Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz diktátor az alaszkai találkozójukon semmilyen döntést nem hozhatnak Ukrajnával kapcsolatban, ez Kijev részvétele nélkül lehetetlen – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij elnök az Itt a fiatalok! elnevezésű ukrán ifjúsági fórumon, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij megjegyezte, hogy Trump és Putyin tárgyalásai mindenképpen fontosak. De Ukrajnáról Ukrajna nélkül lehetetlen beszélni, és senki nem fogja elfogadni ezt a formátumot – hangsúlyozta. „Ezért az amerikai elnök és Putyin közötti megbeszélés minden bizonnyal fontos lehet a kétoldalú kapcsolataik szempontjából. De Ukrajnával kapcsolatban semmit sem fogadhatnak el nélkülünk” – szögezte le.
Az ukrán államfő reményét fejezte ki, hogy Trump tisztában van ezzel az elvvel. Abban is bízik, hogy a jövőben találkozni fog Putyinnal és Trumppal. Mert ha véget akarnak vetni a háborúnak, akkor egy ilyen csúcstalálkozóra szükség van – mutatott rá. „(Kiállunk az igazságunk mellett – a szerk.), mindent megteszünk, hogy véget vessünk ennek a háborúnak. És vannak dolgok, amik a szívünkben vannak, vannak dolgok, amik az Alkotmányunkban vannak” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij.
We had a long and substantive conversation with @POTUS. We started with one-on-one talks before inviting European leaders to join us. This call lasted for more than an hour and a half, including about an hour of our bilateral conversation with President Trump.
Az ukrán Alkotmánybíróság bírái több mint 3 éve nem hoztak döntést a parlamenti képviselők beadványával kapcsolatos ügyben, amely az Alkotmány 4. cikkének értelmezésére vonatkozik a többes állampolgárság bevezetésének összefüggésében – számolt be csütörtökön az Ukrajinszka Pravda hírportál Ruszlan Sztefancsuk házelnökre és az Alkotmánybíróságra hivatkozva.
A jelentés szerint Sztefancsuk elmondta: „Az ukrán Alkotmánybíróságnak a parlamenti képviselők alkotmányos beadványáról szóló, az ukrán Alkotmány 4. cikkelyének értelmezésére vonatkozó határozata egyelőre nem született meg.” Mint megjegyezte, az ügy nyílt része – a nyilvános vita szakasza – már korábban lezajlott. A bíróság most az alkotmányos eljárás zárt szakaszába lépett, amelynek keretében egy határozattervezetet dolgoznak ki. A házelnök hangsúlyozta, hogy nincs információja a határozat elfogadásának időzítéséről vagy tartalmáról.
Az Alkotmánybíróság titkársága az ukrán parlament megkeresésére megerősítette, hogy a bírák még nem hoztak döntést ebben az ügyben. Hozzátette, hogy a bíróság nagykamarájának ülése határozatképes, ha legalább 12 bíró jelen van, és a döntés akkor számít elfogadottnak, ha legalább 10 bíró megszavazza.
Ugyanakkor 2025. január 27. óta az ukrán Alkotmánybíróság 11 bíróval működik, ami azt jelenti, hogy nem határozatképes. Ez lehetetlenné teszi a nagykamara üléseinek megtartását és a döntéshozatalt.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy megvannak az eszközei Vlagyimir Putyin orosz diktátor befolyásolására, de jelenleg nem akarja használni őket – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a CNN amerikai tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Trump elmondta, hogy Putyin ígéretes nyilatkozatot tett az Ukrajnával kötendő tűzszünet kapcsán. Ugyanakkor kijelentette, hogy szívesen találkozna Putyinnal a háború befejezése érdekében. Azt is mondta, hogy ha Oroszország nem egyezik bele a tűzszünetbe, az „nagyon kiábrándító pillanat lenne az egész világ számára”.
„Tehát a végleges megállapodás sok részletét már megvitatták. Most meglátjuk, hogy Oroszország beleegyezik-e, és ha nem, akkor ez nagyon kiábrándító pillanat lesz az egész világ számára” – mondta el az amerikai elnök.
