Az Ukrán Nemzeti Antikorrupciós Hivatal (NABU) igazgatója, Szemjon Krivonosz elmondta, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) érdeklődést mutatott az energetikai korrupciós ügy iratai iránt, hogy ellenőrizze az esetleges államellenes tevékenységeket más résztvevők részéről. Ezt a Radio Szvobodának adott interjúban mondta.
Krivonosz szerint az SZBU hivatalos levelet küldött a NABU-nak, amelyben hozzáférést kértek az ügy irataihoz.
Munkamegbeszélésem volt a szolgálat vezetőségével. Levélben kérték, hogy egyesítsük erőinket az esetleges államellenes cselekmények vagy más, a nemzetbiztonságot érintő bűncselekmények kivizsgálására
– nyilatkozta a NABU igazgatója.
Megerősítette, hogy jelenleg folyik az együttműködés és kommunikáció a NABU és az SZBU között, de az SZBU hozzáférésének végső mértékét az NABU nyomozói fogják meghatározni. „Mérlegeljük a kockázatokat, de ez a kommunikáció már zajlik” – tette hozzá.
Öt nagy NATO-tagállam védelmi minisztere az együttműködés fokozását ígérte az úgynevezett hibrid fenyegetések, mint a kibertámadások, a drónberepülések és a dezinformáció elleni fellépésben, pénteki berlini tanácskozásuk után.
A tárgyalások után kiadott közös közleményben Németország, Franciaország, Lengyelország, Nagy-Britannia és Olaszország tárcavezetője megerősítette továbbá, hogy „töretlenül támogatja Ukrajnát, és elkötelezett a saját fegyveres erőinek a megerősítésére”.
Fokozni fogjuk együttműködésünket, hogy szembeszálljunk a szövetségeseink elleni hibrid támadásokkal, beleértve a drónok, kibertámadások és a dezinformáció jelentette kihívásokat – hangsúlyozták az egy évvel ezelőtt alapított Ötök Európai Csoportját alkotó szövetségesek.
Ez magában foglalja „drónvédelmi rendszerek kifejlesztését, valamint az információmegosztás javítását” – tették hozzá.
A miniszterek, akihez csatlakozott Kaja Kallas, az Európai Unió biztonság- és külpolitikai főképviselője is, arra is ígéretet tettek, hogy fokozzák az együttműködést Ukrajnával és „integrálják az ukrajnai hadipart az európai kezdeményezésekbe és termelési láncokba”.
Közlésük szerint arra is nagyobb erőfeszítéseket tesznek, hogy „nagyobb európai hozzájárulást tegyenek lehetővé az euroatlanti biztonsághoz”.
Az orosz agresszió fokozódik. Ukrajnában továbbra is tombol a háború. Az Egyesült Államok joggal készteti az európai országokat, hogy tegyenek többet és költsenek többet a védelemre – jelentette ki John Healey brit védelmi miniszter.
A német Boris Pistorius pedig a hibrid fenyegetésekkel kapcsolatban arról beszélt, hogy „Oroszország megpróbálja elterelni a figyelmet a saját problémáiról és hiányosságairól, például az orosz hátországban végrehajtott sikeres ukrán légicsapásokról, valamint a fronton elszenvedett súlyos veszteségekről, megkísérelve elbizonytalanítani és megrémiszteni a társadalmainkat”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ratifikálta az Ukrajna és Horvátország kormánya között létrejött, aknamentesítési együttműködési megállapodást (4661-IX. sz.), olvasható a Legfelső Tanács honlapján.
A dokumentum az alábbiakat írja elő:
tapasztalatcsere és ukrán szakemberek képzése;
speciális felszerelések szállítása;
horvát szakértők bevonása az ukrán területek aknamentesítésébe.
A megállapodás ratifikálása megerősíti a nemzetközi partnerséget a humanitárius aknamentesítés területén, és hozzájárul a lakosság biztonságának javításához.
A parlament októberben fogadta el a dokumentumot, hangsúlyozva, hogy Horvátországgal – az aknaveszély leküzdésében széleskörű tapasztalattal rendelkező országgal – való együttműködés elősegíti a felszabadított területek mielőbbi és gyors megtisztítását és a polgárok védelmét.
Korábban Ukrajna és Horvátország megállapodott a közös fegyvergyártás bővítésében, és szándéknyilatkozatot írt alá a védelmi-ipari együttműködés elmélyítéséről. Emellett Horvátország csatlakozik a Lettország és az Egyesült Királyság által kezdeményezett „Drónkoalícióhoz”.
