A kormánykoalícióhoz tartozó Zöldek párt is előrehozott választásokat sürgetett hétfőn Németországban, csatlakozva azon ellenzéki felhívásokhoz, amelyek elindítói minél előbb szeretnének világos viszonyokat teremteni a kérdésben.
Az országban azután alakult ki koalíciós válság, hogy Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár és a Német Szabaddemokrata Pártot (FDP) vezető Christian Lindner pénzügyminiszter között vita alakult ki a gazdaság- és költségvetési politika jövőbeni irányvonaláról, és Scholz szerdán menesztette Lindnert a kabinetből. Ezt követően Christian Dürr, az FDP frakcióvezetője bejelentette, hogy pártjának valamennyi minisztere benyújtja lemondását. Ezzel a kormány kisebbségbe került. Scholz akkor azt mondta, hogy január 15-én kér bizalmi szavazást a parlamentben, ám ez heves politikai vitát váltott ki. Friedrich Merz, az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője a bizalmi szavazás azonnali megtartását követelte.
A szociáldemokraták (SPD) megmaradt partnere, a Zöldek most csatlakozott azon felhívásokhoz, hogy az előrehozott választások előfeltételének számító bizalmi szavazást Scholz hozza előre.
Azt várjuk tőle, hogy még a héten világos viszonyokat teremtsen – jelentette ki Ricarda Lang, a Zöldek társelnöke sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy a parlamentnek a fennmaradó idejét a választásokig nem a szétesett koalíció törvényhozási menetrendjének, hanem olyan sürgős ügyeknek kellene szentelnie, mint a német alaptörvény megerősítése a szélsőségesnek tartott pártokkal szemben, amelyek erőre kaphatnak az előrehozott voksoláson. Ezenfelül egy újabb ukrajnai támogatás és az országos tömegközlekedési átalánydíj elfogadását is említette.
Scholz már vasárnap jelezte, hogy a német kormányválság miatt még karácsony előtt bizalmi szavazást indítványozhat a szövetségi parlament alsóházában (Bundestag), amennyiben a parlamenti pártok vezetői ezt szükségesnek látják.
Hihetetlen kifogás akadályozhatja az előrehozott választást Németországban. A választási biztos szerint nincs elég papír a szavazólapok kinyomtatására.
Egészen elképesztő kijelentést tett Németországban a Szövetségi Választási Bizottságot vezető Ruth Brand: nincs elég papír a szavazólapokhoz. A hivatalnok megszólalása természetesen sokaknál kiverte a biztosítékot.
Hétfőn tárgyalnak az előrehozott választásról a tisztviselők
A szövetségi és tagállami választási tisztviselők hétfőn ülnek össze, hogy megvitassák a januárra vagy márciusra előrehozott választásokat, míg Brand egy korábbi, Olaf Scholznak küldött levelében arról írt, hogy kételyei vannak egy előrehozott választás megvalósíthatóságával kapcsolatban.
A közvélemény-kutatásokban vezető kereszténydemokraták (CDU) szerint azonban a biztos által megfogalmazott aggályok abszurdak – írja a Bild. A párt parlamenti első titkára, Thorsten Frei közölte, hogy pártja frakciója új választásokat követel, a törvénnyel összhangban, valamint azt javasolja a szövetségi biztosnak, hogy ne hagyja magát manipulálni senki által sem. Hozzátette, hogy Németország nem engedhet meg magának egy XXL-es patthelyzetet, és a vita egész egyszerűen abszurd. A politikus felidézte, hogy a franciák három héten belül képesek voltak a nyáron előrehozott választást tartani.
Vigyázni kell, hogy ne váljunk köznevetség tárgyává a nemzetközi térben egy ilyen vitával – fogalmazott Frei. A párt főtitkára, Carsten Linnemann hasonlóan látja, ezért botrányosnak és szégyenteljesnek nevezte Brand megszólalását, valamint felhívta a figyelmet arra is, hogy a szabályok az alkotmányban világosak, tehát a biztos értékelése elfogadhatatlan. Egy olyan országnak, mint Németország, képesnek kell lennie 60 napon belül választást tartani – tette hozzá.