Arra a kérdésre, hogy vannak-e olyan „befolyásoló eszközei”, amelyeket az Egyesült Államok alkalmazhat Putyinnal szemben, például szankciókat, az elnök azt mondta, hogy vannak eszközök, de nem akar ezekről beszélni. „Van befolyásom, de most nem akarok erről beszélni, mert most tárgyalunk velük, és a mai nyilatkozataiból ítélve, úgy gondolom, hogy azok elég pozitívak voltak” – tette hozzá Donald Trump.
Arra kérik Joe Bident, hogy engedélyezze Lengyelországnak az ukrán légtér védelmét: a kétpárti kezdeményezés célja, hogy a NATO-tagállam segítsen az orosz rakéták lelövésében.
Fontos kéréssel fordultak az amerikai elnökhöz. Az amerikai Helsinki Bizottság vezetői ugyanis arra kérik Joe Bident, hogy engedélyezze Lengyelországnak az ukrán légtér védelmét. A kétpárti kezdeményezés célja, hogy a NATO-tagállam segítsen az orosz rakéták lelövésében, ezzel jelentősen támogatva Ukrajnát – tudta meg a The Hill.
Joe Wilson republikánus és Steve Cohen demokrata képviselők szerint ez különösen fontos lenne például azon rakéták miatt, amelyek potenciálisan veszélyeztethetik a lengyel légteret is.
„Lengyelország kérése az Ukrajna feletti rakéták elfogására és semlegesítésére Ukrajnát támogató mechanizmusként és a NATO határainak védelmeként egyszerre szükséges és sürgős” – fogalmazott Wilson és Cohen a levélben.
Lengyelország már régóta fontolgatja Kijev javaslatát a lengyel terület felé tartó orosz rakéták lelövésére, amíg azok még Ukrajna légterében vannak. A lengyelek dilemmája, hogy ha csak akkor lövik le a potenciálisan fenyegetést jelentő rakétákat, ha azok ténylegesen belépnek a lengyel légtérbe, a leeső törmelékek a lengyel polgárok és vagyontárgyaik épségét veszélyeztethetik. Ukrajna eközben azt mondja: ők nem bánják, ha a lengyel légvédelem Ukrajna felett lép akcióba, mert bár valóban okozhatnak károkat a törmelékek, az biztosan kisebb, mint amit az orosz rakéták becsapódása okozna. Mindemellett az is felmerül, hogy egy ilyen döntés milyen mértékben eszkalálná a háborút és mit lépne erre Oroszország.
Ha Európa vissza akarja állítani a békét, növelnie kell a fegyvergyártást, valamint meg kell tiltania a tüzérségi lőszer exportját más kontinensekre – szólított fel Dmitro Kuleba külügyminiszter a Le Monde című francia lapban csütörtökön megjelent cikkében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője azt írta, hogy a tüzérségi lövedékek kritikus hiányában szenvedő ukrán hadsereg nem tudja megsemmisíteni az orosz tüzérséget és megvédeni csapatait. Az a tény, hogy Ukrajna ilyen helyzetbe került, annak a következménye, hogy az európai szövetségesek, valamint az Amerikai Egyesült Államok hónapokig vitatkoztak, mielőtt úgy döntöttek, elegendő mennyiségű tüzérségi lőszert biztosítanak Ukrajnának – tette hozzá.
„Mivel nem futtatták fel időben a fegyvergyártást, késleltették a katonai felszerelések harmadik országokból történő beszerzését, és az Európában gyártott lövedékeket exportálták a világ más részeire” – mutatott rá a külügyminiszter. Ezek miatt a késedelmek miatt Ukrajna óvatosan optimista a szövetségesei által a február 26-i párizsi konferencián hozott döntéssel kapcsolatban, amely szerint növelni kell a lőszervásárlást harmadik országokban – emlékeztetett.
