Ukrajna elítélte Észak-Korea interkontinentális ballisztikus rakétakísérletét, és a KNDK lépéseit felelőtlen provokációnak nevezte – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az a Külügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
Észak-Korea új Hvaszong-19 elnevezésű interkontinentális ballisztikus rakétája
A jelentés szerint a Külügyminisztérium közölte: „Ez egy újabb felelőtlen provokáció, amely aláássa a békét és a stabilitást mind a Koreai-félszigeten, mind a világ egészében.” Egyúttal emlékeztetett arra, hogy Észak-Korea nemcsak tüzérségi lőszerrel és ballisztikus rakétákkal látta el Oroszországot, hanem csapatait is az Ukrajna elleni háborúban való részvételre küldi, ezzel szándékosan destabilizálja a helyzetet.
„A korábbi kilövésekhez képest maximális magasságot elérő rakéta tesztje a KNDK rakétaprogramjának további előrehaladását jelzi. Ennek fényében különösen aggályos Oroszország és a KNDK közötti katonai együttműködés elmélyítése, ami megköveteli az azonnali és határozott választ a világ közösségétől” – áll a közleményben. Ukrajna felszólítja partnereit, hogy tegyenek azonnali lépéseket Oroszország és a KNDK rezsimjei ellen – a szankciók megerősítésétől az ukrán győzelmi terv támogatásáig.
The last time Slovak land was ceded to an aggressor—in the name of peace—it did not turn out well and did not bring peace to either the Slovaks or other nations. https://t.co/26ow7b67e1
🇷🇺🇰🇵 On February 27, President of Russia Vladimir Putin met in the Kremlin with a member of the Politburo and Secretary of the Central Committee of the Workers’ Party of Korea Ri Hi-yong, who is in Moscow on a visit.https://t.co/trxKsnKNVMpic.twitter.com/c0mfOSr0kD
Az Európai Unió határozottan elítéli, hogy Észak-Korea július 1-jén ballisztikus rakétákat lőtt ki, ami az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak újabb megsértését jelenti – közölte az Európai Unió Külügyi Szolgálata (EEAS) kedden.
A külügyi szolgálat szóvivője útján arra reagált, hogy Észak-Korea állítása szerint „szupernagy” robbanófej szállítására alkalmas két, Hvaszong-11Da-4.5 típusú taktikai ballisztikus rakétával hajtott végre sikeres tesztkilövést. A brüsszeli közlemény hangsúlyozta: az EU ismételten felszólítja Phenjant, hogy hagyjon fel a regionális és nemzetközi békét és biztonságot fenyegető valamennyi jogellenes tevékenységgel. Az EU sürgeti Észak-Koreát, hogy tegyen eleget az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai szerinti kötelezettségeinek, és teljes körű, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan módon mondjon le nukleáris fegyvereiről és ballisztikus rakétaprogramjáról – írták. „Súlyos aggodalommal tölt el bennünket Észak-Korea és Oroszország közötti együttműködés elmélyülése, amely sérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozatát. Ismételten és határozottan felszólítjuk mindkét országot, hogy hagyjanak fel az illegális fegyverszállítással is” – fogalmaztak. Az EU készen áll arra, hogy valamennyi partnerével együttműködjön a Koreai-félsziget teljes, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan nukleáris leszerelését célzó érdemi diplomáciai folyamat előmozdítása érdekében – tették hozzá.
Mély aggodalmának adott hangot vasárnap Kamikava Joko japán és Pak Dzsin dél-koreai külügyminiszter az észak-koreai rakétakilövések miatt. A dél-koreai Puszanban tartott egyeztetésen a II. világháború idején Japán által szexrabszolgaságra kényszerített dél-koreai nők ügye is szóba került. A miniszterek nem sokkal a Dél-Koreában tartandó dél-koreai-kínai-japán külügyminiszteri találkozó előtt tartott megbeszélésén kiemelték: Szöul és Tokió szorosan együttműködik az Egyesült Államokkal az Észak-Koreát érintő kérdésekben. Példaként az Észak-Korea és Oroszország közötti fegyverüzleteket, illetve az Észak-Koreában elhurcolt japán állampolgárok ügyét említették fel.
A megbeszélésen Kamikava emellett sajnálatát fejezte ki a szöuli felsőbíróság a héten meghozott döntése miatt, mely arra kötelezte Japánt, hogy fizessen fejenként 200 millió von (53 millió forint) kárpótlást a hadserege által a II. világháború alatt szexrabszolgaságra kényszerített nőknek.
Tokió már korábban is azzal érvelt az újabb dél-koreai panaszokkal kapcsolatban, hogy a kártérítési követeléseket rendezték egy 1965-ös, a kapcsolatok normalizálását célzó szerződésben, valamint a két ország között 2015-ben kötött megállapodásukra hivatkozik, amely szerint a két fél végérvényesen véget vet a vitának.
Kamikava korábban azt vetette a felsőbíróság szemére, hogy döntésével a nemzetközi jogot is megsérti.
Japán és Dél-Korea viszonyára a mai napig árnyékot vet a Koreai-félsziget 1910-től 1945-ig tartó japán gyarmati uralma, valamint Japán második világháborús szerepe.
