Elhunyt Vitold Fokin, a független Ukrajna első miniszterelnöke – hozta nyilvánosságra unokája, Marija Fokina a Facebookon csütörtökön.
A korábbi politikus 92 évesen hunyt el. Fokin 1991. augusztus 24-től – Ukrajna függetlenségének kikiáltásától – 1992. október 1-ig volt Ukrajna miniszterelnöke.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2020 augusztusában felvette Fokint a Donyec-medencei fegyveres konfliktus rendezésére életre hívott háromoldalú – Kijev, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló – minszki összekötő csoport ukrán delegációjába, amelynek 2020. szeptember 30-ig volt a tagja, amikor
Zelenszkij menesztette egymásnak ellentmondó, illetve az orosz agressziót igazolni próbáló nyilatkozatai miatt – emlékeztetett az RBK Ukrajina hírportál.
Vitold Fokin 1932. október 25-én született a Zaporizzsja megyei Novomikolajivka faluban, szülei tanítók voltak. A Dnyipropetrovszki Bányászati Intézetben szerzett diplomát ásványlelőhely-fejlesztő szakon 1954-ben, ettől az évtől 1967-ig a bányaigazgatásban dolgozott, bányaüzemek vezetői pozícióit töltötte be.
Később, 1971-től kormányhivatalokban tevékenykedett. Még a Szovjetunió fennállása alatt, 1990. október 23-án őt bízták meg az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának vezetésével, 1990-1991 között tagja volt a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának.
Kilencvenhat éves korában, január 7-én a franciaországi Garches-ban elhunyt Jean-Marie Le Pen francia konzervatív politikus, a Nemzeti Front (a jelenleg Franciaország legerősebb konzervatív pártjaként ismert Nemzeti Tömörülés jogelődje) alapítója. „Szeretteitől körülvéve hunyt el Jean-Marie Le Pen, visszahívták Istenhez” – áll családja közleményében, melyet a Le Figaro idéz.
Jean-Marie Le Pen a francia radikális jobboldal meghatározó, s mint nekrológjai is kiemelik, a francia politika erőteljesen megosztó alakja volt. Az 1928-ban La Trinité-sur-Merben (Morbihan) született Le Pen Párizsban szerzett jogi diplomát; a francia idegenlégió katonájaként részt vett az indokínai háborúban és az algériai függetlenségi harcokban.
1956-ban beválasztották a nemzetgyűlésbe; 1958–1962 között a CNIP jobboldali parasztpárt képviselője volt a törvényhozásban.
Az 1972. október 5-én megalakult Nemzeti Front nevű radikális jobboldali párt színeiben indult az 1974-es elnökválasztáson.
Az 1982-es kantonális választás áttörést hozott számára: Jean-Marie Le Pent párizsi tanácsossá választották. 1984-ben mandátumot szerzett az Európai Parlamentben, 2003-ig minden alkalommal újraválasztották, ekkor egy bírósági döntés, melyet egy szocialista képviselő megsértése okán hoztak ellene, mandátuma elvesztéséhez vezetett.
Jean-Marie Le Pen était un homme clairvoyant, courageux. On ne l’a pas écouté. Qu’il repose en paix. pic.twitter.com/s8KSEuuSQg
Le Pen 1974-ben, 1988-ban, 1995-ben, 2002-ben és 2007-ben is indult a francia elnökválasztáson. A Nemzeti Front tours-i kongresszusán 2011. január 16-án Marine Le Pen (Jean-Marie Le Pen jogász végzettségű, korábban ügyvédként praktizáló leánya – a szerk.) lett a párt „tiszteletbeli elnöke”.
2015 májusában Le Pen tagságát a lánya, Marine Le Pen irányította párt felfüggesztette, miután nem volt hajlandó részt venni a fegyelmi meghallgatásán, mert megismételte a holokauszttal, illetve Pétain marsallal kapcsolatos, a francia közbeszédbe nem illeszthető kijelentéseit. Le Pent még abban az évben a tagság támogatásával kizárták a pártjából.
87 éves korában meghalt Leontij Szanduljak, aki az egyik szerzője volt Ukrajna 1991. augusztus 23-án keletkezett függetlenségi nyilatkozatának – közölte vasárnap Csernyivci város tanácsa, amelynek Szanduljak díszpolgára volt.
