Az ír sziget több mint egy évszázaddal ezelőtti megosztása óta első ízben került az észak-írországi kormány élére olyan miniszterelnök, aki a brit fennhatóság ellen küzdő katolikus mozgalmat képviseli.
A csaknem kétévi szünet után szombaton összeült a belfasti parlament, a Stormont a várakozásoknak megfelelően Michelle O’Neill-t, a legnagyobb katolikus pártnak, a Sinn Féinnek az alelnökét választotta kormányfővé.
A történelmi horderejű fejlemény előzményeként az EU-párti, balközép irányzatú Sinn Féin a 2022 májusában megtartott törvényhozási választásokon – Észak-Írország 103 éves történetében ugyancsak első ízben – a legtöbb képviselői mandátum elnyerésével a Stormont legnagyobb pártja lett.
A belfasti parlamentben korábban mindig a brit fennhatóságot pártoló protestánsoké – az utóbbi évtizedekben a radikálisan EU-szkeptikus jobboldali Demokratikus Unionista Párté (DUP) – volt a legnagyobb létszámú frakció.
Az újonnan megalakult észak-írországi kormány miniszterelnök-helyettese Emma Little-Pengelly, a DUP képviselője lett.
Az észak-írországi rendezési folyamatot elindító 1998-as nagypénteki megállapodás alapján Észak-Írországban csakis a protestáns és a katolikus közösséget képviselő pártok koalíciója kormányozhat, egyoldalú kormány nem alakítható.
Michelle O’Neill miniszterelnökként tartott első beszédét egyértelmű megbékélési gesztussal kezdte, kijelentve: sajnálkozik a 30 évnyi szektariánus konfliktus „összes áldozatának halála miatt, kivétel nélkül”.
Az északír kormányfő szerint a korábbi évtizedek igazságtalanságai és tragédiái még most is éreztetik hatásukat. „A múltat nem lehet meg nem történtté tenni, de annyit megtehetünk, hogy jobb jövőt teremtünk magunknak” – fogalmazott szombati felszólalásában Michelle O’Neill.
A Sinn Féin a protestáns oldalon általánosan elfogadott álláspont szerint az egykori legnagyobb észak-írországi katolikus britellenes milíciának, az Ír Köztársasági Hadseregnek (IRA) a politikai szárnyaként működött a szektariánus villongások három évtizede alatt.
Az IRA 1969 után kezdett fegyveres harcot az általa megszálló hatalomnak tekintett Nagy-Britannia észak-írországi fennhatósága ellen. A több mint háromezer emberéletet kioltó konfliktust – amelynek az unionista milíciák is részesei voltak – az 1998-as nagypénteki rendezési megállapodás zárta le.
Az egyezménnyel elindított megbékélési folyamat eredményeként a Demokratikus Unionista Párt és a Sinn Féin együtt kormányozza Észak-Írországot, olyan egységkormányt alkotva, amely a korábbi évtizedekben teljesen elképzelhetetlen lett volna.
A felekezetközi kormányzás azonban korántsem zökkenők nélküli. Az új kormány szombati megalakulása előtt a DUP csaknem két évig bojkottálta a parlamentet, lehetetlenné téve az előírt egységkormány létrejöttét. A protestáns párt arra hivatkozott, hogy a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás kikezdi Észak-Írország alkotmányos helyzetét az Egyesült Királyságon belül, mivel vámhatárt emel Nagy-Britannia és Észak-Írország közé. A Brexit óta Észak-Írország és az Ír Köztársaság 499 kilométeres határa az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi vámhatára.
Az EU a Brexit-megállapodáshoz fűzött eredeti észak-írországi protokollban ellenőrzéseket követelt a Nagy-Britanniából Észak-Írországba áramló áruforgalomban annak érdekében, hogy ne Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán kelljen visszaállítani a korábban katonai szigorúságú, de a rendezési folyamat egyik fő vívmányaként évekkel ezelőtt megszűnt határellenőrzéseket.
A brit kormány azonban az előírások jelentős enyhítéséről állapodott meg az EU-val, és a DUP a héten kihirdetett módosításokat elfogadva hozzájárult az új belfasti kormány megalakulásához.
A kedden ismertetett legfrissebb felmérés szerint a britek relatív többsége valószínűnek tartja, hogy a több mint egy évszázada megosztott Ír Köztársaság és Észak-Írország a belátható jövőben újraegyesül. A legnagyobb brit közvéleménykutató csoport, a YouGov 2272 fős reprezentatív választói csoport bevonásával elvégzett országos vizsgálata kimutatta, hogy a britek 13 százaléka nagyon valószínűnek, 26 százalék meglehetősen valószínűnek tartja az ír sziget egyesülését a következő ötven évben, vagyis Nagy-Britannia lakosságának 39 százaléka valószínűsíti valamilyen mértékben Írország és Észak-Írország újbóli egyesülését.
Ugyanezt a megkérdezettek 20 százaléka meglehetősen, 10 százalék nagyon valószínűtlennek nevezte.
A felmérés előzményeként Leo Varadkar ír miniszterelnök a minap kijelentette, hogy ha őszig nem sikerül a felekezetközi hatalommegosztáson alapuló belfasti önkormányzati rendszer újjáélesztése, akkor „tárgyalni kell egy B tervről”. A RTÉ ír közszolgálati televíziónak adott múlt heti nyilatkozatában Varadkar hozzátette: meggyőződése szerint Írország „már úton van az újraegyesítés felé”. A 44 esztendős ír kormányfő valószínűnek nevezte, hogy ez még az ő életében megtörténik.