Irán bejelentette, hogy azonnal felfüggeszti az együttműködést a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel (NAÜ). A döntést az ország Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsa hozta meg az újonnan megválasztott elnök, Masoud Pezeshkian vezetésével, jelentett be a Tasnim hírügynökség forrásaira hivatkozva.
A Nemzetbiztonsági Tanács közleményében közölte, hogy az iráni külügyminisztérium NAÜ-vel való együttműködése és a nukleáris kérdés megoldására irányuló tervek bemutatása ellenére „az európai országok intézkedései gyakorlatilag felfüggesztik az ügynökséggel való együttműködés útját”.
Megjegyezték, hogy a Tanács az elnök vezetésével tartotta meg ülését, amelyen egyben megvitatták a régióban kialakult helyzetet.
Ezenkívül elemzést készítettek az egyes országok nemzetközi színtéren tanúsított lépéseiről, különösen a katonai műveletek és a kivetett szankciók összefüggésében.
Korábban az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot fogadott el az Iránnal szembeni szankciók visszaállításáról, kijelentve, hogy Teherán megsértette a nukleáris megállapodás rendelkezéseit. Ebben a folyamatban aktív szerepet játszott az Európai Unió, nevezetesen Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság, amelyek támogatták a szankciók visszaállítására irányuló kezdeményezést. Az Egyesült Államok is kifejezte egyetértését egy ilyen lépéssel.
On July 16, 2025, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee and Foreign Minister Wang Yi met with Iranian Foreign Minister Seyed Abbas Araghchi in Tianjin.
Wang Yi noted that China and Iran have established diplomatic relations for more than half a century, and… pic.twitter.com/JG9uKamNnM
— Chinese Mission to UN (@Chinamission2un) July 17, 2025
Nigel Farage, az ellenzéki Reform UK párt vezetője kedden ismertette tervét, amelynek értelmében 600 ezer illegális bevándorlót toloncolnának ki Nagy-Britanniából. A bejelentésre reagálva egy magas rangú afganisztáni tálib tisztviselő közölte: „befogadnák” mindazokat az afgánokat, akiket Farage elképzelései alapján hazaküldenének – számolt be a hirado.hu.
Farage a párt nevében azt mondta, kitoloncolási célját úgy érné el, hogy megállapodásokat köt olyan országokkal, mint Afganisztán és Irán, valamint felülvizsgálná, sőt kilépne az Európai Emberi Jogi Egyezményből (ECHR), eltörölné a Emberi Jogi Törvényt és három másik nemzetközi egyezményt is felfüggesztene, hogy megszüntessék az illegális migránsok jogi lehetőségeit a kitoloncolás elleni fellebbezésre. Ezzel szemben Keir Starmer miniszterelnök jelezte, hogy ő soha nem lépne ki az ECHR-ből.
A Reform UK párt azt is jelezte, hogy hajlandó lenne pénzzel ösztönözni külföldi rezsimeket, például az Afganisztánban 2021-ben hatalomra kerülő radikális iszlamista tálibokat – akiket az Egyesült Királyság nem ismer el Afganisztán legitim kormányaként – a visszaküldött személyek elfogadására.
Más országok, például Németország, már kötöttek megállapodást a tálibokkal a deportált migránsok fogadására.
Farage keddre időzített beszéde után a brit kormány jelezte, hogy a jövőben esetleg saját megállapodást köthetnének a tálibokkal. Ugyanakkor egy magas rangú kabuli tisztviselő azt sugallta, hogy talán könnyebb lenne a Reform UK párt vezetőjével tárgyalni, mint Keir Starmerrel, mivel „más nézeteket vall”. A tisztviselő a The Telegraphnak elmondta:
„Készen állunk és hajlandóak vagyunk befogadni és szeretettel fogadni bárkit, akit ő [Nigel Farage] hozzánk küld. Készen állunk együttműködni bárkivel, aki segíthet véget vetni az afgán menekültek küzdelmeinek, mivel tudjuk, hogy sokuknak nem jó az élete külföldön. Nem fogadunk el pénzt azért, hogy befogadjuk a saját népünket, de örömmel fogadjuk az újonnan érkezők támogatására szánt segélyeket, mivel az Iránból és Pakisztánból visszatérők elszállásolása és ellátása kihívásokkal jár. Afganisztán minden afgánnak otthont ad, és az Iszlám Emirátus elszántan törekszik arra, hogy ezt az országot olyan hellyé tegye, ahol mindenki – akik már itt vannak, akik visszatérnek, vagy akiket Farage úr vagy bárki más visszaküld Nyugatról – méltóságteljesen élhessen.”
