Az ENSZ hivatalosan feketelistára tette az orosz fegyveres erőket és biztonsági erőket az ukrajnai háború alatt elkövetett szexuális erőszak miatt – közölte Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa az ENSZ éves jelentésére hivatkozva.
„Az ENSZ konfliktusokban elkövetett szexuális erőszakról szóló éves jelentésében az orosz fegyveres és biztonsági erők most először hivatalosan is szerepelnek a háború során elkövetett szexuális erőszakért felelős felek listáján” – írta Lubinec.
A szervezet 310, az oroszországi konfliktussal és Ukrajna ideiglenesen megszállt területein elkövetett szexuális erőszak esetet igazolt, amelyek hadifoglyok és civil fogvatartottak ellen irányultak. Az áldozatok túlnyomó többsége férfi.
Az ENSZ hangsúlyozta, hogy az Oroszországi Föderáció szisztematikusan megtagadja a nemzetközi megfigyelő missziók hozzáférését, ami megnehezíti a bűncselekmények mértékének ellenőrzését.
Az ombudsman hangsúlyozta, hogy az orosz megszállók által elkövetett szexuális erőszakot háborús bűncselekménynek és a nemzetközi jog súlyos megsértésének tekintik.
„Az orosz biztonsági erők hivatalos felvétele az ENSZ „fekete listájára” az Orosz Föderáció ezen bűncselekményekért való felelősségének fontos nemzetközi elismerése. Ugyanakkor ez nem elég a nemzetközi közösség további határozott lépései nélkül” – tette hozzá Lubinec.
Az ukrán ombudsman a Vöröskereszt és az ENSZ szakértőinek azonnali hozzáférését kéri a fogvatartási helyekhez, valamint fokozott nemzetközi nyomást. Meg kell erősíteni az elkövetők és Oroszország legfelsőbb katonai-politikai vezetésének felelősségre vonására szolgáló mechanizmusokat.
Az ENSZ éves, a fegyveres konfliktusokban elkövetett szexuális erőszakról szóló jelentésében az izraeli erőket is megemlíti. Első alkalommal kerültek fel a listára a palesztin fogvatartottakkal szembeni bánásmódjuk miatt. Izrael azonban elutasítja ezeket a vádakat.
Mint ismert, a „feketelista” tizenkét ország 77 kormányzati és nem kormányzati szervezetét tartalmazza, amelyeket azzal gyanúsítanak, hogy szexuális erőszakot követnek el vagy felelősek konfliktusokban világszerte.
[type] => post [excerpt] => Az ENSZ hivatalosan feketelistára tette az orosz fegyveres erőket és biztonsági erőket az ukrajnai háború alatt elkövetett szexuális erőszak miatt – közölte Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa az ENSZ éves jelentésére hivatkozva. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1780424460 [modified] => 1780385000 ) [title] => Az ENSZ feketelistájára kerültek az orosz fegyveres és biztonsági erők [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=188010&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 188010 [uk] => 187641 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 187642 [image] => Array ( [id] => 187642 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-376.png [original_lng] => 647476 [original_w] => 823 [original_h] => 549 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-376-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-376-300x200.png [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-376-768x512.png [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-376.png [width] => 823 [height] => 549 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-376.png [width] => 823 [height] => 549 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-376.png [width] => 823 [height] => 549 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-376.png [width] => 823 [height] => 549 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1780374200:12 [_thumbnail_id] => 187642 [_edit_last] => 12 [views_count] => 364 [_algolia_sync] => 111111159000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 53452 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 589 [1] => 147728 [2] => 2109570 ) [tags_name] => Array ( [0] => ENSZ [1] => feketelista [2] => orosz fegyveres erők ) ) [1] => Array ( [id] => 187387 [content] =>
António Guterres, az ENSZ főtitkára kommentálta a Kreml azon kijelentését, miszerint Kijevben ukrán védelmi üzemeket és döntéshozó központokat terveznek megtámadni. A Reuters publikációja szerint Guterres „mély aggodalmát” fejezte ki Moszkva megjegyzései miatt.
