Az Európai Bizottság kezdeményezése az úgynevezett drónfal létrehozására az Európai Unió keleti szárnyának védelme érdekében politikai támogatást kapott, ugyanakkor kritikákkal is szembesült a projekt megvalósíthatósága, költségei és elnevezése miatt – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli-amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a tervet a növekvő fenyegetésre adott válaszként mutatta be, mivel az orosz drónok már átlépik Lengyelország és Románia határát, és gyanús drónokat észlelnek Dánia, Norvégia és Németország felett is.
Az Európai Bizottság egy radarokból és elfogó rakétákból álló „pajzs” létrehozását javasolja. A balti államok és Lengyelország üdvözlik a kezdeményezést, és szükséges intézkedésnek tartják. Az Oroszországtól távolabb eső államok azonban megkérdőjelezik annak megvalósíthatóságát és pénzügyi logikáját.
Elsősorban Emmanuel Macron francia elnök figyelmeztetett arra, hogy „nincs tökéletes fal Európa számára”, mivel egy körülbelül 3000 kilométer hosszú határról beszélünk. Másrészről Andrius Kubilius, az Európai Unió védelmi biztosa, volt litván miniszterelnök a kezdeti tervet körülbelül 1 milliárd euróra becsüli, és azt állítja, hogy a felderítési képességek kevesebb mint egy év alatt kiépülhetnek. Azt is megjegyezte, hogy a „fal” kifejezés félrevezető lehet.
Egyes országok attól tartanak, hogy a projekt eszközzé válhat a brüsszeli védelmi döntések központosítására. Olaszország és Görögország azt szorgalmazta, hogy az európai pénz az egész blokk javát szolgálja, ne csak a keleti szárnyát.
A vita ellenére az EU vezetői Koppenhágában jóváhagyták az Európai Bizottság javaslatait a drónellenes képességek megerősítésére – így a projekt valószínűleg valamilyen formában megvalósul. Az időzítéssel, a finanszírozással és a technikai képességekkel kapcsolatos részletek azonban továbbra is bizonytalanok, és a „drónfal” projekt már most is kérdéses.
Nagy-Britannia a saját gyártású drónokat kíván alkalmazni egy úgynevezett „drónfal” létrehozására, amely erősíti a NATO-tagországok védelmét Oroszországgal szemben – mondta John Gili brit védelmi miniszter a The Telegraphnak adott interjúban.
A viszonylag olcsó drónok a stratégia részei, amelyek célja az orosz repülőgépek és drónok elrettentése a NATO keleti szárnyán.
Gili kiemelte, hogy a jövőben Oroszország veszélyes manővereire NATO-válasz érkezik, többek között az új határvédelmi intézkedéseken keresztül.
Szeptember 26-án az európai külügyminiszterek megvitatták a „drónfal” koncepcióját, amely szerint drónokat helyeznek el a határok mentén, hogy elfogják az orosz célpontokat.
Britannia Ukrajnával együttműködve elindította az OCTOPUS Project nevű drónprogramot. A projekt keretében a brit gyárak néhány héten belül megkezdik az elfogó drónok gyártását, amelyek célja az orosz agresszió visszatartása.
Gili szerint Nagy-Britannia a modern, számukra elérhető, de az oroszok számára nem hozzáférhető technológiákat fogja alkalmazni, hogy tömegesen gyárthassák és szállíthassák a drónokat Ukrajna támogatására.
The Defence Secretary @JohnHealey_MP this morning confirmed that a Russian spy ship – the Yantar – is on the edge of UK waters, north of Scotland, having entered the UK’s wider waters over the last few weeks.
Az Európai Unió tíz tagállamának védelmi miniszterei, Ukrajna védelmi minisztere, Denisz Smihal, valamint a NATO képviselői 2025. szeptember 26-án videokonferencia keretében tárgyalták a „drónfal” létrehozását az EU keleti határain.
Erről Andrius Kubilius európai uniós védelmi biztos számolt be a Jevropejszka pravda tudósítójának.
A videokonferencián Ukrajna is részt vett. Kubilius elmondta: „Ma a frontvonal menti országok védelmi minisztereivel gyűltünk össze – Bulgária, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia –, és csatlakozott hozzánk Magyarország és Szlovákia is. Jelen voltak továbbá a Tanács dán elnökségének képviselői, valamint Dánia védelmi minisztere.”
