, egy Volodimir Z. nevű ukrán már elhagyta Lengyelországot – közölte a lengyel ügyész szerdán. „Ukrajnának semmi köze az Északi Áramlaton történt robbantásokhoz” – hangsúlyozta Mihajlo Podoljak, hozzátéve, hogy Ukrajna nem jutott sem stratégiai, sem taktikai előnyhöz a robbantásokból.
Pótlólagos megkeresést küldött az orosz főügyészség az Egyesült Államok, Németország, Franciaország és Ciprus illetékes hatóságainak az Oroszország és állampolgárai érdekei ellen elkövetett terrorcselekményekkel, köztük az Északi Áramlat-1 és Északi Áramlat-2 gázvezeték felrobbantásával kapcsolatban – közölte Andrej Ivanov, az orosz főügyészség szóvivője hétfőn Moszkvában.
Ivanov szerint „annak ellenére, hogy erről tények állnak rendelkezésre”, az amerikai, a ciprusi és a francia hatóságok nem folytattak nyomozást az említett terrorcselekmények finanszírozása, illetve az elkövetésükhöz nyújtott egyéb segítségnyújtás körülményeinek ügyében.
A szóvivő közölte, hogy az illetékes német hatóságok „kitérnek” az Oroszországgal való együttműködésre vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik elől.
Rámutatott, hogy mind a négy említett ország részese a robbantásos terrorizmus elleni küzdelemről szóló 1997-es nemzetközi egyezménynek és a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról szóló 1999-es nemzetközi egyezménynek.
„Ezzel kapcsolatban kötelesek intézkedéseket hozni a terrorizmus és annak finanszírozása elleni nyomozás érdekében, valamint maximális segítséget nyújtani az ilyen jogellenes cselekmények felderítéséhez, beleértve az eljáráshoz szükséges bizonyítékok megszerzésében való segítségnyújtást” – hangoztatta az orosz főügyészség szóvivője.
Mint mondta, a pótlólagos megkeresésekben felhívják az illetékes hatóságok figyelmét arra, hogy intézkedéseket kell hozniuk a terrorista tevékenység és annak finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik teljesítése érdekében, meg kell szervezniük a törvénytelen tevékenység tényállásának kivizsgálását, és biztosítaniuk kell az elkövetők büntetőjogi felelősségre vonását.
Az orosz főügyészség április 3-án közölte, hogy felhívást kapott Andrej Kraszov, Nyikolaj Haritonov és Jana Lantratova képviselő, valamint Alekszandr Dugin és Andrij Derkacs közéleti személyiségtől arra, hogy vizsgálja ki a külföldön tartózkodó személyek és szervezetek esetleges részvételét egyes terrorcselekmények megszervezésében és finanszírozásában az Oroszországi Föderáció területén, valamint az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 csővezetékek felrobbantásában.
A vonatkozó anyagokat és megkereséseket a főügyészség megküldte az amerikai, a német, a francia és a ciprusi illetékes hatóságoknak.
Az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat-1 és Északi Áramlat-2 gázvezetéken 2022. szeptember 26-án történtek robbanások Svédország és Dánia gazdasági övezetében. A hatóságok megállapították, hogy szándékos merénylet történt, de felelőst mind ez idáig nem neveztek meg, a svéd és a dán nyomozást leállították.
Az ügyben az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekmény címén indított eljárást. Oroszország az „angolszász” országokat tette felelőssé a történtekért.
A két vezetékpár évi 110 milliárd köbméter földgáz szállítására volt alkalmas. Az Északi Áramlat-1 2012-től működött, az Északi Áramlat-2 építését 2021-ben fejezte be a Gazprom orosz energiavállalat, de az Ukrajna ellen indított háború miatt a használata soha nem kezdődött meg.