A kijelentés kisebb diplomáciai viszályt szított London és Dublin között.
Chris Heaton-Harris, a konzervatív párti brit kormány észak-írországi ügyekért felelős minisztere reagálásában úgy fogalmazott, hogy az ír miniszterelnöknek „nagyon sok belpolitikai kérdéssel kell egyszerre foglalkoznia, és eközben időről időre becsúsznak hasznosnak nem nevezhető megjegyzések is”.
A májusi észak-írországi helyhatósági választásokon a brit fennhatóság ellen küzdő legnagyobb katolikus párt, a Sinn Féin nagyarányú győzelmet aratott, így az ír sziget egy évszázaddal ezelőtti megosztása óta először az észak-írországi tanácsokban is a legnagyobb politikai erővé vált, a második helyre szorítva a Demokratikus Unionista Pártot (DUP).
A radikálisan EU-szkeptikus jobboldali DUP hagyományosan az észak-írországi koronahű protestáns közösség fő pártja, amelynek korábban helyhatósági szinten és a belfasti parlamentben, a Stormontban is megkérdőjelezhetetlen volt a többsége. A párt azonban a tavaly májusi észak-írországi parlamenti választásokon is a második helyre szorult, miután a Sinn Féin kapta a legtöbb képviselői mandátumot.
A belfasti kormánynak így a Sinn Féin alelnöke és észak-írországi tagozatának vezetője, Michelle O’Neill személyében először lenne katolikus miniszterelnöke, ám a DUP a tavaly májusi parlamenti választás óta bojkottálja az új felekezetközi észak-írországi kormány megalakulását.
A baloldali irányzatú, EU-párti Sinn Féin a legutóbbi választási eredmények nyomán már jelezte, hogy napirendre kell venni az 1921-ben megosztott ír sziget egyesüléséről szóló népszavazás kiírását. Az észak-írországi rendezésről kötött 1998-as nagypénteki megállapodás ezt lehetővé teszi, ha a közvélemény-kutatásokból nyilvánvalóvá válik, hogy az észak-írországi lakosság többsége az ír sziget egyesítését pártolja, de erről az Ír Köztársaságban is referendumot kell tartani.
Észak-Írország nem része az Anglia, Skócia és Wales uniójából álló Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.
Ireland's neutrality does not imply disregard for justice and the restoration of peace. During our call, Ireland's Taoiseach @SimonHarrisTD confirmed his participation in the Peace Summit.
I am grateful to Ireland for its humanitarian and logistical support. We also discussed… pic.twitter.com/A0CgYJ243x
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 9, 2024
Ireland's neutrality does not imply disregard for justice and the restoration of peace. During our call, Ireland's Taoiseach @SimonHarrisTD confirmed his participation in the Peace Summit.
I am grateful to Ireland for its humanitarian and logistical support. We also discussed… pic.twitter.com/A0CgYJ243x
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 9, 2024
A vasárnap véglegessé vált eredmények alapján nagyarányú győzelmet aratott az észak-írországi helyhatósági választásokon a brit fennhatóság ellen küzdő legnagyobb katolikus párt, a Sinn Féin.
Az észak-írországi tanácsi választásokat csütörtökön tartották meg, és a vasárnap ismertetett hivatalos végeredmény szerint a Sinn Féin 144 mandátumot szerzett, 39-cel többet, mint a 2019-es előző helyhatósági választáson. A katolikus párt így az ír sziget egy évszázaddal ezelőtti megosztása óta először az észak-írországi tanácsokban is a legnagyobb politikai erővé vált, a második helyre szorítva a Demokratikus Unionista Pártot (DUP). A DUP, amely a mostani választáson 122 tanácsi mandátumot szerzett meg, hagyományosan az észak-írországi koronahű protestáns közösség fő pártja, amelynek korábban helyhatósági szinten és a belfasti parlamentben, a Stormontban is megkérdőjelezhetetlen volt a többsége. A 11 észak-írországi tanácsi körzetben 462 választott tanácsnoki helyért versengtek a jelöltek.
A Sinn Féin az érvényes voksok 30,9 százalékát szerezte meg, 7,7 százalékponttal többet, mint 2019-ben. A DUP jelöltjeire 23,3 százaléknyian szavaztak, 0,8 százalékponttal kevesebben, mint legutóbb. A Sinn Féin egy éven belül másodszor aratott jelentős választási győzelmet. A párt a tavaly májusi észak-írországi parlamenti választáson is – ugyancsak addig példátlan módon – megszerezte a legtöbb képviselői mandátumot, és azonnal jelezte, hogy napirendre kell venni az 1921-ben megosztott ír sziget egyesüléséről szóló népszavazás kiírását. A tavalyi választás nyomán a felekezetközi hatalommegosztáson alapuló belfasti kormánynak a Sinn Féin alelnöke és észak-írországi tagozatának vezetője, Michelle O’Neill személyében először lenne katolikus vezetője, ha ez a kormány megalakul. A kormányalakítást azonban a DUP bojkottálja, a hivatalos indoklás szerint azért, mert nem fogadja el a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréhez fűzött, Észak-Írország különleges státusára kidolgozott különmegállapodást, amelynek célja az, hogy Írországba – vagyis az Európai Unió egységes belső piacára – ne kerülhessen át ellenőrizetlen termék Észak-Írország területéről. E cél érdekében a Nagy-Britanniából Észak-Írországba irányuló áruforgalmat kell eseti ellenőrzésnek alávetni, de a DUP álláspontja szerint ez a megoldás kikezdi Észak-Írország alkotmányos helyzetét az Egyesült Királyságon belül. Vasárnap, a tanácsi választások eredményének ismertté válása után Michelle O’Neill felszólította a DUP-t, hogy hagyja abba a Stormont bojkottját, és tegye lehetővé a felekezetközi kormányzat újbóli megalakulását.
