Európai elfogatóparancs kiadását kezdeményezte a lengyel ügyészség az illetékes varsói bíróságnál a Magyarországon politikai menedékjogban részesített Zbigniew Ziobro lengyel ellenzéki képviselő, volt igazságügyi miniszter ellen – közölte kedden a lengyel államügyészség.
Az államügyészség a folyamodványban arra hivatkozik, hogy Ziobrót Lengyelországban összesen 26 rendbeli bűncselekménnyel gyanúsítják, és az ellene folytatott eljárás során megállapították, hogy a politikus „feltehetőleg az egyik európai uniós ország területén tartózkodik”. A közlemény szerint Ziobro tartózkodási címe „ismeretlen”.
A varsói kerületi bíróság múlt csütörtökön rendelte el a volt igazságügyi miniszter három hónapos előzetes letartóztatását. Másnap lengyelországi körözés indult ellene. A politikus fényképével ellátott körözési felhívást a varsói rendőrség honlapján is közzétették, felszólítva a Ziobro tartózkodási helyét ismerő állampolgárokat, hogy közöljék azt a hatóságokkal.
Ziobro aznap a TV Republika lengyel konzervatív hírtelevíziónak nyilatkozva hangsúlyozta: tartózkodási címe ismert, szerepel az ügyvédje által a lengyel hatóságoknak átadott iratokban is. A volt miniszter a tévé élő adásában maga próbálta felhívni a körözésben feltüntetett rendőrségi telefonszámot, a vonal azonban foglalt volt. A Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevízióban hétfőn azt kérdezték Czeslaw Mroczek belügyminiszter-helyettestől, hogy valóban telefonáljanak-e a lengyel lakosok a rendőrségre, ha tudják, hol van Ziobro. „Egyelőre nem, mert tudjuk, hol van” – válaszolta Mroczek.
Zbigniew Ziobro az előző kormány által létrehozott Igazságosság Alapnál történt állítólagos visszaélések egyik gyanúsítottja. Az ugyanebben az ügyben meggyanúsított, Magyarországon szintén politikai menedékjogban részesített Marcin Romanowski volt igazságügyminiszter-helyettes, ellenzéki parlamenti képviselő ellen már 2024 decemberében európai elfogatóparancsot adtak ki. Ennek életbe léptetését azonban az Interpol nemzetközi rendőri együttműködési szervezet tavaly áprilisban Romanowski ügyvédje szerint elutasította.
Tavaly decemberben a varsói kerületi bíróság is törölte a Romanowski európai körözését kezdeményező korábbi döntését. Dariusz Lubowski bíró akkor úgy ítélte meg, hogy a Romanowski elleni nyomozás körül „törvényellenes politikai befolyásolási kísérlet és a polgári szabadságjogok megsértése érzékelhető”.
Waldemar Zurek igazságügyi miniszter és főállamügyész (a két hivatalt Lengyelországban ugyanaz a személy tölti be) ezt követően közölte: Romanowski európai körözését az ügyészség újból kérvényezte a bíróságnál, egyúttal Lubowski kizárását is kezdeményezték az üggyel összefüggő további döntéshozatalból.
Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin nem utazik el a jövő héten Brazíliában megrendezésre kerülő BRICS-csúcstalálkozóra, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által ellene kiadott letartóztatási parancsa miatt – írja az Unian.
Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója szerint Putyin videóhíváson keresztül vesz részt a brazíliai BRICS-csúcstalálkozón.
A brazil kormány nem tudott egyértelmű álláspontot kialakítani, ami lehetővé tette volna elnökünk részvételét a találkozón – mondta Ushakov az újságíróknak.
Megjegyzik, hogy a BRICS-csúcstalálkozón Oroszországot Szergej Lavrov külügyminiszter fogja képviselni. A South China Morning Post szerint a rendezvényt Kína vezetője, Hszi Csin-ping is kihagyja.
Az ICC 2023-ban elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója miatt. Az orosz vezetőt háborús bűnökkel vádolták, többek között több száz gyermek Ukrajnából történt deportálásával.