Az Északi Áramlat elleni támadást vizsgáló nyomozók azt remélik, hogy az új lengyel kormány segíthet fényt deríteni az ügy részleteire, mivel az előző kabinet nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni a potenciálisan kulcsfontosságú bizonyítékokat. 2022 szeptemberében víz alatti robbantássorozat érte a balti-tengeri Északi Áramlat 2 gázvezetéket. A német, svéd, dán, lengyel, sőt orosz rendőrök és hírszerző szolgálatok azóta is próbálják megfejteni a támadás rejtélyeit, amelyben most úgy tűnik, áttörés jöhet – írja a The Wall Street Journal.
A nyomozók szerint az előző lengyel kormány tisztviselői lassan szolgáltattak információkat, és visszatartottak kulcsfontosságú bizonyítékokat az állítólagos szabotőrök lengyel területen való mozgásáról is.
Ezért most abban reménykednek, hogy a 2023 decemberében hivatalba lépett új varsói kormány segíthet fényt deríteni a támadás részleteire.
Az európai nyomozók régóta úgy vélik, hogy a támadást Ukrajnából indították Lengyelországon keresztül. De mint mondták, Varsó teljes körű együttműködésének elmaradása miatt nehéz megállapítani, hogy a támadás a korábbi lengyel kormány tudtával vagy anélkül történt.
Egyes magas rangú európai tisztviselők szerint azt fontolgatják, hogy Donald Tusk, Lengyelország új miniszterelnökének hivatalához fordulnak segítségért a szabotázsakció kivizsgálásában.
A lap hozzáteszi, hogy bármilyen feltételezés, miszerint Lengyelország, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagja esetleg információkat titkol el egy szövetséges elleni támadásról, alááshatja a bizalmat a szövetségben, amely fennállása óta az egyik legnagyobb próbatétele előtt áll, ugyanis ha kiderül, hogy Lengyelországnak bármilyenszerepe is volt a szbotázsban, azt Moszkva a NATO agresszív akciójaként foghatja fel.
A nyomozóknak nincs bizonyítékuk arra, hogy a lengyel kormánynak köze lehet a robbantásokhoz, de úgy vélik, hogy még ha egyes lengyel tisztviselők részt is vettek benne, az a politikai vezetés tudta nélkül történhetett.
Ugyanakkor kiemelték, hogy a lengyel tisztviselőknek a nyomozásuk akadályozására tett erőfeszítései egyre gyanúsabbá tették őket Varsó szerepével és indítékaival kapcsolatban.
A legtöbb nyugati tisztviselő szerint a szabotázs mögött egy ukrán csapat állt, bár Ukrajna tagadta, hogy bármi köze lenne hozzá. Oroszország úgy véli, hogy az Egyesült Államok felelős a támadásért, amit az Egyesült Államok tagadott.
A Németország, Dánia és Svédország által folytatott vizsgálat eddig megállapította, hogy a csővezetéket egy hatfős legénység, köztük mélytengeri búvárok robbantották fel, akik az Andromeda nevű szabadidős jachton utaztak. Az Andromeda a nyomozók szerint mindhárom országban, valamint Lengyelországban is megállt.
Az együttműködés hiánya
A lap szerint számos lengyel ügynökség nem volt hajlandó megosztani az európai nyomozókkal azokat a felvételeket, amelyeket a gyanúsítottakról rögzítettek a biztonsági kamerák, miközben a jacht Lengyelország egyik kikötőjében horgonyzott.
Míg az ügyet vizsgáló két lengyel ügynökség, az ügyészek és a határőrség együttműködőnek tűnt, más szervek, köztük az ABW belbiztonsági hivatal tisztviselői, nem válaszoltak a kérdésekre, elhomályosított, vagy egymásnak ellentmondó információkat adtak – közölték európai tisztviselők.
Egy esetben a lengyel ügyészek azt mondták európai kollégáiknak, hogy nem találtak robbanóanyagot az Andromedán, bár törvényszéki vizsgálatra nem került sor. Ennek ellenére a lengyel belbiztonsági szolgálat azt közölte az európai nyomozókkal, hogy a legénységet ellenőrző határőrök soha nem szálltak fel a hajóra, ami ellentmond az ügyészek állításának.
