A szavazóhelyiségek 8 órától 18 óráig vannak nyitva, a voksolás 299 szavazókörben folyik.
A szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint 59,2 millió választásra jogosult adhatja le a szavazatát Németországban, illetve további több mint 3 millió külföldön tartózkodó német állampolgár is voksolhat.
A 2023 márciusában elfogadott új választási törvény értelmében 630 képviselői helyről döntenek a szövetségi parlament alsóházában (Bundestag). Összesen 4506 jelölt indul a választáson.
Eredetileg ősszel lett volna esedékes parlamenti választást tartani Németországban, de a hárompárti kormánykoalíció tavaly november elején a gazdasági és költségvetési politika körüli viták miatt felbomlott a Szabad Demokrata Párt (FDP) kilépésével. Miután a parlament alsóházában Olaf Scholz kancellár szocialista-zöld kormánya elveszítette a bizalmi szavazást, az államfő december végén feloszlatta a törvényhozást, és előrehozott választásokat írt ki február 23-ra.
A közvélemény-kutatások szerint az ellenzéki konzervatív Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió pártszövetsége (CDU/CSU) számíthat a legtöbb szavazatra, a második legnépszerűbb párt várhatóan az uniópártoktól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) lesz. Scholz kancellár Szociáldemokrata Pártja (SPD) a harmadik helyre számíthat az előrejelzések szerint, míg a Zöldek a negyedik, az FDP pedig az ötödik helyen végezhet.
Öt párt nevezett meg kancellárjelöltet. A kancellárt nem közvetlenül választják, a személyéről az új összetételű Bundestag fog majd dönteni.
Grönland, amely váratlanul a világ figyelmének középpontjába került Donald Trump amerikai elnök a Föld legnagyobb szigetének kisajátításáról szóló megjegyzése miatt meghatározta a sorsa szempontjából kulcsfontosságú parlamenti választások időpontját.
A The Guardian értesülései szerint a dán félautonóm terület képviselői egyhangúlag támogatták Mute Egede miniszterelnök azon javaslatát, hogy a szavazás időpontját március 11-re tűzzék ki – a törvényben meghatározott határidőnél csaknem egy hónappal korábban.
Egede kijelentette, Grönland „a történelemben még soha nem látott komoly időket él át, és ez nem a belső megosztottság ideje”. Trumpot nem említette beszédében.
Várhatóan a választási kampány kiemelt témája nemcsak az amerikai elnök beavatkozásaival szembeni védelem lesz, hanem a sziget Dániától való függetlenségének kérdése is. A közvélemény-kutatások szerint a lakosság többsége támogatja a teljes szuverenitás gondolatát. A dán törvények kimondják, hogy Grönlandnak joga van függetlenné válni, ha ezt a vágyat egy népszavazás eredménye is megerősíti.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) határozatot fogadott el, amelyben szankciókat vezet be a georgiai hatóságokkal szemben, és követeli, hogy indítsák el az előrehozott parlamenti választások folyamatát a PACE felügyelete mellett – számolt be a Jevropejszka Pravda strasbourgi tudósítójaa PACE erre vonatkozó, január 29-én este elfogadott határozatának szövegére hivatkozva.
A PACE-határozat szigorú feltételeket szab a georgiai hatóságoknak, hogy elindítsák az előrehozott parlamenti választási folyamatot, amelyet a PACE felügyelete mellett kell tartani.
„A politikai zsákutcát, amely alapja a Georgiai hatóságok és a civil társadalom közötti bizalom megbomlása… csak új, valóban demokratikus parlamenti választások szervezésével lehet legyőzni, ha ezeket a parlamenti választásokat szigorú nemzetközi megfigyelés alatt tartják meg”, áll a határozatban.
A PACE jóváhagyta a grúz parlamenti küldöttség mandátumát a jelenlegi ülésszakra, de áprilisbanfelülvizsgálja azokat.
[type] => post [excerpt] => Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) határozatot fogadott el, amelyben szankciókat vezet be a georgiai hatóságokkal szemben, és követeli, hogy indítsák el az előrehozott parlamenti választások folyamatát a PACE felügyelete mellett. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1738444140 [modified] => 1738428618 ) [title] => A PACE jóváhagyta a Georgia elleni szankciókat, és előrehozott választásokat követel [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=139546&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 139546 [uk] => 139254 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 139255 [image] => Array ( [id] => 139255 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/679939ec7494b.jpeg [original_lng] => 120849 [original_w] => 720 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/679939ec7494b-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/679939ec7494b-300x188.jpeg [width] => 300 [height] => 188 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/679939ec7494b.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/679939ec7494b.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/679939ec7494b.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/679939ec7494b.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/679939ec7494b.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1738421422:12 [_thumbnail_id] => 139255 [_edit_last] => 12 [views_count] => 817 [_oembed_9628d51246d05bed10b9827a7bb995d8] =>
Who paid for this MASSIVE Ukrainian flag that was unfurled in front of the White House today?
