Húsz év óta legjobb eredményét érte el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a vasárnapi romániai helyhatósági és EP-választásokon, és az erdélyi magyar EP-képviselet is biztosított – mondta Kelemen Hunor szövetségi elnök hétfőn Kolozsváron, sajtótájékoztatón.
A vasárnap esti visszafogott nyilatkozatok után az RMDSZ politikusai hétfőn konfettiesőben ünnepelték az idei első romániai választások sikerét. „Ez nagy siker, az elmúlt húsz év legnagyobb sikere és az erdélyi magyaroknak a sikere együtt az RMDSZ-szel, közös a sikerünk” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Elmondta, a szavazatok 99 százalékos feldolgozottságánál a szövetség 566 ezer voksot kapott, és ez a magas szavazatszám két EP-képviselői mandátumot is biztosít számára. A helyhatósági választásokon 199 RMDSZ-es polgármesteri mandátum biztosított, és négy-öt független polgármester is mandátumhoz jutott, akit az RMDSZ támogatott.
A szövetség a négy erdélyi megye – Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár – vezetését is megőrizte.
Megtartotta továbbá a polgármesteri széket Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben és Szászrégenben, és visszaszerezte Székelyudvarhely és Margitta vezetését.
Arra is kitért, hogy az RMDSZ önállóan jutott vissza a szórványban is több megyei és helyi önkormányzatba, ahonnan 2020-ban kiesett. Ilyen Brassó megye, Beszterce-Naszód és Beszterce, Máramaros megye és Vajdahunyad, Medgyes, Aranyosgyéres önkormányzata. Hosszúmezőn, Koltón és Kisbácsban megőrizte polgármesterét, Nagybányán, Máramarosszigeten és Déván növelte önkormányzati képviselői számát.
Temesváron Dominic Fritz újrázó polgármestert támogatva került vissza a helyi önkormányzatba. Beszélt a moldvai csángók Bákó megyei sikeréről, akik Gyimesbükk mellett a legkeletibb magyarlakta községben, Gajcsánán is polgármestert állítanak, és a csángó falvaknak hat községi önkormányzatban lesz képviselőjük.
Az RMDSZ olyan térségekben is voksokat szerzett, ahol eddig soha nem voksoltak a listáira, és vannak önkormányzatok, ahol kétharmados vagy háromnegyedes többsége van, ami nagy felelősség – mondta. Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár megyében növelte szavazatai számát a 2019-es EP-választáshoz képest, és a megyei önkormányzati jelöltlistákra is több voks érkezett, mint 2020-ban.
Aláhúzta: a számok mögött emberek állnak, 566 ezer magyar ember, egy erős közösség, mely a szülőföldön akar jövőt teremteni.
„A magyar emberek megértették az EP-választások tétjét, világos üzenetet küldtek Bukarestbe és Brüsszelbe is: önálló, erős hangunk és erős képviseletünk lesz” – fogalmazott.
Hozzátette: a magyar emberek az önkormányzatok munkáját is értékelték, megerősítették a bizalmat és a jó irányt. Az RMDSZ elnöke megköszönte a választópolgárok bizalmát, a kampánystáb kemény munkáját, és azt ígérte, a mandátumot szerzett jelöltek munkával fognak rászolgálni erre. Aláhúzta: az RMDSZ-nek a magyar érdek lesz az első az EP-ben, a helyi közösség érdeke az önkormányzatokban.
Kelemen Hunor rámutatott: a 2024-es romániai választási esztendő első évadja sikeresnek mondható, az RMDSZ jelenleg 6,5 százalékos eredménye azt mutatja, hogy az erdélyi magyar közösségnek van ereje, határozott elképzelése a jövőről a szülőföldjén.