„Mélyen hálásak vagyunk ezért a döntésért. De ez nem elég. Sürgősen határozott és szisztematikus döntésekre van szükség, nem lázas vitákra. A sikeres stratégia kizárólag a társadalom, a katonai és politikai vezetők, katonák és szövetségesek egységén múlik. „A párizsi konferencián felvetett kérdésekre adott bátor és őszinte válaszok nélkül nem lesz sem egység, sem stratégia” – hangsúlyozta Dmitro Kuleba.
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
Macron said yesterday that the SAMP/T systems are used to secure nuclear strangleholds on 🇲🇫 soil. And so we can argue that this will be the case for the 4️⃣ remaining systems. pic.twitter.com/LeXDVqHlyl
— French Aid to Ukraine 🇨🇵🇺🇦 (@aidefranceukr) April 19, 2024
As temperatures drop and Ukraine nears 1000 days of war, Russia launched massive air strikes against civilians, seemingly targeting energy infrastructure.
Norway condemns this illegal war and continues to #StandWithUkraine, providing arms and support against Russia’s aggression.
Ben Wallace brit és Boris Pistorius német hadügyminiszter is támogatja, hogy Ukrajna megkapja az orosz invázió elhárításához szükséges eszközöket, de a kérdésben Washingtonnak kell döntenie.
Azt, hogy az orosz támadás ellen védekező Ukrajna kaphat-e F-16-os vadászgépeket, az amerikai vezetés feladata eldönteni a német és a brit hadügyminiszter szerdai szavai szerint.
A Boris Pistorius és Ben Wallace találkozóját követő közös sajtótájékoztatón a politikusok az Ukrajna által olyannyira várt vadászgépekről szóló kérdésekre válaszolva kifejtették, hogy a német és brit légierő sem rendelkezik a kijevi tervekben nevesített F-16-os vadászgéptípussal.
Majd mind a ketten hozzátették, hogy ezek a repülők amerikai gyártásúak, így a Fehér Ház dolga eldönteni, hogy Ukrajna kaphat-e belőlük. Azonban azt is egyöntetűen hangsúlyozták, hogy támogatják, hogy Ukrajna rendelkezzék mindennel, ami csak szükséges az orosz támadás elhárításához.
Wallace mindemellett arról is beszélt, hogy a britek egy nemzetközi összefogás, egy platform részeként egyebek között ukrán pilóták kiképzésével segíthetik az Ukrajnát F-16-osokkal támogatni kívánó országokat tervük megvalósításában.
Pistorius pedig azt mondta el, hogy Németország kapacitás és képességek híján nem alkalmas aktív szerepre ebben a vállalkozásban, azonban egyéb módon, politikai, pénzügyi támogatással hozzájárulhat annak sikeréhez.
⚡Washington approves sending F-16s to Ukraine from Denmark and Netherlands.
The United States has given the green light to Denmark and the Netherlands for sending F-16 fighter jets to Ukraine defend against Russian aggression as soon as pilot training is completed, a U.S.…
The Netherlands will continue to support Ukraine in the face of continued Russian aggression, as much and for as long as necessary. The devastating situation in Israel and Gaza will not divert our attention away from Ukraine. The existential need to push back against Russian… pic.twitter.com/o1CCW3gKQp
Nagyon szűk többséggel, de végül 50-49 arányban elfogadták a demokraták javaslatát az amerikai Szenátusban az 1.9 trillió dollár értékű „COVID-19 Segélycsomagra” vonatkozóan.
Hosszú éjszakája volt a Szenátus tagjainak, ám hosszú heteken át tartó viták után végül sikerült keresztülvinni a demokraták javaslatát a Kongresszus felső házán, mely egy óriási győzelemnek tekinthető Joe Bidennek és szövetségeseinek. Végül egy republikánus sem szavazta meg a javaslatot, indokolatlanul nagy összegűnek találták.
„A nemzet már túl régóta szenved. Minden, ami a segélycsomagban szerepel, ezt a szenvedést hivatott enyhíteni, és a leginkább kiszolgáltatottak életfeltételeit kívánja biztosítani” – mondta Joe Biden a javaslat elfogadását követően.
