Steve Witkoff, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja kijelentette, hogy Ukrajnában elengedhetetlen az elnökválasztás megtartása – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál Witkoff Tucker Carlson amerikai újságírónak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Witkoff Carlson Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre vonatkozó, nem hízelgő szóló kijelentéseire reagálva, megismételte a Kreml abszurd tézisét az ukrán államfő „illegitimitásáról”, és ezért egy esetleges békeszerződés vagy fegyverszünet állítólagos lehetetlenségéről a jövőben. „Gondolja, hogy a Zelenszkijről szóló kérdés Zelenszkijről szól… Szerintem sok jót lehet elmondani Zelenszkijről… beleértve azt a bátorságot, amit csodálok… Szerintem az ukrán hadsereg bátor, de kudarcra van ítélve, mert egy sokkal nagyobb ország ellen harcol… és ebből nem lesz győzelem, de a viselkedése bátor… ám az orosz álláspont az, hogy nem írhatnak alá vele semmilyen megállapodást mert nincs mandátuma. Gondolja, hogy Ukrajnában lesznek választások?” – kérdezte az újságíró.
Válaszában Witkoff kifejezte azt a meggyőződését, hogy Ukrajnában választásokat fognak tartani. „Igen, megteszik. Beleegyeztek. Ukrajnában választások lesznek. És egyetértek önnel, azt hiszem, Zelenszkij mindent megtesz” – mondta. Ugyanakkor hozzátette: egyetért beszélgetőtársával az ukrán elnököt illetően. Kifejtette továbbá azt a véleményét, hogy Zelenszkij meglehetősen nehéz helyzetben van, hiszen egy atomfegyverrel rendelkező országgal áll szemben, amelynek a lakossága 4-szer akkora, mint Ukrajnáé.
Witkoff szerint most van a „legmegfelelőbb” Zelenszkij számára arra, hogy „megkössön egy megállapodást”, amelyet Donald Trump amerikai elnök teljesíthet. Ezzel a különmegbízott támogatta az orosz fél feltételeit, amelyeken a béketárgyalási készség múlik. A Kreml egyebek mellett azt akarja, hogy új elnökválasztást tartsanak az orosz agresszió miatt hadiállapotban lévő Ukrajnában.
A Központi Választási Iroda szombaton bejelentette, hogy az alkotmánybíróság tavalyi határozata alapján zárta ki az elnökválasztásról az SOS Románia párt elnökét, Diana Şoşoacát.
A döntését ismertető közleményében az intézmény emlékeztetett: a 2024/2-es számú határozatában az alkotmánybíróság megállapította, hogy a politikus meggyőződései, magatartása és nyilvános állásfoglalásai ebben a választási ciklusban ellentétesek voltak az alkotmányos elvekkel és értékekkel, a BEC pedig köteles érvényt szerezni ennek a határozatnak – írja az Agerpres.
A közlemény szerint ilyen körülmények között fölösleges megvizsgálni azt, hogy Diana Şoşoacă teljesíti-e a jelöltsége iktatásának további feltételeit.
A BEC emlékeztetett arra is, hogy a politikust tavaly októberben az alkotmánybíróság kizárta az utóbb érvénytelenített elnökválasztásról.
Döntésében az intézmény azt is kimondta, hogy a 2025. májusi elnökválasztás ugyanannak a választási ciklusnak a része, mint amelyhez tartozott az eredetileg 2024 november-decemberére tervezett elnökválasztás is. „A Diana Şoşoacă ellene felhozott akkori érvek továbbra is érvényben vannak” – olvasható a közleményben.
Diana Şoşoacă egyike annak az öt jelöltaspiránsnak, akinek a jelöltségét szombaton elutasította a BEC.
Az SOS Románia párt elnöke bejelentette, hogy fellebbezni fog az alkotmánybíróságon. Az elnökjelölti iratcsomókat szombat éjfélig lehet benyújtani a BEC-hez.
Nem kapta meg a szükséges, legalább 226 támogató szavazatot hétfőn az ukrán parlamentben az az előterjesztés, amely kimondja, hogy a törvényhozás elnökválasztást hirdet, amint „biztosítva lesz az átfogó, tisztességes és fenntartható béke” Ukrajna területén – tájékoztatott két ellenzéki képviselő, Jaroszlav Zseleznyak és Olekszij Honcsarenko a szavazás eredményéről a Telegramon.
