Emmanuel Macron francia elnök azt javasolta Hszi Csin-ping kínai elnöknek, hogy kényszerítse Oroszországot az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadások moratóriumának elfogadására legalább a tél végéig – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál Macron és Hszi közös sajtótájékoztatójának közvetítésére hivatkozva.
A jelentés szerint Macron elmondta, hogy az ukrajnai háború komoly veszélyt jelent Európa biztonságára. Veszélyezteti a nemzetközi rendet is, amely „a jogállamiságon és a közös charta hatékonyságán” alapul – tette hozzá. Mint megjegyezte, mivel Kína és Franciaország megérti „a helyzet súlyosságát és a valóban szilárd és tartós béke szükségességét”, Peking és Párizs megerősítheti az együttműködést ebben a fellendülésben.
„Remélem, hogy Kína csatlakozik az együttműködésre irányuló felhívásunkhoz és erőfeszítéseinkhez, hogy legalább a tűzszünetet mielőbb elérjük a kritikus infrastruktúrákat célzó csapások moratóriumának formájában. Ez kulcsfontosságú a télre nézve, mivel ma a polgári infrastruktúra, és különösen az energetikai infrastruktúra továbbra is Oroszország támadása alatt áll” – Macron arra is felszólította Hszit, hogy törekedjen egy tartós és igazságos béke megteremtésére Ukrajnában, hogy a háború végre véget érjen, és ne ismétlődhessen meg ott.
Hszi Csin-ping maga is kijelentette a Macronnal tartott sajtótájékoztatóján, hogy Kína támogatja az ukrajnai békemegállapodást. Szerinte azonban Kína abban reménykedik, hogy „egy minden fél számára elfogadható, tisztességes és kötelező érvényű megállapodást” ér el.
Oroszország abban reménykedik, hogy az ukrán energiaszektor megsemmisítésének fenyegetése arra kényszeríti Ukrajnát, hogy orosz feltételek mellett tárgyaljon, ez azonban korlátozott befolyásolási tényező, ezért Oroszország siet a javaslataival – jelentette ki Kirilo Budanov tábornok, a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályának (HUR) a vezetője a Kanal 24 tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Budanov kifejtette, hogy az oroszok alapos kutatást végeztek, mielőtt az energiatermelő létesítmények elleni nagyszabású terrorcselekményeken alapuló taktikát alkalmazták volna. Megjegyezte, hogy az oroszok általánosságban helyes következtetésre jutottak – az energiapusztítás fenyegető tényezője ijesztő.
„Az a fenyegetés, hogy még a téli szezon előtt tönkreteszik az energiarendszerünket, maximális hatással lesz: először is az ukrán társadalomra, másodszor pedig nyugati partnereinkre. Mert ez egy olyan téma, amely mindenkit megijeszt. Mindenkit – különböző okokból, de a félelem egyesíti őket” – jegyezte meg.
A HUR vezetője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez a befolyásolási tényező egyértelműen időben korlátozott – február vége. Ezért az oroszok a következő következtetésre jutottak – az ukrán energiarendszer elleni terrortámadások és annak megsemmisítésének veszélye befolyásoló tényező a Kreml pozícióinak megerősítésére, de nagyon korlátozott. „És mivel időben korlátozott, minden javaslatot ezen időszak vége előtt kell benyújtani. Szóval tartsunk ki. Túl leszünk ezen” – biztatott Kirilo Budanov.
Megállapodások vannak Norvégiával és Hollandiával Ukrajna energiarendszerének a helyreállításáról a pénteki orosz támadások után – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij megbeszélést tartott az év első kilenc hónapjának nemzetközi munkájáról és a következő három hónap feladatairól. „Először is, a megállapodások végrehajtásának ellenőrzése, mindenekelőtt a védelmi csomagokkal és stabilitásunk támogatásával kapcsolatban, különös tekintettel az energiaügyre. Másodszor, az Egyesült Államokkal való kapcsolatok és a háború lezárását célzó tárgyalási út. Harmadszor, az európai irány” – mondta.
Az elnök szerint a megbeszélés nemcsak Ukrajna EU-csatlakozására vonatkozó tárgyalásokról szólt, hanem az európai partnerekkel folytatott kétoldalú együttműködési programokról is, nevezetesen az ukrán védelmi termelésbe történő európai beruházásokról, a partnerek területén közös gyártás fejlesztéséről, valamint olyan programok megvalósításáról, mint a PURL és a SAFE.