A csomagban többek között egy 1400 dollár értékű készpénz-transzfer szerepel a legtöbb amerikai számára, akinek azonnali szüksége van pénzre. Ezen felül kiterjesztették a munkanélküli segélyekre való jogosultság időtartalmát, valamint adókedvezményeket biztosítottak a legszegényebb amerikaiaknak, a gyermekes családoknak és egészségbiztosítási csomagok vásárlóinak.
Az újonnan elfogadott csomagban ezen felül forrásokat is elkülönítettek az arra rászoruló államok és városok, oktatási intézmények számára, valamint a koronavírus-vakcinák és a koronavírus-tesztek biztosítására. A csomag elfogadásával immáron 4 trillió dollárt szavazott meg a Kongresszus a járvány kitörése óta.
A szombati szavazás kulcsfontosságú volt a demokraták számára, akiknek egyhangúlag kellett elfogadni a javaslatot. Ez azért volt fontos, mert a republikánusok részéről egyhangú elutasításra lehetett számítani, amely egy 50-50 szavazatos felállást eredményezett volna, ezt a döntésképtelenséget azonban Kamala Harris alelnök szavazata oldotta volna fel a demokraták javára.
A Szenátus elé terjesztett csomagról szóló szavazást egyébként folyamatosan csúsztatni kellett, mert a demokraták nemegyszer utolsó pillanatos változtatásokat eszközöltek, hogy a párton belül versengő progresszív és mérsékelt szárny követeléseit folyamatosan kielégítsék.
A republikánusok természetesen hevesen ellenezték a segélycsomag egyes részeit, a Szenátus republikánus vezetője, Mitch McConnell például úgy fogalmazott, hogy a Szenátus még ilyen „rendszertelenül” sosem költött el 2 trillió dollárt. „Nem a járvány megkönnyítése volt a prioritásuk, hanem a kívánságlistájuk megvalósítása” – tette hozzá.
Fontos lépés volt a javaslat szenátusbeli elfogadása, amely most a szintén demokrata vezetés alatt álló Képviselőház elé fog kerülni. A demokratáknak itt 10 szavazatnyi többségük van, ám a javaslat egyes részei a párt progresszív szárnyának továbbra sem megfelelőek, így Nancy Pelosi házelnöknek nem lesz egyszerű dolga.
Chuck Schumer, a Szenátus többségi demokrata vezetője kijelentette, el kell fogadni a javaslatot, és jelezte, a Szenátusban eszközölt változásokról már beszélt Pelosival. „Ez nem olyan javaslat, ami mindenkinek tetszeni fog, olyan javaslat nem létezik” – tette hozzá.
Mit tartalmaz a csomag?
Az AP hírügynökség összeszedte, hogy egészen pontosan mit tartalmaz a demokraták által előterjesztett segélycsomag, melynek általános intézkedéseiről fentebb írtunk.
Először is kiterjesztették a szövetségi kormány munkanélküli segélyprogramját egészen szeptember 6-ig, melynek összege hetente 300 dollár, de a munkájukat elvesztő amerikaiaknak ugyanúgy járni fog az a segélyezés is, amit a lakóhelye szerint állam biztosít.
A segélycsomag szerint az évi 150 ezer dollárnál kevesebbet kereső családok számára 10 200 dollárig adómentes lesz a munkanélküli segély, és kiterjesztik a COBRA nevű egészségbiztosítási programot is, melynek értelmében a korábbi munkáltató egészségügyi programjában maradhat az érintett.
A csomag központjában a közvetlenül az amerikaiak kezébe juttatott 1400 dollár szerepel, mely egyénenként kerül kiosztásra. Amennyiben házaspárok együtt jelentik meg igényüket, akkor 2800 dollárt kapnak, valamint gyermekenként plusz 1400 dollárt. Ez azoknak jár, akik évi 75 ezer dollárnál kevesebbet keresnek, vagy azon házaspároknak, akik évi 150 ezer dollárnál kevesebbet.
