Az Európai Unió határozottan elítéli, hogy Észak-Korea július 1-jén ballisztikus rakétákat lőtt ki, ami az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak újabb megsértését jelenti – közölte az Európai Unió Külügyi Szolgálata (EEAS) kedden.
A külügyi szolgálat szóvivője útján arra reagált, hogy Észak-Korea állítása szerint „szupernagy” robbanófej szállítására alkalmas két, Hvaszong-11Da-4.5 típusú taktikai ballisztikus rakétával hajtott végre sikeres tesztkilövést. A brüsszeli közlemény hangsúlyozta: az EU ismételten felszólítja Phenjant, hogy hagyjon fel a regionális és nemzetközi békét és biztonságot fenyegető valamennyi jogellenes tevékenységgel. Az EU sürgeti Észak-Koreát, hogy tegyen eleget az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai szerinti kötelezettségeinek, és teljes körű, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan módon mondjon le nukleáris fegyvereiről és ballisztikus rakétaprogramjáról – írták. „Súlyos aggodalommal tölt el bennünket Észak-Korea és Oroszország közötti együttműködés elmélyülése, amely sérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozatát. Ismételten és határozottan felszólítjuk mindkét országot, hogy hagyjanak fel az illegális fegyverszállítással is” – fogalmaztak. Az EU készen áll arra, hogy valamennyi partnerével együttműködjön a Koreai-félsziget teljes, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan nukleáris leszerelését célzó érdemi diplomáciai folyamat előmozdítása érdekében – tették hozzá.
Mély aggodalmának adott hangot vasárnap Kamikava Joko japán és Pak Dzsin dél-koreai külügyminiszter az észak-koreai rakétakilövések miatt. A dél-koreai Puszanban tartott egyeztetésen a II. világháború idején Japán által szexrabszolgaságra kényszerített dél-koreai nők ügye is szóba került. A miniszterek nem sokkal a Dél-Koreában tartandó dél-koreai-kínai-japán külügyminiszteri találkozó előtt tartott megbeszélésén kiemelték: Szöul és Tokió szorosan együttműködik az Egyesült Államokkal az Észak-Koreát érintő kérdésekben. Példaként az Észak-Korea és Oroszország közötti fegyverüzleteket, illetve az Észak-Koreában elhurcolt japán állampolgárok ügyét említették fel.
A megbeszélésen Kamikava emellett sajnálatát fejezte ki a szöuli felsőbíróság a héten meghozott döntése miatt, mely arra kötelezte Japánt, hogy fizessen fejenként 200 millió von (53 millió forint) kárpótlást a hadserege által a II. világháború alatt szexrabszolgaságra kényszerített nőknek.
Tokió már korábban is azzal érvelt az újabb dél-koreai panaszokkal kapcsolatban, hogy a kártérítési követeléseket rendezték egy 1965-ös, a kapcsolatok normalizálását célzó szerződésben, valamint a két ország között 2015-ben kötött megállapodásukra hivatkozik, amely szerint a két fél végérvényesen véget vet a vitának.
Kamikava korábban azt vetette a felsőbíróság szemére, hogy döntésével a nemzetközi jogot is megsérti.
Japán és Dél-Korea viszonyára a mai napig árnyékot vet a Koreai-félsziget 1910-től 1945-ig tartó japán gyarmati uralma, valamint Japán második világháborús szerepe.