Külön és részletesen megvitattuk az orosz befagyasztott eszközök elosztását az orosz csapások utáni védelem és helyreállítás teljes támogatása érdekében – jegyezte meg az államfő. „Közelebb kerülünk a vagyontárgyakkal kapcsolatos döntéshez, és köszönöm mindenkinek, aki segít. Teljesen igazságos, hogy Oroszország fizessen a háborúért, amelyet ő maga kezdett, elnyújt és nyíltan terrorista módon vív” – mutatott rá.
A találkozón a kormánytisztviselők tájékoztatták az elnököt az energiaigényekről és az orosz csapások utáni helyreállításról. „Meghatároztunk egy listát a kiemelt országokról, amelyek pontosan a szükséges mértékben és gyorsan tudnak segítséget nyújtani. Norvégiával és Hollandiával már jelentős megállapodások vannak – beszéltem ezen országok miniszterelnökeivel. Mindent teljes mértékben végre kell hajtani csapatszinten” – mondta az elnök.
Az államfő megjegyezte, hogy Ukrajna néhány más partner támogatására is számít. Az elnök utasította őket, hogy vegyék fel velük közvetlenül a kapcsolatot, és számoljanak be a tárgyalások eredményeiről. „Valójában tudjuk, hogy milyen lépések biztosítják majd Ukrajna számára a kellő stabilitási támogatást” – tette hozzá. Mint hangsúlyozta, Ukrajna készen áll arra, hogy még idén megnyissa az összes tárgyalási klasztert az EU-val, és ennek megfelelő előrelépést vár az európai partnerektől.
Ezenkívül az elnök utasított az Oroszországgal szembeni szankciók fokozására, különös tekintettel az olajbevételekre, valamint a drónok és rakéták gyártásához szükséges alkatrészek szállítására. „Oroszország egyetlen drónt, egyetlen rakétát sem tudna önállóan előállítani kritikus alkatrészek importja nélkül. Tudjuk, hogy mely nyomásgyakorlási területek működnének a leghatékonyabban” – jegyezte meg Volodimir Zelenszkij.
A befagyasztott orosz vagyont tisztességesen kell felhasználni Ukrajna újjáépítésére, ezeknek az alapoknak a nagy része Európában koncentrálódik, és a segélyekre való kisajátításuk sebessége az ottani vezetők politikai akaratától függ – jelentette ki pénteken Volodimir Zelenszkij elnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint ukrán elnök ma beszélt Christine Lagarde-dal, az Európai Központi Bank elnökével. „Nehéz éjszaka volt a mai Ukrajnában. Újabb orosz támadás, újabb támadás az energiarendszerünk ellen. Oroszország több mint 450 drónt, tucatnyi rakétát, köztük ballisztikus rakétákat is bevetett. Tájékoztattam a terrortámadás következményeiről” – jegyezte meg.
Zelenszkij szerint jelenleg különböző régiókban dolgoznak javítócsapatok és energetikai munkások. Mindent megtesznek a normális élet helyreállítása érdekében. Mint megjegyezte, fontos, hogy Oroszország valódi felelősséget viseljen a háború elhúzásáért és az élet elpusztítására tett kísérletekért.
„Megbeszéltük, hogyan lehet tisztességesen felhasználni a befagyasztott orosz vagyont az orosz háborútól való védelem és az ukrajnai élet helyreállítása érdekében. Van erre megoldás. Köszönjük a támogatást. Elegendő politikai akaratra van szükség Európában, mert itt koncentrálódik ezeknek az eszközöknek a legnagyobb része. A legtöbb partnerünk támogat minket ebben, és a cselekvésükre számítunk” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij, hozzátéve, hogy a megbeszélés során megállapodtak Lagarde-dal abban, hogy szorosan együtt fognak működni más európai vezetőkkel.
A G7+ Koordinációs Csoport ülést tartott az ukrán energiaszektor támogatásának kérdésében, válaszul Oroszország hatalmas támadására – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az Energetikai Minisztérium Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint a találkozó során az ukrán fél részletesen tájékoztatta a nemzetközi partnereket a támadás következményeiről, amely elsősorban az olaj- és gázipari komplexumok létesítményeit célozta meg.
