Nicusor Dan köszönetet mondott az erdélyi magyar szavazóknak is a vasárnapi romániai elnökválasztás megismételt második fordulójában nyújtott támogatásukért. A frissen megválasztott államfő szombati Facebook-bejegyzésében magyar nyelven is üzent: „Együtt sikerülni fog!” – írta, melyről az MTI számolt be.
„Köszönöm a magyar közösségnek, hogy megmutatta: Románia az országuk. Együtt sikerülni fog!” – fogalmazott Nicusor Dan.
Közölte: vezetésével az ország egy jobb jövőbe vetett hittel a demokratikus, Európa-párti és transzatlanti úton folytatja. „Nincsenek megmentők – mi, együtt építjük magunknak azt az országot, amelyet szeretnénk” – írta. Azt ígérte, minden tőle telhetőt megtesz, hogy honorálja a kapott bizalmat.
Nicusor Dan külön köszönetet mondott több társadalmi rétegnek, hogy támogatták a döntő fordulóban. Megköszönte a fiatal választóknak, akik szerinte megértették, hogy van hangjuk, és ígérete szerint azt mindig meghallgatja.
Köszöntet mondott a nőknek, hogy „az erőszak ellen szavaztak”, az időseknek, hogy gyerekeik és unokáik jövőjét tartották szem előtt, a férfiaknak, akik megértették, hogy tettekre, és nem szavakra van szükség. Külön köszönetet mondott a vallási kisebbségeknek, „amelyek a hitet az ország jólétének szolgálatába állították”, és az őt nagy számban támogató moldovai románoknak is. A magyar mellett a roma kisebbségnek is saját nyelvén üzent – „nem lesz diszkrimináció, és győzünk” – írta -, és a szexuális kisebbségeknek is megköszönte a támogatást.
A demokratikus értékek őrzéséért köszönetet mondott az újságíróknak, a választási megfigyelőknek és „az ország érdekeit a pártérdekek elé helyező” politikusoknak is.
Bejegyzésében azt írta, hogy a következő időszak nem lesz könnyű, lesznek hibák és akadályok is, és úgy fogalmazott, „35 évet kell kijavítani”, amihez mindenki erőfeszítésére szükség van. „Türelemmel, egyetértéssel és reménnyel sikerülni fog” – zárta bejegyzését.
A független bukaresti főpolgármester a szavazatok 53,6 százalékával lett Románia elnöke, miután legyőzte ellenfelét, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét, George Simiont. Nicusor Dant hétfőn iktatják be hivatalába.
A román alkotmánybíróság csütörtökön elutasította George Simion, az elnökválasztás második fordulójában alulmaradt jelölt óvását, mivel azt megalapozatlannak találta. A döntést követően a testület hivatalosan is megerősítette Nicușor Dan választási győzelmét – számol be róla az MTI.
A testület egyhangúlag hozta meg megfellebbezhetetlen döntéseit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke arra hivatkozva kérte a számára kedvezőtlen választási eredmény érvénytelenítését, hogy szerinte a moldovai szavazókörökben „százmillió eurós költségvetésből pénzelt választói turizmus” és szavazatvásárlás torzította el a választói akaratot, amelynek befolyásolásához szerinte a francia és a lengyel kormány is hozzájárult.
Az államfőjelölt szerint az ellenfele mögött felsorakozott „régi rendszer” román influenszereket vásárolt meg a választók befolyásolása érdekében.
A központi választási bizottság által kedden közzétett hivatalos végeredmény szerint Nicusor Dan 6 168 642 szavazattal nyert az elnökválasztás második fordulójában,
csaknem 830 ezer szavazattal megelőzve az 5 339 053 voksot megszerző George Simiont. Az alkotmánybíróság csütörtökön délben ünnepélyes ülésen hirdeti ki az elnökválasztás eredményét, és adja át az ötéves megbízatásról szóló dokumentumot Nicusor Dan megválasztott államfőnek.
Az új elnök hétfőn lép hivatalba, miután leteszi az esküt a kétkamarás törvényhozás együttes ülésén.
Az eredmények 99 százalékos feldolgozottságánál Nicusor Dan 5 934 509 szavazattal vezet (54,03 százalék), George Simion 5 049 579 voksot kapott (45,97 százalék) a romániai elnökválasztás második fordulójában. A különbség majdnem 900 ezer szavazat tehát az EU-párti bukaresti polgármester javára a szélsőjobboldali, magyarellenes jelölt előtt, aki korábban magát hirdette ki győztesnek.