Guterres emlékeztetett arra, hogy az orosz nyilatkozat azután hangzott el, hogy hírek érkeztek egy ukrán dróntámadásról egy főiskolai épület és kollégium ellen a megszállt luhanszki régióbeli Sztarobilszkban. Az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara jelezte, hogy akkor az orosz Rubicon egység egyik parancsnokságát támadták meg.
„Elítéltük az iskola elleni támadást, ahogyan elítélünk minden a civil lakosság és a civil infrastruktúra elleni támadást, bárhol is történjenek… Most minden eddiginél fontosabb elkerülni a konfliktus eszkalálódását, amely már most is pusztító veszteségeket okozott a civil lakosság körében, és amely azzal a kockázattal jár, hogy a békekeresést még távolabbra sodorja, meghosszabbítva az emberi szenvedést”, jelentette ki Guterres.
Russia’s brutal overnight attack on Kyiv is another horrifying reminder of the human cost of this war. Civilians should never wake up to missiles, drones, explosions, and fear for their lives. Homes destroyed, families shattered, innocent people killed and injured - this is…
Danny Danon, Izrael ENSZ-nagykövete úgy véli, hogy a Libanonnal kötött tűzszünet „nem 100%-ban teljes”, és megszeghető – mondta a CNN-nek adott kommentárjában.
A diplomata kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a libanoni kormány képes biztosítani a tűzszünet betartását az ország déli részén, ahol az Irán által támogatott Hezbollah csoport működik.
„Tudják, a libanoni kormány nem ellenőrzi a Hezbollah-t, és a Hezbollah rakétákat lő ki, hogy megpróbálja szabotálni a tűzszünetet. Izraelnek válaszolnia kell. Valahányszor fenyegetést látunk, cselekszünk” – mondta.
Danon szerint a jelenlegi megállapodás jobb, mint az előző.
„Sokkal jobb a helyzet. Természetesen nem 100%. Remélem… látni fogom, hogy a libanoni hadsereg valóban képes végrehajtani és betartatni ezt a tűzszünetet” – mondta a nagykövet.
Észak-Korea „nagyon komoly” előrelépést tett a nukleáris fegyverek előállításának képességében, valószínűleg egy új urándúsító létesítmény hozzáadásával, miközben fokozta tevékenységét egy kulcsfontosságú területen komplexum – mondta Rafael Grossi, a NAÜ vezetője.
Az urándúsítás alternatívát, és a szakértők szerint hatékonyabb utat kínálhat a fegyverminőségű anyagok beszerzésére a nukleáris reaktorokból kinyert kiégett plutónium újrafeldolgozása mellett, számol be a Reuters.
Szöulban nyilatkozva a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetője megerősítette az 5 megawattos reaktor, az újrafeldolgozó egység, a könnyűvizes reaktor és az észak-koreai jongbjoni nukleáris komplexum egyéb létesítményeinek aktivitásának gyors növekedését.
Északi nukleáris programját néhány tucat robogófejre becsülik
Észak-Korea nukleáris programját néhány tucat robbanófejre becsülik – mondta egy sajtótájékoztatón, olyan aktivitási jelekre hivatkozva, mint egy könnyűvizes reaktor működése és a jongbjoni mellett más létesítmények aktiválása.
„Mindegyik az Észak-Koreai nukleáris fegyvergyártási képességek igen jelentős növekedésére utal” – mondta Grossi, Észak-Korea hivatalos nevének, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak a kezdőbetűit használva.
A felügyeleti szerv egy új, a jongbjoni urándúsító csarnokokhoz hasonló létesítmény építését figyelte meg – mondta, hozzátéve, hogy a külső jellemzők elemzése a dúsítási kapacitás jelentős bővülését mutatta.
Grossi ebben a hónapban az ügynökség vezetőinek ülésén elmondta, hogy egy új épületet figyelnek meg Jongbjonban, amely hasonló a kangszoni dúsító létesítményhez, egy másik kulcsfontosságú nukleáris telephelyhez a főváros, Phenjan közelében.
Műholdas képek támasztják a NÜA értékelését
Az áprilisi műholdfelvételek alátámasztották a NAÜ értékelését – közölte hétfőn az Egyesült Államokban működő Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja.
