Nicusor Dan államfő és Ilie Bolojan miniszterelnök is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.
„A magyarság napja különleges ünnep azon honfitársaink számára, akik egy közös történelmi, nyelvi és kulturális térhez való tartozásukat ünneplik. Ugyanakkor jó alkalom arra, hogy értékeljük a romániai magyarok hozzájárulását nemzetünk fejlődéséhez interetnikai és interkulturális párbeszéden keresztül” – fogalmazott a román államelnök.
Nicusor Dan hangsúlyozta a romániai magyarságnak a rendszerváltás óta eltelt időszakban játszott pozitív szerepét.
„Idézzük fel ezen az ünnepnapon, mennyire fontos volt ennek a közösségnek az aktív támogatása Románia demokráciához való visszatérésében a kommunizmus éveit követően, később pedig az európai és euroatlanti értékek feltétel nélküli felvállalásában. A többség és a kisebbség közötti folyamatos partnerség egyik erőssége volt országunk modernizációjának és az Európai Unióhoz való teljes csatlakozásnak” – olvasható az államfő optimizmusra és egységre való felszólítással záruló üzenetében.
Ilie Bolojan is a romániai magyar közösség érdemeit hangsúlyozta ünnepi üzenetében: „március 15. alkalmából a tisztelet és a megbecsülés üzenetét küldöm a romániai magyar közösségnek a Románia fejlődéséért generációk óta hozott hozzájárulásáért.”
A kormányfő hangsúlyozta, hogy a magyar közösség fontos része a román társadalomnak.
„A román kormány szilárdan elkötelezett marad minden etnikai közösség jogainak és identitásának tiszteletben tartása, az állampolgárok közötti bizalom légkörének erősítése mellett” – szögezte le a román miniszterelnök.
Az erdélyi magyar jövőt veszélyezteti a romániai közigazgatási átszervezésre vonatkozó legújabb törvénytervezet – hangsúlyozta Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök szerdán Sepsiszentgyörgyön sajtótájékoztatón.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) háromszéki politikusai az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) törvénytervezete kapcsán leszögezték: Romániában minden, a jelenlegi alkotmány alapján készülő közigazgatási átszervezés veszélyes, mivel nem a szubszidiaritás elvére épül.
Antal Árpád rámutatott: az erdélyi magyaroknak körülbelül kétharmada él olyan településen, amelyet magyar elöljáró vezet, és a tervezet szerint olyan települések veszítenék el városi rangjukat, mint Kézdivásárhely, Nagykároly vagy Nagyszalonta. „Ha mi ezt elveszítjük, akkor utána elveszítjük az intézményrendszerünket” – fogalmazott.
Továbbá a kezdeményezők a pénzügyi érdekeket, a spórolási lehetőséget nézik és nem a polgárokét – mondta. Közölte: ha a 20 ezer lakosúnál kisebb városokat községgé fokozzák le, csökken ugyan az önkormányzati képviselők száma, de nehezebb lesz az ügyintézés. Aláhúzta: az átszervezést nem a spórolási szándék kellene vezérelje, hanem a polgárok érdeke, különben valójában „burkolt államosítást”, központosítást jelent, miközben a kulcsszó a szubszidiaritás és a kohézió kellene legyen.
Antal Árpád rámutatott: az erdélyi magyaroknak körülbelül kétharmada él olyan településen, amelyet magyar elöljáró vezet, és a tervezet szerint olyan települések veszítenék el városi rangjukat, mint Kézdivásárhely, Nagykároly vagy Nagyszalonta. „Ha mi ezt elveszítjük, utána elveszítjük az intézményrendszerünket” – fogalmazott. Kifejtette: a tervezet „könyvelési matematikával” közelíti meg a kérdést, eszerint a jelenlegi 319 városból mindössze 89 maradna. Úgy vélte, ezek átszervezése helyett inkább a járási szintet kellene bevezetni és közelebb vinni a polgárokhoz az intézményrendszert.
Sepsiszentgyörgy ötödik mandátumát töltő polgármestere leszögezte: az USR kezdeményezése „eljesen abszurd, ostoba és borzasztóan veszélye”, ezért fontos, hogy az RMDSZ bejusson a román parlamentbe és meg tudja akadályozni az elfogadását.
Tamás Sándor a megyék átszervezése kapcsán közölte: a fejlesztési régiók megyékké alakításával a magyarság még a székelyföldi megyéket tartalmazó közigazgatási egységben is kisebbségbe kerülne, a partiumi vagy bánsági megyékből létrehozandókban pedig elenyésző lenne. „Ez egyrészt az emberek életében, másrészt az erdélyi magyar közösség életében jelentene végérvényesen nagy veszélyt” – fogalmazott. Kifejtette: az elképzelés veszélyes, mivel az állami pénzek elosztására is kihat, másrészt távolabb kerülnek a polgártól az intézmények, például egy kézdivásárhelyi lakosnak a 270 kilométerre lévő Gyulafehérvárra kellene járnia ügyet intézni.
Rámutatott: az erdélyi magyarság ezeréves történelme „nagyon gyorsan véget fog érni”, ha a közösség nem figyel oda erre a kérdésre, mivel a helyi, megyei szintű átszervezés az országos politikára is kihat. Példaként a korábbi szlovákiai közigazgatási átszervezést említette, mely szerinte közvetve a pozsonyi magyar parlamenti jelenlét hiányának is egyik oka.
Aláhúzta: az RMDSZ nem tud változtatni azon, hogy a többi román párt milyen tervezetet nyújt be a román parlamentbe, de fel tudja mutatni a magyar közösség erejét. „Ezt egyféleképpen lehet megakadályozni vagy átalakítani, úgy, hogy ott ülünk az asztal mellett, ahol rajzolnak, mert rajzolni fognak 2024 után, egészen biztos” – mondta az új közigazgatási határokra utalva Tamás Sándor.
