Észak-Korea egy „azonosítatlan ballisztikus rakétát” lőtt ki a Japán-tenger felé pénteken a dél-koreai vezérkar (JCS) szerint, néhány nappal azután, hogy egy amerikai repülőgép-hordozó látogatást tett Dél-Koreában, írja a Reuters. A JCS szerint a kilövés délután 12:35-kor történt, valahol Taegwan megyében, ahol több fegyvergyár is található.
Japán védelmi minisztérium is közleményt adott ki az ügyben, azt írták, a japán parti őrség is észlelte a kilövést. Bejelentésük szerint a rakéta 12:45-kor csapódott a tengerbe, így számításaik szerint a repülési idő körülbelül 10 perc volt.
Észak-Korea egyelőre nem adott ki kommentárt az ügyben.
Ez a második ballisztikus rakétaindítás az elmúlt hónapban, azután, hogy Phenjan október 22-én bejelentette, hogy „hiperszonikus” rakétákat tesztelt.
Észak-Korea november 3-án körülbelül tíz rakétát indított saját többszörös rakétavető rendszereiből a Sárga-tenger irányába, miközben a Pentagon vezetője, Pete Hegseth, és dél-koreai kollégája, An Gyu-bak közösen látogatták meg a demilitarizált zónát. A hírt a Yonhap hírügynökség közölte.
A jelentés szerint Phenjan körülbelül 16:00 órakor indította a rakétákat helyi idő szerint. A cikk hozzáteszi, hogy a rakétakísérlet kevesebb mint egy órával történt, mielőtt Austin megérkezett volna a Bonifas táborba, amely az Összesített Biztonsági Övezet déli részén található a DMZ-n belül.
Katonai források megerősítették, hogy Észak-Korea ezen kívül még további 10 tüzérségi rakétát is kilőtt körülbelül 15:00 órakor.
Oroszország már rég elvesztette volna az Ukrajna elleni háborút, ha a Kremlt nem támogatták volna a szövetségesei, elsősorban Észak-Korea – jelentette ki szerdán Kirilo Budanov tábornok, a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályának (HUR) vezetője, számolt be az rbc.ua hírportál a HUR közleményére hivatkozva
A jelentés szerint Budanov találkozót tartott a külföldi katonai és diplomáciai testület képviselőivel, amelyen elsősorban az agresszorral szembeni ellenlépéseket vitatták meg. „Oroszország már rég elvesztette volna ezt a háborút. Ukrajna a partnerei segítségével visszafoglalta volna az elfoglalt területeket, ha Moszkvát nem támogatták volna a szövetségesei. Mindenekelőtt Észak-Korea” – mondta a HUR vezetője.
Az ukrán katonai hírszerzés vezetője arról is beszámolt, hogy egyes országok nem tanúsítanak teljesen őszinte viselkedést. A nemzetközi szankciókkal ellentétben engedélyezik Moszkvának, hogy fegyvereket és a bázis más fontos elemeit kapja meg, állampolgáraik pedig beleegyeznek, hogy csatlakozzanak az orosz hadsereghez.
„Fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy egyes országok nem teljesen őszinték. A nemzetközi szankciókkal ellentétben megengedik Oroszországnak, hogy fegyvereket, lőszert és egy kritikus fontosságú elemi bázist kapjon. Emellett megengedik saját állampolgáraiknak, hogy csatlakozzanak az orosz fegyveres erők soraihoz” – mutatott rá a tábornok.
Budanov megköszönte külföldi partnereinek az Ukrajna iránti támogatásukat, és óvta az EU-t és a NATO-t az orosz hibrid hadviselés fokozódásától. Egyúttal a külföldi államok képviselőivel együtt tisztelettel adózott az Oroszországgal vívott háborúban elesett hírszerző tisztek emlékének is. A találkozó résztvevői virágokat helyeztek el az ukrán hírszerző tisztek emlékművéhez.
Észak-Korea péntek este nagyszabású katonai parádét tartott Phenjanban, amin Kim Dzsongun vezető bemutatta haderejének legújabb és legerősebb fegyvereit.
Az eseményen, amelyen külföldi vezetők is részt vettek, először vonult fel a Hvaszong-20 nevű, eddig még nem tesztelt interkontinentális ballisztikus rakéta, amit az állami hírügynökség „az ország legnagyobb erejű nukleáris stratégiai fegyverrendszereként” írt le.
A parádé az uralkodó Munkáspárt 80. évfordulóját ünnepelte, és egyben jelezte Kim növekvő diplomáciai mozgásterét, valamint eltökélt szándékát, hogy olyan arzenált építsen, mely képes elérni az Egyesült Államok szárazföldi területeit és ázsiai riválisait – említi meg a jelentésében az ABC News. Az ázsiai sajtó külön ki is tért erre, és a South China Morning Post azt írta, a rakéta képes lenne elérni az USA-t.