Több százan vonultak ki ünnepelni Bukarest központjában. A nagyrészt fiatalokból álló tömeg Nicusor Dant élteti.
Hargita megyében elsöprő győzelmet aratott Nicusor Dan, a független jelölt a szavazatok 90,13 százalékát szerezte meg, 141 215 voksot. Az AUR jelöltje mindössze a választópolgárok 9,87 százalékát tudta meggyőzni, rá 15 472-en ütötték a pecsétet. Bár Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint Orbán Viktor tihanyi beszéde, amelyben arról beszélt, hogy egyetért Simionnal, zavart okozott az erdélyi magyarok között, az adatok szerint a magyar szavazók elsöprő többsége ellene voksolt, ahogy azt az RMDSZ kérte is.
Helyi idő szerint vasárnap reggel hét órakor – közép-európai idő szerint 6-kor – kinyitottak a belföldi szavazóhelyiségek Romániában, ahol az ország 19 millió szavazópolgára államfőt választ a következő ötéves időszakra.
A külföldön élő vagy ideiglenesen tartózkodó román állampolgárok már péntek óta voksolhatnak. A több milliós román diaszpóra számára – a korábbi torlódások elkerülése érdekébe – minden korábbinál több, 965 szavazókört rendeztek be külföldön. Pénteken és szombaton mintegy kétszerannyian mentek el szavazni külföldön, mint az elnökválasztás tavaly novemberi, utólag érvénytelenített első fordulójának első két napján.
A hazai választói névjegyzékben szereplő 18 millió választópolgár számára belföldön 18 979 szavazóhelyiséget rendeztek be.
Mivel a szavazólapok mindenütt azonosak, a választók bárhol leadhatják voksukat. Aki azon a településen tartózkodik, ahol az állandó lakhelye van, annak abban a szavazókörben kell jelentkeznie, amelyhez lakcíme alapján tartozik. Aki más településen tartózkodik, az bármelyik szavazókörben leadhatja voksát, miután ellenőrzik, hogy korábban nem szavazott, és adatait felírják a pótlistára.
A szavazókörök – külföldön és belföldön egyaránt – romániai (kelet-európai) idő szerint 21 órakor zárnak. Azokon a helyeken, ahol záráskor még szavazók várakoznak a bejáratnál, hogy leadhassák voksukat, a szavazókör nyitva maradhat éjfélig.
Amennyiben a szavazólapon szereplő 11 államfőjelölt egyike sem szerzi meg a választás első fordulójában a névjegyzékben szereplő választók több mint felének – csaknem 9,5 millió szavazónak a – támogatását, akkor május 18-án második fordulót rendeznek a két legtöbb szavazatot megszerző jelölt részvételével.
A vasárnapi elnökválasztás előzetes eredményei alapján Daniel Noboa, Ecuador hivatalban lévő elnöke fölényes győzelmet aratott. A 37 éves politikus a voksok 55,9 százalékát szerezte meg, míg baloldali ellenfele, Luisa González a szavazatok 44,1 százalékát kapta – írja a hvg.hu.
Noboát 2023 októberében választották elnökké, miután elődje, Guillermo Lasso mindössze kétévnyi hivatalban töltött idő után feloszlatta a parlamentet. Míg korábbi győzelme csak Lasso hivatali idejének hátralévő idejére szólt, a vasárnapi szavazáson teljes ciklusú elnököt választottak.
„Történelmi győzelem volt, nem kétséges, hogy ki a győztes” – mondta Noboa az eredmények kihirdetése után. Riválisa, Luisa González azonban megkérdőjelezi az eredményeket, és újraszámlálást követelt.
Noboának komoly kihívásokkal kell szembenéznie, mert az országot több válság is sújtja. Ecuador növekvő bűnözéssel küzd. Erős drogbandák terjeszkednek az egykor viszonylag biztonságos országban, és nagy mennyiségű kokaint csempésznek a csendes-óceáni kikötőkön keresztül, főként Európába és Ázsiába. Válaszul szükségállapotot hirdetett, és a fegyveres erőket mozgósította a bandák felszámolására.
Sok ecuadori aggódik a gazdasági helyzet miatt is, mivel az ország tavaly óta recesszióban van. A szegénység és a munkanélküliség egyaránt nőtt, és a kivándorlók száma magas szinten van.