Ez a közvetlenül kézhez juttatott összeg a 80 ezer dollárnál többet kereső egyének, vagy 160 ezer dollárnál többet kereső házaspárok esetében jelentősen csökkent, de így is az amerikaiak többsége megkapja a csekket, mivel az amerikai átlagkereset az évente 68 ezer dollár körül van.
A csomag elkülönített összesen 350 milliárd dollárt az állami, városi és települési önkormányzatok számára, amellyel a 2024-ig felmerült, a járvánnyal összefüggő költségeiket fedeznék. A jogszabály előírja, hogy a kisebb államoknak legalább akkora összeget kell kapniuk, mint a tavaly márciusban elfogadott segélycsomag szerint.
A segélycsomag kritikusai ezt a pontot kritizálták az egyik leghevesebben, vélekedésük szerint ugyanis túl általánosan osztja ki a hatalmas mennyiségű pénzt, holott a járvány gazdasági hatása mindenhol eltérő. A republikánusok szerint felesleges költéseket tartalmaz, és nem megfelelően célzott az intézkedés.
A jogszabályban elkülönítették 130 milliárd dollárt az óvodák, általános- és középiskolák számára is, amelyet elsősorban az osztálytermek átalakítására kell fordítani, csökkenteni kell az osztályok méretét, hogy a távolságtartási szabályoknak megfeleljen. Ezen felül az összeget megfelelő szellőztetési rendszer kialakítására, védőfelszerelés vásárlására és nyári iskolákhoz szükséges személyzet biztosítására kell fordítani.
Az egyetemek és főiskolák szintén kaptak 40 milliárd dollárt, amelyekkel az oktatási intézmények járvánnyal összefüggő kiadásait kell fedezni, valamint kell adni belőle a hallgatóknak is, hogy az alapvető élelmiszereket, a lakhatást és a számítógépes felszerelést biztosítani tudják.
25 milliárd dolláros keretet különítenek a vállalkozások, különösen az éttermek és bárok számára, amelyeket különösen falhoz vágott a járvány. Itt annyi kitétel van, hogy cégenként 10 millió dollárt lehet igénybe venni, ezen belül egy fizikai helyszín maximum 5 millió dollárt kaphat, amelyet fizetésre, bérleti díjra, közüzemi számlákra és egyéb működési költségekre kell fordítani.
Egy másik 46 milliárd dolláros tételt különítenek el a szövetségi, állami és települési szintű koronavírus-tesztelési programok minél nagyobb fokú kiterjesztésére, és a kontaktkutatási kapacitás bővítésére. Ezen összegeket új laboratóriumok és mobil tesztközpontok felállítására is lehet fordítani, valamint további 14 milliárd dollárt különítettek el a vakcinák szétosztásának meggyorsítása érdekében.
30 milliárd dollárt különítettek el a szegényebb családok és a munkanélküliek számára, akiknek a lakhatás biztosítása és a közüzemi számlák befizetése mindennapos gondot jelent. Az összeggel ezen problémákat oldanák meg, valamint külön 10 milliárd dollárt biztosítanak azok számára, akik a jelzálogukat nem tudják a járvány miatt fizetni.
A törvényben rendkívül jelentős szerepet kapnak az adókedvezmények a szegény háztartások számára, melyek fontos adójogi változásokat is jelentenek. Az elfogadott javaslat értelmében:
Alapjáraton a családok gyermekenként 2000 dollár adókedvezményt kapnak
Ha 6-17 év közötti gyermek van a családban, akkor az adókedvezmény összege 3000 dollár
A hat év alatti gyermekek esetében pedig 3600 dollár az összeg
A jogszabályban azt is meghatározzák, hogy amennyiben a családok hitelre szorulnak, a teljes összeget megkapják, függetlenül attól, mekkora a bevételük. Ezt is hevesen kritizálták a republikánusok arra hivatkozva, hogy ez csak eltántorítja az érintetteket attól, hogy munkát keressenek.
A Columbia Egyetem Szegénységi és Társadalompolitikai Központja úgy fogalmazott, a jogszabály segítségével sikerülhet a közeljövőben felére csökkenteni azon gyermekek számát, akik szegénységben élnek.