Szeptemberben Stanislaw Zaryn, a lengyel biztonsági szolgálatok felügyeletével megbízott magas rangú tisztviselő elutasította azokat a megállapításokat, amelyek szerint az Andromeda legénysége állt a szabotázs mögött, mondván, hogy a legénység nem rendelkezett katonai kiképzéssel, és csupán turisták voltak, akik „szórakozni jöttek”.
Nagyjából ugyanebben az időben a lengyel belbiztonsági szolgálat az európai nyomozókkal közösen olyan állítólagos értesüléseket terjesztett, amelyek szerint az Andromeda kapcsolatban állt az orosz hírszerzéssel, amely szerintük a támadás mögött állt. Az európai nyomozók ezt dezinformációnak minősítették.
Zaryn egy nemrégiben adott interjúban azt mondta, hogy a lengyel érintettség valószínűtlen, mivel a szabotázs mögött vélhetően Oroszország állt.
[type] => post
[excerpt] => Az Északi Áramlat elleni támadást vizsgáló nyomozók azt remélik, hogy az új lengyel kormány segíthet fényt deríteni az ügy részleteire, mivel az előző kabinet nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni a potenciálisan kulcsfontosságú bizonyítékokat.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1704839700
[modified] => 1704834895
)
[title] => Az új lengyel kormány tisztázhatja az Északi Áramlat elleni támadás részleteit
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=100161&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 100161
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 83202
[image] => Array
(
[id] => 83202
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/screenshot-2023-06-30-at-04-09-30-eu-nato-munkacsoport-az-eszaki-aramlat-elleni-szabotazsakcio-jol-mutatja-az-energetikai-infrastruktura-sebezhetoseget.png
[original_lng] => 812765
[original_w] => 1020
[original_h] => 498
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/screenshot-2023-06-30-at-04-09-30-eu-nato-munkacsoport-az-eszaki-aramlat-elleni-szabotazsakcio-jol-mutatja-az-energetikai-infrastruktura-sebezhetoseget-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/screenshot-2023-06-30-at-04-09-30-eu-nato-munkacsoport-az-eszaki-aramlat-elleni-szabotazsakcio-jol-mutatja-az-energetikai-infrastruktura-sebezhetoseget-300x146.png
[width] => 300
[height] => 146
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/screenshot-2023-06-30-at-04-09-30-eu-nato-munkacsoport-az-eszaki-aramlat-elleni-szabotazsakcio-jol-mutatja-az-energetikai-infrastruktura-sebezhetoseget-768x375.png
[width] => 768
[height] => 375
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/screenshot-2023-06-30-at-04-09-30-eu-nato-munkacsoport-az-eszaki-aramlat-elleni-szabotazsakcio-jol-mutatja-az-energetikai-infrastruktura-sebezhetoseget.png
[width] => 1020
[height] => 498
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/screenshot-2023-06-30-at-04-09-30-eu-nato-munkacsoport-az-eszaki-aramlat-elleni-szabotazsakcio-jol-mutatja-az-energetikai-infrastruktura-sebezhetoseget.png
[width] => 1020
[height] => 498
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/screenshot-2023-06-30-at-04-09-30-eu-nato-munkacsoport-az-eszaki-aramlat-elleni-szabotazsakcio-jol-mutatja-az-energetikai-infrastruktura-sebezhetoseget.png
[width] => 1020
[height] => 498
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/screenshot-2023-06-30-at-04-09-30-eu-nato-munkacsoport-az-eszaki-aramlat-elleni-szabotazsakcio-jol-mutatja-az-energetikai-infrastruktura-sebezhetoseget.png
[width] => 1020
[height] => 498
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1704827696:5
[_thumbnail_id] => 83202
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1434
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 831670133002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 130079
[1] => 27168
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Északi Áramlat
[1] => lengyel kormány
)
)
[4] => Array
(
[id] => 83201
[content] =>
Az energiabiztonság szavatolása kihívást jelent a jelenlegi geopolitikai környezetben, az Északi Áramlat gázvezetékek elleni szabotázsakció jól mutatja az energetikai infrastruktúra sebezhetőségét – közölte jelentésében a kritikus infrastruktúrák ellenállóképességét vizsgáló EU–NATO munkacsoport csütörtökön.
