Irán fokozza a ballisztikus rakéták gyártását az ENSZ fegyvereladásokat és rakétatevékenységet tiltó szankcióinak újraindítása ellenére – írta a CNN.
Az európai hírszerző ügynökségek szerint több nátrium-perklorát szállítmány érkezett Kínából Bandar Abbas iráni kikötőjébe, amely kulcsfontosságú összetevője a közepes hatótávolságú rakéták szilárd üzemanyagának. Ez körülbelül 2000 tonna anyag, amelyet Irán az izraeli 12 napos háborúja után vásárolt.
A rakományt szállító hajók közül több már amerikai szankciók hatálya alatt áll. A szállításokra egy snapback-mechanizmus után került sor, amely szeptemberben automatikusan visszaállította a Teheránnal szembeni régi szankciókat a 2015-ös nukleáris megállapodás feltételeinek megsértése miatt. A CNN megerősítette néhány hajó – köztük az MV Basht, a Barzin, az Elyana és az Artavand – útvonalát, amelyek szeptember és október között kínai kikötők és Irán között közlekedtek. Az egyikük kikapcsolta az AIS nyomkövető rendszerét, hogy elrejtse a mozgását.
Kína hivatalosan kijelentette, hogy „nem ismeri a konkrét helyzetet”, de betartja „az exportellenőrzésre vonatkozó összes nemzetközi kötelezettséget”. Peking azonban a szankciók visszaállítását „konstruktívnak” és „a diplomáciai rendezés akadályának” nevezte. A szakértők úgy vélik, hogy a nátrium-perklorát köztes termék lehet a betiltott ammónium-perklorát előállításában, amelyet a rakéta hajtóműveiben használnak. A szankciók megfogalmazásában található „kiskapu”, amely nem említi kifejezetten ezt a vegyületet teszi lehetővé Kína számára, hogy jogilag elkerülje a jogsértéseket.
Az ENSZ Független Nemzetközi Bizottsága a tervek szerint 2025. november 3. és 6. között tesz látogatást Ukrajnában, hogy folytassa a jogsértések és emberi jogi visszaélések feltárását.
A bizottság tagjai találkoznak áldozatokkal és tanúkkal, valamint gyűjtik az információkat a nemzetközi humanitárius jog esetleges megsértéseiről – közölte a bizottság bécsi titkársága.
A látogatáson mindhárom tag részt vesz: Erik Mese, Pablo de Greiff és Vrinda Grover. Programjuk részeként Kijevben találkoznak a kormány képviselőivel, civil szervezetekkel és az ENSZ intézményeivel.
A látogatás végén, november 6-án, a bizottság sajtótájékoztatót tart, ahol ismertetik a látogatás tapasztalatait és eredményeit.
Vlagyimir Putyin orosz elnök elfogadta Oroszország kormányának javaslatát, ezzel elrendelte az ENSZ Közgyűlésén 2024-ben elfogadott kiberbűnözésről szóló ENSZ-egyezmény aláírását – számolt be róla csütörtökön a TASZSZ orosz hírügynökség.
A döntés szerint a dokumentumot az orosz Legfőbb Ügyészség képviselői írják alá.
Fogadják el az orosz kormány javaslatát az Egyesült Nemzetek Szervezetének kiberbűnözés elleni egyezményének aláírására – utasította Vlagyimir Putyin az ügyészséget.
Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov szerint a NATO-országok „komolyan megbánnák”, ha úgy döntenének, hogy lelövik az orosz légijárműveket Oroszország légterében. Lavrov állítása szerint Moszkva soha nem irányít drónokat vagy rakétákat az európai országok területére.
„Ha a NATO-országok megpróbálják lelőni a légijárműveket Oroszország légterében – komolyan meg fogják bánni” – mondta Lavrov majdnem üres teremben.
Ugyanakkor az orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Moszkva soha nem támad drónokkal vagy rakétákkal EU- és NATO-tagállamokat.