A több mint egy éve nem működő észak-írországi önkormányzatiság helyreállítását sürgette szerdán Belfastban Joe Biden amerikai elnök. A északír fővárosban működő Ulsteri Egyetemen elmondott beszédében Biden alig burkolt bírálattal szólt a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) észak-írországi hatásairól is, és arra szólította fel Londont és az Európai Uniót, hogy a Brexit által teremtett „összetett problémákat” az Észak-Írországnak leginkább megfelelő módon orvosolják.
Az amerikai elnök a nagypénteki rendezési megállapodás, hivatalos nevén a Belfasti Egyezmény aláírásának 25. évfordulója alkalmából érkezett előző este Belfastba, és négynapos látogatása során felkeresi az Ír Köztársaságot is.
Joe Biden belfasti látogatását beárnyékolja, hogy tavaly február óta nem működik a britellenes katolikus és a koronahű protestáns pártok alkotta felekezetközi belfasti önkormányzat. Ennek elsődleges oka az, hogy a legnagyobb protestáns erő, a radikálisan EU-szkeptikus Demokratikus Unionista Párt (DUP) nem fogadja el a Brexit-megállapodáshoz fűzött, Észak-Írország különleges státusára kidolgozott, nemrégiben jelentősen módosított különmegállapodást, amelynek célja az, hogy Írországba – vagyis az Európai Unió egységes belső piacára – ne kerülhessen át ellenőrizetlen termék, főleg élelmiszer és gyógyszer Észak-Írország területéről.
E cél érdekében a Nagy-Britanniából Észak-Írországba irányuló kereskedelmet kell eseti ellenőrzésnek alávetni, de a DUP álláspontja szerint ez a megoldás kikezdi Észak-Írország alkotmányos helyzetét az Egyesült Királyságon belül.
E hosszú ideje megoldatlan patthelyzet amerikai rosszallásának legmarkánsabb diplomáciai jeleként Biden nem fogadta el az észak-írországi törvényhozás, a Stormont elnöke, Alex Maskey meghívását arra, hogy tartson beszédet a belfasti parlamentben. Az amerikai elnök ehelyett az Ulsteri Egyetemen szólalt fel szerda délután, és nem egészen félórás beszédében kijelentette: a hatékonyan, elszámoltatható módon működő, a nehéz problémákkal közösen szembenéző helyi önkormányzatiság teremthet jelentős lehetőségeket Észak-Írország számára.
Hozzátette: reméli, hogy a belfasti parlament és az észak-írországi önkormányzatiság végrehajtó ága hamarosan ismét működőképes lesz. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezt a döntést nem neki, hanem az észak-írországi politikusoknak kell meghozniuk.
A Stormont legnépesebb frakcióját a tavaly májusi választások alapján – Észak-Írország több mint százéves történetében először – az ír sziget egyesítésére törekvő legnagyobb britellenes katolikus párt, a Sinn Féin adhatná, és a párt jelöltje lenne Észak-Írország miniszterelnöke is, ha a DUP nem bojkottálná az új belfasti parlament és a kormány megalakulását.
A DUP részéről Jeffrey Donaldson, a protestáns koronahű párt vezetője reagált Biden beszédére, kijelentve: az amerikai elnök szavai nem módosítják az észak-írországi politika dinamikáját. „Mi tudjuk, hogy minek kell történnie”, és ahogy Biden maga is elismerte, „nem az ő dolga, hogy döntéseket hozzon az észak-írországi politikai vezetők nevében” – tette hozzá Donaldson.
Joe Biden kijelentette ugyanakkor: az Egyesült Államoknak a közelmúltbeli belpolitikai események nyomán közvetlen tapasztalatai vannak arról, hogy mennyire törékenynek bizonyulhatnak a régóta fennálló demokratikus intézmények is. Hozzátette: a nagypénteki megállapodás által létrehozott demokratikus intézményrendszer Észak-Írország jövője szempontjából is kritikus fontosságú, és barátként üzeni, hogy ez is összefügg a belfasti önkormányzati rendszer működésének helyreállításával.
Belfasti beszédében az amerikai elnök hangsúlyozta: a béke és a gazdasági lehetőségek nem elválaszthatók egymástól. Biden kiemelte: a nagypénteki rendezési megállapodás óta eltelt 25 évben az észak-írországi gazdaság által megtermelt hazai össztermék (GDP) értéke megkétszereződött, és a háromszorosára emelkedhet, ha a folyamatok a megfelelő irányban haladnak.
Hozzátette: a megbékélés teremtette gazdasági fellendülés nyomán mára megszűnt a fiatalok korábban általános elvándorlása is Észak-Írországból.