Kubilius hangsúlyozta, hogy a „drónfal” egy nagyobb projekt, az úgynevezett Eastern Flank Watch része, amely három komponensből áll:
földi – az EU határainak védelme,
tengeri – „tengeri fal”, a tengeri provokációk elleni védelem,
légi – a „drónfal”.
„A mai találkozón megegyeztünk abban, hogy a viták után konkrét lépésekre térünk át. A legfontosabb pontokat egyeztettük” – tette hozzá Kubilius.
Elmondta, hogy a NATO képviselői megfigyelőként csatlakoztak a megbeszéléshez.
„Nagyon jó lehetőségünk volt, és sok figyelmet fordítottunk az ukrán védelmi miniszter rendkívül informatív és tartalmas prezentációjára. Denisz Smihal valóban felbecsülhetetlen, harcokban szerzett tapasztalatait osztotta meg velünk” – mondta Kubilius.
Jövő héten az Európai Unió tárgyalásokat folytat az úgynevezett „drónfal” létrehozásáról a keleti határ mentén az orosz támadások elleni védelem érdekében. Ukrajna is csatlakozik ehhez a projekthez, jelentette be Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője. Hozzátette, hogy Ukrajna az egyetlen ország Európában, amely korszerű háborút vív Oroszország ellen.
„A második világháború és a hidegháború óta megváltoztak a hadviselés alapelvei, és az elmúlt években a drónok kulcsszerepet játszottak. Ezért kell megváltoztatni a hadseregeket, a mesterséges intelligenciára kell támaszkodni, amely a pilóta nélküli repülő eszközökben is jelen lesz, mind a csapásmérő, mind a légvédelmi drónokban”, fogalmazott Jermak.
Andrius Kubilius, az EU védelmi biztosa bejelentette, hogy a jövő héten tárgyalásokat folytat a blokk védelmi minisztereivel az EU keleti határa mentén létesítendő „drónfal” projektjéről – írta a Reuters.
A kezdeményezés különösen aktuálissá vált az orosz drónok Lengyelország légterébe való betöréseit követően.
Kubilius elmondta, hogy néhány uniós ország már a közelmúltbeli incidensek előtt is tárgyalt egy hasonló védelmi vonalról, és most az Európai Bizottság szándékában áll gyorsan megvalósítani az ötletet. Az Európai biztos bejelentette, hogy a projektről videokonferenciát tartanak a Kelet-Európai országok védelmi minisztereivel és Ukrajna képviselőjével, hogy megosszák a háború tanulságait.
„Nagyon szeretnénk előrelépni egy nagyon intenzív és hatékony képzéssel, hogy mielőbb betöltsük ezt a hiányosságot, ami valóban nagyon veszélyes számunkra…” – mondta Kubilius.
Egyben elmondta, hogy nemrég tért vissza Kijevből, és beszélt a kormánnyal és az ipar képviselőivel: „Alig várják, hogy megoszthassák tapasztalataikat és szakértelmüket.”
A „drónfal” a tervek szerint szenzorokat, különféle támadórendszereket és elektronikus zavarórendszereket egyesít majd – olyan komplexumokat, amelyek érzékelik és semlegesítik a közeledő pilóta nélküli repülőgépeket. Jelenleg a megbeszélések a korai szakaszban vannak: túl korai a projekt pontos költségéről vagy időzítéséről beszélni, bár egyes elemzői becslések szerint a rendszer egy éven belül megépülhet.
Lengyelország, Finnország, Norvégia és a balti országok megállapodtak egy úgynevezett „drónfal” létrehozásáról, amely megvédi az országok külső határait. Erről az LTR számolt be Agne Bilotaite litván belügyminiszter nyilatkozatára hivatkozva.
„Ez egy teljesen új dolog – egy „drónfal” Norvégiától Lengyelországig, aminek az lesz a célja, hogy megvédjük a határunkat drónok és egyéb technológiák segítségével. Nemcsak a fizikai infrastruktúra, a megfigyelőrendszerek segítségével, hanem a drónok és más technológiák használatával is, amelyek lehetővé teszik, hogy megvédjük magunkat a barátságtalan országok provokációival szemben és megakadályozzuk a csempészetet” – jelentette ki Bilotaite.
Hozzátette, Litvánia már kidolgozott tervet határa védelmének drónok segítségével történő megerősítésére. Litvánia Állami Határőrszolgálata nemrégiben UAV-egységet hozott létre.
Illetve Bilotaite elmondása szerint az Európai Unió költségén is létre lehet hozni „drónfalat”.