A munkacsoport tagjai végső értékelő jelentésükben kijelentették: az Európai Uniónak és a NATO-nak közös érdeke, hogy megelőzzék az alapvető szolgáltatásokat nyújtó és a gazdaságokat támogató létfontosságú infrastruktúrák zavarait.
Arra hívták fel a figyelmet, hogy a katonai tevékenységek jelentős mértékben támaszkodnak a polgári energiahálózatokra, ezért az energetikai infrastruktúrában bekövetkező zavarok szélesebb körű hatással járhatnak. A megújuló energiaforrások növekvő használata és a villamosítás erősítheti az ellenállóképesség erősödését, mivel növeli a források sokféleségét, a gazdasági autonómiát, valamint csökkenti az egyetlen központi rendszertől való függést – írták. Mivel azonban a megújuló energia jelentős mértékben származik unión kívülről, kizárólagos használata továbbra is kiszolgáltatottságot eredményezhet, és az ellátási lánc sebezhetőségét is magában hordozza.
Figyelmeztettek arra is, hogy a közlekedési infrastruktúra, beleértve a repülőtereket és a tengeri kikötőket, a digitalizáció előrehaladásával kibertámadásoknak van kitéve, amelyek jelentős gazdasági károkat és zavarokat okozhatnak a katonaság ellátásában és a szállításban.
Az információs és kommunikációs szolgáltatások nyújtásához az infrastruktúra széles skálájára van szükség, a föld alatti és tenger alatti száloptikai kábelektől a műholdakig. A tenger alatti kábelekre és az 5G hálózatokra való támaszkodás nagy kockázatot jelent a korlátozott javítási képességek és a fokozott sebezhetőség miatt – emelték ki. Ezek a rendszerek ki vannak téve a véletlen és szándékosan okozott zavaroknak, melyek a globális hálózatokra is hatással lehetnek, és biztonsági kockázatokat okozhatnak – írták.
Az uniós űrinfrastruktúrával kapcsolatban a jelentésben azt közölték, hogy a stratégiai versenytársak és potenciális ellenfelek olyan képességeket fejleszthetnek ki, amelyek veszélyeztethetik a NATO és az EU hozzáférését az űrhöz és az űrbe telepített eszközökhöz, megzavarva ezzel a kritikus infrastruktúrát.
Az EU és a NATO szakértői továbbá számos ajánlást fogalmaztak meg a létfontosságú infrastruktúrák ellenállóképességének fokozására. Ezek között a szövetségesek, a tagállamok és a magánszektor közötti szerepvállalás előmozdítása, az ellenállóképességről, a katonai mobilitásról, valamint a kiberbiztonságról, az űrkutatásról, a tengerhajózásról és az energiáról szóló párbeszéd erősítése, valamint a bevált intézkedések és értékelések megosztása és az együttműködés fokozása is szerepel.
Bekérették Németország, Dánia és Svédország moszkvai nagykövetét csütörtökön az orosz külügyminisztériumba, hogy tiltakozzanak az Északi Áramlat tavalyi felrobbantása ügyében folytatott közös nyomozásuk „totális eredménytelensége” miatt. A tárca mind a három országot azzal vádolja, hogy húzzák az időt, és nem hajlandók együttműködni Moszkvával.
„Megállapítottuk, hogy ezek az országok nem érdekeltek a szabotázs valódi körülményeinek megállapításában. Éppen ellenkezőleg, késleltetik erőfeszítéseiket, és megpróbálják eltitkolni a nyomokat és a bűncselekmény valódi elkövetőit, akik mögött szerintünk jól ismert országok állnak” – idézte a Deutsche Welle az orosz külügyminisztérium közleményét.