A határozati javaslatot a 450 tagú parlament jelen lévő képviselői közül 218-an támogatták. A dokumentum – amelyet az Ukrainszka Pravda hírportál idézett – leszögezi, hogy „az ukrán parlamentet és Volodimir Zelenszkijt, Ukrajna elnökét szabad, átlátható, demokratikus úton választották meg nemzetközi megfigyelők részvétele mellett, és ezeknek a választásoknak az eredményét az egész nemzetközi közösség elismerte”.
A javaslat szerzői rámutatnak, hogy „ha a választásokat hadiállapot idején szervezik és tartják meg, akkor a választási jog összes nemzeti és nemzetközi alapelve sérül, ami az ilyen választásokat bohózattá változtatja, hasonlóan Vlagyimir Putyin 2024. márciusi oroszországi államfői újraválasztásához.”
„Az ukrán parlament hangsúlyozza, hogy Vlagyimir Putyin a felelős azért, hogy Ukrajnában ma lehetetlen nemzetközi megfigyelők meghívásával szabad, átlátható és demokratikus választásokat szervezni, amelyeket a nemzetközi közösség is elismerne. A Verhovna Rada (parlament) kijelenti, hogy az Ukrajnában az Oroszország által indított teljes körű háború miatt bevezetett hadiállapot nem teszi lehetővé, hogy Ukrajna alkotmányával összhangban választásokat tartsanak. Ugyanakkor az ukrán nép egységes abban, hogy ilyen választásokra a háború vége után sor kerüljön. A Legfelső Tanács az ukrán nép nevében kijelenti, hogy Ukrajna, mint demokratikus ország a parlament határozatával kihirdeti az elnökválasztásokat Ukrajnában, és gondoskodik arról, hogy azok minden nemzetközi választási normával összhangban legyenek, amint biztosítottá válik a teljes körű, tisztességes és fenntartható béke a területén” – idézett az Ukrajinszka Pravda az előterjesztés szövegéből.
A dokumentumban az is szerepel, hogy Volodimir Zelenszkij elnök mandátumát az ukrán nép és a parlament nem kérdőjelezi meg.
Ukrajna elnökének, Volodimir Zelenszkijnek gyakorolnia kell hatáskörét Ukrajna újonnan megválasztott elnökének hivatalba lépéséig az ukrán alkotmány 108. cikkelyének első részével összhangban – áll az indítványban.
A görög parlament a szavazás harmadik fordulójában ismét nem tudott új elnököt választani. A Bloomberg közleménye szerint a jelölt még az előző két próbálkozásnál is kevesebb támogatást kapott.
Mindössze 160 szavazatot kapott Konstantinos Thassulas, a parlament elnöke, akit Kyriakos Mitsotakisz miniszterelnök jelölt elnöknek. A harmadik fordulóban való megválasztáshoz legalább 180 szavazat megszerzése volt szükséges a 300-ból.
A kiadvány megjegyezte, hogy a csütörtöki szavazás eredménye várható volt, mivel számos ellenzéki pártnak van saját jelöltje, és már a folyamat elején egyértelművé tették, hogy nem szavaznak Thassulasra.
Mitsotakisz jobbközép Új Demokrácia pártjának 156 képviselője van, és bejelentették, hogy támogatni fogják Thassoulast.
A következő szavazást február 12-én tartják, amikor várhatóan Thassoulast megválasztják az ország elnökének, ehhez ugyanis csak 151 képviselő alkotta többségre lesz szükség.
A hivatalos részeredmények szerint Zoran Milanovic jelenlegi államfő, a Szociáldemokrata Párt (SDP) által támogatott jelölt nyerte meg a horvátországi elnökválasztás vasárnap tartott második fordulóját.
A horvát választási bizottság által 98,88 százalékos feldolgozottság alapján közzétett adatok szerint Milanovic a szavazatok 74,58 százalékát, legfőbb kihívója, a kormányzó, jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) által támogatott Dragan Primorac pedig a 25,42 százalékát szerezte meg.
Két héttel ezelőtt, az elnökválasztás első fordulójában is Milanovic győzött: akkor a voksok 49,09 százalékát gyűjtötte be, míg Primorac 19,35 százalékkal került a második helyre.