Hozzátette:
Bárkit elfogadunk, akit küld, akár legális, akár illegális menekült Nagy-Britanniában.
Bár a brit belügyminisztérium szóvivője szerint a céljuk eltávolítani azokat az embereket, akiknek nincs joguk az Egyesült Királyságban tartózkodni, a Telegraph szerint valószínűbb, hogy egy ilyen megállapodás inkább Németország példájához hasonlítana, ahol csak külföldi bűnözőkre és elutasított afgán menedékkérőkre terjedne ki. Múlt hónapban Németország újraindította az afgánok kitoloncolását, miután visszatérési megállapodást kötött a tálibokkal, noha Berlin hivatalosan nem ismeri el a tálib kormányt. Az elmúlt évben 109 afgánt – mind elítélt bűnöző – küldtek vissza két repülőjáraton.
Farage tervei szerint egy új törvény kizárná az illegálisan érkezőket – köztük az afgánokat is – a menedékjog igényléséből, így minden tartózkodási kérelmüket elutasítanák, a belügyminiszter pedig jogi lehetőséget kapna a kitoloncolásukra.
Azonban elismerte, hogy azok az afgánok, akik a brit erőknél dolgoztak, mentesülnek majd a menedékjog általános tiltása alól, mondván, hogy a „bátor” tolmácsok, akik segítették a brit erőket a tálibok elleni harcban, maradhatnak az országban, még ha illegális úton érkeztek is.
Arra a kérdésre, hogy nem érheti-e veszély az afgánokat visszaküldésük esetén (kínzás vagy halál), Farage így válaszolt:
Zavar-e? Zavar, de ami igazán zavar, az az, ami az országunk utcáin történik.
Több ezer afgán menedékkérő kérelmét elutasították az Egyesült Királyságban, míg korábban kevesebb mint 100 ilyen eset volt. Az engedélyezési arány 2023-ban 99 százalék volt, míg 2024 utolsó negyedévében mindössze 47 százalék.
A kényszerített és önkéntes visszaküldések jelenleg felfüggesztés alatt állnak és nem folytathatók, mivel a tálibok már nem fogadják el a londoni afgán nagykövetség által kiadott utazási okmányokat.
Afganisztán már most is menekültáradattal néz szembe. Az ENSZ ügynökségei közölték, hogy Irán június óta több mint 450 ezer afgán menekültet deportált az országból, a számok pedig a legutóbbi izraeli háború idején ugrásszerűen nőttek.
The Defence Secretary @JohnHealey_MP this morning confirmed that a Russian spy ship – the Yantar – is on the edge of UK waters, north of Scotland, having entered the UK’s wider waters over the last few weeks.
Volodimir Zelenszkij ukrán és Donald Trump amerikai elnök a pénteki telefonbeszélgetésük során többek között légvédelmi rendszerek szállításáról és a Kijev elleni éjszakai orosz támadásokról tárgyaltak – számolt be az rbc.ua hírportál Zelenszkij Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint az ukrán elnök azt írta: „Ma a helyzetről beszéltünk: az orosz légicsapásokról és tágabb értelemben a fronton kialakult helyzetről. Trump elnök nagyon jól tájékozott, köszönjük ezt a figyelmet Ukrajna iránt. Megbeszéltük a légvédelmi lehetőségeket, és megállapodtunk abban, hogy a légtér védelmének fokozásán fogunk dolgozni. Megállapodtunk csapataink megfelelő találkozójában.”
Az ukrán államfő szerint Trumppal az ukrán-amerikai védelmi együttműködés lehetőségeit is megvitatták. Többek között szó esett felszerelések, lőszerek és drónok közös gyártására. „Készen állunk a közvetlen projektekre Amerikával, és úgy véljük, hogy ez rendkívül fontos a biztonság érdekében, elsősorban a drónok és a kapcsolódó technológiák tekintetében” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
Az ukrajnai rendezésről és a kétoldalú együttműködés folytatásáról tárgyalt telefonon az orosz elnök és a pápa – közölte szerdán a Kreml sajtószolgálata.