Kim beszédében hangsúlyozta: „A hadseregnek továbbra is olyan legyőzhetetlen erővé kell válnia, amely minden fenyegetést megsemmisít.” Bár közvetlenül nem említette sem Washingtont, sem Szöult, a kijelentés egyértelműen a régió biztonsági helyzetére utalt.
Egy nagyon modern rakéta A Hvaszong-20-at egy 11 tengelyes indítójárművön mutatták be, és a rakéta megjelenése összefüggésben áll azzal, hogy Észak-Korea az elmúlt hetekben új, szilárd hajtóanyagú rakétamotorokat tesztelt. Az állami média szerint a karbonkompozitból készült motor erősebb a korábbiaknál, és lehetővé teszi a gyorsabb indítási előkészületeket. Szakértők szerint a Hvaszong-20 több robbanófej hordozására is alkalmas lehet, ami növelné az esélyét annak, hogy áttörje a rakétavédelmi rendszereket.
A parádén nemcsak az új ICBM szerepelt, hanem rövidebb hatótávolságú ballisztikus, cirkáló- és hiperszonikus rakéták is, amelyeket Észak-Korea korábban nukleáris csapásmérésre alkalmas fegyverként jellemzett Dél-Korea ellen.
A rendezvényen magas rangú külföldi vendégek is jelen voltak, köztük Li Qiang kínai miniszterelnök, Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök – jelenleg az orosz Biztonsági Tanács alelnöke –, valamint To Lam, a Vietnámi Kommunista Párt főtitkára. A KCNA beszámolója szerint Medvegyev külön találkozón méltatta az észak-koreai katonák „bátorságát és önfeláldozó szellemét”, akik az orosz erőkkel együtt harcoltak az ukrán támadások visszaverésében a Kurszki régióban.
A parádé és a diplomáciai találkozók is azt mutatják, hogy Kim Dzsongun egyre inkább Oroszország és Kína felé fordul, miközben elutasít minden tárgyalást Washingtonnal és Szöullal. Az elmúlt években Észak-Korea több ezer katonát és jelentős mennyiségű fegyvert – köztük tüzérségi eszközöket és ballisztikus rakétákat – küldött Oroszországba, hogy támogassa Vlagyimir Putyin háborús erőfeszítéseit Ukrajnában.
Az észak-koreai vezető, Kim Dzsongun utasította, hogy minden erőforrást a nukleáris program fenntartására kell fordítani, hogy „megerősítsék az atomfegyveres pajzsot és kardot” az ország védelme érdekében.
Erről a Reuters számolt be az észak-koreai állami médiára hivatkozva.
Kim találkozott az atomfegyver-fejlesztéssel foglalkozó észak-koreai kutatóintézetek kulcsfontosságú tisztviselőivel és tudósaival.
A találkozón kijelentette, hogy a nukleáris válaszstratégia további fejlesztése az ország legfontosabb prioritása.
Diplomáciai feszültség alakult ki Észak-Korea és Oroszország között. Kim Dzsongun további katonai támogatást ígért Oroszországnak Észak-Korea azonban keveset profitál a háborúból. Erre a következtetésre jutott Olena Huszejnova, a szöuli Hankuk Egyetem ukrán származású kutatója.
Észak-Korea vezetője, Kim Dzsongun jelentős mértékben támogatja Vlagyimir Putyin háborús törekvéseit az Ukrajna ellen vívott fegyveres konfliktusban, ám a cserébe kapott ellenszolgáltatások messze elmaradnak a várakozásaitól. Szeptember elején Kim Dzsongun az orosz elnök oldalán nézte végig Pekingben a kínaiak nagyszabású katonai parádéját.
Az eseményen Putyin állítólag megköszönte neki az észak-koreai csapatok „bátor helytállását” Ukrajnában. Kim ekkor további katonai támogatást ígért Oroszországnak.
Észak-Korea azonban gazdasági szempontból keveset profitál az ukrajnai háborúból.
Erre a következtetésre jutott Olena Huszejnova, a szöuli Hankuk Egyetem kutatója egy tanulmányában, amelyet a dél-koreai Friedrich Naumann Alapítvány számára készített – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung nyomán az Index.hu.
A tanulmány szerint
Észak-Korea eddig csaknem 10 milliárd dollár értékben biztosított fegyvereket és lőszereket az orosz fegyveres erők rendelkezésére az Ukrajna elleni háborúhoz, ezen felül az ország rengeteg katonát irányított át az európai frontra. Az orosz közvetlen ellenszolgáltatások összértéke viszont legfeljebb 1,2 milliárd dollárt tesz ki Huszejnova számításai szerint.