A kép egy feltételezett, fegyverminőségű anyag előállítására alkalmas urándúsító üzem befejezését jelzi – áll a központ jelentésében. Grossi szerdán azt nyilatkozta, hogy az ügynökség nem látott bizonyítékot arra, hogy orosz technológiát használtak volna Észak-Korea nukleáris fegyverprogramjában.
A két ország által tavaly aláírt együttműködési megállapodásban szereplő hivatkozások a polgári nukleáris projektekre korlátozódtak, bár még túl korai lenne határozott következtetéseket levonni – tette hozzá.
„A nukleáris fegyverek felé való elmozdulás soha nem növelné egyetlen ország biztonságát sem” – mondta Grossi, ehelyett elterjedést indíthat el.
I have been very clear and consistent in my reports on Iran’s nuclear programme: while there has been no evidence of Iran building a nuclear bomb, its large stockpile of near-weapons grade enriched uranium and refusal to grant my inspectors full access are cause for serious…
— Rafael Mariano Grossi (@rafaelmgrossi) March 3, 2026
Another IAEA-brokered local ceasefire is now in effect to enable restoration of the 330 kV backup power supply to the Zaporizhzhya Nuclear Power Plant.
Oroszország és Kína vétója miatt elbukott a Hormuzi-szoroson áthaladó kereskedelmi hajók védelmét szolgáló határozattervezet az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) kedden.
A Bahrein által benyújtott előterjesztést a testület két vétójoggal rendelkező tagja elutasította, miközben 11-en támogatták, két tartózkodás mellett.
A javaslat felszólította volna az érintett országokat védelmi intézkedéseik összehangolására a kereskedelmi hajózás védelmében. Mindemellett felszólították volna Iránt, hogy hagyjon fel támadásaival kereskedelmi hajók ellen.
Bahrein csalódottságának adott hangot. A Perzsa-öbölbeli királyság szerint az ENSZ BT „nem tudott eleget tenni felelősségének” tekintettel egy olyan „illegális viselkedésre, amely eltökélt cselekvést igényelt volna”. Figyelmeztetett egyben arra is, hogy a tétlenség alááshatja az ENSZ BT tekintélyét, illetve további jogsértésekre bátoríthat.
Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője ugyanakkor úgy értékelte a helyzetet, hogy a bahreini előterjesztés „elfogadása veszélybe sodorná a válság rendezésére irányuló tárgyalási folyamat újraindításának minden esélyét, és megakadályozná azokat a fontos és hasznos békefolyamatokat, amelyeket jelenleg számos állam – köztük Kína, Pakisztán és Törökország – kezdeményez.
„Ha a Biztonsági Tanács elfogadta volna a rá kényszerített álláspontot, akkor Teheránnak egyáltalán nem maradt volna motivációja arra, hogy bármilyen formában is kapcsolatba lépjen Washingtonnal, amely már kétszer is elárulta a diplomáciát – 2025 júniusában és az idei év februárjában –, és a tárgyalási folyamat csúcspontján tömeges csapásokat kezdett mérni Iránra aláásva a tárgyalási folyamatot” – vélekedett Nyebenzja.
Oroszország kilépett az ENSZ-szel kötött, egy energiafejlesztési központ létrehozásáról szóló megállapodásból.
Oroszország kilépett az Egyesült Nemzetek Szervezetével (ENSZ) kötött megállapodásból, amely egy fenntartható energiafejlesztési központ létrehozásáról szólt Moszkvában. Ezt egy március 6-án a jogi információs portálon közzétett dokumentumban állították.
A rendelet értelmében Oroszország felmondja a kormány és az ENSZ között létrejött megállapodást egy, az UNESCO égisze alatt működő moszkvai fenntartható energiafejlesztési központ létrehozásáról és működtetéséről. A dokumentumot Mihail Mishustin orosz miniszterelnök írta alá.
A Központot 2008 szeptemberében hozták létre. Célja az volt, hogy optimális módokat találjon Oroszország és más országok energiapotenciáljának kiaknázására, és jelentősen hozzájáruljon a globális fenntartható energiafejlesztéshez.