President Trump: "We get a lot of bullshit thrown at us by Putin, if you want to know the truth. He's very nice all the time, but it turns out to be meaningless." pic.twitter.com/VMnXSTuCiK
🇷🇺🇨🇳 At the invitation of President of the People’s Republic of China Xi Jinping, President Vladimir Putin will pay an official visit to China on May 19-20
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Szergej Sojgu volt orosz védelmi miniszter és Valerij Geraszimov vezérkari főnök ellen, akiket nemzetközi bűncselekményekkel, háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsítanak.
A hétfőn kiadott, de kedden kihirdetett elfogatóparancsok szerint okkal feltételezhető, hogy őket terheli felelősség az orosz fegyveres erők által az ukrán elektromos infrastruktúra ellen végrehajtott rakétacsapásokért, amelyeket 2022 októberétől kezdődően hajtottak végre. A hágai bíróság szerint az érintett objektumok mind polgári létesítmények, és még ha katonai célpontokként is lehet rájuk tekinteni, a civil lakosságot érő kár egyértelműen felülmúlja a várt katonai előnyöket.
Ugyan így mindketten felkerültek az ICC körözési listájára, nem tudni, hogy sikerül-e őket a bíróság elé állítani. Nem valószínű ugyanis, hogy Moszkva kiadná őket, márpedig ha nem tudnak személyesen jelen lenni, akkor nincsen tárgyalás – írja a CNN.
Az orosz hatóságok egyelőre nem nyilatkoztak a döntésről, ukrán oldalról viszont üdvözölték a bejelentést. „Előbb-utóbb minden háborús bűnöst utolér az igazságszolgáltatás” – írta Telegram közzétett nyilatkozatában az ország emberjogi ombudsmanja, Dmitro Lubinyec.
Szergej Sojguval és Valerij Geraszimov négyre emelkedett azon magas rangú orosz tisztségviselők száma, akik ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben, korábban Vlagyimir Putyinnal és a gyermekjogi kérdésekben illetékes biztosával, Marija Lvova-Belovával szemben jutott ilyen döntésre az ICC, mert szerintük megalapozott a gyanú, hogy az orosz állam ezerszámra deportált akaratuk ellenére gyermekeket Ukrajnából Oroszországba.
Izraelben megjelent hírek arról szólnak, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság hasonló lépésre készülhet más izraeli kormánytagok ellen is.
Az izraeli média szerint az izraeli kormány olyan értesülésekhez jutott, miszerint a Nemzetközi Büntetőbíróság azt fontolgatja, hogy elfogatóparancsot ad ki Benjámin Netanjahu miniszterelnök ellen.
A médiaértesülések arról is szólnak, hogy a kormány más magas rangú tagjai ellen is elfogatóparancsot adhatnak ki a megszállt Ciszjordániában és Gázai övezetben történt izraeli fellépés miatt.
Izraelben közben folytatódnak a tiltakozások. Tüntetők azt követelik a kormánytól, hogy tegyen többet a Hamász által Gázában még mindig fogva tartott túszok kiszabadítása érdekében.
Az elmúlt napokban felgyorsultak az elakadt fegyverszüneti tárgyalások újraélesztésére irányuló erőfeszítések annak érdekében, hogy megelőzzék a fenyegető izraeli szárazföldi offenzívát Rafahban, ahol a Gázai övezet lakosságának több mint fele keresett menedéket.
„A legkisebb támadás is elég ahhoz, hogy mindenki Palesztina elhagyására kényszerüljön, és akkor a palesztin nép történetének legnagyobb katasztrófájának leszünk a tanúi. Fel kell szólítani Izraelt, hogy állítsa le a támadást”- mondta Mahmúd Abbász, palesztin elnök.
A Hamász egyik tisztviselője azt mondta, hogy küldöttségük hétfői kairói látogatása során megvitatják az izraeli fegyverszüneti javaslatot.
Izrael azt állítja, hogy egyre több segélyszállítmány jut el Gázába, mivel például az Egyesült Államok és Jordánia is folyamatosan dobja le azokat az övezetbe. Az izraeli katonai szóvivő, Daniel Hagari azt is mondta, hogy a segélyszállítmányok mennyisége a következő napokban tovább növekszik, a Világélelmezési Program szóvivője azonban arra figyelmeztetett, hogy – a segélyszállítmányok mennyiségének növekedése ellenére – korai lenne még a gázai éhínség megszűnéséről beszélni.
