Elítélte az orosz külügyminisztérium pénteken a Palmürára mért izraeli csapásokat, a szíriai szuverenitás és a nemzetközi jog alapvető normáinak súlyos megsértésének nevezve őket. Korábban a szíriai védelmi minisztérium azt közölte, hogy a Homsz tartománybeli Palmüra városára mért izraeli légicsapásokban 36 ember életét vesztette, 50 pedig megsebesült.
„Határozottan elítéljük ezt a támadást, amely a szíriai hatóságok szerint 36 ember halálát okozta és több mint 50-et megsebesített, jelentős pusztítást okozva a lakóingatlanokban. Ez a Szíria területén végrehajtott izraeli erőszakcselekmény, akárcsak az ezt megelőző valamennyi, az ország szuverenitásának és a nemzetközi jog alapvető normáinak durva megsértését jelenti”– fogalmazott Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a diplomáciai tárca honlapján közzétett kommentárjában.
A moszkvai külügyminisztérium nevében egyúttal felszólította a regionális eszkalációban érintett valamennyi felet, hogy “hallgasson a józan ész hangjára”, és “ne lépje túl a civilizált magatartás határait, amely a 21. században kialakult humanitárius értékek rendszerén alapul”.
Nem szabad elfelejteni, hogy a térségbeli szomszédok közötti kölcsönös tisztelet végleges elvesztése és a konfliktus hevességének határtalan felforrósodása megnehezítheti a tartós közel-keleti béke perspektívájának elérését – hangzott a közlemény.
A minisztérium szóvivője szerint „a közel-keleti fegyveres összecsapások súlyossága nemcsak az emberi életek árának, de a kulturális és történelmi emlékezetnek a leértékelődéséhez is vezetett”.
Ausztrália, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Dél-Korea, Új-Zéland, Nagy-Britannia, az USA külügyminisztere, valamint az EU főképviselője közös nyilatkozatot adott ki az észak-koreai csapatok háborús részvételéről az ukrán katonák ellen.
A japán külügyminisztérium honlapja szerint az országok „komoly aggodalmukat fejezték ki az észak-koreai csapatok Oroszországba való telepítése miatt, amelyeket potenciálisan az Ukrajna elleni hadszíntéren kívánnak bevetni”.
A G7 és szövetségesei is elítélték az Észak-Korea és Oroszország közötti egyre erősödő katonai együttműködést.
Felszólítjuk a KNDK-t, hogy hagyjon fel az orosz agressziós háborúban való segítségnyújtással. Megerősítjük megingathatatlan elkötelezettségünket, hogy támogassuk Ukrajnát szabadságának, szuverenitásának, függetlenségének és területi integritásának védelmében. Nemzetközi partnereinkkel azon dolgozunk, hogy összehangolt választ adjunk az új fejleményekre
Az Európai Unió határozottan elítéli, hogy Észak-Korea július 1-jén ballisztikus rakétákat lőtt ki, ami az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak újabb megsértését jelenti – közölte az Európai Unió Külügyi Szolgálata (EEAS) kedden.
A külügyi szolgálat szóvivője útján arra reagált, hogy Észak-Korea állítása szerint „szupernagy” robbanófej szállítására alkalmas két, Hvaszong-11Da-4.5 típusú taktikai ballisztikus rakétával hajtott végre sikeres tesztkilövést. A brüsszeli közlemény hangsúlyozta: az EU ismételten felszólítja Phenjant, hogy hagyjon fel a regionális és nemzetközi békét és biztonságot fenyegető valamennyi jogellenes tevékenységgel. Az EU sürgeti Észak-Koreát, hogy tegyen eleget az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai szerinti kötelezettségeinek, és teljes körű, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan módon mondjon le nukleáris fegyvereiről és ballisztikus rakétaprogramjáról – írták. „Súlyos aggodalommal tölt el bennünket Észak-Korea és Oroszország közötti együttműködés elmélyülése, amely sérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozatát. Ismételten és határozottan felszólítjuk mindkét országot, hogy hagyjanak fel az illegális fegyverszállítással is” – fogalmaztak. Az EU készen áll arra, hogy valamennyi partnerével együttműködjön a Koreai-félsziget teljes, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan nukleáris leszerelését célzó érdemi diplomáciai folyamat előmozdítása érdekében – tették hozzá.
Az ukrán külügyminisztérium közlése szerint egy ilyen szavazás „durván megsértené” az ukrán törvényeket és az ENSZ alapokmányának fejezeteit.
Kijev szankciókat sürget azokkal szemben, akik részt vesznek a voksolás megszervezésében, az orosz választásokon részt vevő nemzetközi megfigyelőket pedig „büntetőjogi felelősségre vonással” fenyegeti.
Moszkvában a héten jelentették be a jövő évi elnökválasztás időpontját, amelyet március 15-17. közé tűztek ki. Oroszország már többször is tartott szavazást a megszállt területeken. Ukrajna délkeleti régióiban például 2022 szeptemberében népszavazást, 2023-ban pedig helyi választásokat rendeztek – a nemzetközi közösség valemennyit elítélte.
A szovjettelenítés folytatásaként a kijevi városi tanács végül engedélyezte, hogy lebontsák a Vörös Hadsereg parancsnokának, az ukrán származású Mikola Scsorsznak a lovasszobrát. Scsorsz először a cári seregben szolgált az első világháború alatt, majd a Vörös Hadsereg egyik hadosztályát vezette az 1918-1919-es polgárháborúban, végül Kijev első (szovjet) parancsnokává nevezték ki. 24 évesen 1919-ben, tisztázatlan körülmények között halt meg.
Az emlékmű, amelyet még a sztálini időkben emeltek, a Szovjetunió felbomlása után viták és támadások tárgyává vált. A kijevi városi tanács még 2016-ban is megvédte a lebontástól, de 2018 után – amikor sorozatban megrongálták, lefűrészelték a ló az egyik lábát, festékkel lefújták – drapériák mögé rejtették a szobrot.
Megvétózta Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának az Egyesült Államok és Albánia által beterjesztett határozatát, amely elítélte Zaporizzsja, Donyeck, Luhanszk és Herszon megyék illegális annektálását.
A 15 tagállamból 10 igennel szavazott, Oroszország ellenezte, Kína, Gabon, India és Brazília tartózkodott.
Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete kijelentette, hogy az Egyesült Államok most a 193 tagú ENSZ-közgyűléshez fog fordulni, hogy elítélje az illegális annektálást.
Russia’s decision to suspend participation in the Black Sea deal puts at risks the main export route of much needed grain and fertilisers to address the global food crisis caused by its war against Ukraine.
Russia's international isolation continues to grow.
After failing to be elected to the International Court of Justice, the IMO, UNESCO, and the OPCW executive boards in November, Russia suffered another diplomatic defeat at the Danube Commission, one of the world's oldest…
