Az amerikai bíróság elejtette a Donald Trump amerikai elnök és szövetségesei ellen felhozott vádakat, miszerint állítólag megpróbálták megsemmisíteni a republikánusok 2020-as elnökválasztási vereségét – jelentette a CNN.
Georgia állam főügyésze arra szólította fel a bírót, hogy zárja le az ügyet azzal érvelve, hogy az szövetségi, nem pedig állambeli joghatóság alá tartozik. A főügyész Jack Smith speciális ügyész nyilatkozatára hivatkozott, aki 2024 végén, Trump újraválasztása után visszavonta a vádakat.
„Tekintettel a szóban forgó jogi kérdések összetettségére – az alkotmányos kérdésektől és a jogállamiságról szóló szabályzattól, az immunitáson, a joghatóságon, a helyszínen, a gyorsított tárgyalási kérdéseken át a szövetségi iratokhoz való hozzáférésig –, még abban aza esetben is, ha azt feltételezzük, hogy mindegyik kérdést az állam javára rendezik, az ügy 2029-ben, 2030-ban vagy akár 2031-ben az esküdtszék elé állítása figyelemre méltó teljesítmény lenne” – írta Peter Skandalakis, az ügy ügyésze.
Skandalakis kijelentette, fontolóra vette Trump ügyének elkülönítését a társaitól, hogy először megpróbálja őket bíróság elé állítani, megvárva Trump második ciklusának végét. Hozzátette azonban, hogy ez logikátlan, valamint indokolatlanul megterhelő és költséges lenne az állam és Fulton kerület számára.
Az ügyész azt is megjegyezte, hogy Georgiában gyakorlatilag lehetetlen egy hivatalban lévő elnök elleni vádemelés, és Trump nélkül a fennmaradó 14 vádlott tárgyalása lehetetlen lenne.
A döntés azt jelenti, hogy Trump elkerülte a büntetőjogi felelősségre vonást a 2020-as választási vereségének megdöntésére irányuló erőfeszítéseiért. Ez volt az utolsó nem lezárt büntetőügy is, amelyet egy hivatalban lévő amerikai elnök ellen indítottak.
Valerij Zaluzsnij, Ukrajna Nagy-Britanniába akkreditált nagykövete bírálta a médiát, amiért olyan információkat terjeszt, miszerint csapatot állít fel a választásokra történő felkészülésre és katonákat von be annak munkájába – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Zaluzsnij Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint az ukrán média ma közzétette az Intelligence Online című francia kiadvány cikkét, amely szerint Zaluzsnij több magas rangú katonát keresett meg azzal a javaslattal, hogy támogassák őt abban az esetben, ha indulna az ukrán elnökválasztáson, és hogy csatlakozzanak potenciális pártja listájához.
Zaluzsnij bírálta az ukrán médiát, amely „álhíreket terjeszt egy háborúzó országban”. „Nem fogadok el semmilyen elképzelést a választások megtartására a háború alatt. Bárki, aki ajánlatot kap egy, az én nevemben jelentkező személytől, hogy bármilyen szervezeten keresztül csatlakozzon bármilyen folyamathoz, köteles ezt jelenteni a bűnüldöző szerveknek. Nem hozok létre központokat vagy pártokat, és elvileg semmilyen politikai erőhöz nem kötődöm” – hangsúlyozta.
Az ukrán fegyveres erők korábbi főparancsnoka és jelenlegi brit nagykövet hozzátette, hogy amíg „lehetősége van az állam szolgálatára”, addig ezt fogja tenni. Mint megjegyezte, az álláspontja változatlan: amíg a háború folytatódik, Ukrajnában lehetetlen választásokat tartani az állami szervekbe.
„Az ellenség, miután nem aratott győzelmet a fronton, mint 100 évvel ezelőtt, már modern képességeket, például névtelen forrásokat, botokat és médiát használ társadalmunk megosztására és a választásokra való felkészítésünkre, de csak annak az országnak az állami dumájában, amelyik öldököl minket. És mellesleg, utoljára névtelen források fogják bejelenteni őket. Akkor lesz igaz” – tette hozzá Valerij Zaluzsnij.