[type] => post
[excerpt] => Húsz év óta legjobb eredményét érte el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a vasárnapi romániai helyhatósági és EP-választásokon, és az erdélyi magyar EP-képviselet is biztosított – mondta Kelemen Hunor szövetségi elnök hétfőn Kolozsváro...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1718110920
[modified] => 1718065254
)
[title] => Kelemen Hunor: húsz év óta legjobb választási eredményét érte el az RMDSZ
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=115774&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 115774
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 115775
[image] => Array
(
[id] => 115775
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kelemen-hunor.png
[original_lng] => 623028
[original_w] => 1053
[original_h] => 491
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kelemen-hunor-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kelemen-hunor-300x140.png
[width] => 300
[height] => 140
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kelemen-hunor-768x358.png
[width] => 768
[height] => 358
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kelemen-hunor-1024x477.png
[width] => 1024
[height] => 477
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kelemen-hunor.png
[width] => 1053
[height] => 491
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kelemen-hunor.png
[width] => 1053
[height] => 491
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kelemen-hunor.png
[width] => 1053
[height] => 491
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1718054455:12
[_thumbnail_id] => 115775
[_edit_last] => 12
[views_count] => 305
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4457
[1] => 3422
[2] => 43986
[3] => 5665
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Erdély
[1] => Kelemen Hunor
[2] => Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)
[3] => választások
)
)
[1] => Array
(
[id] => 104689
[content] =>
Marcel Ciolacu szerint nem a „magyar etnikumú románok” ellen kell összefogni Marosvásárhelyen, hanem egy jobb városvezetés megválasztása érdekében, hiszen Erdély elcsatolása nem reális veszély, és szerinte sosem lesz „semmilyen Székelyföld” Romániában.
A román miniszerelnök a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökeként pártja Maros megyei szervezetének tisztújító gyűlésén mondott beszédet péntek este. A Kultúrpalota dísztermében összesereglett párttársai és a jelen lévő újságírók előtt kifejtette: tudja, hogy Maros, Szatmár, Kovászna és Hargita megyében sajátosabb a helyzet, „görcsösebb a történelmi örökség”, de a maga részéről nem tartozik azon bukaresti politikusok közé, akik népszerűségük átmeneti, távolról sem meghatározó növelése érdekében „összeugrasztják a románokat más etnikumú románokkal”, majd visszamennek Bukarestbe, ahol nem érinti őket, ami ezekben a közösségekben történik.
Marcel Ciolacu elmondta: nem azért jött, hogy összeugrassza a helyi közösség különböző etnikumú tagjait, nem akar gyűlöletet szítani azokban a román fiatalokban, akiknek adott esetben magyar etnikumú barátai vannak, és nem kizárt, hogy magyar etnikumú románokkal fognak házasodni. Úgy vélekedett: nem kell visszatérni a soviniszta diskurzushoz, és azt sem tartja szerencsés hozzáállásnak, hogy a marosvásárhelyi román pártok valakik ellen, a „magyar etnikumú románok” ellen fogjanak össze a közelgő önkormányzati választásokon.
„Jóemberek! Nem fog itt létezni semmilyen Székelyföld. Ilyesmi sosem lesz Romániában! Nem fog senki semmilyen Erdélyt eladni. Nem fog semmilyen határ megváltozni. Hogy miért? Mert az Európai Unióban és a NATO-ban vagyunk” – szögezte le a román miniszterelnök.
Hozzátette: az integráció folytatódik, Románia szerinte év végéig a szárazföldi határátkelőkkel is a schengeni övezet teljes jogú tagjává válik, 2026-ban ott lesz az OECD-ben, jövőre pedig a román állampolgárok vízum nélkül utazhatnak majd az Egyesült Államokba. „Ez az igazság. Ez Románia útja” – hangoztatta a kormányfő.
Hozzátette: normális országban akar élni, nem akar visszatérni a múltba. Mint mondta: nem fog beleszólni abba, hogy a PSD helyi szervezetei milyen lokális választási együttműködést hoznak létre, de a marosváráshelyi párttársainak azt tanácsolta: ne más etnikumú románok ellen egyesüljenek, egy összefogásnak csak az lehet a célja, hogy jobb vezetőt válasszanak a városháza, a megyei tanács élére.
Három autonómiatervezetet nyújtott be egyéni képviselői törvényjavaslatként a román képviselőházban szerdán Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke – közölte az EMSZ sajtóirodája.
Az egyik dokumentum a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete, a második a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma.
Ezeket a jogszabálytervezeteket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szakmai műhelyeiben dolgozták ki. A harmadik beterjesztett kezdeményezés Székelyföld autonómiastatútuma, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki.
„Az EMSZ kezdettől fogva vallja, hogy nemzeti közösségünk megmaradásának záloga a közösségi autonómiák megvalósulása.
Célunk, hogy valós párbeszédet alakíthassunk ki a többséggel is az önrendelkezés témájában. Az erdélyi magyaroknak joguk kell legyen saját sorsukról dönteni, legégetőbb közösségi problémáinkra pedig a legjobb megoldás az autonómia” – idézte a közlemény Zakariás Zoltán EMSZ-elnököt.