A német kormánykoalíció tegnap éjjeli felbomlása után a szociáldemokraták kisebbségben kormányoznak tovább – valószínűleg az első parlamenti szavazásig. Olaf Scholz kancellár a kirúgott szabaddemokraták miniszteri posztjait a Zöldeknek adta át.
A német kormánykoalíció tegnap éjjel szétszakadt, a szociáldemokrata Scholz kancellár kivágta a szabaddemokratákat (FDP), a Bild című német lap információi szerint az FDP-s tárcákat a Zöldek kapták meg, így kisebbségben kormányoznának tovább. A Zöldekhez tartozó Robert Habeck gazdasági miniszter vette át az FDP-s Christian Lindnertől a pénzügyminiszteri posztot.
Az általában jól értesült német lap úgy tudja, hogy az új vörös-zöld kisebbségi kormányban egyelőre jelentősen megnő a Zöldek szerepe, miután ők veszik át az FDP-s miniszteri posztokat, míg Scholz nem nevez ki új vezetőket a tárcák élére. Ugyanakkor Volker Wissing közlekedési miniszter a hírek szerint a helyén maradhat, ő ugyanis nem volt jelen tegnap éjjel, amikor Lindner kiborította a bilit, s előre hozott választásokat sürgetett; s a pletykák szerint átáll Scholzékhoz.
Az, hogy ezek a miniszterek (volt) FDP-s kollégáikat váltják, nem a körülmények által kikényszerített ötlet. A Bild szerint a kabinet a koalíciós kormányzás kezdetén döntött a kormánytagok úgynevezett reprezentációs szabályozásáról. Ez rögzíti, hogy ilyen esetekben ki melyik minisztériumot veszi át, vagyis Scholzék már a legelejétől kezdve felkészültek a koalíció bukására.
A legnehezebb feladat Robert Habeck gazdaság- és pénzügyminiszterre vár, az ő feladata lenne a 2025-ös költségvetést keresztülverni a Bundestagon. Parlamenti többség nélkül azonban ennek valószínűsége meglehetősen csekély. Mindez keresztülhúzhatja Scholz számításait, aki január 15-re szeretett volna bizalmi szavazást kérni maga ellen a törvényhozásban. Ennek valószínű sikertelensége esetén a német elnök 21 napon belül feloszlathatja a parlamentet, és 60 napon belül – legkésőbb április 6-án – előrehozott választásokat rendelhet el.
Korábban is bukhat Scholz, mint ahogy tervezte
A közvélemény-kutatásokban toronymagasan vezető CDU/CSU pártszövetség azonban könnyen lehet, hogy már korábban bizalmatlansági indítvánnyal él, hiába jelentette be Scholz, hogy megkeresi őket a közös kormányzás érdekében.
Simon Harris ír miniszterelnök bejelentette, hogy előrehozott általános választást jelöl ki november 29-re, péntekre. Ezt az RTÉ-nek adott interjújában mondta.
Az ír miniszterelnök kifejtette: eddig elzárkózott attól, hogy kezdeményezze a parlament feloszlatását, hogy legyen ideje jóváhagyni a 2025-ös költségvetés módosításait.
„Pénteken (november 8-án – a szerk.) kívánom a parlament feloszlatását kérni, és remélem, hogy a szavazás november 29-én lesz” – jelentette be Harris.
Írországban a parlamentet hivatalosan az elnök oszlatja fel, aki a politikusoktól független személyiség.
A Szovjetuniótól való függetlenedés óta, az 1990-es években a korábbi választásokat nem tekintették teljesen szabadnak vagy tisztességesnek.
Az országot kormányzó Új Azerbajdzsán Párt szűk győzelmet aratott a vasárnapi előrehozott választáson.
Az exit pollok szerint Ilham Aliyev elnök pártja az azerbajdzsáni parlament 125-ből 68-at szerzett a Milli Majlisból, ami némileg elmaradt a korábbi 69-hez képest. A többi helyet kis kormánypárti pártok vagy függetlenek kapták.