Michael Flatley azt tervezi, hogy Monacóból hazaköltözik Írországba és indul az elnökválasztáson – írja a Guardian. Mindez egy nyilatkozatból derült ki, amit a dublini bíróságnak nyújtottak be a Flatley-kúria felújításával kapcsolatos ügyben.
Írországban idén ősszel lesz elnökválasztás, miután kitöltötte két ciklusát Michael D. Higgins. Flatley a múlt héten egy interjúban is jelezte a lehetséges indulását, akkor azt mondta, hogy az írek most boldogtalanok, hiányzik nekik egy igazi, őszinte hang, ami az ő nyelvükön szól.
A táncos ügyvédje, Ronnie Hudson ezt megerősítette, amikor értesítette a bíróságot a körülmények megváltozásáról, és azt mondta, hogy Flatley 14 napon belül visszaköltözik Írországba, hogy jelölt lehessen.
Ahhoz, hogy valaki indulhasson az elnöki posztért, ír állampolgárnak és legalább 35 évesnek kell lennie. Emellett legalább 20 parlamenti képviselőnek, illetve négy önkormányzatnak a támogatását kell bírnia. Nem világos, hogy a Lord of the Dance sztárja ezt megkapja-e.
A négy parlamenti hellyel rendelkező Független Írország csoportosulás közölte, hogy nyitott a tárgyalásokra Flatley-vel és más lehetséges jelöltekkel, amennyiben reális esélyük van 16 további képviselő támogatásának megszerzésére.
A lengyel legfelsőbb bíróság illetékes kamarája megerősítette a június elején tartott elnökválasztás érvényességét, amelynek második fordulójában az ellenzéki Karol Nawrockit választották meg államfőnek. A döntést meghozó, 18 tagú testület – a rendkívüli ellenőrzés és közügyek kamarája – három bírája ugyanakkor különvéleményt fogalmazott meg az eljárással kapcsolatban.
A kamara azután döntött, hogy felülvizsgálta a legfelsőbb bírósághoz a választópolgárok által benyújtott, a szavazás lebonyolítására vonatkozó panaszokat. Több mint 54 ezer panasz érkezett az ügyben, 21-et ítéltek jogosnak, de ezek nem befolyásolták a választási eredményt, közölték. A vizsgálat során megállapították, hogy a több mint 31 ezer választási körzet közül összesen 17-ben történt szabálytalanság a szavazatok számlálásakor – számolt be a Magyar Nemzet az MTI nyomán.
Malgorzata Manowska legfelsőbb bírósági elnök a múlt héten elmondta, hogy a beadványok többsége egy kormánypárti parlamenti képviselő, Roman Giertych által közzétett panasz másolata volt. Giertych az utóbbi napokban „meghamisított” szavazásról beszélt a médiában, és az elnökválasztás második fordulójában leadott összes szavazat újbóli megszámlálását követelte. Adam Bodnar igazságügyi miniszter és főállamügyész a keddi tárgyaláson megerősítette, hogy szerinte az esetleges szabálytalanságokat több körzetben is ellenőrizni kellene a voksokat. Ez nem lenne hatással a választási eredményre, „de megnyugtatná a kedélyeket az állampolgárok egy részénél”, fogalmazott. Bodnar hétfői állásfoglalásában azt javasolta, hogy minősítsék érvényesnek a szavazást, azzal a kikötéssel, hogy az ügyben egy másik kamara döntsön.