Az ENSZ főtitkára szerint súlyos pénzügyi válság közeleg a szervezetnél: a tagállami hozzájárulások elmaradása és a költségvetési korlátok miatt akár már nyárra kifogyhatnak a források, ami a programok végrehajtását is veszélybe sodorhatja.
Levélben figyelmeztette a tagállamok képviselőit az ENSZ főtitkára arra, hogy a szervezetet „közelgő pénzügyi összeomlás” fenyegeti a befizetések elmaradása és a költségvetési megszorítások miatt – írja a strana.today.
A főtitkár szerint a válság egyre mélyül, és a jelenlegi helyzet már az ENSZ programjainak végrehajtását is veszélyezteti.
A tájékoztatás szerint a szervezet akár júliusra kifogyhat a készpénzből.
A főtitkár hangsúlyozta: a tagállamoknak teljes összegben és időben kellene befizetniük hozzájárulásaikat, ellenkező esetben a pénzügyi szabályok felülvizsgálatára lehet szükség.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a legnagyobb befizető, az Egyesült Államok jelentősen csökkentette az ENSZ rendes és békefenntartó költségvetésébe irányuló átutalásait. Továbbá az Egyesült Államok 260 millió dolláros tartozás kiegyenlítése nélkül leállította befizetéseit az Egészségügyi Világszervezet felé.
Mindezek mellett egy évvel korábban Donald Trump amerikai elnök rendeletet írt alá az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából való kilépésről is.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa pénteken rendkívüli ülést tart Iránról, hogy megvitassák a tüntetők ellen alkalmazott „riasztó erőszakról” szóló jelentéseket – derül ki egy kedden közzétett dokumentumból.
„A helyzet fontossága és sürgőssége miatt rendkívüli tanácskozásra van szükség, különösen a riasztó erőszakról, a tüntetők elleni fellépésekről és a nemzetközi emberi jogi törvények megsértéséről szóló hiteles jelentések miatt” – fogalmazott a Németországot és Nagy-Britanniát is magában foglaló országcsoport nevében írt levélben Einar Gunnarsson izlandi nagykövet.
Egy iráni tisztviselő szerint a tüntetéseknek az iráni hatóságok adatai alapján legkevesebb 5000 halálos áldozata van. Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa elítélte az erőszakot.
Az ENSZ megerősítette, hogy a rendkívüli ülést pénteken tartják, a közlemény szerint eddig 21 ország támogatta a javaslatot.
A Human Rights Watch elítélte a tömeges jogellenes gyilkosságokat, és felkérte a 2022-es iráni megmozdulások miatt létrehozott bizottságot, hogy vizsgálja ki a mostani haláleseteket.
Az ENSZ-ben dolgozó diplomaták szerint Irán többoldalas cáfolatot küldött a misszióknak a megtorlásokkal kapcsolatos vádakra, amelyben azt állította, hogy az iráni biztonsági erők csak az ellenük végrehajtott fegyveres támadások után csaptak össze a tüntetőkkel.
António Guterres, az ENSZ főtitkára sajnálatát fejezte ki az Egyesült Államok tucatnyi ENSZ-szervezetből való kilépéséről szóló döntése miatt – jelentette ki Stephane Dujarric, az ENSZ szóvivője, számolt be a Reuters, írta az Ukrinform.
Donald Trump amerikai elnök szerdán kijelentette, hogy az Egyesült Államok kilép tucatnyi nemzetközi és ENSZ-struktúrából, mert azok „az Egyesült Államok nemzeti érdekeivel ellentétesen járnak el”.
Dujarric elmondása szerint az amerikai listán szereplő 31 ENSZ-szervezet „többségét” az ENSZ rendes költségvetése finanszírozza. A szóvivője hozzátette, hogy a szervezet nem kapott hivatalos értesítést a Trump-adminisztrációtól, megjegyezve, hogy vannak olyan szervezetek az amerikai listán, amelyeknek hivatalos leveleket kellene küldeni a listáról való eltávolításhoz.
„Minden ENSZ-szervezet továbbra is teljesíti a tagállamai által meghatározott megbízatását. Az Egyesült Nemzetek Szervezete elszámoltatható azok felé, akik tőlünk függenek” – mondta Dujarric.
