Ukrajna, tekintettel megszakadt közvetlen diplomáciai kapcsolatára, felkérte a semleges Svájcot érdekei képviseletének ellátására Oroszországban – közölte szerdán az alpesi ország külügyminisztériumának szóvivője.
„Az erről szóló tárgyalások lezárultak” – mondta a svájci illetékes. Ugyanakkor Oroszország még nem adta hozzájárulását ehhez.
Pierre-Alain Eltschinger külügyi szóvivő szerint Svájc képviselhetné Ukrajna diplomáciai érdekeit Oroszországban, mivel jelenleg nincs közvetlen kapcsolat Moszkva és Kijev között. Eltschinger hangsúlyozta, hogy Bern aktívan ajánlotta jószolgálati szerepét a feleknek, ami egyebek között magában foglalja, hogy Svájc házigazdája lehetne a találkozóknak és szakértői támogatást nyújthatna az esetleges tárgyalásokhoz.
Kijev az ukrajnai orosz hadművelet nyomán szakította meg diplomáciai viszonyát Moszkvával.
Andrij Jermak ukrán kabinetfőnök: A tél előtt véget kell vetni a harcoknak Még a tél beállta és a következő fűtési idény kezdete előtt sürgősen véget kell vetni Ukrajnában a harcoknak – jelentette ki szerdán Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke Kijevben.
Figyelmeztetett, hogy máskülönben fennáll a veszélye annak, hogy Oroszország tönkre teszi az ország fűtési és energetikai infrastruktúráját. Volodimir Zelenszkij kabinetfőnöke szerint az orosz hadsereg már most támadásokat intéz ezen létesítmények ellen.
„Ez az okok egyike, amiért maximális erőfeszítéseket akarunk tenni, hogy a háború aktív fázisát az ősz végéig lezárhassuk” – fogalmazott Jermak, hozzátéve, hogy a harcok már csaknem fél éve folynak.
Jermak mindemellett hangsúlyozta, hogy az ukrán hadsereg mindent elkövet az Oroszország által elfoglalt területek visszafoglalására. Ám minél tovább beássák magukat az orosz katonák ukrán területen, annál nehezebb lesz ezt megtenni – tette hozzá.
Petro Kotyin, az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat vezetője pedig szerdán az áramvezetékek elvágását helyezte kilátásba, amennyiben Európa legnagyobb atomerőművét, a zaporizzsjai létesítményt rákötik az Oroszország által elcsatolt Krím félsziget hálózatára. „Úgy vélem, hadseregünk készen fog állni erre, ha szükségessé válik”– mondta az RBK-Ukrajina hírügynökségnek nyilatkozva.
Kotyin szerint ez még az előtt megtörténhet, hogy az atomerőművet leválasztják az ukrán hálózatról. Mint mondta, Oroszország már régóta össze akarja kapcsolni az atomerőművet a Krím félszigettel. „Ehhez teljesen le kell választani az atomerőművet az ukrán energiahálózatról és rá kell csatlakoztatni arra a vezetékre, amely a Krímet összeköti a kahovkai vízerőművel” – ismertette az Enerhoatom vezetője.
Kotyin kijelentette, hogy az ukrán csapatok ebben az esetben lőni fogják az áramvezetékeket.
Spoke with President @ZelenskyyUa and praised the brave Ukrainian people & forces for the impressive progress in regaining their territory from Russian aggressors. #Russia must stop the war it has started. #NATO will sustain & step up support for #Ukraine for as long as it takes.
Punishing war criminals. Reducing support for terrorists in the world. Restoring international law. Impossibility of forcible seizure of territories. Economic destruction of the aggressor. Terminating any blackmail. It’s possible if RF loses. Ukraine supports that. Who doesn’t?
1/3 Today’s news was all about Hungary vetoing financial assistance to #Ukraine. This is fake news. Hungary is ready to give financial assistance to Ukraine, on a bilateral basis. No #veto, no blackmailing.
Január 31-én Szili Katalin autonómia ügyekért felelős miniszteri megbízott és Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztosa egyeztetett a kárpátaljai magyar érdekképviseleti szervezetek vezetőivel Ungváron. A napirendi pontok között szerepelt az ukrán–magyar kapcsolatok rendezése, valamint az oktatási és nyelvtörvény kérdése.