Mintegy 990 jelölt versengett a 125 parlamenti helyért.
A szavazás volt az első azóta, hogy a dél-kaukázusi ország tavaly villámtámadásba kezdett, hogy visszaszerezze az egykori szakadár terület, Hegyi-Karabah teljes uralmát.
A Szovjetuniótól való függetlenedés óta, az 1990-es években lezajlott korábbi választásokat nem tekintették teljesen szabadnak vagy tisztességesnek, és a Milli Mejlisre adott szavazás várhatóan nem hoz jelentős változásokat az Alijev pártja által uralt testületben.
Aliyev apja, Haidar 1993-tól 2003-ban bekövetkezett haláláig uralkodott Azerbajdzsánban, majd Ilham vette át az irányítást. Mindketten kemény kézzel kormányoztak, elfojtva a nézeteltéréseket, miközben a Kaszpi-tenger partján fekvő csaknem 10 millió lakosú ország gazdag olaj- és földgázkészleteiből gazdagodott.
Azerbajdzsán alkotmánya szerint a választást idén novemberben kellett volna megtartani. Ennek ellenére Alijev két hónappal előrébb tolta a dátumot, hogy elkerülje a COP29 ENSZ klímatárgyalások ütközését, amelyekre a fővárosban, Bakuban kerül sor.
Mintegy 50 szervezetet jelöltek ki független megfigyelőnek – közölte az azerbajdzsáni nemzeti választási bizottság. Az EBESZ, mint a legnagyobb megfigyelő szervezet, a tervek szerint később hétfőn ismerteti előzetes értékelését.
Három évtized után először szavaztak Hegyi-Karabahban is, ami azt jelképezi, hogy Azerbajdzsán megújította az ellenőrzést a térség felett.
A franciák 73 százaléka bizalmatlan a július eleji előrehozott választásokat követően megalakult új nemzetgyűléssel és valamennyi politikussal szemben. A megkérdezettek fele Emmanuel Macron államfő lemondását is támogatná.
A köztársasági elnök azután írt ki előrehozott parlamenti választásokat, hogy a június 9-i európai parlamenti választásokon a pártja alulmaradt a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléssel szemben. A július 7-i voksolás eredményeként háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, és egyik blokknak sincs elég mandátuma a kormányzáshoz. Az olimpiai és paralimpiai játékokra hivatkozva továbbra is a lemondott Gabriel Attal miniszterelnök kormánya van hivatalban a folyó ügyek intézésére, miközben Emmanuel Macron egyeztetéseket folytat a pártok képviselőivel egy új kormány létrehozásáról. A Le Monde című napilapban szombaton közölt reprezentatív felmérés – amelyet az Ipsos közvéleménykutató intézet július 26. és augusztus 1. között 11 204 választópolgár megkérdezésével készített – rávilágított arra, hogy a választók 67 százaléka azt gondolja, hogy Emmanuel Macron döntése a képviselőház feloszlatásáról negatív következményekkel járt Franciaországra nézve. A felmérés szerint a franciák nagyfokú bizalmatlansággal viseltetnek a politikai elittel és az intézményekkel szemben, annak ellenére, hogy a parlamenti választásokon nagyon magas volt a részvételi arány. A tanulmány azt is kimutatta, hogy az egyes politikai blokkok szavazói nem hajlandók kompromisszumokra a kormányzáshoz szükséges koalíciókötés érdekében. A megkérdezettek 73 százaléka mondta azt, hogy nem bízik az új nemzetgyűlésben, és 56 százalékuk negatívan értékelte a választási eredményeket. Ez az arány a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés szavazói körében 86 százalékos. Az elutasítás ugyanakkor nemcsak az intézményekre vonatkozik, a politikai szereplőkről alkotott kép is különösen negatív a közvéleményben. A felmérésben vizsgált 19 politikus közül egyikről sincs pozitív véleménye a választóknak. Leginkább a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchont utasítják el, 13 százalékos pozitív és 83 százalékos negatív véleménnyel. Őt követi az államfő, akinek az elutasítottsága 69 százalékos, a franciák 27 százaléka van csak