Az Egyesült Államok a legnagyobb befizető az ENSZ rendes költségvetéséhez, a Közgyűlés által elfogadott becslések szerint a maximális 22%-ot fizeti. Ezek a befizetések kötelezőek. Dujarric elmondta, hogy az Egyesült Államok tavaly nem fizetett be a rendes költségvetésbe. Washington jelenleg körülbelül 1,5 milliárd dollárral tartozik.
„Az Egyesült Nemzetek Szervezetének rendes költségvetéséhez és a Közgyűlés által jóváhagyott békefenntartó műveletek költségvetéséhez való hozzájárulás az ENSZ Alapokmánya értelmében jogi kötelezettség minden tagállam, beleértve az Egyesült Államokat is” – hangsúlyozta Dujarric. A rendes költségvetés, amely 2026-ra 3,45 milliárd dollárt tesz ki, politikai, humanitárius, gazdasági, társadalmi, leszerelési és kommunikációs tevékenységeket fedez. A legtöbb ENSZ-ügynökséghez, alaphoz és programhoz, például a Világélelmezési Programhoz és az UNICEF gyermekvédelmi szervezethez való hozzájárulás önkéntes.
Donald Trump amerikai elnök elrendelte, hogy az Egyesült Államok kilépjen 66 ENSZ programból, amelyek a Fehér Ház megítélése szerint ellentétesek az ország érdekeivel. A döntésről a Fehér Ház sajtószolgálata adott tájékoztatást.
A kilépés által érintett szervezetek között szerepel az Ukrán Tudományos és Technológiai Központ (UTTC) is, amelyet az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kanada közösen finanszírozott. A központ az 1990-es évek elején, Ukrajna nukleáris és vegyi leszerelésének időszakában jött létre, hivatalos célja pedig az volt, hogy megakadályozza a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos ismeretek illetéktelen kezekbe kerülését, valamint az, hogy a tudományos kutatásokat békés irányba terelje – írta cikkében a Strana.
Az UTTC az elmúlt években komoly geopolitikai viták kereszttüzébe került.
Oroszország 2022-ben azt állította, hogy Washington több mint 350 millió dollárt fordított a központ projektjeire, köztük – Moszkva szerint – katonai-biológiai programokra és a Pentagon érdekeit szolgáló kutatásokra. Ezeket az állításokat később Kína is átvette az oroszoktól.
Az Egyesült Államok, Ukrajna és maga a kutatóközpont határozottan tagadta a vádakat, hangsúlyozva, hogy az UTTC kizárólag békés tudományos tevékenységet folytat.
A háború kitörése után az érintettek úgy értékelték, hogy a vádak Oroszország ukrajnai inváziójának politikai igazolását szolgálták.
Trump döntése nemcsak az ukrán központot érinti. Az Egyesült Államok kilép többek között az Európai Nemzeti Közúti Kutatólaboratóriumok Fórumából, a Kulturális Örökség Megőrzésével és Restaurálásával Foglalkozó Nemzetközi Központból, valamint a Pánamerikai Földrajzi és Történeti Intézetből is. A Fehér Ház nem részletezte, hogy ezek a szervezetek pontosan miként sértik Washington érdekeit.
A döntés várhatóan újabb vitákat vált ki az Egyesült Államok nemzetközi szerepvállalásáról és globális intézményekhez fűződő viszonyáról.
Zseniálisnak tartotta Putyin szóvivője Trump biofegyverek visszaszorítását célzó ötletét
Ahogy arról a hirado.hu-n korábban beszámoltunk, Dmitrij Peszkov azt mondta, zseniális Donald Trump amerikai elnök biológiai fegyverek fejlesztésének leállítására irányuló kezdeményezése.
Az amerikai elnök az ENSZ-ben akkor tartott beszédében emlegette, hogy problémásnak tartja a biofegyver-egyezmény ellenőrzését. „Kétségtelen, hogy ez egy nagyon fontos javaslat, és csak üdvözölni lehet” – hangsúlyozta még 2025 szeptemberében Peszkov. Az orosz fél készséget fejezte ki, hogy részt vegyen a biológiai fegyverek globális elutasításának folyamatában.