A második fordulóban a szavazásra jogosultak 44,15 százaléka járult az urnák elé, a részvétel így közel két százalékkal alacsonyabb volt, mint az első fordulóban (46,03 százalék).
Lengyelországban május 18-án rendezik meg az elnökválasztás első fordulóját – jelentette be szerdán a lengyel parlament alsóházának (szejm) elnöke. Szymon Hołownia hozzátette, hogy amennyiben az első fordulóban egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok több mint ötven százalékát, a második fordulóra június 1-én kerül sor.
A választási időpont meghirdetése után a házelnök jövő szerdán rendeli el formálisan az elnökválasztást, ezzel hivatalosan is megkezdődik majd a választási kampány.
A 2015 óta hivatalban lévő államfő, Andrzej Duda nem pályázik a posztra, mert a lengyel alkotmány szerint a hivatalban lévő elnök csak egyszer választható újra.
A fő lengyel kormányzó erő, a Polgári Koalíció (KO) pártszövetség Rafal Trzaskowski varsói főpolgármestert állítja jelöltnek. A fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje pedig a párton kívüli Karol Nawrocki történész, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete elnöke.
A választáson maga Holownia is indul a Lengyelország 2050 nevű koalíciós párt jelöltjeként, a szintén koalíciós Új Baloldal pedig Magdalena Biejat szenátusi alelnököt indítja.
Az ellenzéki pártok közül a kispártokból álló Konföderáció, valamint a Szabad Republikánusok nevű tömörülés állított jelölteket Slawomir Mentzen és Marek Jakubiak személyében.
A szejm szerdán napirendre tűzi a Lengyelország 2050 tervezetét, amely értelmében az elnökválasztás eredményét nem az ebben eddig illetékes legfelsőbb bírósági kamara, hanem a legfelsőbb bíróság három egyéb kamarája hagyná jóvá. A megoldás csak az idei elnökválasztásra vonatkozna.
Ez azzal függ össze, hogy a kormánykoalíció kétségbe vonja a választási ügyekben illetékes kamara státuszát, mert annak tagjait a PiS kormányzása idején nevezték ki.
Holownia szerdai sajtóértekezletén aggodalmának adott hangot, hogy a legfelsőbb bíróságra vonatkozó belpolitikai konszenzus hiányában a fő lengyel politikai szereplők nem ismerik majd el az elnökválasztási eredményt.
„Félő, hogy abban az esetben négy elnökünk lesz” – jelentette ki a házelnök. Kifejtette: Andrzej Duda akkor „azt állítja (…), hogy utód híján meg kell hosszabbítania hivatali időszakát”.
A szejm elnöke (vagyis Holownia) pedig „időközi király” lehet – utalt a politikus arra, hogy a lengyel alkotmány szerint átmenetileg a szejm elnöke látja el az államfői feladatokat, amennyiben az államfő nem tudja betölteni ezeket.
További „két elnök” pedig akár 20 ezer szavazatnyi különbséggel kerülhet ki a második választási fordulóból, mögöttük pedig „öt-öt millió ember áll az utcákon” – figyelmeztetett Holownia.
Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke szerdán újságíróknak szükségtelennek nevezte a választási ügyekben illetékes kamarát érintő változásokat. Holownia pártjának tervezetét Wlodzimierz Czarzasty baloldali alsóházi alelnök is bírálta.
Lengyelországban ötévente tartanak közvetlen elnökválasztást.
Volodimir Zelenszkij elnök még nem döntötte el, hogy újra részt vesz-e az elnökválasztáson, mert most másra kell összpontosítania – számolt be az rbc.ua hírportál Zelenszkij és a felesége, Olena ukrán televíziónak adott csütörtök esti interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint a first ladyt arról kérdezték, hogyan vélekedik arról, hogy Zelenszkij indulhat második elnöki ciklusért. „Számomra úgy tűnik, hogy feleségként támogatnom kell minden döntést. Hogy ez népszerű lesz-e a családunkban vagy sem, az más kérdés. Szerintem a második alkalom nem olyan ijesztő, mint az első” – válaszolta Zelenszka.
Az elnökfeleség ugyanakkor bevallotta, hogy nem szeretne egész életében „ilyen érzelmi és fizikai állapotban” élni. De a legszörnyűbb időszak számára továbbra is a háború kezdete. „Ebből a szempontból a következőképpen érvelek: ha elkezdődnek a választások, akkor vége a háború forró szakaszának, ez már pozitív jel, és ez nem érdekel. Ott minden választást támogatni fogok, és azt hiszem, boldog leszek” – tette hozzá.