A találkozón több mint 100 képviselő vett részt különböző országokból és nemzetközi szervezetekből, köztük az USA-ból, Kanadából, Németországból, Hollandiából, Franciaországból, az Európai Bizottságtól, az EBB-től, az EBRD-től és más partnerektől.
„Ez egy nyilvánvaló kísérlet arra, hogy megfosszák az ukránokat az áramtól és a fűtéstől az őszi-téli időszakban. Az oroszok nem adták fel szándékukat, hogy az új fűtési szezon előestéjén sötétségbe taszítsák Ukrajnát” – mondta Roman Andarak energetikai miniszterhelyettes. Szerinte az orosz támadások fokozódásával egyre nagyobb szükség van a nemzetközi partnerek támogatásának mozgósítására olyan eszközök alkalmazásával, amelyek már bizonyították hatékonyságukat, és a lehető legrövidebb időn belül képesek támogatást nyújtani.
A G7+ képviselői biztosították Ukrajnát a folyamatos támogatásukról, és megállapodtak abban, hogy a közeljövőben további találkozót tartanak a további közös fellépések összehangolása érdekében.
Az ukrajnai G7+ Energiaügyi Koordinációs Csoportot 2022 novemberében hozták létre, hogy koordinálja és mozgósítsa a donorokat Ukrajna megsegítésére, beleértve az energiainfrastruktúra helyreállítását és védelmét.
A csoport tagjai: Bulgária, Kanada, Cseh Köztársaság, Észtország, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Norvégia, Románia, Szlovákia, Svédország, Ukrajna, Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok, valamint az Európai Unió, az Energiaközösség Titkársága, a Világbank-csoport és az EBRD.
Oroszországnak meg kell értenie, hogy ha áramszünetekkel fenyegeti Kijevet, akkor áramszünetet fog kapni Moszkvában, Ukrajna nem lesz gyenge, és válaszolni fog az orosz támadásokra, Donald Trump amerikai elnök beleegyezésével – jelentette ki szombaton Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij azt javasolta, hogy az oroszok tanulják meg a különbséget a civilizált országok és a gyenge országok között. „Oroszországnak világosan tudnia kell, hogy a civilizált országok abban különböznek a vad országoktól, hogy soha nem kezdik elsőként, és nem agresszorok. De ez nem jelenti azt, hogy gyengék. És nincs szükség a gyengeség kimutatására” – jegyezte meg.
Az elnök azt is megígérte, hogy a kijevi áramszünetekkel kapcsolatos fenyegetésekre válaszul az oroszok áramszüneteket kaphatnak Moszkvában. Világossá tette, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke teljes mértékben támogatja őt ebben a kérdésben. „Ha áramszünettel fenyegetőznek például Ukrajna fővárosában, akkor a Kremlnek tudnia kell, hogy áramszünet lesz Oroszország fővárosában. Röviden, ez bizonyos pontokról szól, amelyekről beszéltünk az amerikai elnökkel” – jegyezte meg Volodimir Zelenszkij.
Az orosz energiaszektor elleni új amerikai szankciók jelentősen csökkentik Oroszország bevételeit, és jelentős nyomást gyakorolnak gazdaságára. Ezt a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója, John Kirby jelentette ki tájékoztatóján, íraa a Holosz Ameriki.
Elmondása szerint az új korlátozó intézkedések miatt az orosz vezetés nehéz döntések meghozatalára kényszerül, és havonta dollármilliárdokat veszít.
„Az új szankciók jelentős nyomást helyeznek az orosz gazdaságra, ami egyre inkább nehéz döntésekre kényszeríti az orosz vezetést”, mondta Kirby.
Emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok tavaly szankciókat vezetett be a nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező orosz bankok, többek között a Gazprombank ellen. Ez súlyosan érintette az orosz energiaszektort.
„Úgy gondoljuk, hogy ennek növelnie kell a nyomást (Oroszországra – szerk.), és hozzá kell járulnia Putyin és háborús gazdaságának amúgy is borús gazdasági kilátásaihoz 2025-re és az azt követő időszakra”, tette hozzá a Fehér Ház képviselője.
Oroszország nem hagy fel az energetikai szektor elleni csapásokkal, mivel ez a legfontosabb érve az Ukrajnára és partnereire gyakorolt pszichológiai-érzelmi nyomást illetően – közölte szerdán Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója az rbc.ua hírportál YouTube csatornájának adott interjújában.