Dél-Korea június 3-án előre hozott elnökválasztást tart, miután az alkotmánybíróság leváltotta Jun Szogjol elnököt a decemberi, nagy port kavart szükségállapot bevezetése miatt. A választás várhatóan a két nagy politikai párt, a konzervatív Népi Erő Pártja és a baloldali Demokrata Párt közötti szoros küzdelem lesz.
Dél-Korea ideiglenes államfője, Han Dokszu kedden jelentette be, hogy június 3-án előre hozott elnökválasztást tartanak, miután az ország alkotmánybírósága múlt héten hivatalosan is eltávolította posztjáról Jun Szogjol elnököt – írja az Yonhap. A döntés előzménye a decemberben elrendelt, széles körben elítélt szükségállapot volt, amely megrázta a koreai belpolitikát.
A kampányidőszak egy rendkívül megosztott politikai légkörben zajlik majd, ahol a két legnagyobb párt, a konzervatív Népi Erő Pártja és a baloldali Demokrata Párt közötti verseny dőlhet el.
Steve Witkoff, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja kijelentette, hogy Ukrajnában elengedhetetlen az elnökválasztás megtartása – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál Witkoff Tucker Carlson amerikai újságírónak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Witkoff Carlson Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre vonatkozó, nem hízelgő szóló kijelentéseire reagálva, megismételte a Kreml abszurd tézisét az ukrán államfő „illegitimitásáról”, és ezért egy esetleges békeszerződés vagy fegyverszünet állítólagos lehetetlenségéről a jövőben. „Gondolja, hogy a Zelenszkijről szóló kérdés Zelenszkijről szól… Szerintem sok jót lehet elmondani Zelenszkijről… beleértve azt a bátorságot, amit csodálok… Szerintem az ukrán hadsereg bátor, de kudarcra van ítélve, mert egy sokkal nagyobb ország ellen harcol… és ebből nem lesz győzelem, de a viselkedése bátor… ám az orosz álláspont az, hogy nem írhatnak alá vele semmilyen megállapodást mert nincs mandátuma. Gondolja, hogy Ukrajnában lesznek választások?” – kérdezte az újságíró.
Válaszában Witkoff kifejezte azt a meggyőződését, hogy Ukrajnában választásokat fognak tartani. „Igen, megteszik. Beleegyeztek. Ukrajnában választások lesznek. És egyetértek önnel, azt hiszem, Zelenszkij mindent megtesz” – mondta. Ugyanakkor hozzátette: egyetért beszélgetőtársával az ukrán elnököt illetően. Kifejtette továbbá azt a véleményét, hogy Zelenszkij meglehetősen nehéz helyzetben van, hiszen egy atomfegyverrel rendelkező országgal áll szemben, amelynek a lakossága 4-szer akkora, mint Ukrajnáé.
Witkoff szerint most van a „legmegfelelőbb” Zelenszkij számára arra, hogy „megkössön egy megállapodást”, amelyet Donald Trump amerikai elnök teljesíthet. Ezzel a különmegbízott támogatta az orosz fél feltételeit, amelyeken a béketárgyalási készség múlik. A Kreml egyebek mellett azt akarja, hogy új elnökválasztást tartsanak az orosz agresszió miatt hadiállapotban lévő Ukrajnában.
A Központi Választási Iroda szombaton bejelentette, hogy az alkotmánybíróság tavalyi határozata alapján zárta ki az elnökválasztásról az SOS Románia párt elnökét, Diana Şoşoacát.
A döntését ismertető közleményében az intézmény emlékeztetett: a 2024/2-es számú határozatában az alkotmánybíróság megállapította, hogy a politikus meggyőződései, magatartása és nyilvános állásfoglalásai ebben a választási ciklusban ellentétesek voltak az alkotmányos elvekkel és értékekkel, a BEC pedig köteles érvényt szerezni ennek a határozatnak – írja az Agerpres.
A közlemény szerint ilyen körülmények között fölösleges megvizsgálni azt, hogy Diana Şoşoacă teljesíti-e a jelöltsége iktatásának további feltételeit.
A BEC emlékeztetett arra is, hogy a politikust tavaly októberben az alkotmánybíróság kizárta az utóbb érvénytelenített elnökválasztásról.
Döntésében az intézmény azt is kimondta, hogy a 2025. májusi elnökválasztás ugyanannak a választási ciklusnak a része, mint amelyhez tartozott az eredetileg 2024 november-decemberére tervezett elnökválasztás is. „A Diana Şoşoacă ellene felhozott akkori érvek továbbra is érvényben vannak” – olvasható a közleményben.