A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint az ukrajnai helyzetről folytatott eszmecsere során Putyin megerősítette: Oroszország érdekelt abban, hogy a békét politikai és diplomáciai úton érjék el – írja az MTI.
Hangsúlyozta, hogy a válság végleges, igazságos és átfogó megoldásához meg kell szüntetni a kiváltó okait.
Az orosz-ukrán közvetlen tárgyalások isztambuli újrafelvételével kapcsolatban az orosz elnök tájékoztatta a pápát a második fordulóban elért konkrét megállapodásokról, a hadifoglyok és az elesettek holttesteinek cseréjéről. Hangsúlyozta, hogy az orosz fél minden lehetséges intézkedést meg fog hozni annak érdekében, hogy a gyermekeket újraegyesítsék rokonaikkal.
Az elnök elismerését fejezte ki a pápának közreműködési készségéért a válság rendezésében, különösen a Vatikán „depolitizált alapú részvételéért” a sürgető humanitárius kérdések megoldásában. Azt mondta, hogy a „kijevi rezsim” a konfliktus eszkalálására törekszik, és diverzánsakciókat hajt végre az orosz területen található polgári infrastruktúra ellen.
Kijelentette, hogy az ukrán fél a napokban szándékos és célzott támadást követett el békés lakosok ellen, ami a nemzetközi jog értelmében egyértelműen terrorizmusnak minősül.
Az orosz elnöki hivatal közleménye szerint a kijevi hatóságoknak a Moszkva által kánoninak tekintett ortodox egyház felszámolására irányuló irányvonalával kapcsolatban Vlagyimir Putyin kifejezte reményét, hogy a Szentszék aktívabban fog fellépni a vallásszabadság védelmében Ukrajnában.
Az orosz elnök ismételten gratulált a pápának megválasztásához, és sikert kívánt neki e magas tisztség betöltésében.
Mindketten nagyra értékelték a húsvétkor elhunyt előző egyházfő, Ferenc pápa személyes hozzájárulását az Oroszország és a Szentszék közötti kapcsolatok megerősítéséhez. Megállapodtak abban, hogy folytatják a kapcsolatok továbbfejlesztésére irányuló erőfeszítéseket az összekötő szellemi és erkölcsi értékek alapján, egy igazságosabb világrend megteremtése érdekében.
Az orosz elnök és a pápa kölcsönösen kifejezte szándékát az együttműködés elmélyítésére a kulturális és a humanitárius területeken, valamint a keresztények és a keresztény szent helyek védelmében a világ különböző régióiban, egyebek között a Közel-Keleten.
Moszkva és egész Oroszország pátriárkája, Kirill kérését tolmácsolva Putyin eredményes pásztori szolgálatot kívánt a katolikus egyházfőnek.
A pápa támogatásáról biztosította a két testvéregyház közötti fontos párbeszéd folytatását. A beszélgetést a Kreml a közleményben konstruktívnak minősítette, rámutatva, hogy mindkét fél kifejezte szándékát a kapcsolatok folytatására.
Hszi Csin-ping moszkvai látogatása alkalmával támogatásáról biztosította Oroszországot, Putyint szövetségesének nevezte az új világrend építésében, és megerősítette közös álláspontját az Ukrajna elleni háborúval kapcsolatban.
A kínai és az orosz elnök a megbeszéléseket követően közös nyilatkozatban megállapították, hogy az ukrajnai konfliktust „csak a kiváltó okok kezelésével lehet megoldani”. Ez a megfogalmazás egyértelműen visszhangozza a kulcsfontosságú orosz üzeneteket, amelyeket a Kreml a teljes körű háború megindításának indoklására használ – különösen a „NATO terjeszkedésének fenyegetését”, az „oroszul beszélők diszkriminációját”, valamint az orosz nyelv, kultúra és média elnyomását Ukrajnában.
Hszi Csin-ping részvétele – valamint a közös nyilatkozat, amely Kína álláspontját összehangolja a konfliktus orosz álláspontjával – fontos támogatást nyújt Putyinnak a háború befejezésére irányuló amerikai nyomás közepette – közölte a Reuters.
Hszi és Putyin ígéretet tettek arra, hogy minden téren, különösen a katonai területen megerősítik az együttműködést, és „határozottan szembeszállnak Washingtonnal” Kína és Oroszország kettős elszigetelésének gyakorlata miatt.
Az elnökök kijelentették, hogy személyesen kívánják felügyelni az együttműködés kulcsfontosságú területeit, és 2030-ig a kereskedelem és a beruházások növekedését szorgalmazzák.
