Az erdélyi magyarság Európa veszélyeztetett népcsoportjai közé került, további fogyatkozását pedig csak közösségi jogainak kivívásával kerülheti el – hangoztatta „újesztendei közleményében” Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.
Az MTI-hez pénteken eljuttatott dokumentumban az EMNT elnöke megállapította: az erdélyi magyarság száz év alatt a felére apadt, fogyatkozása az utóbbi három évtizedben felgyorsult, ezért szembe kell néznie azzal, hogy – a többi határon túli nemzetrészhez hasonlóan – veszélyeztetett népcsoporttá vált.
„De félnünk, megijednünk sem szabad, mert az önfeladáshoz és biztos kudarchoz vezetne. Rendeznünk kell sorainkat és szervezkednünk kell a munkára, építésre. Egyetlen válasz Trianonra, jelenlegi elesett állapotunkra: közösségi jogaink kivívása, az autonómia. Az 1989-es romániai forradalom még mindig adósunk a kisebbségi rendszerváltozással – erről nem mondhatunk le” – írta Tőkés László, kiemelve, hogy 2024 választási év Romániában.
Közleményében a román nép szándékos félrevezetéseként és magyarellenes uszításként értékelte azt, hogy Marcel Ciolacu miniszterelnök „revizionista” és „toxikus kezdeményezésnek” bélyegezte a magyar autonómiatervezeteket, amelyeket – utasításának megfelelően – a parlament mindkét háza december utolsó napjaiban sürgősségi eljárással elvetett.
Tőkés László szerint merő inszinuáció a kormányfő azon kijelentése, hogy „Románia szuverenitása és területi integritása nem lehet alku tárgya”, az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács autonómiatörvény-tervezetei ugyanis nem veszélyeztetik „Nagy-Románia szuverenitását és területi épségét”.
„Csupán azt kívánjuk, ami egy demokratikus társadalomban jog szerint megilleti erdélyi magyar közösségünket (…) Kós Károly Kiáltó szójával szólva nem akarunk többet és mást, mint amit szabad elhatározásából ígért nekünk Románia szentesített törvénye: a gyulafehérvári határozat, éspedig nemzeti autonómiát” – fogalmazott az EMNT elnöke, hozzátéve: Romániának a Trianon óta eltelt évszázad sem volt elégséges arra, hogy az azóta beígért kisebbségi törvényt megalkossa, a bukaresti törvényhozás „rendre elszabotálta” a jogszabály elfogadását, amelyet legutóbb a 2020-as, majd ’21-es kormányprogram irányzott elő.
Az erdélyi magyarok nem felejtenek – üzenték erdélyi önkormányzati vezetők Márki-Zay Péternek
Több erdélyi önkormányzati vezető is nemet mondott az ősz során Márki-Zay Péternek, amikor a magyarországi ellenzéki miniszterelnök-jelölt kilátásba helyezte, hogy Erdélybe látogatna. RMDSZ-es színekben tisztséget nyert nyolc elöljáró közös levélben jelezte, hogy a választásokig nem kívánja őt fogadni. A dokumentum mostanáig nem volt nyilvános.
„December 5-e bűne nem évült el, az erdélyi magyarok nem felejtették el a népszavazást” – üzenték még tavaly októberben Márki-Zay Péternek, a magyarországi ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének erdélyi magyar önkormányzati vezetők. A birtokunkba jutott levelet négy megyei tanácselnök és négy megyeszékhely polgármestere: Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere, Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere, Pataki Csaba, Szatmár Megye Tanácsának elnöke, Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke, Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke írták alá, válaszként arra a megkeresésre, hogy fogadják Márki-Zay Pétert. Az önkormányzati vezetők levelüket azzal kezdik, hogy szerintük az erdélyi magyar közösség legitim képviselője Kelemen Hunor, így ha az ellenzéki erők a választási kampány részeként az erdélyi magyarokra is figyelmet fordítanak, elsősorban őt kell keresni. Hangsúlyozzák, fontos és jó lépésnek tartják, hogy a magyarországi ellenzék a külhoni magyarokra is figyelni akar, mert el kell jönnie annak az időnek, amikor a „magyar nemzet sebei begyógyulnak, és a külhoni magyaroknak a nemzethez való tartozását többé nem kérdőjelezi meg senki”. „Tisztelettel jelezzük ugyanakkor, hogy az erdélyi magyarok nem felejtették el a népszavazást: december 5-e bűne nem évült el. Csalódást okoz számunkra, hogy Önök úgy gondolják: december 5-e már a múlté. Ez számunkra egyértelműen azt jelzi, hogy Önök nem érzik, milyen súlya és jelentősége volt a népszavazásnak a határon túli magyarság életében. Szeretnénk, ha tudnák: mi nem léptünk át rajta, és ez nem is lehetséges addig, amíg azok, akik a nemzet megosztását természetesnek tartották, Gyurcsány Ferenccel együtt az ellenzéki összefogás részei – olvasható a levélben. Azzal folytatják, hogy szerintük érdemi tettekre van szükség ahhoz, hogy a bizalom helyreálljon. Arra is emlékeztetnek, hogy hét évvel ezelőtt a romániai korrupcióellenes ügyészség több erdélyi, székelyföldi magyar vezetőt bilincsbe verve vitt el, példaként említik Ráduly Róbert Kálmánt, Csíkszereda akkori polgármesterét, Szőke Domokost, Csíkszereda akkori alpolgármesterét, Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós akkori polgármesterét. Hajnalban a családjukra rontottak, és mint köztörvényes bűnözőket, úgy hurcolták meg ezeket a vezetőket saját közösségük előtt, később a bíróság kimondta: ártatlanok. „Romániában a Kövesi által vezetett ügyészséget eszközként használták a magyar közösségi vezetők hiteltelenítésére, lefejezésére. Nem éreztük akkor a magyar ellenzék támogatását, nem hallottuk felháborodásukat az önkényes intézkedések kapcsán: akkor nem érkeztek hozzánk megkeresések, együttérző levelek. Felettébb aggasztónak tartjuk, hogy Önök ugyanezt akarják Magyarországon: az ügyészséget politikai célokra használni – szögezik le az önkormányzati vezetők. Mint jelzik, aggodalommal figyelik, hogy a hatalmat átvenni kívánó politikai vezetők feles jogszabályokkal akarnak kétharmados jogszabályokat megváltoztatni, az alkotmányos rend feloldására készülnek. A mi perspektívánkból ez egy rendkívül nyugtalanító szándék, ugyanis a külhoni magyarok számára elengedhetetlenül fontos a politikailag stabil anyaország – fogalmaznak. Végül azzal zárják a levelet, hogy bár a találkozás szándékát értékelik, a megkeresésre nemmel válaszolnak.
Hangsúlyozzák: az országgyűlési választások után minden magyar politikai szervezet képviselőjével tárgyalnak, mert hisznek abban, hogy a magyar nemzet egységét helyre kell állítani. Megkeresésünkre Antal Árpád megerősítette, hogy ők írták a dokumentumot. Mint mondta, azért nem hozták akkoriban nyilvánosságra, mert a megkeresés sem volt nyilvános. A levél címzettjétől, Márki-Zay Pétertől egyébként nem kaptak választ, a hódmezővásárhelyi polgármester csapatának egyik tagja magánüzenetben jelezte, hogy tudomásul vették a levelet.