Sosem támadunk polgári célpontokat. Előfordulnak incidensek, de soha nem vezetünk célzott tűzharcot ellenük. És soha nem irányítjuk drónjainkat vagy rakétáinkat az Európában található, EU-tag, Észak-atlanti Szövetséghez tartozó országok felé
A brit külügyminisztérium vasárnapi bejelentése szerint ismét érvénybe léptek az Iránnal szembeni szankciók, mivel Teherán jelentős mértékben megsérti az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról és ellenőrzéséről tíz éve kötött többhatalmi megállapodást.
Nagy-Britannia és a JCPoA egyezményben részes másik két európai hatalom, Németország és Franciaország (E3) augusztus 29-én közös nyilatkozatban értesítette az ENSZ Biztonsági Tanácsát arról, hogy a vonatkozó 2231-es számú BT-határozat alapján kezdeményezte az úgynevezett „snapback-mechanizmus” elindítását, mivel Irán komoly mértékben megsérti a JCPoA megállapodásból eredő kötelezettségeit.
A mechanizmus lehetővé teszi az Iránnal szembeni korábbi ENSZ-szankciók, például az általános fegyverembargó, valamint számos iráni személy és szervezet elleni büntetőintézkedések újbóli életbe léptetését.
A londoni külügyi tárca által vasárnap ismertetett újabb közös E3-nyilatkozat szerint a snapback-folyamat lezárult, és vasárnaptól ismét érvénybe lépett a Biztonsági Tanács 1696-os, 1737-es, 1747-es, 1803-as, 1835-ös és 1929-es határozata.
Ezek a BT-határozatok tartalmazzák azokat a szankciócsomagokat és egyéb korlátozó intézkedéseket, amelyeket az ENSZ-testület a korábbi években Teheránnal szemben foganatosított az iráni nukleáris fejlesztési tevékenység miatt.
A háromhatalmi közös nyilatkozat szerint Irán ismétlődően megsértette a JCPoA egyezményből eredő kötelezettségeit, ezért az E3-országoknak nem maradt más választásuk, mint a megállapodás alapján enyhített és visszavont szankciók újbóli érvényesítésének kezdeményezése.
A snapback-folyamat kezdetén meghatározott 30 napos türelmi időszak lejárt, így a szankciókat bevezető korábbi BT-határozatok ismét érvénybe léptek – áll a brit külügyi tárca által vasárnap ismertetett közös E3-nyilatkozatban. A három ország az ENSZ mindegyik tagállamát felszólította az újból bevezetett szankciók érvényesítésére. A vasárnapi E3-közlemény szerint Irán 2019 óta az összes olyan korlátozást túllépte nukleáris fejlesztési programjában, amelyeket a JCPoA-egyezményben önként vállalt.
A kommüniké idézi a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szeptember 4-i jelentését, amely szerint Irán dúsítotturánium-készlete 48-szorosan haladja meg a JCPoA megállapodásban meghatározott felső határt. A nyilatkozat hangsúlyozza azt is, hogy Irán semmiféle polgári felhasználási céllal nem tudja indokolni magas dúsítási szintű urániumkészleteinek felhalmozását.
A vasárnapi E3-közlemény szerint nincs még egy ország az egész világon, amely nukleáris fegyverek kifejlesztését célzó program nélkül ilyen magas dúsítási szintű urániumot állítana elő ekkora mennyiségben. Erre a brit kormány már korábban is felhívta a figyelmet. David Lammy előző brit külügyminiszter – akit Keir Starmer miniszterelnök nemrég miniszterelnök-helyettessé nevezett ki – a londoni alsóházban néhány hete tartott tájékoztatásában elmondta: az Irán által elért 60 százalékos urándúsítási szint csak nukleáris fegyver előállításának szándékával magyarázható, mivel a polgári célú atomreaktorok fűtőanyagaként használt urán dúsítási szintje általában 3-5 százalék.
Irán szombaton behívatta németországi, franciaországi és brit nagyköveteit, hogy konzultációkat folytassanak az ENSZ-szankciók tervezett visszaállításáról – jelentette be az állami tulajdonú Mehr hírügynökség, írta a Jevropejszka Pravda.