This is what a true leader does. He does not hide behind anyone or anything. It is highly unlikely that the Russian side possesses even a sliver of such courage. https://t.co/xbwe8DOaT1
President Trump: "We get a lot of bullshit thrown at us by Putin, if you want to know the truth. He's very nice all the time, but it turns out to be meaningless." pic.twitter.com/VMnXSTuCiK
Az amerikai elnök sokkal durvább vámokat vezet be, ha Brüsszel és Ottawa együttműködik. Trump április 2-től tervezi igazán kiterjeszteni a vámokat.
Keményen megfenyegette az Európai Uniót és Kanadát Donald Trump amerikai elnök, amennyiben azok együttműködnek, hogy gazdasági károkat okozzanak az Egyesült Államoknak.
A saját közösségi oldalán, a Truth Socialon közzétett bejegyzése szerint ebben az esetben sokkal nagyobb vámokat vezet be az EU és Kanada ellen, mint amit eredetileg tervezett. Trump április 2-től készül széleskörű vámok bevezetésére, amelyről az első rendeletet már alá is írta szerdán. Ez az autókra és teherautókra vetett ki 25 százalékos vámot április 2-től. A Bloomberg információi szerint más szektorális vámok bevezetése is előkészítés alatt van, amelyek többek között a faipari termékeket, a félvezetőket és a gyógyszereket érinthetik.
A vámok már Trump kampányában is nagy szerepet kaptak
Trump már a kampány során is széleskörű vámok bevezetését ígérte, és hivatalba lépése óta Kanada, Mexikó és Kína is a célkeresztjébe került, igaz, egyes, Amerika és szomszédai közötti szabadkereskedelmi egyezmény által lefedett termékek mentességet kaptak, szintén április 2-ig. Életbe léptek viszont már a kiindulási országtól függetlenül az acél- és alumíniumimportra kivetett vámok.
Miután az EU kereskedelmi biztosa, Maros Sefcovic és Ursula von der Leyen bizottsági elnök kabinetfőnöke a héten találkozott Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszterrel, Jamieson Greer kereskedelmi megbízottal és a Nemzeti Gazdasági Tanács élén álló Kevin Hassettel, hogy megvitassák a kereskedelmi kérdéseket, az unió két számjegyű vámokra számít, valamint arra, hogy a vámok az egész EU-t érintik és azok nem fognak tagállamonként különbözni. Ugyanakkor szerdán Trump arról beszélt, hogy az április 2-án életbe lépő vámok enyhébbek lehetnek a vártnál, és sokan meg fogak lepődni.
A mostani fenyegetés azután érkezik, hogy Mark Carney új kanadai miniszterelnök első külföldi útján nem Washingtonba, hanem Londonba és Párizsba látogatott.
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
Denisz Smihal miniszterelnök kijelentette, hogy Ukrajna továbbra is azon dolgozik, hogy minden szükségessel ellássa az ukrán fegyveres erőket, és aktív párbeszédet folytasson a nemzetközi partnerekkel – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a kormányfő sajtótájékoztatón tett nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Smihal elmondta: Ukrajna higgadtan és magabiztosan tárgyal az Egyesült Államokkal, a Kongresszussal, az elnöki adminisztrációval és Donald Trumppal a további támogatásról. „Ma Ukrajna szilárdan eltökélt az Egyesült Államokkal való együttműködés folytatása mellett, és bízom benne, hogy a támogatás folytatódni fog” – hangsúlyozta.
A miniszterelnök azt is megjegyezte, hogy az ukrán fél új együttműködési formákon dolgozik, mindenekelőtt egy közös befektetési alapon, és kész a vonatkozó megállapodások aláírására. Ezenkívül aktív tárgyalások folynak az európai partnerekkel annak érdekében, hogy forrásokat vonzzanak be az ukrajnai védelmi termelés fejlesztésébe.
A kormányfő kiemelte, hogy az amerikai támogatás rendkívül fontos, hiszen nem csak a finanszírozást, hanem az ukrán városokat védő és több ezer életet megmentő légvédelmi rendszerekkel való ellátást is magában foglalja. „Azon dolgozunk, hogy ez a támogatás a teljes békemegállapodás létrejöttéig fennmaradjon, de hangsúlyozom – Ukrajna, mint áldozat ország feltételei szerint” – zárta eszmefuttatását Denisz Smihal.