Podoljak elmondása szerint ez a negyedik alkalom, hogy a „Katar által közvetített tárgyalásokról” hall az energetikai létesítmények elleni csapások leállításáról. Ugyanakkor a média minden alkalommal névtelen forrásokra hivatkozik – tette hozzá.
A tanácsadó hozzátette, hogy Oroszország – tekintettel arra, hogy milyen típusú háborúkat vívott korábban – az Ukrajnára és nemzetközi partnereire nehezedő pszichológiai-érzelmi nyomást kulcsfontosságú érvként használta az energiaszektor elleni csapásokkal. Ugyanakkor az ellenség csak tovább eszkalál: nukleáris hadgyakorlatot folytat, rakétákat vásárol más országoktól, élőerőt vet be Észak-Koreából – mutatott rá.
Podoljak kifejtette, hogy „a logika kicsit furcsa, mert mint mindig, amikor azt olvasom valahol a nyugati médiában, hogy bizonyos folyamatok zajlanak, nem világos számomra, és milyen logika alapján beszélnek erről? Vagyis miért kellene Oroszországnak feladnia azt a típusú háborút, amelyet ő vezet, ha nem tudja, hogyan kell másképp harcolni?”
Arra a kérdésre, hogy szüksége van-e valakinek erre az injekcióra, a tanácsadó azt mondta, hogy szükség van rá, és figyelmeztetett, hogy az injekciókat csak tovább fogják adni. „Ukrajna egyértelműen kijelenti: a háborúnak a nemzetközi jogra való hivatkozással és Oroszország feltétlen felelősségével kell véget érnie, beleértve a pénzügyi felelősséget és többek között az ukrajnai energialétesítmények megsemmisítéséért is” – szögezte le Mihajlo Podoljak.
Neil Holland, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) brit küldöttségének vezetője április 18-án bejelentette, hogy az Egyesült Királyság közel 150 millió fontot különített el Ukrajna energiaszektorának támogatására az orosz támadások után – számolt be az Index.
Oroszország március óta fokozta a támadásokat, amelyek elsősorban Ukrajna energetikai infrastruktúráját célozzák. Az orosz erők március 22-én a zaporizzsjai Dnyipro vízerőműre mértek csapást az ukrán energiaszektor elleni egyik legnagyobb támadásban a teljes körű invázió kezdete óta.
Oroszország április 11-én a Kijevi terület Ukrajinka városában lévő Tripiljai hőerőművet is megsemmisítette, ami az ukrán állami energetikai vállalat, a Centerenergo termelési kapacitásának 100 százalékos elvesztéséhez vezetett.
Az EBESZ bécsi találkozóján Holland kijelentette, hogy az Egyesült Királyság fokozni fogja az ukrán energiaágazat megerősítésére irányuló erőfeszítéseit, bevonva partnereit a Hetek Csoportjából (G7).
„Az Egyesült Királyság elkötelezett amellett, hogy Ukrajnának megadjuk a szükséges támogatást, hogy megvédje magát, és kiszorítsa Oroszországot Ukrajna szuverén területéről” – mondta Holland a The Kyiv Independent szerint, hozzátéve, hogy „ez az egyetlen út az igazságos és tartós békéhez”.
We condemn Russia’s brutal strikes overnight against Ukraine’s cities and civilian infrastructure. It’s critical we provide Ukraine more air defenses to defend against these attacks. Lives are on the line. House Republicans must pass the national security supplemental ASAP.
I am grateful to all of our partners who help us fight for air defense, for relevant deliveries. This is of extreme importance.
On the diplomatic front, we are working hard not only to counter Russian influence, but also to persuade partners to increase their supply of air… pic.twitter.com/XhompF01td
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) March 29, 2024
We condemn Russia’s brutal strikes overnight against Ukraine’s cities and civilian infrastructure. It’s critical we provide Ukraine more air defenses to defend against these attacks. Lives are on the line. House Republicans must pass the national security supplemental ASAP.
I am grateful to all of our partners who help us fight for air defense, for relevant deliveries. This is of extreme importance.
On the diplomatic front, we are working hard not only to counter Russian influence, but also to persuade partners to increase their supply of air… pic.twitter.com/XhompF01td
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) March 29, 2024