Az elnök a maga részéről hangsúlyozta, hogy nem tárgyalja meg a feleségével, hogy indul-e a második ciklusban. Mert most a győzelem, a béke és a nyugalom elérésén van a hangsúly Ukrajna számára. Ez kiemelt cél. „Nem tudom, nem tudom, hogy fog véget érni a háború. Ha többet teszek, mint amennyit tudok, akkor valószínűleg pozitívabban fogom tekinteni (a választásokon való részvételt – a szerk.). Ez az egyetlen módja annak, ahogyan válaszolhatok, mert ma nem ez a célom” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
Tragic news of a devastating Jeju Air accident at Muan International Airport in Muan County, Republic of Korea, claiming so many lives. Each life lost is an immeasurable tragedy.
On behalf of the Ukrainian people and myself, I extend heartfelt condolences to the bereaved…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 29, 2024
A csaknem végleges eredmények szerint Zoran Milanovic jelenlegi államfő, akit a Szociáldemokrata Párt (SDP) támogat, nyerte meg az elnökválasztás első fordulóját Horvátországban. A második fordulóban a kormányzó jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltjével, Dragan Primoraccal mérkőzik meg – számolt be az MTI.
A horvát választási bizottság által 98,88 százalékos feldolgozottság alapján közzétett adatok szerint a vasárnap tartott első fordulóban Milanovic a voksok 49,10, míg Primorac a szavazatok 19,35 százalékát szerezte meg.
Ők mérkőznek meg az elnökválasztás második fordulójában, amelyet január 12-én tartanak.
Primorac az eredményváró rendezvényen megköszönte mindazoknak, akik elmentek szavazni, akik pedig nem, azoknak azt üzente: lehetőségük lesz rá a második fordulóban.
„Tudom, hogy ez a különbség nagy, de nagy volt a zaj az első fordulóban, most azonban egy nagyszerű lehetőség jön – Milanovic és én egy az egy ellen, szóval meglátjuk, ki mit tud és képvisel!” – hangsúlyozta Primorac.
A második fordulóra utalva kijelentette: le fogja győzni a jelenlegi elnököt, mert az ő programja jobb. „Horvátország megérdemel egy olyan államfőt, aki egységet teremt” – hangoztatta.
Milanovic a nyilvánosság előtt megtartott beszédében úgy fogalmazott: öt évvel ezelőtt is kezet nyújtott a kormánynak, és most is meg fogja tenni.
Hozzátette, egy olyan Horvátországért fog harcolni, amelynek véleménye van, amely ügyel az érdekeire, és tisztában van azzal: „Az egyetlen, ami számít, az az, hogy mi történik az országban, mert másoknak ez kevésbé fontos, ha egyáltalán érdekli őket.”
Bárki, aki hasonlóan gondolja, a szövetségesem és a barátom lesz, és megpróbálok senkit sem ellenségemmé tenni
– mondta.
A harmadik helyen futott be a szavazatok 9,24 százalékával Marija Selak Raspudic független jelölt. Ő a politikai karrierjét 2020-ban kezdte, amikor a konzervatív Híd (Most) párt listáján bejutott a parlamentbe. Később nézeteltérések miatt kilépett a pártból. Primorachoz hasonlóan ő is a jobboldali szavazókat szólította meg.
Ivan Anusic védelmi miniszter a sajtónak úgy nyilatkozott: meglepte őket Milanovic ilyen nagymértékű támogatottsága, és a második fordulóra új stratégiát választanak. Beszélni fognak a jobboldali pártokkal, hogy támogatásukat kérjék.
Tomo Medved veteránügyi miniszter szerint „teljesen egyértelmű”, hogy a nyolc jelölt közül hat, aki szintén a jobboldali és jobbközép szavazatokra számított, hozzájárult a voksok szétszóródásához. „Ha összeadjuk ezeket a szavazatokat, láthatjuk, hány voksot kapott Dragan Primorac” – hangsúlyozta.