Robert Fico szlovák miniszterelnök nem tervezi lemondását. Pénteken az ország 20 városában mintegy 100 ezren tüntettek Fico politikája ellen, ebből 60 ezren Pozsonyban.
A tiltakozó megmozdulások egy részét ellenzéki pártok, nagyobb hányadát civil szervezetek, köztük az Állítsuk Meg a Korrupciót alapítvány és a Békét Ukrajnának kezdeményezés hirdették meg. A tüntetések szervezői szerint a megmozdulásokat az tette indokolttá, hogy az elmúlt időszakban nőtt a demokratikus értékek fenyegetettsége Szlovákiában, és kérdésessé vált az ország irányultsága és helye az Európai Unióban és a NATO-ban.
Fico az állami rádióban nyilatkozott
A kormányt csak választásokon lehet leváltani – mondta Fico egy szombati interjúban az állami rádióban, arra a kérdésre, hogy az ellene irányuló népi mozgalom lemondásra kényszerítheti-e.
A miniszterelnök kijelentette, hogy kormánya nem tervezi, hogy veszélybe sodorja Szlovákia európai uniós vagy NATO-tagságát, és úgy véli, hogy a tiltakozásokat kormánya megdöntésére irányuló szándékkal szervezték meg. Ugyanakkor Fico nem zárta ki az előrehozott választások lehetőségét, ha a koalíció elvesztené parlamenti többségét, de szerinte ez nem a legjobb megoldás.
Fehéroroszországban január 21-én megkezdődött az előzetes szavazás az elnökválasztáson. Ezt a Központi Választási Bizottság közölte.
Az előzetes szavazás január 21-től január 25-ig tart. A választás fő napja január 26-ra esik.
Az emberi jogi aktivisták az előzetes szavazást a választási eredmények meghamisítása egyik eszközeként tekintik. Általában a választók mintegy 40%-a vesz részt rajta.
A korábbi választások megfigyelői és jogvédők szerint a végrehajtó hatalom határozza meg, hogy hány és kik szavaznak előzetesen. Ez a terv a régiók és vállalatok között terjed, így gyakorlatilag kényszeríti a polgárokat arra, hogy előzetesen szavazzanak.
A Központi Választási Bizottság tagadja ezeket a vádakat, és az előzetes szavazást a nemzetközi gyakorlat szokásos részének tartja.
Steinmeier elnök feloszlatta a Bundestagot, hogy szabaddá tegye az utat az új választások előtt, amire a tervek szerint február 23-án kerül sor – számolt be a Magyar Nemzet.
„Nehéz időkben cselekvőképes kormányra van szükség” – jelentette be Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök a Bundestag feloszlatását, írta a Tagesschau.
Mai döntésével Steinmeier megnyitja az utat a február 23-ra tervezett új választás előtt. A Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Kereszténydemokrata Unió (CDU) frakcióvezetői is megállapodtak erről a napról. „A mostanihoz hasonló nehéz időkben a stabilitáshoz hatékony kormányra és megbízható parlamenti többségre van szükség” – indokolta a döntését Steinmeier.
„Ezért meg vagyok győződve arról, hogy az új választások a helyes út, ami hazánk javát szolgálja” – tette hozzá.
Olaf Scholz szövetségi kancellár (SPD) december 16-án kért bizalmi szavazást önmaga ellen a Bundestagtól, amire a 717 képviselő közül 394-en szavazott nemmel, 207 képviselő igennel szavazott, 116 képviselő tartózkodott, ami ezen a szavazáson elutasításnak számít. Scholznak 367 igen szavazatra lett volna szüksége a többséghez, így a bizalmi szavazást elbukta.
Az a tény, hogy a Bundestag idő előtt feloszlott, kivételes eset Németország történetében. Scholz bizalmi szavazása csak a hatodik volt 1949 óta. Három esetben a választási időszak idő előtt véget ért. Ez 1972-ben a szociáldemokrata Willy Brandt, 1982-ben a kereszténydemokrata Helmut Kohl és 2005-ben a szociáldemokrata Gerhard Schröder kancellárokat érintette.
Schröder 2001-ben is bizalmi szavazást kért, de nem azért, hogy elveszítse azt, hanem a részben ellenszegülő vörös–zöld koalíciót akarta maga mögé állítani a Bundeswehr részvétele mellett az afganisztáni terrorizmus elleni harcban. Helmut Schmidt (SPD) 1982-es bizalmi szavazása is hasonlóan fegyelmezett volt, ugyanis ki akarta kényszeríteni az SPD/FDP koalíció jóváhagyását biztonsági és munkaerőpiaci politikájához. A Szociáldemokrata Párt mindkét kancellárja megnyerte a bizalmi szavazást, és a Bundestag nem oszlott fel. Olaf Scholznak ez nem sikerült.