Malgorzata Manowska viszont hétfőn aláhúzta, hogy a kamara törvényi hatáskörét kétségbe vonó kijelentések az ország „politikai destabilizálását célozzák”. Andrzej Zoll volt alkotmánybírósági elnök múlt pénteken a TVN24 hírtelevízióban felvetette, hogy a választás kapcsán felmerült kétségek miatt fel kellene függeszteni a parlament alsó- és felsőházának összevont ülését, amelyet augusztus 6-ra terveznek, és amelyen Karol Nawrocki elnöki esküt tesz. Zoll javaslatát szombaton az ország számára „romboló hatásúnak” nevezte Wladyslaw Kosiniak-Kamysz nemzetvédelmi miniszter, a kormánykoalíciós Lengyel Parasztpárt elnöke. Szymon Holownia alsóházi elnök, a szintén koalíciós Lengyelország 2050 párt vezetője június közepén bejelentette, hogy a választás legfelsőbb bírósági megerősítése esetén összehívja a parlament összevont ülését Nawrocki felesketése céljából. A legfelsőbb bíróság varsói székháza előtt kedden a Nawrocki megválasztását kétségbe vonó polgári aktivisták, valamint Nawrocki hívei is tüntettek. Az elnökválasztás második fordulójában Karol Nawrocki a szavazatok 50,89 százalékát, kihívója, Rafal Trzaskowski kormánykoalíciós jelölt pedig a voksok 49,11 százalékát kapta az országos választási bizottság hivatalos eredményei szerint.
Budapest? Not everyone may remember this, but in 1994 Ukraine already got assurances of territorial integrity from the US, Russia and the UK. In Budapest. Maybe I’m superstitious, but this time I would try to find another place.
A Lengyel Legfelsőbb Bíróság elutasította a 2025-ös elnökválasztás második fordulójának eredményei ellen benyújtott több mint 50 ezer panaszt – jelentette a РАР hírügynökség.
A bíróság tájékoztatása szerint két ügyben hozott döntést, amelyek a legtöbb, azonos tartalmú választási kifogást érintették. Ezeket az ügyeket összevonták, és közösen bírálták el.
Az első eset 49 598 panaszt érintett, amelyeket a kormányzó párthoz (Polgári Koalíció) tartozó képviselő, Roman Giertych által készített minta alapján nyújtottak be. Ezeket a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel – a közlés szerint – a panaszokat benyújtók nem fogalmaztak meg konkrét kifogást a választás érvényességével kapcsolatban. Csupán kitöltötték az előre gyártott űrlapot, hozzácsatolták személyes adataikat, majd elküldték a bíróságnak.
A második eset 3960 panaszt érintett, amelyeket szintén egy minta alapján nyújtottak be – azt Michał Wawrykiewicz, az Európai Parlament egyik képviselője (szintén a Polgári Koalíció tagja) készítette. Ezeket is elutasították, mivel vagy jogilag hibásak voltak, vagy nem feleltek meg a választási törvény előírásainak.
Összesen körülbelül 60 ezer panasz érkezett a Lengyel Legfelsőbb Bírósághoz a választási eljárással kapcsolatban. A panaszokat június 16-ig lehetett benyújtani.
Nicusor Dan köszönetet mondott az erdélyi magyar szavazóknak is a vasárnapi romániai elnökválasztás megismételt második fordulójában nyújtott támogatásukért. A frissen megválasztott államfő szombati Facebook-bejegyzésében magyar nyelven is üzent: „Együtt sikerülni fog!” – írta, melyről az MTI számolt be.
„Köszönöm a magyar közösségnek, hogy megmutatta: Románia az országuk. Együtt sikerülni fog!” – fogalmazott Nicusor Dan.
Közölte: vezetésével az ország egy jobb jövőbe vetett hittel a demokratikus, Európa-párti és transzatlanti úton folytatja. „Nincsenek megmentők – mi, együtt építjük magunknak azt az országot, amelyet szeretnénk” – írta. Azt ígérte, minden tőle telhetőt megtesz, hogy honorálja a kapott bizalmat.