Diana Şoşoacă egyike annak az öt jelöltaspiránsnak, akinek a jelöltségét szombaton elutasította a BEC.
Az SOS Románia párt elnöke bejelentette, hogy fellebbezni fog az alkotmánybíróságon. Az elnökjelölti iratcsomókat szombat éjfélig lehet benyújtani a BEC-hez.
Nem kapta meg a szükséges, legalább 226 támogató szavazatot hétfőn az ukrán parlamentben az az előterjesztés, amely kimondja, hogy a törvényhozás elnökválasztást hirdet, amint „biztosítva lesz az átfogó, tisztességes és fenntartható béke” Ukrajna területén – tájékoztatott két ellenzéki képviselő, Jaroszlav Zseleznyak és Olekszij Honcsarenko a szavazás eredményéről a Telegramon.
A határozati javaslatot a 450 tagú parlament jelen lévő képviselői közül 218-an támogatták. A dokumentum – amelyet az Ukrainszka Pravda hírportál idézett – leszögezi, hogy „az ukrán parlamentet és Volodimir Zelenszkijt, Ukrajna elnökét szabad, átlátható, demokratikus úton választották meg nemzetközi megfigyelők részvétele mellett, és ezeknek a választásoknak az eredményét az egész nemzetközi közösség elismerte”.
A javaslat szerzői rámutatnak, hogy „ha a választásokat hadiállapot idején szervezik és tartják meg, akkor a választási jog összes nemzeti és nemzetközi alapelve sérül, ami az ilyen választásokat bohózattá változtatja, hasonlóan Vlagyimir Putyin 2024. márciusi oroszországi államfői újraválasztásához.”
„Az ukrán parlament hangsúlyozza, hogy Vlagyimir Putyin a felelős azért, hogy Ukrajnában ma lehetetlen nemzetközi megfigyelők meghívásával szabad, átlátható és demokratikus választásokat szervezni, amelyeket a nemzetközi közösség is elismerne. A Verhovna Rada (parlament) kijelenti, hogy az Ukrajnában az Oroszország által indított teljes körű háború miatt bevezetett hadiállapot nem teszi lehetővé, hogy Ukrajna alkotmányával összhangban választásokat tartsanak. Ugyanakkor az ukrán nép egységes abban, hogy ilyen választásokra a háború vége után sor kerüljön. A Legfelső Tanács az ukrán nép nevében kijelenti, hogy Ukrajna, mint demokratikus ország a parlament határozatával kihirdeti az elnökválasztásokat Ukrajnában, és gondoskodik arról, hogy azok minden nemzetközi választási normával összhangban legyenek, amint biztosítottá válik a teljes körű, tisztességes és fenntartható béke a területén” – idézett az Ukrajinszka Pravda az előterjesztés szövegéből.
A dokumentumban az is szerepel, hogy Volodimir Zelenszkij elnök mandátumát az ukrán nép és a parlament nem kérdőjelezi meg.
Ukrajna elnökének, Volodimir Zelenszkijnek gyakorolnia kell hatáskörét Ukrajna újonnan megválasztott elnökének hivatalba lépéséig az ukrán alkotmány 108. cikkelyének első részével összhangban – áll az indítványban.
A görög parlament a szavazás harmadik fordulójában ismét nem tudott új elnököt választani. A Bloomberg közleménye szerint a jelölt még az előző két próbálkozásnál is kevesebb támogatást kapott.
Mindössze 160 szavazatot kapott Konstantinos Thassulas, a parlament elnöke, akit Kyriakos Mitsotakisz miniszterelnök jelölt elnöknek. A harmadik fordulóban való megválasztáshoz legalább 180 szavazat megszerzése volt szükséges a 300-ból.
A kiadvány megjegyezte, hogy a csütörtöki szavazás eredménye várható volt, mivel számos ellenzéki pártnak van saját jelöltje, és már a folyamat elején egyértelművé tették, hogy nem szavaznak Thassulasra.
Mitsotakisz jobbközép Új Demokrácia pártjának 156 képviselője van, és bejelentették, hogy támogatni fogják Thassoulast.
A következő szavazást február 12-én tartják, amikor várhatóan Thassoulast megválasztják az ország elnökének, ehhez ugyanis csak 151 képviselő alkotta többségre lesz szükség.