jó véleménnyel az elnökről. A volt szocialista államfőt, Francois Hollande-ot, aki képviselőként tért vissza a közéletbe, a megkérdezettek 67 százaléka utasítja el és 27 százalékuk értékeli pozitívan, míg a jobbközép Köztásaságiak elnökéről, Éric Ciottitól a megkérdezettek 24 százalékának van jó véleménye, 65 százalékának pedig negatív. A felmérés a nemzetgyűlés háromosztatúságáról kialakult véleményt is vizsgálta. Bár a franciák 76 százaléka arányosabb választási rendszert szeretne, a kompromisszumkészség egyik táborban sem mutatkozik. Az Új Népfront nevű baloldali pártszövetség kormányra kerülését csak a baloldali szavazók szorgalmazzák, az Új Népfront és az elnöki tábor közötti koalíciót csak a baloldali és az elnöki szavazók látnák szívesen, és hasonló a helyzet a jobboldalon is a különböző forgatókönyvek kérdésében. Összességében mindegyik tömb kormányalakítását a francia választóknak bizonyos hányada támogatja. Az Új Népfront koalícióját a válaszadók 47 százaléka, az elnöki tábor és a jobbközép Köztársaságiak koalícióját 48 százaléka, míg a Nemzeti Tömörülés által alakított kormányt 45 százaléka támogatná. A franciák megosztottak Emmanuel Macron esetleges lemondását illetően is. A válaszadók 51 százaléka szeretné, ha az elnök távozna. Ez az arány a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon által vezetett Engedetlen Franciaország táborában a legmagasabb, 77 százalékos, de Marine Le Pen szavazóinak 76 százaléka is ezt szeretné.
mti.hu
[type] => post
[excerpt] => A franciák 73 százaléka bizalmatlan a július eleji előrehozott választásokat követően megalakult új nemzetgyűléssel és valamennyi politikussal szemben. A megkérdezettek fele Emmanuel Macron államfő lemondását is támogatná.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1725227280
[modified] => 1725207010
)
[title] => Felmérés: a franciák jelentős többsége nem bízik az új parlamentben
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=125421&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 125421
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 125422
[image] => Array
(
[id] => 125422
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01.jpg
[original_lng] => 517907
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1725196211:5
[_thumbnail_id] => 125422
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 616
[translation_required_done] => 1
[_oembed_f90771d53e5d1c0f2f62319c3975f9a4] =>
7 out of 10 Europeans think that their country has benefitted from EU membership - a figure that has remained relatively stable in recent years.
Hónapok óta tartó politikai bizonytalanság után Bulgária újabb előrehozott választást tart, amelyet október végére terveznek. Ez lesz a hetedik parlamenti választás mindössze három év alatt – írja a Politico. A helyzet ráadásul az Európai Bizottságot is megbéníthatja.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke augusztus végéig kérte az uniós országokat, hogy nevezzék meg biztosjelöltjüket, de Bulgária – Belgiummal és Olaszországgal együtt – még nem véglegesítette a választását, mivel az országban a kormány megalakításáról folytatott tárgyalások elhúzódtak és megrekedtek.
Most pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy újra előrehozott választások kiírásáról döntöttek, amelyeket októberben tarthatnak meg.
Mindez megbéníthatja az Európai Bizottságot is: ha a széteső kormánykoalíció nem talál egy kompromisszumos biztosjelöltet, és meg kell várni a választások után az új kormány megalakulását, akkor az uniós végrehajtó testület sem tud működni. Az idő pedig sürget, mert szeptember közepén tartják az Európai Parlamentben a biztosaspiránsok meghallgatását, hogy októberre felállhasson az új testület.