[type] => post
[excerpt] => A csaknem végleges eredmények szerint Zoran Milanovic jelenlegi államfő, akit a Szociáldemokrata Párt (SDP) támogat, nyerte meg az elnökválasztás első fordulóját Horvátországban. A második fordulóban a kormányzó jobbközép Horvát Demokratikus Közös...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1735585800
[modified] => 1735579558
)
[title] => Horvátországban a hivatalban lévő elnök kapta a legtöbb szavazatot a választások első fordulójában
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=136706&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 136706
[uk] => 136695
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 136696
[image] => Array
(
[id] => 136696
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/630-360-1582031654-203.jpg
[original_lng] => 64757
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/630-360-1582031654-203-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/630-360-1582031654-203-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/630-360-1582031654-203.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/630-360-1582031654-203.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/630-360-1582031654-203.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/630-360-1582031654-203.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/630-360-1582031654-203.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1735572359:5
[_thumbnail_id] => 136696
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1031
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_996777b3b37c291ae0329af581b46e04] =>
🇬🇪 BREAKING: Mikheil Kavelashvili has been elected President of Georgia, with 224 out of 225 votes.
Inauguration ceremony will be held on December 29th.
Here is some key information about him:
Early Life and Football Career •Born: July 22, 1971, in Tbilisi, Georgia (then part… pic.twitter.com/2XUaMJFVI5
Elnökválasztás kezdődött vasárnap Horvátországban: reggel hét órakor kinyitottak a szavazóhelyiségek, amelyekbe valamivel több, mint 3,7 millió szavazásra jogosult állampolgárt várnak.
A választói névjegyzékbe csak azok kerülhetnek be, akiknek érvényes bejelentett lakcímük és személyi igazolványuk is van Horvátországban. Ami a diaszpórát és a szomszédos országokban élő – például a nagyszámú, horvát állampolgársággal és szavazati joggal rendelkező boszniai – horvátokat illeti, közülük csak azok szavazhatnak, akik regisztráltatták magukat a választói névjegyzékbe.
Az elnökjelöltekre 6755 helyen adhatják le voksukat az állampolgárok: belföldön 6527, külföldön pedig 105 szavazóhelyiségben. Horvátországon kívül 38 országban lehet az urnákhoz járulni. A parlamenti választásokkal ellentétben, amikor külföldön két napig tart a szavazás, az elnökválasztáson erre csak egy nap áll rendelkezésre.
Amennyiben a nyolc államfőjelölt egyike sem szerzi meg a választók több mint felének támogatását, akkor január 12-én második fordulót rendeznek a legtöbb szavazatot megszerző két jelölt részvételével.
A korábbi elnökválasztásokon a legtöbb jelölt – tizenhárom – 2005-ben indult, a legkevesebb, három 1997-ben. Öt évvel ezelőtt 11-en indultak az elnöki tisztségért, Zoran Milanovic akkor Kolinda Grabar-Kitarovic hivatalban lévő elnököt győzte le a második fordulóban.
A mostani választásokon közel feleannyi megfigyelő lesz, mint a legutóbbin: összesen 13 400, öt évvel ezelőtt 24 270-en voltak.
A felmérések szerint a Szociáldemokrata Párt (SDP) által támogatott Zoran Milanovic jelenlegi államfőnek és a kormányzó, jobbközép Horvát Demokratikus Közösség által támogatott Dragan Primoracnak van a legnagyobb esélye a tisztség elnyerésére. A legújabb közvélemény-kutatások szerint Milanovic a voksok 37,2, Primorac a szavazatok 20,4 százalékát szerezheti meg.
A szavazópolgárok 19 óráig adhatják le voksukat, ekkor lejár a kétnapos kampánycsend is, amely pénteken éjfélkor lépett életbe.
Részeredményeket már 20 órától nyilvánosságra hoz az országos választási iroda (DIP).
A szavazóhelyiségben minden választópolgár egy szavazólapot kap, amelyen nyolc jelölt neve szerepel ábécésorrendben. A DIP szerint este 10 óra után már biztosan lehet tudni, lesz-e második forduló vagy sem.
Georgia szombaton elnököt választott, miközben folytatódnak a jelenlegi államfő által támogatott tiltakozások amiatt, hogy a kormány elfordult a Nyugattól és Oroszország felé fordul.