Százéves korában meghalt Henry Kissinger, aki a Nixon- és a Ford-kormány idején az Egyesült Államok legfőbb diplomatája és nemzetbiztonsági tanácsadója volt.
A korábbi amerikai külügyminiszter tanácsadó cége, a Kissinger Associates szerda este közleményben jelentette be, hogy a német származású volt diplomatát, a 20. századi történelem egy kiemelkedően meghatározó szereplőjét connecticuti otthonában érte a halál, de annak okát nem közölte – írja a BBC.
Henry Kissinger 1923. május 27-én Heinz Alfred Kissinger néven, Németországban született, majd zsidó származása miatt 1938-ban családjával együtt az Egyesült Államokba menekült a náci Németországból. 1943-ban lett amerikai állampolgár, ezt követően három évig szolgált az amerikai hadseregben, később pedig a hírszerzésnél.
Miután megszerezte az alap-, mester- és doktori diplomáját, nemzetközi kapcsolatokat tanított a Harvardon. Richard Nixon amerikai elnök 1969-ben nemzetbiztonsági tanácsadóvá nevezte ki, amely pozíció óriási befolyást biztosított számára az amerikai külpolitikában.
Kissinger a Nixon-kormány idején – majd később Gerald Ford elnöksége alatt – külügyminiszterként vezette a Kínával kapcsolatos diplomáciai erőfeszítéseket, segített tárgyalni az 1973-as Jom Kippur-háború befejezéséről Izrael és szomszédai között, és fontos szerepet játszott a vietnami háborút lezáró párizsi békeszerződésben.
Az évek során azonban Kissingert éles kritikák is érték azok részéről, akik azzal vádolták, hogy a Szovjetunióval való rivalizálást az emberi jogok fölé helyezte, és világszerte elnyomó rezsimeket támogatott, köztük Augusto Pinochet chilei uralmát.
Nobel-békedíjat kapott 1973-ban az észak-vietnami Le Duc Tho mellett, aki azonban elutasította az elismerést. A vitatott kitüntetés a Nobel-bizottság két tagjának lemondásához vezetett.
Bár Kissinger 1977-ben távozott a kormányzati szolgálatból, továbbra is gyakran nyilatkozott a közügyekről, az amerikai elnökök és törvényhozók gyakran kérték ki tanácsát. Különböző vállalatok igazgatótanácsában is tevékenykedett, valamint a külpolitikai és biztonsági fórumok állandó szereplője volt, 21 könyvet írt.
Kissinger májusban lett 100 éves, de még akkor is aktív maradt, többek között júliusban meglepetésszerűen ellátogatott Pekingbe, hogy találkozzon Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
Most saddened to hear that Henry Kissinger has passed away.
Only a few months ago, we discussed issues as wide ranging as the war in Ukraine, the threat Iran presents and the fresh challenges posed by Russia and China.
A very warm welcome to Kyiv to @SpecRepUkraine Penny Pritzker and U.S. private sector CEOs. Today we will have meetings focused on accelerating U.S. business investment in Ukraine for the recovery. pic.twitter.com/7p3sasiDt2
Thank you @OlKubrakov for a substantive discussion with Ukrainian officials and private sector reps on practical steps to increase Ukraine’s exports and restore its economic vitality, a crucial counterpoint to Russia’s aggression. pic.twitter.com/dbWZDtC25A
— Special Representative Penny Pritzker (@SpecRepUkraine) January 12, 2024
The port city of Mykolaiv has faced repeated Russian attacks. @USAID recently delivered 7 power transformers to replace equipment damaged by Russian attacks and the destruction of the Kakhovka Dam, helping provide power to 400+ households. pic.twitter.com/pV6jXwAwJS
— Ambassador Bridget A. Brink (@USAmbKyiv) April 16, 2024
Meghalt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke – közölte az elhunyt fia, Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági parlamenti frakcióvezetője hétfőn.
A 67 éves politikus rövid, súlyos betegség után hunyt el.
Pásztor István több mint 16 éven át, 2007-től mostanáig vezette a legnagyobb délvidéki magyar pártot. Legutóbb idén májusban választották meg ismét pártelnöknek. Szabadkai városi képviselő, belgrádi parlamenti képviselő, valamint a vajdasági tartományi képviselőház elnöke is volt.