Canadian PM Justin Trudeau says he spoke to US President Joe Biden about Ukraine, while calling on Russia to release Wall Street Journal reporter Evan Gershkovich "immediately" pic.twitter.com/p3x9w14PZY
I am directing our House committees to open a formal impeachment inquiry into President Joe Biden. Over the past several months, House Republicans have uncovered serious and credible allegations into President Biden’s conduct—a culture of corruption. https://t.co/3uoDlUB3Sy
Joe Biden négynapos látogatásra érkezett Észak-Írországba kedden este. Az Egyesült Államok elnöke részt vesz a nagypénteki rendezési megállapodás, hivatalos nevén a Belfasti Egyezmény aláírásának 25. évfordulója alkalmából szervezett eseménysorozaton, és ellátogat az Ír Köztársaságba is.
Biden elnöki repülőgépe, az Air Force One kedd éjjel szállt le Belfast nemzetközi repülőterén. Az amerikai elnököt Rishi Sunak brit miniszterelnök fogadta.
A történelmi horderejű nagypénteki megállapodást, amely három évtizedes vérontás után fokozatosan véget vetett a gyakran súlyos merényletekbe, összecsapásokba torkolló észak-írországi szektariánus villongásoknak, 1998. április 10-én írta alá Tony Blair akkori brit miniszterelnök és Bertie Ahern ír kormányfő.
Az Egyesült Államoknak annak idején rendkívül aktív, közvetlen és meghatározó diplomáciai szerepe volt a megállapodás kidolgozásában és elfogadtatásában.
Bill Clinton akkori amerikai elnök az egyezséghez vezető tárgyalások idejére állandó különmegbízottat is delegált George Mtchell, a washingtoni szenátus többségi demokrata frakciójának volt vezetője személyében, akit a brit és az ír kormány a nagypénteki egyezményhez vezető tárgyalássorozat elnökévé nevezett ki.
Azóta hagyománnyá vált, hogy az Egyesült Államokat állandó különmegbízott képviseli Észak-Írországban, jóllehet a poszt ma már elsősorban a gazdasági kapcsolatok előmozdítását célozza.
A jelenlegi amerikai különmegbízott Joe Kennedy – az 1968-ban meggyilkolt Robert Kennedy volt igazságügy-miniszter és szenátor unokája, az 1963-ban szintén merénylet áldozatául esett John F. Kennedy egykori amerikai elnök unokaöccse –, akit Joe Biden tavaly nevezett ki erre a tisztségre.
Észak-Írország az utóbbi évtizedekben folyamatosan az amerikai külpolitika figyelmének középpontjában állt. Ezt jelezte, hogy az amerikai elnökök közül Bill Clinton háromszor, George W. Bush kétszer, Barack Obama egyszer tett hivatalos látogatást itt.
Joe Biden jelenlegi amerikai elnök kedd este kezdődött látogatását beárnyékolja, hogy tavaly február óta nem működik a britellenes katolikus és a koronahű protestáns pártok alkotta felekezetközi belfasti önkormányzat. Ennek elsődleges oka az, hogy a legnagyobb protestáns erő, a radikálisan EU-szkeptikus Demokratikus Unionista Párt (DUP) nem fogadja el a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után Észak-Írország különleges státusára kidolgozott, nemrégiben jelentősen módosított különmegállapodást, amelynek célja az, hogy Írországba – vagyis az Európai Unió egységes belső piacára – ne kerülhessen át ellenőrizetlen termék, főleg élelmiszer és gyógyszer Észak-Írország területéről.
E cél érdekében a Nagy-Britanniából Észak-Írországba irányuló kereskedelmet kell eseti ellenőrzésnek alávetni, de a DUP álláspontja szerint ez a megoldás kikezdi Észak-Írország alkotmányos helyzetét az Egyesült Királyságon belül.
A hosszú ideje megoldatlan patthelyzet amerikai rosszallásának legmarkánsabb diplomáciai jeleként Biden nem fogadta el az észak-írországi törvényhozás, a Stormont elnöke, Alex Maskey meghívását arra, hogy tartson beszédet a belfasti parlamentben.
Biden ugyanakkor a héten felszólal az Ír Köztársaság parlamentjében, és Dublinban találkozik Michael Higgins ír államfővel is.
John Kennedy, Ronald Reagan és Bill Clinton után Biden lesz a negyedik amerikai elnök, aki beszédet mond a dublini törvényhozásban.
Biden észak-írországi látogatását hatalmas biztonsági előkészületek kísérik, annál is inkább, mivel a hatóságok nem régiben súlyos fokozatra – a második legmagasabb szintre – emelték az észak-írországi terrorfenyegetettségi készültséget, olyan hírszerzési értesülések miatt, amelyek szerint ismét aktivizálódnak a radikális britellenes félkatonai szervezetek.
A súlyos fenyegetettségi szint a hivatalos meghatározás alapján azt jelzi, hogy a brit elhárítás megítélése szerint nagy a valószínűsége terrortámadás elkövetésének vagy megkísérlésének Észak-Írországban.