Sajtóhírek szerint a dél-koreai titkosszolgálat növekvő feszültségeket észlelt a két vezető között. A dél-koreai „Dong-A Ilbo” nevű újság cikke szerint egy belső titkosszolgálati jelentésben is az áll, Észak-Korea meglehetősen felháborodott Oroszországgal szemben.
Phenjan a katonai segítségnyújtásért cserébe élelmiszersegélyre, fegyvertámogatásra, valamint fegyvergyártással összefüggő technológia átadására vagy más gazdasági kárpótlásra számított.
Oroszország úgy tűnik, nem elégítette ki ezeket az igényeket.
Kim Dzsongun állítólag már panaszkodott is emiatt Putyinnak, amivel magára haragította Oroszország első emberét.
Huszejnova tanulmányában leírja, hogy becslése szerint Phenjan legalább 15 000 katonát bocsátott az oroszok rendelkezésére, emellett számos fegyvert, köztük ballisztikus rakétákat is átadott Moszkvának. Hogy ezeket bevetették-e már az ukrán hadsereg ellen, nem világos.
Észak-Korea azt várta, hogy Oroszország nemcsak árukat (élelem, olaj, értékes haditechnológia) ad cserébe, hanem értékes valutát is – tehát dollárt, eurót stb. Ezzel aztán máshol is vásárolhatnának, nem lennének csak az orosz árukra utalva.
„Észak-Korea óriási mértékben támogatta Oroszországot katonailag. Moszkva azonban csak lassan és korlátozottan viszonozza ezt” – írja Huszejnova. Az ukrán származású politológus szerint Moszkva szándékosan függőségbe kényszeríti Észak-Koreát, hogy minél jobban rá legyen utalva.
Kim Dzsongun, Észak-Korea vezetője hangsúlyozta, hogy országa sürgősen bővíteni kívánja nukleáris arzenálját. Az Egyesült Államok és Dél-Korea közös hadgyakorlatait pedig a háború előidézésére irányuló szándék egyértelmű bizonyítékának nevezte – közölte a KCNA állami hírügynökség.
Dél-Korea és szövetségese, az Egyesült Államok ezen a héten kezdte meg közös katonai gyakorlatait, amelyek keretében tesztelik a fokozott észak-koreai nukleáris fenyegetésekre adott, továbbfejlesztett válaszlépéseket – írja a hirado.hu az MTI nyomán.
Phenjan rendszeresen bírálja az ilyen gyakorlatokat, mint az invázióra való felkészülést, és néha fegyverkísérletekkel válaszol rájuk, de Szöul és Washington szerint ezek tisztán védekező jellegűek.
A 11 napos, Ulchi Freedom Shield nevű éves gyakorlatok mérete hasonló lesz a 2024-eshez, de a 40 terepgyakorlatból húszat szeptemberre halasztanak – közölte korábban a dél-koreai hadsereg.
„A gyakorlatok egyértelműen kifejezik szándékukat, hogy továbbra is ellenségesek és konfrontatívak maradjanak Észak-Koreával szemben” – mondta Kim Dzsongun hétfőn a KCNA szerint. Hozzátette, hogy a biztonsági helyzet miatt Észak-Koreának „gyorsan bővítenie” kell nukleáris fegyverzetét, és megjegyezte, hogy a legutóbbi amerikai-dél-koreai gyakorlatok nukleáris elemet tartalmaztak.
Dél-Korea és az Egyesült Államok hétfőn elindította szokásos, nagyszabású nyári közös hadgyakorlatát, amelynek célja a szövetség védelmi képességeinek erősítése az olyan fenyegetésekkel szemben, mint Észak-Korea. Phenjan ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a manőverek tovább fokozzák a regionális feszültségeket, és kijelentette: kész válaszlépéseket tenni minden ellene irányuló „provokáció” esetén – számolt be a hirado.hu az MTI-re hivatkozva.
A 11 naposra tervezett Ulchi Freedom Shield hadgyakorlaton 21 ezer katona, köztük 18 ezer dél-koreai vesz részt. A két szövetséges szerint a hadgyakorlat védekező jellegű.
A múlt héten az észak-koreai védelmi miniszter azt mondta, hogy a gyakorlatok a szövetségesek „katonai konfrontációra” való hajlandóságát mutatják Észak-Koreával szemben, és kijelentette, hogy erőik készen állnak ellensúlyozni „bármely, a határvonalon túlnyúló provokációt”.
Az Ulchi Freedom Shield hadgyakorlattal párhuzamosan Dél-Koreában polgári védelmi gyakorlatokat is tartanak, amelyeken mintegy 580 ezer kormányzati alkalmazott vesz részt. Augusztus 20-án országszerte légiriadó-gyakorlat lesz.