A portál emlékeztetett, hogy Oroszország egy hónapja kiutasított több mint húsz német diplomatát, válaszképpen Berlin hasonló lépésére.
Az Északi Áramlat két vezetékén tavaly történtek robbanások, amelyeket az Egyesült Államok és a NATO is ismeretlen tettesek által elkövetett „szabotázsakciónak” minősített, míg Oroszország a Nyugatot vádolja a támadás elkövetésével. Az állítását alátámasztó bizonyítékkal azonban eddig egyik fél fel szolgált.
Nem véletlen, hogy valószínűtlen verziók »szivárognak ki« a médiába, így próbálják eltitkolni a valóságot – fogalmazott az orosz külügyminisztérium.
A tárca azokra a robbanásról szóló sajtójelentésekre célzott, amelyek az utóbbi hónapokban jelentek meg, például az amerikaiak állítólagos részvételéről. Mások szerint „gyanús” orosz hadihajókat észleltek a Balti-tengeren nem sokkal a robbanások előtt. Hivatalosan azonban a svéd hatóságok csak annyit közöltek még tavaly novemberben, hogy a helyszínen robbanóanyag nyomait fedezték fel, ami megerősíti a szabotázs tényét.
Az orosz tárca azt is megerősítette, hogy Moszkva továbbra is nyomást gyakorol majd Németországra, Dániára és Svédországra, hogy azok engedélyezzék Oroszország részvételét a vizsgálatban.
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
NSC’s Kirby: Now have information North Korea has delivered arms to Russia for use in Ukraine. North Korea has provided Russia with more than 1000 containers of military equipment and munitions. Today we’re releasing imagery showing movement of containers. pic.twitter.com/LxHwji4sjD
Russia's international isolation continues to grow.
After failing to be elected to the International Court of Justice, the IMO, UNESCO, and the OPCW executive boards in November, Russia suffered another diplomatic defeat at the Danube Commission, one of the world's oldest…
Привет, я иностранная агентка в уголовном розыске, являющаяся соосновательницей движения, являющегося иностранным агентом и нежелательной организацией, внесенная в список лиц, аффилированных с движением-иноагентом. Теперь ты будешь со мной встречаться? pic.twitter.com/P97UFwOiqz
Oroszország azt tervezi, hogy felveti a nemzetközi közösségnek az Északi Áramlatot ért robbantások miatti súlyos anyagi károk megtérítésének ötletét. Az orosz állami hírügynökségnek nyilatkozó diplomata elmondta, a vezetékek jövőjéről egyelőre nem döntöttek Moszkvában, de – feltehetően komoly igény esetén – Oroszország kész megjavítani azokat.
Az Oroszországot és Németországot a Balti-tenger alatt összekötő vezetékeket tavaly szeptember 27-én nagy erejű robbanások érték, aminek következményeként a gázvezeték használhatatlanná és szinte javíthatatlanná vált. Moszkva nemzetközi terrorcselekménynek nevezte az esetet.
„Nem zárjuk ki, hogy később felvetjük az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantása következtében keletkezett károk megtérítésének kérdését” – jelentette ki Dmitrij Biricsevszkij, az orosz külügyminisztérium gazdasági együttműködésért felelős osztályának vezetője az orosz RIA Novosztyi hírügynökségnek adott interjúban.
A diplomata azt nem mondta meg, hogy Oroszország pontosan kitől vár kártérítést az incidens miatt. Szót ejtett ugyanakkor arról, hogy a vezetékek jövője igencsak bizonytalanná vált.
„Jelenleg nagyon nehéz beszélni az Északi Áramlat vezetékrendszer jövőjéről. Összességében a szakértők szerint a sérült vezetékeket valamilyen módon helyre lehet állítani” – mondta.