„Három európai ország azon intézkedéseire válaszul, amelyek a vitarendezési mechanizmus aktiválására és az ENSZ Biztonsági Tanácsának szankcióinak visszaállítására irányultak, Irán behívta németországi, franciaországi és brit nagyköveteit Teheránba” – áll a közleményben.
A lépésre azután került sor, hogy Oroszország és Kína pénteken megpróbálta késleltetni az Irán elleni nemzetközi szankciók visszaállítását, de az ENSZ Biztonsági Tanácsában kudarcot vallottak.
Csak négy ország támogatta a határozattervezetet, megnyitva az utat a szankciók visszaállítása előtt.
Három „gonosz tettről” számolt be az amerikai elnök a közösségi médiában: megállt vele a mozgólépcső, elromlott a súgógépe és a hangosítás is tönkrement a beszéde alatt.
Azonnali vizsgálatot és letartóztatásokat követel Donald Trump, miután elmondása szerint hármas szabotázs áldozata lett az ENSZ székházában.
Az amerikai elnökkel és feleségével először a mozgólépcső állt meg. A Truth Social-ön közzétett bejegyzésében Trump azt írja, hogy csak azért sikerült elkerülni, hogy mindketten arccal a lépcsőfokokra essenek, és „katasztrófa” történjen, mert erősen kapaszkodtak.
A Times of London beszámolójára hivatkozva Trump arról is írt, hogy az eset előtt az ENSZ munkatársai viccelődtek azzal, hogy a látogatása alatt leállítják a mozgólépcsőt. „Azokat az embereket, akik ezt tették, le kellene tartóztatni” – írta az amerikai elnök.
Nem sokkal később Trump súgógépe mondott csődöt, az elnök ekkor már gyanakodni kezdett, de végül megtartotta beszédét az ENSZ közgyűlésén. Utána viszont arról értesült, hogy a teremben senki nem hallotta szavait, mert tönkrement a hangosítás.
Trump szerint mindez nem lehet véletlen, ezért levelet írt az ENSZ főtitkárának, és a titkosszolgálatot is ráállította az ügyre. Az ENSZ szóvivője szerint a mozgólépcsőt Trump egyik videósa állíthatta le, a súgógépet pedig az amerikai delegáció hozta magával.
A HIV/AIDS világjárvánnyal foglalkozó ENSZ-ügynökség (UNAIDS) a jövő év végére beszüntetheti működését a pénzügyi válság miatt, jelentette be a Reuters, az ENSZ honlapján közzétett dokumentumra hivatkozva.
A UNAIDS ügynökséget fokozatosan zárják be 2026 végéig. Ez része az ENSZ javaslatcsomagjának, amelyben a tagállamoknak kell döntést hozniuk. A dokumentumban hozzátették, hogy a UNAIDS tapasztalatait a következő évben integrálni kell az ENSZ tágabb rendszerébe.
Az ENSZ korszerűsíti struktúráját, miközben megpróbál megbirkózni Donald Trump elnöklete során az USA külföldi segélyei csökkentéseinek következményeivel, amelyek súlyosan legyengítették a humanitárius ügynökségeket.
A UNAIDS közölte, hogy a szervezetnek már van egy átmeneti terve, amely rövid távon 55%-os személyzeti létszámcsökkentést és 2027-es felülvizsgálatot tartalmaz, amely végül a szervezet bezárásához vezet. Egyben közölték, hogy az ütemterv bármilyen felgyorsítását az UNAIDS igazgatótanácsának kell jóváhagynia.
A UNAIDS 1996-ban kezdte meg munkáját. A szervezet adatai szerint az első HIV-esetek több mint 40 évvel ezelőtti feljegyzése óta 88 millió ember fertőződött meg, és 42 millióan haltak meg AIDS-hez kapcsolódó betegségekben.