Canadian PM Justin Trudeau says he spoke to US President Joe Biden about Ukraine, while calling on Russia to release Wall Street Journal reporter Evan Gershkovich "immediately" pic.twitter.com/p3x9w14PZY
I am directing our House committees to open a formal impeachment inquiry into President Joe Biden. Over the past several months, House Republicans have uncovered serious and credible allegations into President Biden’s conduct—a culture of corruption. https://t.co/3uoDlUB3Sy
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
Muito bom estar de novo em #Kyiv, desta vez com o meu colega João Costa para reiterarmos o nosso apoio à reconstrução da Ucrânia. Very good to be back in #Kyiv, with my colleague Education Minister João Costa, to reiterate our support for Ukraine's reconstruction. 🇵🇹🤝🇺🇦 https://t.co/ebYTYSmN6B
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
Észak-Írországba utazik kedden Joe Biden amerikai elnök, aki részt vesz a nagypénteki rendezési megállapodás, hivatalos nevén a Belfasti Egyezmény aláírásának 25. évfordulója alkalmából szervezett eseménysorozaton.
A történelmi horderejű megállapodást, amely fokozatosan véget vetett a gyakran véres merényletekbe, összecsapásokba torkolló észak-írországi szektariánus villongásoknak, 1998. április 10-én írta alá Tony Blair akkori brit miniszterelnök és Bertie Ahern ír kormányfő.
A Downing Street tájékoztatása szerint Biden kedd este érkezik Belfastba, ahol Rishi Sunak brit miniszterelnök fogadja.
A négynapos látogatás során az amerikai elnök ellátogat az Ír Köztársaságba is. Joe Biden a tervek szerint beszédet mond az ír parlamentben, és találkozik Michael Higgins ír államfővel.
John Kennedy, Ronald Reagan és Bill Clinton után Biden lesz a negyedik amerikai elnök, aki felszólal a dublini törvényhozásban.
Az Egyesült Államoknak annak idején aktív, közvetlen és meghatározó diplomáciai szerepe volt a nagypénteki megállapodás kidolgozásában és elfogadtatásában.
Rishi Sunak a negyedszázados évforduló alkalmából kiadott hétfői nyilatkozatában felszólította a felekezetközi hatalommegosztásra alapuló észak-írországi koalíciós kormányt, hogy hosszú szünet után lásson ismét munkához.
A britellenes katolikus és a koronahű protestáns pártok alkotta belfasti önkormányzat a nagypénteki megállapodás óta eltelt negyedszázadban többször is összeomlott, és most sem működik. Ezúttal – legalábbis névleg – azért, mert a legnagyobb protestáns erő, a radikálisan EU-szkeptikus Demokratikus Unionista Párt (DUP) nem fogadja el a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után Észak-Írország különleges státusára kidolgozott, nemrégiben jelentősen módosított különmegállapodást, amelynek célja az, hogy Írországba – vagyis az Európai Unió egységes belső piacára – ne kerülhessen át ellenőrizetlen termék, főleg élelmiszer és gyógyszer Észak-Írország területéről.
A rendezési megállapodás negyedszázados évfordulójának ünnepi rendezvényei sem zajlanak zavartalan nyugalomban: a minap a hatóságok súlyos fokozatra – a második legmagasabb szintre – emelték az észak-írországi terrorfenyegetettségi készültséget, olyan hírszerzési értesülések miatt, amelyek szerint ismét aktivizálódnak a radikális britellenes félkatonai szervezetek.
A súlyos fenyegetettségi szint a hivatalos meghatározás alapján azt jelzi, hogy a brit elhárítás megítélése szerint nagy a valószínűsége terrortámadás elkövetésének vagy megkísérlésének Észak-Írországban.
Az intézkedés előzménye, hogy az „új IRA” nevű republikánus britellenes milícia februárban az észak-írországi Omagh városában fegyveres támadást hajtott végre egy magas rangú rendőrtiszt ellen, akit életveszélyes sérülésekkel vittek kórházba, és azóta is válságos állapotban van.
Canadian PM Justin Trudeau says he spoke to US President Joe Biden about Ukraine, while calling on Russia to release Wall Street Journal reporter Evan Gershkovich "immediately" pic.twitter.com/p3x9w14PZY
I am directing our House committees to open a formal impeachment inquiry into President Joe Biden. Over the past several months, House Republicans have uncovered serious and credible allegations into President Biden’s conduct—a culture of corruption. https://t.co/3uoDlUB3Sy
Az észak-írországi brit fennhatóság ellen és az ír sziget újraegyesítéséért küzdő katolikus Sinn Féin párté lesz a legnagyobb létszámú frakció a belfasti parlamentben, a Stormontban a csütörtökön tartott választások szombat este ismertté vált végleges eredménye alapján.
Fotó: Jonathan Porter/PressEye
A legnagyobb britellenes észak-írországi katolikus mozgalom az ír sziget egy évszázaddal ezelőtti megosztása óta először szerezte meg a legtöbb képviselői mandátumot a Stormontban, ahol a mostani választások előtt mindig a brit fennhatóságot pártoló protestánsoké – az utóbbi évtizedekben a Demokratikus Unionista Párté (DUP) – volt a legnagyobb létszámú frakció.
A Sinn Féin 27 képviselővel alakíthat új frakciót, a DUP a még hátralévő néhány választókörzet voksainak összeszámlálása után is legfeljebb 25 képviselővel vonulhat be az újjáválasztott észak-írországi parlamentbe.
A mostani történelmi horderejű fordulat azt is jelenti, hogy a felekezetközi hatalommegosztásra alapuló belfasti kormánynak első ízben lehet katolikus vezetője. A tisztség betöltésére Michelle O’Neill, a Sinn Féin észak-írországi tagozatának vezetője, a párt alelnöke jogosult.