Marcel Ciolacu román miniszterelnök szerda este közösségi oldalán reagált az autonómiatervezetek benyújtására, és azok gyors elutasítását kérte a házelnöktől.
„Az ilyen elszigetelt, a Székelyföld autonómiáját vagy etnikai szempontokon alapuló kulturális autonómiát célzó törvényjavaslatoknak nincs helye egy demokratikus államban. Ez az időről időre felmerülő vita teljességgel értelmetlen” – írta közösségi oldalán a szociáldemokrata politikus.
Ciolacu bejegyzésében „toxikus kezdeményezésnek” minősítette a törvényjavaslatokat, külön kiemelve, hogy azokat „az RMDSZ-frakcióhoz csatlakozott politikai alakulat” terjesztette a parlament elé.
A Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, SZNT által kidolgozott autonómiastatútum immár negyedik alkalommal kerül a román törvényhozás elé, miután 2004-ben, 2018-ban és 2020-ban is a román többség elvetette.
A legutóbbi előterjesztés alkalmával belpolitikai botrányt váltott ki Romániában, hogy a székelyföldi autonómiastatútum a kétkamarás román parlament képviselőházából „hallgatólagosan elfogadott” tervezetként jutott tovább az érdemi döntés meghozatalában illetékes szenátus elé: ez a megvitatására megszabott határidő lejárta miatt következett be.
Az autonómiát – legalábbis etnikai vonatkozásban – szitokszóként értelmező román törvényhozók 2020-ban nem elégedtek meg Székelyföld területi autonómiájának elutasításával, hanem napirendre tűzték és leszavazták a kisebbségek személyi elvű autonómiájáról szóló kerettörvénynek, illetve a magyar közösség személyi elvű autonómiastatútumának tervezetét is, amelyet még 2004-ben terjesztett be a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) több képviselője.
Ez utóbbi jogszabályok a különböző nemzeti közösségek kulturális autonómiájának általános keretét, illetve a magyar közösség kulturális önrendelkezését voltak hivatottak szabályozni és törvényerőre emelni.
Az áprilisi országgyűlési választás megmutatta, hogy az anyaország számíthat a határon túli magyar nemzeti közösségek tagjaira, és ez fordítva is éppen így igaz – jelentette ki a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztere csütörtökön Kolozsváron.
A tárcavezető a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével, Románia miniszterelnök-helyettesével, Kelemen Hunorral tartott közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Magyarországon a kormányzó pártszövetség rekordszámú szavazatot kapott a választáson, aminek nyomán rekordszámú képviselője is lesz az új parlamentben.
Aláhúzta, hogy nem pusztán az ország, hanem az egész nemzet jövőjéről született döntés, ezért fontosnak tartották, hogy ebben a nemzet minden tagja részt vehessen. Szavai szerint ez a nemzeti, keresztény, polgári oldal számára természetes, a baloldal azonban ezzel „homlokegyenest ellentétes álláspontot” képvisel, és mindig is ki akarta zárni a határon túl élő magyarokat a közös döntésekből.
Ennek kapcsán üdvözölte, hogy a határon túli magyarok rekordszámban vettek részt a választáson, ugyanis összesen 318 083 levélszavazat érkezett, ebből 205 767 a csíkszeredai és kolozsvári külképviseletre.
Hozzátette: a Fidesz–KDNP-re több mint 251 ezren voksoltak.
„A választás is megmutatta, hogy az anyaország számít a határon túli magyar nemzeti közösségekre, és ők is számíthatnak az anyaországra” – szögezte le, megköszönve, hogy az érintettek „nem ültek fel az aljas provokációs kísérleteknek”, mint amilyen szerinte a marosvásárhelyi levélszavazatok ügye volt.
Szijjártó Péter fontosnak nevezte a romániai népszavazáson való részvételt, és arra kérte az itt élő magyar embereket, hogy szánják rá az időt a kitöltésre, és vallják magyarnak magukat.
Ezután kitért arra is, hogy Magyarországnak érdeke a lehető legjobb együttműködés felépítése Romániával, s reményét fejezte ki, hogy a kapcsolatok a megkezdett úton haladhatnak tovább, amiből mindkét fél tud profitálni.
A miniszter újságírói kérdésre válaszolva sikeresnek nevezte a kormány határon túli gazdaságfejlesztési programjait, és elmondta, hogy jelenleg is folyik az egyeztetés a kérdésben Budapest és Bukarest között, így hamarosan valószínűleg ki tudják majd írni az új pályázatokat.
Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió újabb 500 millió euróval támogatja az ukrán hadsereg megerősítését, Szijjártó Péter arról számolt be, hogy Magyarország nem szállít fegyvereket, nem is engedélyezi, hogy a területén keresztül fegyvereket szállítsanak, ugyanakkor nem is akadályozza azon tagállamok támogatását, akik máshogy határoztak, ezen döntésüket tiszteletben tartják.
„Ugyanezt a tiszteletet várjuk el a többiektől is, hogy ne kommentálják, ne minősítsék, ne kritizálják a mi döntéseinket” – hangsúlyozta.
Aláhúzta: a magyar emberek a választáson világossá tették az akaratukat, hogy Magyarország maradjon ki a szomszédban zajló háborúból, a kormány pedig elkötelezett a népakarat végrehajtása mellett.
Kelemen Hunor úgy vélekedett, hogy a túlnyomó többségében a Fidesz–KDNP-re szavazó erdélyi magyarok az elmúlt tizenkét év közös értékeken alapuló nemzetpolitikájára mondtak igent.
Kiemelte: a következő időszakban fontos cél a kapcsolat erősítése a magyar kormánypártokkal, illetve a két ország közötti viszony további javítása. „Az egymásra utaltság, a szolidaritás még fontosabb, mint eddig” – mondta.
Dass die Bundesregierung der letzte EU-Partner ist, der noch nicht einem #Swift-Ausschluss Putin-Russlands zustimmt, macht sehr nachdenklich. Dies wirft kein gutes Bild auf unser Land in einem Moment, in dem es um den Kampf für unsere europäischen Werte geht.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) megállapodott az erdélyi magyar közösség országos ügyeinek összehangolt képviseletéről és a parlamenti választásokon való együttműködésről. Az erről szóló dokumentumot az RMDSZ részéről Kelemen Hunor elnök, az EMSZ részéről Mezei János társelnök írta alá – közölte hétfőn az RMDSZ.
A megállapodás értelmében az RMDSZ és az EMSZ közösen indul a december 6-ra kitűzött parlamenti választásokon; az RMDSZ két befutónak számító helyet biztosít az EMSZ jelöltjeinek a képviselőházi jelöltlistáin. A felek megállapodtak: együttműködnek az önkormányzatokban, hogy a politikai konfliktusok ne akadályozhassák egyes települések, közösségek fejlődését. Azt is leszögezték, hogy megválasztott önkormányzati elöljáróikon keresztül megjelenítik és képviselik Erdély és annak régiói, kiemelten a Székelyföld és a Partium sajátos fejlesztési, gazdasági és közigazgatási jogállásának ügyét. Kinyilvánították: törekednek arra, hogy a hozzájuk közel álló vagy semleges civil szervezetek ne kerüljenek hátrányba a támogatások elosztásánál. Külön is megemlítették azokat a forrásokat, amelyeket a román költségvetésből biztosítanak a magyar közösségnek, és amelyek elosztását jelenleg az RMDSZ ellenőrzi. A felek vállalták, hogy munkacsoportot hoznak létre, amely törvénycsomagot dolgoz ki a romániai magyar oktatás reformjára. Az így kidolgozott tervezetet az RMDSZ frakciója terjeszti be a parlamentben. A nemzetpolitikában a felek azt vállalták, hogy a parlament elé terjesztik a Székelyföld autonómiastatútum-tervezetét, és ezt az RMDSZ frakciója egységesen képviseli. Kidolgozzák és beterjesztik ugyanakkor a nemzeti jelképek és az anyanyelv szabad használatát biztosító törvénycsomagot.
Az RMDSZ és az EMSZ azt is vállalták, hogy egyeztetnek az erdélyi magyar ügyek külpolitikai képviseletének összehangolásáról, és az RMDSZ az egyeztetett álláspontot képviseli az az Európai Néppártban (EPP), az EMSZ pedig az Európai Szabad Szövetségben (EFA). Leszögezték, hogy az összehangolt külpolitikai stratégiában kiemelt szerepet kapnak az európai polgári kezdeményezések. A megállapodás preambulumában a felek kulcsfontosságúnak tartották, hogy egységesen jelenítsék meg és következetesen képviseljék az erdélyi magyarság kollektív identitásának megőrzését és gazdagítását, nyelvhasználati jogainak megtartását és bővítését, valamint a belső önrendelkezésen alapuló közösségi autonómia-formák igényét. Utaltak arra a politikai nyilatkozatra, amelyet 2018 januárjában Szili Katalin miniszterelnöki megbízott közvetítése nyomán elfogadtak. E nyilatkozatot egyben újra megerősítették. A preambulumban elismerték egymás önálló szervezeti identitását, demokratikus értéknek tekintették a politikai pluralizmust, és a közösségi önazonosság megvédése egyik legfontosabb eszközének tekintették az erdélyi magyar választópolgárok új egységbe való szervezését.