Nicusor Dan külön köszönetet mondott több társadalmi rétegnek, hogy támogatták a döntő fordulóban. Megköszönte a fiatal választóknak, akik szerinte megértették, hogy van hangjuk, és ígérete szerint azt mindig meghallgatja.
Köszöntet mondott a nőknek, hogy „az erőszak ellen szavaztak”, az időseknek, hogy gyerekeik és unokáik jövőjét tartották szem előtt, a férfiaknak, akik megértették, hogy tettekre, és nem szavakra van szükség. Külön köszönetet mondott a vallási kisebbségeknek, „amelyek a hitet az ország jólétének szolgálatába állították”, és az őt nagy számban támogató moldovai románoknak is. A magyar mellett a roma kisebbségnek is saját nyelvén üzent – „nem lesz diszkrimináció, és győzünk” – írta -, és a szexuális kisebbségeknek is megköszönte a támogatást.
A demokratikus értékek őrzéséért köszönetet mondott az újságíróknak, a választási megfigyelőknek és „az ország érdekeit a pártérdekek elé helyező” politikusoknak is.
Bejegyzésében azt írta, hogy a következő időszak nem lesz könnyű, lesznek hibák és akadályok is, és úgy fogalmazott, „35 évet kell kijavítani”, amihez mindenki erőfeszítésére szükség van. „Türelemmel, egyetértéssel és reménnyel sikerülni fog” – zárta bejegyzését.
A független bukaresti főpolgármester a szavazatok 53,6 százalékával lett Románia elnöke, miután legyőzte ellenfelét, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét, George Simiont. Nicusor Dant hétfőn iktatják be hivatalába.
A román alkotmánybíróság csütörtökön elutasította George Simion, az elnökválasztás második fordulójában alulmaradt jelölt óvását, mivel azt megalapozatlannak találta. A döntést követően a testület hivatalosan is megerősítette Nicușor Dan választási győzelmét – számol be róla az MTI.
A testület egyhangúlag hozta meg megfellebbezhetetlen döntéseit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke arra hivatkozva kérte a számára kedvezőtlen választási eredmény érvénytelenítését, hogy szerinte a moldovai szavazókörökben „százmillió eurós költségvetésből pénzelt választói turizmus” és szavazatvásárlás torzította el a választói akaratot, amelynek befolyásolásához szerinte a francia és a lengyel kormány is hozzájárult.
Az államfőjelölt szerint az ellenfele mögött felsorakozott „régi rendszer” román influenszereket vásárolt meg a választók befolyásolása érdekében.
A központi választási bizottság által kedden közzétett hivatalos végeredmény szerint Nicusor Dan 6 168 642 szavazattal nyert az elnökválasztás második fordulójában,
csaknem 830 ezer szavazattal megelőzve az 5 339 053 voksot megszerző George Simiont. Az alkotmánybíróság csütörtökön délben ünnepélyes ülésen hirdeti ki az elnökválasztás eredményét, és adja át az ötéves megbízatásról szóló dokumentumot Nicusor Dan megválasztott államfőnek.
Az új elnök hétfőn lép hivatalba, miután leteszi az esküt a kétkamarás törvényhozás együttes ülésén.
Az eredmények 99 százalékos feldolgozottságánál Nicusor Dan 5 934 509 szavazattal vezet (54,03 százalék), George Simion 5 049 579 voksot kapott (45,97 százalék) a romániai elnökválasztás második fordulójában. A különbség majdnem 900 ezer szavazat tehát az EU-párti bukaresti polgármester javára a szélsőjobboldali, magyarellenes jelölt előtt, aki korábban magát hirdette ki győztesnek.
Több százan vonultak ki ünnepelni Bukarest központjában. A nagyrészt fiatalokból álló tömeg Nicusor Dant élteti.