Az új életmentő kezelések bevezetésének és az ellátáshoz való jobb hozzáférésnek köszönhetően az AIDS-szel összefüggő halálesetek száma a felére, a 2010-es 1,3 millióról 2023-ra 630 000-re csökkent. A UNAIDS azonban arra figyelmeztetett, hogy a HIV-vel élők közel negyede nem fér hozzá ezekhez a kezelésekhez, és egyes régiókban nő az új esetek száma.
„Az AIDS nincs legyőzve; az elmúlt hónapokban aláásták a globális AIDS-válaszintézkedéseket” – áll a UNAIDS közleményében, hangsúlyozva, hogy sokkal többet kell tenni, ha a világ el akarja érni az AIDS-járvány legyőzésében 2030-ra kitűzött célját.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy telefonbeszélgetést folytatott António Guterres ENSZ-főtitkárral.
Az államfő megköszönte a főtitkárnak az együttérző szavakat és a szolidaritást az ukrán családokkal, amelyek augusztus 28-án éjjel az orosz támadás következtében veszítették el szeretteiket.
Zelenszkij és Guterres megvitatták azokat a lépéseket, amelyeket meg kell tenni az emberéletek kioltásának megállítása érdekében.
Ukrajna kész a vezetői szintű találkozóra. Csak ilyen formátumban lehet megvitatni minden fontos kérdést. Oroszország azonban továbbra is új feltételeket szab és folytatja agresszióját
– hangsúlyozta Zelenszkij.
Az elnök hozzátette, hogy az ENSZ főtitkára is azon az állásponton van, hogy a tűzszünet az első lépés a valódi béke felé.
A felek emellett az ENSZ Közgyűlésének 80. ülésszakára való felkészülést is megvitatták, amelynek keretében Ukrajna fontos eseményeket tervez.
Arra figyelmeztette Oroszországot és Izraelt csütörtökön az ENSZ-főtitkára, hogy felkerülhetnek azon országok listájára, amelyeket háborús időben elkövetett nemi erőszakért tesznek felelőssé. Izrael elutasította a vádat, orosz részről egyelőre nem reagáltak rá.
A témával foglalkozó éves jelentésben, amelynek listáján jelenleg 63 ország vagy szervezet szerepel. António Guterres főtitkár azt írta, hogy a világszervezet „megfigyelés alá vette” a két országot.
„Tekintettel azokra a nagy aggodalmakra, amelyeket a nemi erőszak bizonyos, az ENSZ által rendszeresen dokumentált formái váltanak ki, Oroszország és Izrael felkerülhet a listára a jövő évi jelentésben” – írta a világszervezet főtitkára.
Oroszországot illetően Guterres az ukrán hadifoglyok ellen fogdákban elkövetett túlkapásokra vonatkozó „hiteles információkat” említett. Izrael és a palesztin területek kapcsán pedig „súlyos aggodalmát fejezte ki az izraeli fegyveres és biztonsági erők tagjai által több börtönben, egy fogdában és egy katonai támaszponton elkövetett erőszakcselekményekre vonatkozó, hiteles információk miatt”.
Danny Danon, Izrael állandó ENSZ-képviselője a jelentésre úgy reagált, hogy az ENSZ „jobban tenné, ha a Hamász által elkövetett megdöbbentő háborús bűnökre és nemi erőszakra, valamint valamennyi izraeli túsz kiszabadítására összpontosítana”.
„Izrael nem bújik ki állampolgárainak megvédelmezése alól, és a jövőben is a nemzetközi jognak megfelelően jár el” – tette hozzá.
Orosz részről az AFP francia hírügynökség megkeresésére egyelőre nem reagáltak Guterres közlésére. A jelentésben az ENSZ bírálta, hogy világszerte 25 százalékkal nőtt a nemi erőszak háborús taktikaként, kínzásként, terrorista eszközként és politikai megtorlásként történő alkalmazásának száma.
A Hamász iszlamista palesztin mozgalom is a nemi erőszak alkalmazásával vádolt fegyveres szervezetek között szerepel, egyebek mellett az Izraellel szembeni mostani konfliktust kiváltó, 2023. október 7-i támadás során elkövetett bűncselekmények kapcsán.