Megsértette a magyar
nemzetiségű román állampolgárok emberi méltóságát Klaus Iohannis román államfő,
amikor magyar nyelvű köszöntéssel gúnyolódva Erdély kiárusításával vádolta meg
szociáldemokrata ellenfeleit – állapította meg szerdai határozatában az Országos
Diszkriminációellenes Tanács (CNCD).
A CNCD szavazattöbbséggel elfogadott határozatában 5000
lejes (360 ezer forint) bírságot szabott ki az elnökre.
Asztalos Csaba, a CNCD elnöke az MTI-nek elmondta: ilyen
esetekben nem a bírság mértéke számít, hanem az a tény, hogy egy állami
intézmény megállapította a kihágást. A tanács 2000-től 100 ezer lejig terjedő
bírságokat róhat ki, tehát az államfőre kiszabott büntetés kiegyensúlyozott,
mértéktartó bírságnak számít – tette hozzá.
„Joga van az államelnöknek fellépni minden olyan esetben,
amikor az állam területi épsége és szuverenitása van veszélyben, de ezt úgy
kell megtegye, hogy mellőzze a gyűlöletbeszédet” – jelentette ki a CNCD elnöke.
Kifejtette: Iohannis tudatosan „játszott rá” azokra a sok
évtizedes előítéletekre, amelyek léteznek a román társadalomban a magyarokkal
szemben, amikor a magyar nyelvet használta. Az, hogy „a magyarok el akarják
lopni Erdélyt”, egyike volt azoknak a szlogeneknek, amelyekre a nacionalista
kommunista Románia épült, amelyekre az ország asszimilációs politikáját
alapozták, és ez folytatódott 1990 után is. Mindennek az államfő is tudatában
volt – magyarázta Asztalos Csaba a CNCD szavazattöbbséggel hozott határozatát.
A diszkriminációellenes tanács a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat
megkeresése alapján kezdte vizsgálni Klaus Iohannis kijelentését, később Marcel
Ciolacu házelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ideiglenes elnöke is
bepanaszolta Iohannist a CNCD-nél.
A Székelyföld autonómiastatútumának szenátusi hallgatólagos
elfogadását kifogásoló Klaus Iohannis április 29-én magyar nyelvű „Jó napot
kívánok, PSD!”, illetve „Jó napot, Ciolacu!” köszöntésekkel gúnyolódva azzal
vádolta a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki PSD-t, hogy
odaadná Erdélyt a magyaroknak, a PSD-elnöknek pedig feltette a szónoki kérdést:
vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért?
Azt, hogy az államfő kijelentése gyűlöletbeszédnek minősül,
6:1 arányban, magát a bírságot pedig 5:1 arányban szavazta meg a tanács. A CNCD
határozatát – a közzétételtől számított 15 napon belül – bíróságon támadhatja
meg az államfő.
Az elnöki hivatal a Mediafax hírügynökség megkeresésére azt
válaszolta: Klaus Iohannis tudomásul vette a CNCD határozatát, mivel azonban
azt teljességgel politikai döntésnek tartja, fellebbezni fog ellene az
illetékes bíróságon.
A Digi 24 hírtelevíziónak nyilatkozó Kelemen Hunor úgy
értékelte: Iohannis kettős mércét alkalmaz, hiszen akkor elégedett volt a
CNCD-vel, amikor a testület őt és – az általa korábban vezetett – német
kisebbségi szervezetet védte meg egy nacionalista támadással szemben. A
Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke rámutatott: a
diszkriminációellenes tanács elsöprő többséggel kimondta, hogy az államfő hibázott,
diszkriminált, megsértette egy etnikai közösség méltóságát. Klaus Iohannisnak
nyilvánosan bocsánatot kell kérnie egy hónappal korábbi megalapozatlan, sértő
kijelentéséért – szögezte le az RMDSZ elnöke.