Irán az Interpol nemzetközi rendőri szervezet segítségét kérte az amerikai elnök és több tucat washingtoni tisztségviselő kézre kerítéséhez, miután elfogatóparancsot adott ki Donald Trump ellen. Az elnököt és a tisztviselőket a januári bagdadi dróntámadás végrehajtásával vádolja Irán, mely támadás végzett Kászem Szulejmánival, az iráni Forradalmi Gárda tábornokával – jelentette be hétfőn Ali Alkaszimer teheráni ügyész, akit az ISNA állami hírügynökség idézett.
Alkaszimer közölte, hogy gyilkossággal és terrorizmussal vádolják Trumpot és azt a több mint 30 másik tisztségviselőt, akiknek Irán szerint közük volt a január 3-i amerikai légicsapás elkövetéséhez.
Az ügyész az amerikai elnök kivételével nem említette név szerint a többi vádlottat, de hangsúlyozta, hogy Irán nem hagy fel az eljárással Trump ellen azt követően sem, hogy lejár az elnök hivatali ideje.
A lyoni székhelyű Interpol egyelőre nem válaszolt a megkeresésre.
Alkaszimer szerint Irán azt kérte az Interpoltól, hogy a legkeresettebb személyekre vonatkozó, úgynevezett piros jelzéssel adjon ki körözést. Szakértők szerint nem valószínű, hogy a rendőri szervezet eleget fog tenni Teherán kérésének, mivel irányelvei között szerepel az, hogy nem járhat el politikai természetű ügyekben.
Miközben Trumpot aligha fenyegeti őrizetbe vétel veszélye az iráni elfogatóparancs alapján, a lépés jól mutatja, hogy milyen mértékben fokozódott a feszültség Teherán és Washington között, amióta az Egyesült Államok egyoldalúan kilépett a többhatalmi atomalkuból 2018 májusában, majd két évre rá végzett Kászem Szulejmánival.
[type] => post [excerpt] => Irán az Interpol nemzetközi rendőri szervezet segítségét kérte az amerikai elnök és több tucat washingtoni tisztségviselő kézre kerítéséhez, miután elfogatóparancsot adott ki Donald Trump ellen. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1593505680 [modified] => 1593471949 ) [title] => Az Interpollal is köröztetni akarja Irán Trumpot, miután elfogatóparancsot adott ki ellene [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=7538&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 7538 [uk] => 7526 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 7530 [image] => Array ( [id] => 7530 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/4-53.jpg [original_lng] => 38787 [original_w] => 640 [original_h] => 360 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/4-53-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/4-53-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/4-53.jpg [width] => 640 [height] => 360 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/4-53.jpg [width] => 640 [height] => 360 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/4-53.jpg [width] => 640 [height] => 360 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/4-53.jpg [width] => 640 [height] => 360 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/4-53.jpg [width] => 640 [height] => 360 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1593461149:5 [_thumbnail_id] => 7530 [_edit_last] => 5 [views_count] => 5194 [_oembed_b7d51023633175e1ba2a7cfc1fe55c04] => [_oembed_time_b7d51023633175e1ba2a7cfc1fe55c04] => 1624004134 [_oembed_c9be19eaf748b7ae58c7a2d42a61587b] =>
This morning, the President and Vice President met with their national security team and senior officials to hear updates on the draw down of our civilian personnel in Afghanistan, evacuations of SIV applicants and other Afghan allies, and the ongoing security situation in Kabul. pic.twitter.com/U7IpK3Hyj8
Following my contacts w/ @JosepBorrellF, Mr. Mora's visit & his talks w/ Mr. Bagheri were another opportunity to focus on initiatives to resolve the remaining issues.
A good and reliable outcome is within reach if US makes its decision & adheres to its commitments.#ViennaTalks
— H.Amirabdollahian امیرعبداللهیان (@Amirabdolahian) May 13, 2022
Had a phone call with @SecDef Lloyd J. Austin III Grateful for another package of security assistance, especially for the new capabilities to defend our skies from russia's brutal attacks. ?? PATRIOTic soldiers will master these systems quickly.They proved their skills many times pic.twitter.com/fB9zo32q3q