A biztosi posztra több név is versenyben van. Bojko Boriszov volt miniszterelnök GERB pártja Jekatyerina Zaharievát javasolta, aki 2017 és 2021 között külügyminiszter volt, korábban pedig igazságügyi és regionális fejlesztési miniszteri tisztségeket töltött be. Bulgária célja, hogy Zaharieva felügyelje a regionális és kohéziós politikát, amely magában foglalja az uniós költségvetés jelentős részét kitevő Európai Regionális Fejlesztési Alap kezelését. Boriszov méltatta Zaharieva brüsszeli tapasztalatát és ismeretségét, és erős jelöltnek nevezte.
A korrupcióellenes álláspontjáról ismert liberális Mi folytatjuk a változást (PP-DB) párt Julian Popov volt környezetvédelmi és vízügyi minisztert, az Európai Klímaalapítvány közép- és kelet-európai politikai tanácsadóját jelölte. Kiril Petkov pártelnök azt reméli, hogy Popov az energiapolitikai szakértelmét kihasználva behúzhatja magának az energetikai tárcát. Egy diplomata elárulta, hogy Franciaország nem hivatalosan támogatta Bulgária pályázatát az energetikai posztra, tekintettel az ország atomenergia-párti álláspontjára. További jelöltek között szerepel Iskra Mihajlova (DPS-Peevski), az Európai Parlament Renew Europe képviselőcsoportjának korábbi alelnöke, valamint Velislava Petrova (ITN), korábbi külügyminiszter-helyettes.
Dimitar Glavcsev ideiglenes miniszterelnök minden jelöltet megfontol, és azt ígérte, hogy szombatig két nevet terjeszt von der Leyen elé. Azonban könnyen lehet, hogy a kormány többi tagja megtámadja a döntését, ami miatt végül egyik név sem felel meg az Európai Parlamentnek, vagy visszavonják a jelölésüket.
A folyamatos politikai bizonytalanság miatt a bolgárok körében egyre inkább elfogadják a tekintélyelvű kormányzást – derül ki az Alfa Research Foundation nemrégiben végzett felméréséből. Az ország az elmúlt három évben közel 260 millió eurót költött a parlamenti választásokra, beleértve az uniós választásokat is, ami még inkább aláhúzza a politikai stabilitás szükségességét.
[type] => post
[excerpt] => Hónapok óta tartó politikai bizonytalanság után Bulgária újabb előrehozott választást tart, amelyet október végére terveznek. Ez lesz a hetedik parlamenti választás mindössze három év alatt – írja a Politico. A helyzet ráadásul az Európai Bizottsá...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1725034680
[modified] => 1725006101
)
[title] => Az egész EU-t megbénítják a bulgáriai parlamenti választások
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=125264&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 125264
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 125265
[image] => Array
(
[id] => 125265
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/miert-nem-keri-magyarorszag-a-neki-jaro-eu-penzt-brusszelben-is-csodalkoznak-278599.jpg
[original_lng] => 709776
[original_w] => 1500
[original_h] => 844
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/miert-nem-keri-magyarorszag-a-neki-jaro-eu-penzt-brusszelben-is-csodalkoznak-278599-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/miert-nem-keri-magyarorszag-a-neki-jaro-eu-penzt-brusszelben-is-csodalkoznak-278599-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/miert-nem-keri-magyarorszag-a-neki-jaro-eu-penzt-brusszelben-is-csodalkoznak-278599-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/miert-nem-keri-magyarorszag-a-neki-jaro-eu-penzt-brusszelben-is-csodalkoznak-278599-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/miert-nem-keri-magyarorszag-a-neki-jaro-eu-penzt-brusszelben-is-csodalkoznak-278599.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/miert-nem-keri-magyarorszag-a-neki-jaro-eu-penzt-brusszelben-is-csodalkoznak-278599.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/miert-nem-keri-magyarorszag-a-neki-jaro-eu-penzt-brusszelben-is-csodalkoznak-278599.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1724995302:12
[_thumbnail_id] => 125265
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 754
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4509
[1] => 19690
[2] => 154
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Bulgária
[1] => előrehozott választások
[2] => Európai Unió
)
)
[7] => Array
(
[id] => 125048
[content] =>
Bulgáriában október 27-én előrehozott parlamenti választásokat tartanak – jelentette be hétfőn Rumen Radev elnök, miután a politikai pártok nem tudtak megállapodni a kormánykoalícióról.