A kárpátaljai magyar érdekképviseleti szervezetek vezetőivel egyeztetett január 31-én Ungváron Szili Katalin autonómia ügyekért felelős miniszteri megbízott és Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztosa. A találkozó során a napirenden szerepelt az ukrán–magyar kapcsolatok rendezése, az oktatási és nyelvtörvény kérdése.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke összegezve a tárgyalásokat elmondta: „Sajnos, a kárpátaljai magyarság helyzete nem változott az elmúlt időszakban. Ebben az évben is rendkívül komoly feladatok tornyosulnak előttünk. Ezúttal elsősorban azokat a kérdéseket vitattuk meg, melyek a kisebbségek jogfosztását illetik. Örvendetes, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter Kijevbe fog utazni előkészíteni az Orbán–Zelenszkij-találkozót. Tájékoztattuk a magyar felet arról, hogy melyek azok a várható dolgok, amelyek a nyelvtörvény és az oktatási törvény életbe lépésével sújtani fogják a kárpátaljai magyarságot. Szót ejtettünk az önkormányzati választásokról is, az adminisztratív reformról, illetve a Beregszász központú járás esetleges kialakításáról, valamint a földkérdésről. Ezzel kapcsolatban hiszem, ebben az évben valószínűleg a földtörvény is elfogadásra kerül. Valamint azokról a kárpátaljai magyar iskolákban dolgozó pedagógusokról is tárgyaltunk, akiket a rendvédelmi szervek Kijevbe hívnak meg nem állapított okok miatti kihallgatásokra” – mondta a találkozó kapcsán a KMKSZ elnöke. Brenzovics László szerint fontos az, hogy a helyi kisebbségi szervezetek a magyar kormánnyal a továbbiakban is közösen keressék a megoldásokat.
A tárgyalások kapcsán Kalmár Ferenc szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztos kiemelte, hogy a legfontosabbnak a magyar–ukrán viszonyban a párbeszéd folytatását látja minél magasabb szinten. „Az elmúlt időszakban hozott ukrán döntések mind az oktatási és nyelvtörvényt illetően nem a jóindulatot mutatják, inkább a feszültséget fokozzák. Viszont lépni kell, hogy változtassanak olyan irányban, amely elfogadhatóvá teszi ezt a szabályozást a kárpátaljai magyarság számára is” – mondta Kalmár Ferenc.
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a Kárpátalja hetilapnak elmondta: „Elsősorban azokról a kérdésekről beszéltünk, amelyek a magyar–magyar együttműködést érintik. Ebből a nyelvtörvény és oktatási törvény kérdései kerültek elsősorban napirendre. Nagyon jó lenne, ha az ukrán parlament elismerné, hogy a kárpátaljai magyarság őshonos, saját szülőföldjén él, nem egy bevándorló kisebbség, jó lenne egy kisebbségi törvény is, ami a sorsukat kiszámíthatóvá és megfelelővé tenné” – hangsúlyozta a miniszterelnöki megbízott. A közelgő választások kapcsán Szili Katalin szerint fontos, hogy a helyi politikai és civil szervezetek tudjanak kooperálni egymással, amely által az októberi választásokra közösen tudnak készülni. „Úgy látom, hogy a kooperációs igény és akarat megvan ezekben a szervezetekben. A mai találkozónak az apropója abban volt, hogy milyen irányban indulnak, és mi mit tudunk segíteni 2020-ban.”
Magyarország addig blokkolja a NATO-Ukrajna tanácsüléseket, amíg nincs megállapodás a kárpátaljai magyaroktól elvett kisebbségi jogok visszaadásáról.150 ezer kárpátaljai magyar sorsa fontosabb bármilyen geopolitikai megközelítésnél.
With László #Brenzovics, President of the Cultural Alliance of Hungarians in Trans-Carpathia, and @AndreaBocskor today discussing the need for #Ukraine to ensure rights of persons belonging to national minorities, in close cooperation with their representatives. pic.twitter.com/m10YRt1BSo