A vezetékek együttesen 110 milliárd köbméter gáz exportálására voltak képesek, ami több, mint Oroszország teljes, 101 milliárd köbméteres gázexportja a volt Szovjetunió területén kívülre 2022-ben – írja a Reuters.
Biricsevszkij hozzátette, hogy a nyugati országok ellenzik az ENSZ Biztonsági Tanácsának egy Oroszország által előkészített határozattervezetét, amely az Északi Áramlat robbanásainak független nemzetközi kivizsgálását sürgetné. „Ennek ellenére továbbra is ragaszkodni kívánunk egy átfogó és nyílt nemzetközi vizsgálathoz, amelyben orosz képviselők kötelezően részt vesznek” – fogalmazott Biricsevszkij.
To detract from their disastrous handling of the illegal invasion of Ukraine, the Russian Ministry of Defence is resorting to peddling false claims of an epic scale
This invented story, says more about arguments going on inside the Russian Government than it does about the west
Dánia nem kívánja megengedni Oroszország képviselőinek, hogy kivizsgálják az Északi Áramlat 1 és Északi Áramlat 2 gázvezetékeken történt víz alatti robbanásokat.
A hírt a dán külügyminiszter közölte – írt az Ukrinform.
„Megmondtuk az oroszoknak, hogy részletes vizsgálatot fogunk végezni, és beszámolunk az eredményekről, ha végeztünk” – mondta.
Elmondása szerint a robbantásokkal kapcsolatos vizsgálatot Németország, Dánia és Svédország kezdeményezte.
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
⚡Washington approves sending F-16s to Ukraine from Denmark and Netherlands.
The United States has given the green light to Denmark and the Netherlands for sending F-16 fighter jets to Ukraine defend against Russian aggression as soon as pilot training is completed, a U.S.…
Kijev Annalena Baerbock német külügyminiszterrel és Anthony Blinkennel, az amerikai diplomácia vezetőjével akarja megvitatni az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantása körüli helyzetet – jelentette ki vasárnap Dmitro Kuleba külügyminiszter egy lapinterjúban, számolt be a korrespondent.net hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője a Bild am Sonntag című német lapnak nyilatkozva elmondta, hogy összehangolt akcióról van szó az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában állítólag részt vevő „ukránbarát csoportról” szóló sajtócikkek megjelenését illetően. „Amikor három újság két napon belül cikkeket közöl ugyanarról a témáról, az egy összehangolt akció. Különböző szempontokat hangsúlyoznak, de egyikük sem állítja, hogy az ukrán kormány állna mögötte, vagy hogy egyáltalán tudomása volt róla” – tette hozzá.
Kuleba megjegyezte, hogy Ukrajna összefüggésbe hozása ezzel a terrorcselekménnyel, kárt okoz. „Az egy dolog, hogy mit teszel közzé, és az, hogy az emberek pontosan emlékeznek rá, az egy másik dolog. Attól tartok, sokan emlékeznek majd arra, hogy Ukrajna valamilyen módon érintett ebben” – hangsúlyozta.
Arra a kérdésre, hogy tárgyalt-e erről a kérdésről a német kormánnyal, a miniszter azt válaszolta: „Még nem, de várjuk a tárgyalásokat Annalena Baerbockkal és Blinken külügyminiszterrel ebben és más kérdésekben. Meg kell várnunk a nyomozás hivatalos eredményét. Ami most történik, az egyfajta címkézés” – mutatott rá.
Az ukrán diplomácia vezetője ismét visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint Ukrajna kormánya részt vett volna az Északi Áramlatoknál történt robbantásokban. „Elmondhatom, hogy nem az ukrán kormány áll e mögött. Ez nem a kormány akciója volt” – húzta alá Dmitro Kuleba.
A meaningful and symbolic visit of President @valstsgriba to Ukraine. Thank you for the principled defense and political support, for the clear understanding that the aggressor cannot be given a single chance. Ukraine and all of Europe will win! pic.twitter.com/2QT4OUO8sr