Az októberben vitatott parlamenti választásokon győztes, jelenleg a kormányzó Georgiai Álom párt törvényhozójaként tevékenykedő egykori labdarúgó, Mikheil Kavelashvili az egyetlen jelölt nagyrészt ceremoniális feladatokat jelentő tisztségre. Az elnököt – első ízben ebben a formában – egy 300 fős választási testület választja, amelybe a parlament összes képviselője beletartozik.
A központi választási bizottság elnöke szombat dél körül be is jelentette, hogy a testület megválasztotta az új elnököt.
A folyamat az elnök közvetlen választását megszüntető, idén hatályba lépett alkotmányos változások értelmében zajlik. A jelöltnek a testület szavazatainak kétharmadára van szüksége a győzelemhez, a beiktatása december 29-én várható.
Georgia választott
Az 53 éves Kavelashvili Salome Zourabichvili helyére kerül, akinek a mandátuma lejár, miután 2018-ban a kormánypárt támogatásával megnyerte az elnökválasztást – később azonban politikai nézeteltérések miatt összevesztek. A Georgiai Álom által megnyert parlamenti választásokat a regnáló elnök illegitimnek ítélte, és támogatta az állítólagos szavazathamisítás miatti ellenzéki tiltakozásokat. Álláspontja szerint a szavazás „fordulópont”, amely eldönti, hogy a 4 milliós kaukázusi ország folytatja-e az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozásra irányuló erőfeszítéseit, vagy visszatér Oroszország befolyása alá.
A hónap elején a Bloomberg Televíziónak adott interjújában közölte, hogy tevékenységét továbbra is az alkotmány keretein belül folytatja, de hozzátette azt is, hogy „az egyetlen független és legitim intézmény maradt” Georgiában és továbbra is a „nemzet hangját” képviseli. Az Európa-párti ellenzéki törvényhozók bojkottálták az új parlamentet és így a választási testületet is.
🇬🇪 BREAKING: Mikheil Kavelashvili has been elected President of Georgia, with 224 out of 225 votes.
Inauguration ceremony will be held on December 29th.
Here is some key information about him:
Early Life and Football Career •Born: July 22, 1971, in Tbilisi, Georgia (then part… pic.twitter.com/2XUaMJFVI5
A Georgiai Álom helyreállította az ország kapcsolatait Moszkvával. Milliárdos alapítója, Bidzina Ivanishvili szerint a Nyugat „globális háborús pártja”, és azt tervezi, hogy Grúziát konfliktusba sodorja Oroszországgal. A kormányellenes tiltakozások új lendületet kaptak, amikor a kormány a múlt hónap végén bejelentette, hogy négy évre felfüggeszti az uniós tagságról szóló tárgyalásokat. A közvélemény ezt úgy értelmezte, hogy az ország Oroszország felé fordul.
Focistából államelnök
A politikát megelőzően Kavelashvili 1988-ban kezdte profi labdarúgó karrierjét, amely során a Manchester City csatáraként, a nemzeti válogatottban és svájci klubokban is megfordult.
2022-ben társalapítója volt a Néphatalom nevű nyugatellenes frakciónak, bár annak törvényhozói 2024-ben a Georgiai Álom színeiben indultak a választáson.
A grúz fővárosban, Tbilisziben ezrek tüntettek a parlamenti választások eredménye ellen. A rohamrendőrök több alkalommal is feloszlatták az éjszakai tüntetéseket, és vízágyúkat, könnygázt és fizikai erőt alkalmaztak a tüntetőkkel szemben. A tüntetők barikádokat építettek és tűzijátékokat dobáltak. Irakli Kobakhidze miniszterelnök a „radikálisokat és külföldi vezetőiket” tette felelőssé az erőszakért.
A rendőrség emellett szinte naponta tartóztat le tüntetőket, és razziákat tartottak az ellenzéki pártok székhelyein. A rendőrök az otthonukban és az utcán, a tüntetéseken kívül is őrizetbe vettek aktivistákat.
Mindenki szankcionál
A tüntetők elleni erőszakos fellépés miatt az EU és az Egyesült Államok is elítélte a tüntetéseket.
Washington felfüggesztette stratégiai partnerségét Georgiával, mondván, hogy a kormányzó párt „különböző antidemokratikus akciói” sértik a projekt alapelveit.
Az amerikai adminisztráció továbbá és felfüggesztette a vízumkiadást egyes parlamenti képviselők és a „demokrácia aláásásában bűnrészes” kormánytisztviselők számára.