Tavalyelőtt a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal tüntették ki, egy évvel később pedig a szerb köztársasági elnök a Gyertyaszentelő-napi érdemrend első fokozatát adományozta a VMSZ elnökének.
Pásztor István 1956-ban született Törökkanizsán. Az általános iskolát és a gimnáziumot Szabadkán végezte, majd 1980-ban szerzett egyetemi oklevelet az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karán. A VMSZ-nek 1994 óta volt a tagja.
Pásztor István temetésének időpontjáról családja később tájékoztatja a közvéleményt.
Életének nyolcvankettedik évében elhunyt Sólyom László jogtudós, az Alkotmánybíróság első elnöke, 2005 és 2010 között Magyarország köztársasági elnöke.
1942. január 3-án született Pécsett. Jogi tanulmányait szülővárosában végezte, diplomáját 1964-ben szerezte meg. Bírósági fogalmazóként kezdett dolgozni, közben könyvtárosi képesítést is szerzett. 1966-tól a jénai egyetem jogi fakultásán, a polgári jogi tanszéken volt tanársegéd és német polgári jogból is doktorált.
1969 és 1983 között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Állam- és Jogtudományi Intézetében, 1970-75 között az Országgyűlési Könyvtárban volt tudományos kutató. 1983-tól az ELTE jogtudományi karának polgári jogi tanszékén egyetemi tanár, 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, 2002-től az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem egyetemi tanára is volt.
Ösztöndíjjal tanulmányutat tett a berkeley-i Kaliforniai Egyetemen, a Kölni, a Frankfurti Egyetemen és a hamburgi Max Planck Intézetben. 1999-2000-ben a Kölni Egyetem vendégprofesszora volt, ahol 1999-ben díszdoktorrá választották. Kutatási területe: a polgári jog története, összehasonlító polgári jog, alkotmányjog.
Kezdettől fogva részt vett a Duna-mozgalomban, a Duna Kör alapító tagja, az 1980-as évek elejétől a nem hivatalos környezetvédelmi mozgalmak jogi tanácsadója. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja, 1989-ben elnökségi tagja volt, tevékenyen részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában is.
1989-ben az újonnan létrejött Alkotmánybíróság tagjává választották, ekkor minden politikai és társadalmi tisztségéről lemondott, az MDF-ből is kilépett. Az Alkotmánybíróságnak először elnökhelyettese, majd 1990 és 1998 között első elnöke volt. A vezetésével működő testület több fontos kérdésben is jelentős határozatot hozott, ilyen volt például a halálbüntetés eltörléséről, az igazságtételi törvényről, a köztársasági elnök jogállásáról, a népszavazás alkotmányos tartalmáról, a terhességmegszakításra vonatkozó jogszabályokról vagy a kárpótlási törvényről szóló döntés. Sólyom László 1994-től a Nemzetközi Jogászbizottság, 1998-tól az Európa Tanács Velence-bizottságának is tagja volt.
A magyar Országgyűlés 2005. június 7-én az 1989-ben kikiáltott Magyar Köztársaság harmadik elnökévé választotta. Jelölését a Védegylet javasolta, majd a Fidesz és az MDF is támogatta, megválasztására a harmadik fordulóban került sor, amikor már a kétharmados helyett az egyszerű többség is elegendő volt. Köztársasági elnöki beiktatási ünnepségét augusztus 5-én tartották a Sándor-palota Tükörtermében, hivatalát 2010. augusztus 5-ig töltötte be.
Jogtudósként 1975-ben az állam- és jogtudomány kandidátusa, 1981-ben a tudomány doktora fokozatot szerezte meg. 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2013-ban rendes tagjává választották. Akadémiai székfoglalóját Normahierarchia az alkotmányban címmel tartotta. Számos elismerése mellett 1998-ban Humboldt-díjjal, 1999-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével, 2003-ban Nagy Imre-érdemrenddel, 2005-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje a lánccal, 2013-ban Magyar Szabadságért díjjal tüntették ki. Publikációi magyar és külföldi szaklapokban láttak napvilágot, könyvei közül több külföldön is megjelent.