[type] => post [excerpt] => Dél-Korea és az Egyesült Államok hétfőn elindította szokásos, nagyszabású nyári közös hadgyakorlatát, amelynek célja a szövetség védelmi képességeinek erősítése az olyan fenyegetésekkel szemben, mint Észak-Korea. Phenjan ugyanakkor figyelmeztetett... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1755540600 [modified] => 1755517806 ) [title] => Dél-Korea és az USA közös hadgyakorlatot indított, Phenjan fenyegetéssel reagált [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=160062&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 160062 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 160063 [image] => Array ( [id] => 160063 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/del-korea-usa-hadgyakorlat.jpg [original_lng] => 133441 [original_w] => 1264 [original_h] => 700 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/del-korea-usa-hadgyakorlat-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/del-korea-usa-hadgyakorlat-300x166.jpg [width] => 300 [height] => 166 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/del-korea-usa-hadgyakorlat-768x425.jpg [width] => 768 [height] => 425 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/del-korea-usa-hadgyakorlat-1024x567.jpg [width] => 1024 [height] => 567 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/del-korea-usa-hadgyakorlat.jpg [width] => 1264 [height] => 700 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/del-korea-usa-hadgyakorlat.jpg [width] => 1264 [height] => 700 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/del-korea-usa-hadgyakorlat.jpg [width] => 1264 [height] => 700 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1755507007:5 [_thumbnail_id] => 160063 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1241 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 338241077002 [_oembed_b0da45cfedbf8d7b20d4709160808afd] => [_oembed_time_b0da45cfedbf8d7b20d4709160808afd] => 1757065805 [_oembed_d690a50ad1978f356aa6f63484afbcd3] =>
Colombia President Gustavo Petro:
"There is total immunity for presidents attending the Assembly, and the U.S. government cannot condition the opinion of the U.S.
The fact that the Palestinian Authority was not allowed entry and that my visa was revoked for asking the U.S. and… pic.twitter.com/S7DgWnj9wi
Az iráni fejlesztésű drónokat olcsóságuk és nagy robbantótöltetük miatt használják előszeretettel az oroszok. A Sahed drónok gyártását már Oroszországban is megkezdték, de tervben van az észak-koreai gyártás is.
Akár 25 ezer munkást is küldhet Oroszországba Észak-Korea, hogy a Sahed drónok gyártását segítsék – jelentette csütörtökön a japán közszolgálati csatorna, az NHK, nyugati és oroszországi diplomáciai forrásokra hivatkozva.
Az iráni fejlesztésű drónokat ma már Oroszországban is gyártják, a tatárföldi Alabuga különleges gazdasági övezetben, az észak-korei munkások is ide érkeznek majd. Cserébe Phenjan drónkezelői képzést szeretne kapni a Kyiv Independent összefoglalója szerint.
A Sahed drónokat alacsony költségük és nagy robbanótöltetük miatt széleskörben használja Oroszország az Ukrajna elleni háborújában, ezért az Alabuga üzem is többször került már ukrán támadások alá. A mostani sajtóhír napokkal azután következik, hogy Szergej Sojgu egykori orosz hadügyminiszter, jelenleg pedig a Biztonsági Tanács titkára Észak-Koreában járt. Miután találkozott Kim Dzsongunnal, az ország vezetőjével, Sojgu közölte, hogy Phenjan ezer hadmérnököt és 5 ezer katonai építőmunkást küld a kurszki régióba.
Korábban Kirillo Budanov, az ukránkatonai hírszerzés vezetője arról számolt be, hogy Moszkva és Phenjan megállapodtak a Sahed drónok észak-koreai gyártásáról is.
Szergej Sojgu állítólag megállapodásra jutott Észak-Korea a Kurszki régió helyreállításában nyújtandó segítségéről. Észak-Korea több ezer utászt és építőmunkást küld Oroszországba, akik állítólag „helyreállítják” a Kurszki régiót, jelentette be Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára június 17-én, kedden, miután megbeszélést folytatott Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel.
„Kim Dzsongun úgy döntött, hogy ezer utászt küld Oroszországba az orosz terület aknamentesítésére, valamint ötezer katonai építőmunkást a lerombolt infrastruktúra helyreállítására” – mondta.
Sojgu elmondta, hogy Oroszország és az Észak-Koreai úgy döntött, hogy „megörökíti a hőstettét” a Koreai Néphadsereg azon katonáinak, akik Ukrajna ellen harcoltak. Pontosította, hogy ez a meggyilkolt észak-koreaiak tiszteletére mindkét országban állítandó emlékművekre vonatkozik.