Rumen Radev elmondta, hogy kedden beiktatják hivatalába a Dimitar Glavcsev vezette ügyvezető kormányt, amely a választásokig irányítja az országot.
Rendeletet adtam ki az október 27-i előre hozott parlamenti választások megtartásáról is – mondta Radev, miután Glavcsev bemutatta ideiglenes kormányát az elnöknek. Három év alatt ez már a hetedik parlamenti választás lesz a belpolitikai válság sújtotta országban.
Bulgáriát, az Európai Unió és a NATO tagját azóta sújtják „forgóajtós kormányok”, hogy a 2020-as korrupcióellenes tüntetések megbuktatták a jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt által vezetett koalíciót.
A Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért–Demokratikus Erők Szövetsége (GERB–SZDSZ) koalíció, amely jelenleg a parlament legnagyobb frakciója, valamint a reformpárti Folytatjuk a Változást (PP) és a kis Van Ilyen Nép (ITN) parlamenti frakciónak egyenként nem sikerült stabil koalíciót létrehoznia a legutóbbi, június 8-i eredménytelen választásokat követően.
A júniusi voksolást a GERB és a PP pártból álló koalíció márciusi összeomlása váltotta ki. Mindkét párt EU- és piacpárti, de állandó civakodás és személyes rivalizálás sújtja őket.
Bulgáriának nagy szüksége van egy stabil kormányzati időszakra, hogy javuljon az uniós pénzek áramlása az országban, többek között az infrastruktúra javítására.
A politikai patthelyzet akadályozza az euróhoz való csatlakozásra és a schengeni térségben való teljes körű részvételre irányuló bolgár terveket is – írja az Infostart.
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
Rumen Radev bolgár elnök hétfőn precedenst teremtett Bulgária jelenkori történelmében, mivel nem hagyta jóvá a Gorica Grancsarova-Kozsareva miniszterelnök-jelölt által javasolt új ügyvivői kabinet megalakítását, mert annak belügyminiszterként tagja lett volna az előző kormányokban is szerepet vállaló Kalin Sztojanov is.
Az államfő hétfő délután 3 óráig adott haladékot Grancsarova-Kozsarevának, hogy mást javasoljon belügyminiszternek. A miniszterelnök-jelölt viszont kijelentette: megalapozott döntést hozott, és nem hátrál meg – írja az MTI.
Radev ezért úgy határozott: az új ügyvivői kabinet mégsem teheti le kedden a parlamenti esküt, és a következő előrehozott parlamenti választásokat sem október 20-án tartják meg, ahogy azt eredetileg tervezték, hanem valamikor később.
Az államfő felszólította a parlamentet, hogy bővítse ki azoknak a tisztségeknek a körét, amelyekből jelölni lehet valakit ideiglenes miniszterelnöknek. Jelenleg a listán
a parlament elnöke,
a központi bank elnöke vagy alelnöke,
a számvevőszék elnöke vagy alelnöke,
valamint az ombudsman vagy az ombudsman helyettese szerepel.
2020 óta tart a bizonytalanság
Bulgáriát a 2020-as korrupcióellenes tüntetések óta belpolitikai bizonytalanság sújtja. A 2023. áprilisi választásig – amely két év alatt az ötödik volt – az országot a Rumen Radev által kinevezett ügyvivő kormányok irányították.
A hatodik, júniusi előrehozott parlamenti választás azért vált szükségessé, mert márciusban összeomlott az az Európa- és piacbarát politikát folytató koalíció – a Demokratikus Erők Szövetsége (GERB-SZDSZ) és a Folytatjuk a változást (PP) –, amely az előző 15 év nagy részében hatalmon volt. A GERB vezetője egyébként Bojko Boriszov, aki közismerten jó viszonyt ápol Orbán Viktorral.