A Sinn Féin máris jelezte, hogy a mostani választás után napirendre kell venni az 1921-ben megosztott ír sziget egyesüléséről szóló népszavazás kiírását.
Az észak-írországi rendezésről kötött 1998-as nagypénteki megállapodás ezt lehetővé teszi, ha a közvélemény-kutatásokból nyilvánvalóvá válik, hogy az észak-írországi lakosság többsége az ír sziget egyesítését pártolja. Ebben az esetben a népszavazást London részéről a mindenkori brit kormány északír-ügyi minisztere kezdeményezheti saját belátása szerint, de az egyesítésről az Ír Köztársaságban is referendumot kell tartani.
Észak-Írország nem része az Anglia, Skócia és Wales uniójából álló Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.
Az 1998-as egyezménnyel elindított megbékélési folyamat eredményeként a Demokratikus Unionista Párt – a britpárti protestáns mozgalom legnagyobb ereje – és a Sinn Féin együtt kormányozza Észak-Írországot, olyan egységkormányt alkotva, amely a korábbi évtizedekben teljesen elképzelhetetlen lett volna.
A két párt között azonban továbbra is rendszeresek a politikai villongások, és ez többször is a felekezetközi kormányzás összeomlásához vezetett.
Ezúttal sem bizonyos, hogy a Sinn Féin vezette észak-írországi kormány azonnal megalakulhat. A katolikus párt az 1998-as egyezmény előírásai alapján ugyanis egyedül nem kormányozhat, a kormány megalakításához kötelezően szükséges a mindenkori legnagyobb katolikus és protestáns pártok, vagyis a Sinn Féin mellett jelen esetben a DUP részvétele is.
A Stormont mindenkori második legnagyobb frakcióját adó pártnak miniszterelnök-helyettest is kell delegálnia – ezt a tisztséget eddig Michelle O’Neill töltötte be a Sinn Féin részéről –, és Sir Jeffrey Donaldson, a második helyre szorult DUP vezetője egyelőre nem jelezte, hogy a párt ezt megteszi-e.
A DUP a kormányzati részvételt elsődlegesen a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréhez csatolt észak-írországi protokoll sorsától teszi függővé. E protokoll célja az, hogy a Brexit ellenére se legyen szükség a fizikai ellenőrzés újbóli bevezetésére az Ír Köztársaság és Észak-Írország határán, amely az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen közös szárazföldi vámhatára.
Ezen a korábban katonai szigorral őrzött határon, az 1998-as rendezési megállapodás egyik legfőbb vívmányaként, hosszú évek óta semmiféle ellenőrzés nincs, ám annak érdekében, hogy ez így is maradjon, az észak-írországi protokoll a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalom ellenőrzését rendeli el.
Ezt a DUP – amely az EU-párti Sinn Féinnel ellentétben radikálisan EU-szkeptikus mozgalom – elfogadhatatlannak tartja és követeli megszüntetését, azzal az indokkal, hogy ez a rendszer megkérdőjelezi Észak-Írország alkotmányos helyzetét az Egyesült Királyságon belül.
Az Egyesült Királyság EU-tagságáról 2016-ban rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre szavazott, Észak-Írországban azonban a választók csaknem 56 százaléka a bennmaradásra voksolt.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Az észak-írországi brit fennhatóság ellen és az ír sziget újraegyesítéséért küzdő katolikus Sinn Féin párté lesz a legnagyobb létszámú frakció a belfasti parlamentben, a Stormontban a csütörtökön tartott választások szombat este ismertté vált végl...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1652004540
[modified] => 1651968022
)
[title] => A britellenes katolikus Sinn Féin párté a legnagyobb frakció az észak-írországi parlamentben
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=48172&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 48172
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 48173
[image] => Array
(
[id] => 48173
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/sinn-fein-scaled.jpg
[original_lng] => 634357
[original_w] => 2560
[original_h] => 1725
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/sinn-fein-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/sinn-fein-300x202.jpg
[width] => 300
[height] => 202
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/sinn-fein-768x518.jpg
[width] => 768
[height] => 518
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/sinn-fein-1024x690.jpg
[width] => 1024
[height] => 690
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/sinn-fein-1536x1035.jpg
[width] => 1536
[height] => 1035
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/sinn-fein-2048x1380.jpg
[width] => 2048
[height] => 1380
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/sinn-fein-scaled.jpg
[width] => 2560
[height] => 1725
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1651957222:5
[_thumbnail_id] => 48173
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1461
[translation_required_done] => 1
[_oembed_8152da9dc9f9806dd1ac0e8af16f64ac] =>
Brazil is home to the Amazon and other ecosystems critical to climate change. What happens there matters to us all and youth voting is key in driving change for a healthy planet. For more on voter registration in Brazil before May 4, visit https://t.co/0mKrfxLdRR#tiraotitulohoje
- Thanks for your support, Leo! It's really important to have every Brazilian voting in the coming elections. Our people will decide if they want to keep our sovereignty on the Amazon or to be ruled by crooks who serve foreign special interest. Good job in The Revenant! ? https://t.co/kg3b6rmPCw
BREAKING: Exit polls in Slovenia’s parliamentary vote suggest a strong lead for the opposition liberals over the ruling right-wing populists of Prime Minister Janez Jansa. https://t.co/yE9tkWasa3
Zelenskyy commented on the issue of his legitimacy
"These statements of the illegitimate Russian President on the legitimacy of the Ukrainian President are honestly uninteresting. All adequate people who know how to read the laws will read and find the conclusion,"- stated… pic.twitter.com/QpmywwUyoO
Az Egyesült Királyságban május 5-én helyhatósági választásokat tartanak, és ennek keretében újjáválasztják az észak-írországi törvényhozást (Stormont) is.