Hargita megyében elsöprő győzelmet aratott Nicusor Dan, a független jelölt a szavazatok 90,13 százalékát szerezte meg, 141 215 voksot. Az AUR jelöltje mindössze a választópolgárok 9,87 százalékát tudta meggyőzni, rá 15 472-en ütötték a pecsétet. Bár Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint Orbán Viktor tihanyi beszéde, amelyben arról beszélt, hogy egyetért Simionnal, zavart okozott az erdélyi magyarok között, az adatok szerint a magyar szavazók elsöprő többsége ellene voksolt, ahogy azt az RMDSZ kérte is.
Helyi idő szerint vasárnap reggel hét órakor – közép-európai idő szerint 6-kor – kinyitottak a belföldi szavazóhelyiségek Romániában, ahol az ország 19 millió szavazópolgára államfőt választ a következő ötéves időszakra.
A külföldön élő vagy ideiglenesen tartózkodó román állampolgárok már péntek óta voksolhatnak. A több milliós román diaszpóra számára – a korábbi torlódások elkerülése érdekébe – minden korábbinál több, 965 szavazókört rendeztek be külföldön. Pénteken és szombaton mintegy kétszerannyian mentek el szavazni külföldön, mint az elnökválasztás tavaly novemberi, utólag érvénytelenített első fordulójának első két napján.
A hazai választói névjegyzékben szereplő 18 millió választópolgár számára belföldön 18 979 szavazóhelyiséget rendeztek be.
Mivel a szavazólapok mindenütt azonosak, a választók bárhol leadhatják voksukat. Aki azon a településen tartózkodik, ahol az állandó lakhelye van, annak abban a szavazókörben kell jelentkeznie, amelyhez lakcíme alapján tartozik. Aki más településen tartózkodik, az bármelyik szavazókörben leadhatja voksát, miután ellenőrzik, hogy korábban nem szavazott, és adatait felírják a pótlistára.
A szavazókörök – külföldön és belföldön egyaránt – romániai (kelet-európai) idő szerint 21 órakor zárnak. Azokon a helyeken, ahol záráskor még szavazók várakoznak a bejáratnál, hogy leadhassák voksukat, a szavazókör nyitva maradhat éjfélig.
Amennyiben a szavazólapon szereplő 11 államfőjelölt egyike sem szerzi meg a választás első fordulójában a névjegyzékben szereplő választók több mint felének – csaknem 9,5 millió szavazónak a – támogatását, akkor május 18-án második fordulót rendeznek a két legtöbb szavazatot megszerző jelölt részvételével.
A vasárnapi elnökválasztás előzetes eredményei alapján Daniel Noboa, Ecuador hivatalban lévő elnöke fölényes győzelmet aratott. A 37 éves politikus a voksok 55,9 százalékát szerezte meg, míg baloldali ellenfele, Luisa González a szavazatok 44,1 százalékát kapta – írja a hvg.hu.
Noboát 2023 októberében választották elnökké, miután elődje, Guillermo Lasso mindössze kétévnyi hivatalban töltött idő után feloszlatta a parlamentet. Míg korábbi győzelme csak Lasso hivatali idejének hátralévő idejére szólt, a vasárnapi szavazáson teljes ciklusú elnököt választottak.
„Történelmi győzelem volt, nem kétséges, hogy ki a győztes” – mondta Noboa az eredmények kihirdetése után. Riválisa, Luisa González azonban megkérdőjelezi az eredményeket, és újraszámlálást követelt.
Noboának komoly kihívásokkal kell szembenéznie, mert az országot több válság is sújtja. Ecuador növekvő bűnözéssel küzd. Erős drogbandák terjeszkednek az egykor viszonylag biztonságos országban, és nagy mennyiségű kokaint csempésznek a csendes-óceáni kikötőkön keresztül, főként Európába és Ázsiába. Válaszul szükségállapotot hirdetett, és a fegyveres erőket mozgósította a bandák felszámolására.
Sok ecuadori aggódik a gazdasági helyzet miatt is, mivel az ország tavaly óta recesszióban van. A szegénység és a munkanélküliség egyaránt nőtt, és a kivándorlók száma magas szinten van.