Gorica Grancsarova-Kozsareva miniszterelnök-jelölt ügyvezető kormányának az lett volna a feladata, hogy megszervezze az államfő által október 20-ára kitűzött, sorrendben immár a hetedik előrehozott parlamenti választást.
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Bulgária Van Ilyen Nép (ITN) nevű pártja hétfőn bejelentette, hogy nem sikerült kormányt alakítania, miután a múlt héten nem tudta megszerezni a többséget az egykamarás bolgár törvényhozásban. Az ITN a bejelentéssel megnyitotta az utat Rumen Radev elnök számára, hogy újabb előrehozott választást írjon ki.
Tosko Jordanov, az ITN parlamenti frakcióvezetője a sajtónak nyilatkozva azt mondta: próbálkozásuk azért vallott kudarcot, mert „nem sikerült közös célokat találniuk azokkal a pártokkal, amelyek szóba jöhettek volna egy stabil koalíciós kormány létrehozásához”, ezért visszaadta a mandátumot az államfőnek. A 240 fős parlamentben legkevesebb 121 képviselő támogatására lett volna szükség.
Rumen Radev az ITN bejelentésére reagáló nyilatkozatában azt mondta, „tovább folytatódik a következmények nélküli választások sorozata, ami nem csak nyugtalanságot szül, hanem káros folyamatokat is elindíthat”.
Az elnöknek ebben a helyzetben meg kell kezdenie egy ügyvezető miniszterelnök keresését, akinek egy ügyvivő kormány megalakítása után az lesz a feladata, hogy az államfő által kitűzendő időpontra megszervezze a sorrendben hetedik előrehozott parlamenti választást.
Bulgáriát a 2020-as korrupcióellenes tüntetések óta belpolitikai bizonytalanság sújtja. A 2023. áprilisi választásig – amely két év alatt az ötödik volt – az országot a Radev által kinevezett ügyvivő kormányok irányították, mivel nem volt stabil választott koalíció.
A hatodik, ez év júniusi előrehozott parlamenti választás azért vált szükségessé, mert márciusban összeomlott az előző 15 év nagy részében hatalmon lévő Demokratikus Erők Szövetsége (GERB–SZDSZ) és a viszonylag új és reformpárti, Folytatjuk a változást (PP) Európa- és piacbarát politikát folytató koalíciója.
A választás után Rumen Radev államfő elsőként a GERB–SZDSZ koalíciónak adott kormányalakítási megbízást, amely sikertelenül próbált elegendő támogatást szerezni,
másodszor pedig a Folytatjuk a Változást (PP) és a Demokratikus Bulgária (DB) pártok centrista koalíciója kapott megbízást, de ők is kudarcot vallottak.
Az alkotmány értelmében két hónapon belüli időpontra kell kitűzni az újabb előrehozott választást Bulgáriában.
[type] => post
[excerpt] => Bulgária Van Ilyen Nép (ITN) nevű pártja hétfőn bejelentette, hogy nem sikerült kormányt alakítania, miután a múlt héten nem tudta megszerezni a többséget az egykamarás bolgár törvényhozásban.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1722950700
[modified] => 1722904283
)
[title] => Újabb előrehozott parlamenti választásokat kell tartani Bulgáriában
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=123442&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 123442
[uk] => 123410
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 123411
[image] => Array
(
[id] => 123411
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/0000601815-article2.jpg
[original_lng] => 37433
[original_w] => 650
[original_h] => 389
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/0000601815-article2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/0000601815-article2-300x180.jpg
[width] => 300
[height] => 180
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/0000601815-article2.jpg
[width] => 650
[height] => 389
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/0000601815-article2.jpg
[width] => 650
[height] => 389
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/0000601815-article2.jpg
[width] => 650
[height] => 389
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/0000601815-article2.jpg
[width] => 650
[height] => 389
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/0000601815-article2.jpg
[width] => 650
[height] => 389
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1722893484:12
[_thumbnail_id] => 123411
[_edit_last] => 12
[views_count] => 688
[_oembed_357a52d2343f2bd9cc2cc6de3750eb36] =>
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