A felmérések hónapok óta következetesen azt valószínűsítik, hogy az ír sziget egy évszázaddal ezelőtti megosztása óta most először a Sinn Féin frakciója lesz a legnagyobb létszámú az új Stormontban. Ez azt is jelenti, hogy a felekezetközi hatalommegosztásra alapuló belfasti kormánynak most először katolikus vezetője lenne Michelle O’Neill, a Sinn Féin észak-írországi tagozatának vezetője, a párt alelnöke személyében.
A Sinn Féin – az észak-írországi britellenes katolikus mozgalom legnagyobb politikai ereje – hétfő este Belfastban ismertetett választási programjában hangsúlyosan kiemelte az egyesítési népszavazás kérdését. A dokumentum leszögezi, hogy a brit és az ír kormánynak a jövő havi választások után meg kell határoznia az ír sziget egységesítéséről szóló referendum időpontját, mivel „most jött el az ideje annak, hogy a jövőről is szót ejtsünk”.
Michelle O’Neill a választási programot bemutató rendezvényen kijelentette: ír republikánusként egységes országként szeretné látni Írországot. Hozzátette: felelőtlenség lenne, ha az ír, illetve az új észak-írországi kormány nem látna hozzá az ír sziget újraegyesítését célzó tervek előkészítéséhez. Michelle O’Neill kijelentette azt is, hogy nem tartja kizárhatónak az egyesítésről szóló népszavazás megtartását még a jelenlegi évtized vége előtt.
Az észak-írországi rendezésről kötött 1998-as nagypénteki megállapodás lehetővé teszi egy ilyen referendum kiírását, ha a közvélemény-kutatásokból nyilvánvalóvá válik, hogy az észak-írországi lakosság többsége az ír sziget egyesítését pártolja. Ebben az esetben a népszavazást London részéről a mindenkori brit kormány északír-ügyi minisztere kezdeményezheti saját belátása szerint, de az egyesítésről az Ír Köztársaságban is referendumot kell tartani.
Észak-Írország nem része az Anglia, Skócia és Wales uniójából álló Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt. Az 1998-as egyezménnyel elindított megbékélési folyamat eredményeként a britpárti protestáns mozgalom legnagyobb ereje, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) és a Sinn Féin együtt kormányozza Észak-Írországot, olyan egységkormányt alkotva, amely a korábbi évtizedekben teljesen elképzelhetetlen lett volna.
A két politikai erő között azonban továbbra is rendszeresek villongások, és ez többször is a felekezeti kormányzás összeomlásához vezetett. Az egyik legfőbb nézeteltérés az, hogy a Sinn Féin elkötelezetten pártolta az Egyesült Királyság EU-tagságát, a DUP viszont radikálisan EU-szkeptikus mozgalom.
Az Egyesült Királyság EU-tagságáról 2016-ban rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre szavazott, Észak-Írországban azonban a választók csaknem 56 százaléka a bennmaradásra voksolt. Skóciában szintén folyamatosan napirenden van az elszakadásról szóló újabb referendum kérdése, különösen a hat évvel ezelőtti EU-népszavazás óta, amelyen a skótok 62 százaléka a további uniós tagságra szavazott. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, a Skóciában kormányzó függetlenségpárti Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője azóta sokszor hangoztatta azt a véleményét, hogy az EU-népszavazás eredménye miatt elengedhetetlenné vált az újabb skót függetlenségi referendum, mivel Skóciát egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London „kirángatta” az Európai Unióból. Skóciában 2014-ben már tartottak egy népszavazást a függetlenné válásról, de akkor a résztvevők 55 százaléka még arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától.
Lemondott csütörtökön Paul Givan észak-írországi miniszterelnök.
A döntés része annak a kampánynak, amelyet a belfasti felekezetközi koalíciós kormány nagyobbik pártja, a koronahű protestáns Demokratikus Unionista Párt (DUP) folytat a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás észak-írországi protokollja ellen.
A protokoll elsődleges célja az, hogy Észak-Írország és az Ír Köztársaság 499 kilométeres határán – az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatárán – ne kelljen visszaállítani az észak-írországi rendezési folyamat egyik legfőbb vívmányaként hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzést.
Ezt azon az áron lehetett elérni, hogy Nagy-Britannia és Észak-Írország között, az Ír-tengeren jött létre részleges belső vámhatár. Ezt a megoldást azonban az unionista oldal súlyosan bírálja, azzal az érvvel, hogy ez kikezdi Észak-Írország integráns helyzetét az Egyesült Királyságon belül.
Az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépésének egyik fontos, máig megoldatlan kérdése az Írország és Észak-Írország közötti határ kezelése. A nagypénteki megállapodás szerint ugyanis ott nem lehet határ, de Írország az EU tagja maradt. A problémára kitalált ideiglenes megoldás nem igazán működik.
