Az orosz hajók, amelyek ősz óta közlekedtek Észak-Korea és Oroszország kikötői között, már három hete nem szállítanak konténereket a KNDK-ból. A szünetelés átmeneti megkönnyebbülést jelent Ukrajna számára, akinek ősszel napi hatvanezer tüzérségi lövedék pusztítátását kellett elviselnie.
A négy legnagyobb szállítóhajó nem mozog a radaron Az észak-koreai Rason kikötőjéből augusztusban indultak az első szállítmányok négy nagy konténerhajó fedélzetén (Maya 1, Angara, Maria és Lady R). Az American Planet Labs által szolgáltatott műholdfelvételek alapján a hajók eddig legalább 32 utat tettek meg, jórészt Vlagyivosztokba, ahonnan a rakományt vasúton szállították tovább a Krasznodari területre, az Azovi-tenger közelébe.
Hol vannak a hajók? A nyugati szankció alá eső négy hajóból három február végén Vlagyivosztoknál horgonyzott. (A szankció azt jelenti, hogy csak korlátozottan mozoghatnak a világtengereken, és büntetés elé néznek azok a feladók, akik igénybe veszik a hajók kapacitásait.) A Lady R utolsó látogatása február 4-én történt, azóta a műholdak újabb érkezést nem rögzítettek. A felvételek szerint a KNDK belsejéből sem indítottak új konténereket vasúton.
Az esetleges légi szállításokról nincsenek adatok, de azok lehetséges mennyisége messze alatta van a tengeri volumennek.
Ugyancsak biztos, hogy az orosz kikötőkben a korábbi konténerek a mólón várakoznak. ezek feltételezhetően üresek, és jelenleg nincs szükség arra, hogy visszaküldjék őket az észak-koreai címzettekhez – írják az NK Pro szakértői.
Az Angara szállító valószínűleg a KNK-ba indult tovább, mert az automatikus azonosító rendszer utolsó célállomásként a kelet-kínai Zsusan-szigetcsoport hajógyárát jelzi, ahová vélhetően nagyjavításra érkezik.
Nem tudni az ellátás felfüggesztésének okát A szünetelésről egyik fél sem nyilatkozott. Előfordulhat, hogy a műveleteket észak-koreai gyártási késések vagy más logisztikai problémák miatt szüneteltetik. Az sem zárható ki, hogy a korábbi szállítmányokkal kapcsolatos minőségi kifogásokról problémákról van szó.
Gyalázatos az Oroszországnak küldött észak-koreai lövedékek minősége – még használóira is veszélyes Vlagyimir Putyin orosz és Kim Dzsongun észak-koreai elnök tavaly szeptemberben 1 millió tüzérségi lövedék szállításában állapodott meg Oroszország számára, januárban a Bloomberg pedig már 2 millió lövedékről és több ballisztikus rakétáról számolt be, a dél-koreai hírszerzés becsléseire hivatkozva. A KNDK eddig összesen 6700 konténert küldött Oroszországba, amelyekben 3 millió 152 mm-es tüzérségi lőszer volt – közölte február végén a dél-koreai védelmi minisztérium.
Az őszi tárgyalásokon Moszkva magasan fejlett katonai hardverek átadását is belengette az észak-koreai elnöknek, valamint megígérte az élelmiszerszállítmányok növelését, ami Phenjan számára létkérdés. Néhány héttel korábban Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szemlélte meg Kim elnök arzenálját, amelyből a közepes hatósugaró rakéták lehetnek főként érdekesek Moszkva számára.
Ezt követően a szállítások felpörögtek, és Észak-Korea nem csak tüzérségi lövedékeket, de rakétákat is eladott vagy átadott Oroszországnak az Ukrajnával vívott háborúhoz – jelentette a dél-koreai hírszerzés novemberben. A tranzakciók részletei, melyekben Putyin és Kim elnök ősszel Vlagyivosztokban megállapodott, máig sem ismertek teljesen.
A dél-koreai titkosszolgálat hétfőn megerősítette a gyanút, hogy a Hamász fegyveres csoport észak-koreai gyártmányú fegyvereket használ az Izrael elleni háborúban. Phenjan továbbra is tagadja, hogy részt vett volna ilyen fegyverügyletekben.
Új fotót tett közzé egy észak-koreai rakétaalkatrészről a dél-korai Nemzeti Hírszerző Szolgálat (NIS), amivel megerősítette az Amerika Hangja (VOA) jelentését, amely szerint a Hamász harcosai egy Észak-Koreában gyártott F-7 rakétameghajtású gránátvetőt használtak — közölte a szöuli Yonhap hírügynökség.
A VOA pénteken közzétett jelentésében szereplő fotó azt mutatja, hogy egy F-7 gránátvető biztosítékán, amelyet állítólag a Hamász használt, koreai karakterek és számok kombinációja volt, például „비저-7류” és „시8-” 80-53.” A jelentéssel kapcsolatos kérdésre a NIS azt mondta, hogy „értékelése megegyezik a VOA jelentésével”.
„A koreai karakterekkel ellátott biztosíték az észak-koreai gyártmányú F-7-es rakéta középső részén található” – közölte a kémügynökség, és egy szétszerelt F-7-es gránátvetőről készített fotót is rendelkezésre bocsátott. A NIS által közzétett fotón a koreai karakterek nem azonosíthatók, mivel a biztosíték belsejében vannak elhelyezve. A kémügynökség azt is közölte, hogy összegyűjti és felhalmozza a részletes bizonyítékokat Észak-Korea feltételezett fegyverszállításairól a Hamásznak, például a kereskedelmi mennyiségeket és a fegyverkereskedelem ütemezésével kapcsolatos adatokat.
A dél-koreai hadsereg korábban azt állította, hogy Észak-Korea kapcsolatban áll a Hamásszal a fegyverkereskedelemben és más katonai területeken. A NIS a parlamenti titkosszolgálati bizottság novemberi ülésén arról is beszámolt, hogy titkos információk birtokába jutott, melyek szerint Kim Dzsongun észak-koreai vezető utasította a tisztviselőket, hogy dolgozzanak ki intézkedéseket Palesztina számára átfogó segítségnyújtás érdekében.
Az ügy érdekessége, hogy az Amerikai Egyesült Államok és most Dél-Korea is azt követően állt elő az ilyen jellegű gyanúsításokkal, hogy Észak-Korea felbocsátotta az első kémműholdját. A múlt héten a Fehér Ház tett közzé olyan nyilatkozatot, miszerint Oroszország észak-koreai rakétákat használ Ukrajnában. Az ukránok előbb azt közölték, ez még nem egyértelmű, majd ők is arról számoltak be, hogy az erre utaló nyomok alapján immár bizonyos, hogy valóban koreai rakétákat használtak az oroszok.
A múlt héten több mint 260 tüzérségi lövedék csapódott be az Észak-Korea és Dél-Korea közötti tengeri ütközőzóna közelében. Észak-Korea hadgyakorlatával megsértette a felek közti 2018-as katonai egyezményt, amelyben Phenjan és Szöul vállalta, hogy nem tartanak tüzérségi gyakorlatokat és légi megfigyelést sem a határ mentén kialakított ütközőzónákban.