65 éves korában elhunyt Franco Frattini, korábbi olasz külügyminiszter.
Frattini ügyészként kezdte karrierjét, majd a Szocialista párt színeiben lépett be az olasz politikába. Rövid időn belül jó barátságot kötött a jobboldali Silvio Berlusconival, aki 2002 és 2004 között, valamint 2008 és 2011 között is rábízta az olasz diplomácia vezetését.
Frattini később igazságügyért felelős uniós biztos lett, élete végéig pedig az olasz állami bizottságot vezette. Évekig küzdött a rákkal, végül egy római kórházban lelte a halál.
A 84 éves korában meghalt Colin Powell, volt külügyminiszter, a fegyveres erők egykori vezérkari főnöke és nemzetbiztonsági főtanácsadó, aki katonai pályafutása alatt négy elnököt szolgált ki.
Powell New Yorkban született, jamaicai bevándorlók gyermekeként. Az egyetemi évei után katonai pályára lépett. 1958-ban hadnagyi rangban a hadsereg kötelékébe lépett.
Kezdetben Massachusettsben szolgált, majd 1962-ben Dél-Vietnámba vezényelték.
Vietnámban megsérült egy helikopterbalesetben, de ennek ellenére sikerült kimentenie több társát az égő roncsból, amiért ismét kitüntették.
„Colin Powell tábornok egy amerikai hős, egy amerikai példa és egy nagyszerű amerikai történet” – mondta róla George W. Bush, amikor 2000-ben bejelentette Powell külügyminiszteri kinevezését. Ezzel ő lett az Egyesült Államok történetének első fekete bőrű külügyminisztere.
Forrás: hirado.hu
[type] => post
[excerpt] => A 84 éves korában meghalt Colin Powell, volt külügyminiszter, a fegyveres erők egykori vezérkari főnöke és nemzetbiztonsági főtanácsadó, aki katonai pályafutása alatt négy elnököt szolgált ki.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1634581560
[modified] => 1634577155
)
[title] => Elhunyt Colin Powell egykori amerikai külügyminiszter
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=31965&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 31965
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 31966
[image] => Array
(
[id] => 31966
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/colin-powell.jpg
[original_lng] => 85301
[original_w] => 1024
[original_h] => 734
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/colin-powell-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/colin-powell-300x215.jpg
[width] => 300
[height] => 215
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/colin-powell-768x551.jpg
[width] => 768
[height] => 551
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/colin-powell.jpg
[width] => 1024
[height] => 734
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/colin-powell.jpg
[width] => 1024
[height] => 734
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/colin-powell.jpg
[width] => 1024
[height] => 734
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/colin-powell.jpg
[width] => 1024
[height] => 734
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1634568883:4
[_thumbnail_id] => 31966
[_edit_last] => 4
[views_count] => 2376
[_oembed_2ae611aed4c8e962da4b5a4acd9f5cc7] =>
Jean-Marie Le Pen était un homme clairvoyant, courageux. On ne l’a pas écouté. Qu’il repose en paix. pic.twitter.com/s8KSEuuSQg
Nyolcvanegy éves korában meghalt Portugália volt köztársasági elnöke, Jorge Sampaio – jelentette be a lisszaboni elnöki palota pénteken.
A közleményben a portugál elnöki hivatal arról tájékoztatott, hogy az országban háromnapos gyászt rendeltek el.
Gyászbeszédében Marcelo Rebelo de Sousa elnök az elődjét harcosként jellemezte, aki a szabadságért és az egyenlőségért küzdött.
António Guterres ENSZ-főtitkár azt mondta, Portugália elveszített egy államférfit, ő maga pedig egy barátot.
Sampaiót korábban szívbetegséggel diagnosztizálták, és több mint héttel ezelőtt került kórházba, légzési nehézségek miatt.
Az elhunyt politikus két cikluson át, 1996-tól 2006-ig töltötte be az elnöki tisztséget.
Sampaio a hatvanas években lázadt fel António de Oliveira Salazar diktatúrája ellen, ügyvédként több ellenzéki védelmét elvállalta, az 1974-es puccs nyomán pedig tisztséget kapott az új kormányban.
A baloldali politikus 1990-től 1995-ig Lisszabon polgármestere volt, majd 1989-ben a Szocialista Párt élére került.