London szerint működésképtelennek bizonyult és ezért jelentős módosításokra szorul a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréhez kapcsolódó észak-írországi protokoll. David Frost, a brit kormány Brexit-ügyi államtitkára szerdai nyilatkozatában leszögezte: Nagy-Britannia szerint a protokollnak több olyan alapvető célkitűzése van, amely nem teljesíthető, ezért új megközelítésre van szükség tárgyalások útján.
Frost hangsúlyozta, hogy a brit kormány nem elvetni akarja a protokollt, de új, fenntartható egyensúlyi állapotot szeretne kialakítani, amely az Egyesült Királyság és az Európai Unió viszonyát is stabil alapokra helyezi.
London és az EU egyre élesebb vitája abból ered, hogy a Brexit-megállapodáshoz fűzött 64 oldalas észak-írországi protokoll alapján Észak-Írország a Brexit után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az Európai Unió egységes belső piacával és vámuniójával. Így viszont a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat eseti ellenőrzéseknek kell alávetni annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba – vagyis az uniós egységes piacra – ellenőrizetlen termékek kerüljenek be.
Ez a megoldás az ára annak, hogy ezeket az ellenőrzéseket nem Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán kell elvégezni. Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának – amelynek Anglia, Skócia és Wales a tagja –, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.
Az észak-írországi megbékélésről 1998-ban kötött nagypénteki rendezési megállapodás egyik legfontosabb vívmányaként az Ír Köztársaság és Észak-Írország 499 kilométeres határán – amely a Brexit óta az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára – hosszú évek óta semmiféle fizikai ellenőrzés nincs sem az áru-, sem az utasforgalomban.
Ezt a határszakaszt a súlyos észak-írországi felekezeti villongások évtizedei alatt katonai szigorral őrizték, és ennek az ellenőrzésnek a teljes felszámolása a megbékélési folyamat egyik legfőbb szimbóluma. A Brexit-tárgyalások során is az egyik elsődleges szempont volt egy olyan megoldás elérése, amely kizárja a határellenőrzés visszaállítását.
Az észak-írországi protokoll alapján azonban ennek áraként Nagy-Britannia és Észak-Írország között, gyakorlatilag az Ír-tengeren jött létre részleges vámhatár, és ez az észak-írországi britpárti protestáns mozgalmak, valamint a brit kormány szerint is az Egyesült Királyság területi és gazdasági integritását veszélyezteti. Ennek az ellenőrzési rendszernek a jelentős módosítását – alapvetően az érintett árucsoportok körének komoly mértékű szűkítését – követeli szerdai kezdeményezésében a brit kormány.
David Frost nyilatkozata szerint London kész végrehajtani az EU vámjogi előírásait az Észak-Írország érintésével Írországba irányuló áruforgalomban, de biztosítani kell azoknak az áruknak a csaknem teljesen szabad áramlását, amelyek Észak-Írországban maradnak.
A Brexit-ügyi államtitkár szerint fontos szempont annak biztosítása is, hogy az észak-írországi protokoll betartatásába az uniós intézményeknek, köztük az EU bíróságának végső soron ne legyen beleszólásuk. A brit kormány minderről összeállított és szerdán az EU elé terjesztett egy 28 oldalas javaslatcsomagot is.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépésének egyik fontos, máig megoldatlan kérdése az Írország és Észak-Írország közötti határ kezelése. A nagypénteki megállapodás szerint ugyanis ott nem lehet határ, de Írország az EU tagja maradt. ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1626972960
[modified] => 1626937302
)
[title] => Újra itt a Brexit utáni a határvita
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=27454&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 27454
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 27455
[image] => Array
(
[id] => 27455
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/brexit.jpg
[original_lng] => 154767
[original_w] => 560
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/brexit-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/brexit-300x206.jpg
[width] => 300
[height] => 206
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/brexit.jpg
[width] => 560
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/brexit.jpg
[width] => 560
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/brexit.jpg
[width] => 560
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/brexit.jpg
[width] => 560
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/brexit.jpg
[width] => 560
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1626926504:12
[_thumbnail_id] => 27455
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2162
[_oembed_782d4167d4da362e9ab681513ecbe764] =>
[_oembed_time_782d4167d4da362e9ab681513ecbe764] => 1632016966
[_oembed_01028653fd6d6f8fac64217ea3f63b9f] =>
[_oembed_time_01028653fd6d6f8fac64217ea3f63b9f] => 1640478994
[_oembed_fccb1058700384864f06cfc7aed4a5f8] =>
[_oembed_time_fccb1058700384864f06cfc7aed4a5f8] => 1645459938
[_oembed_288021c0d97a22331965dac87b378b19] =>
I am convening a virtual meeting of EU Foreign Ministers tomorrow at 18.00 to adopt further measures in support of #Ukraine, against aggression by #Russia.
I will propose a package of emergency assistance for the Ukrainian armed forces, to support them in their heroic fight.
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
Ireland's neutrality does not imply disregard for justice and the restoration of peace. During our call, Ireland's Taoiseach @SimonHarrisTD confirmed his participation in the Peace Summit.
I am grateful to Ireland for its humanitarian and logistical support. We also discussed… pic.twitter.com/A0CgYJ243x
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 9, 2024
Ireland's neutrality does not imply disregard for justice and the restoration of peace. During our call, Ireland's Taoiseach @SimonHarrisTD confirmed his participation in the Peace Summit.
I am grateful to Ireland for its humanitarian and logistical support. We also discussed… pic.twitter.com/A0CgYJ243x
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 9, 2024
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
