Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke reagált Donald Trump amerikai elnök azon döntésére, hogy 25%-os vámot vet ki az autóimportra – írta a Politico.
„Nagyon sajnálom, hogy az Egyesült Államok úgy döntött, hogy vámokat vet ki az európai autóexportra” – mondta von der Leyen március 26-án kiadott nyilatkozatában. „A vámok adónak számítanak, rossz hatással vannak a vállalkozásokra, és még rosszabbak a fogyasztók számára mind az Egyesült Államokban, mind az Európai Unióban.”
Von der Leyen ugyanakkor jelezte, hogy az EU továbbra is tárgyalásos úton keresi a megoldást, miközben védi gazdasági érdekeit.
„Jelentős kereskedelmi nemzetként és 27 tagállamból álló erős közösségként fogunk együtt dolgozni azon, hogy megvédjük munkavállalóinkat, vállalkozásainkat és fogyasztóinkat az Európai Unióban”, fogalmazott Ursula von der Leyen.
A Politico adatai szerint 2024-ben az Egyesült Államok 214 milliárd dollár értékben importált személygépkocsikat, köztük olyan országokból, mint Japán, Mexikó és Dél-Korea.
Az amerikai elnök sokkal durvább vámokat vezet be, ha Brüsszel és Ottawa együttműködik. Trump április 2-től tervezi igazán kiterjeszteni a vámokat.
Keményen megfenyegette az Európai Uniót és Kanadát Donald Trump amerikai elnök, amennyiben azok együttműködnek, hogy gazdasági károkat okozzanak az Egyesült Államoknak.
A saját közösségi oldalán, a Truth Socialon közzétett bejegyzése szerint ebben az esetben sokkal nagyobb vámokat vezet be az EU és Kanada ellen, mint amit eredetileg tervezett. Trump április 2-től készül széleskörű vámok bevezetésére, amelyről az első rendeletet már alá is írta szerdán. Ez az autókra és teherautókra vetett ki 25 százalékos vámot április 2-től. A Bloomberg információi szerint más szektorális vámok bevezetése is előkészítés alatt van, amelyek többek között a faipari termékeket, a félvezetőket és a gyógyszereket érinthetik.
A vámok már Trump kampányában is nagy szerepet kaptak
Trump már a kampány során is széleskörű vámok bevezetését ígérte, és hivatalba lépése óta Kanada, Mexikó és Kína is a célkeresztjébe került, igaz, egyes, Amerika és szomszédai közötti szabadkereskedelmi egyezmény által lefedett termékek mentességet kaptak, szintén április 2-ig. Életbe léptek viszont már a kiindulási országtól függetlenül az acél- és alumíniumimportra kivetett vámok.
Miután az EU kereskedelmi biztosa, Maros Sefcovic és Ursula von der Leyen bizottsági elnök kabinetfőnöke a héten találkozott Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszterrel, Jamieson Greer kereskedelmi megbízottal és a Nemzeti Gazdasági Tanács élén álló Kevin Hassettel, hogy megvitassák a kereskedelmi kérdéseket, az unió két számjegyű vámokra számít, valamint arra, hogy a vámok az egész EU-t érintik és azok nem fognak tagállamonként különbözni. Ugyanakkor szerdán Trump arról beszélt, hogy az április 2-án életbe lépő vámok enyhébbek lehetnek a vártnál, és sokan meg fogak lepődni.
A mostani fenyegetés azután érkezik, hogy Mark Carney új kanadai miniszterelnök első külföldi útján nem Washingtonba, hanem Londonba és Párizsba látogatott.
Az amerikai elnök, Donald Trump, még határozottabban fogalmazott Grönlanddal kapcsolatban, kijelentve, hogy az Egyesült Államoknak „birtokolnia kell” a szigetet.
Ezt egy amerikai műsorvezető, Vince Colonnese podcastjában mondta. Amikor arra kérték, hogy nyilatkozzon a jövőbeli grönlandi látogatás céljáról, Trump azt válaszolta, hogy ez szükséges, hogy „tudják, hogy Grönlandra szükségünk van a nemzetközi biztonság szempontjából.”
„Szükségünk van rá, birtokolnunk kell. És ez egy olyan sziget, amely – védelmi és támadó jellegű műveletek szempontjából – olyan dolog, amire szükségünk van, különösen egy ilyen világban, mint a mai” – mondta az Egyesült Államok elnöke.
Birtokolnunk kell. Nem örülök, hogy erről beszélek, de birtokolnunk kell
– tette hozzá.
Ugyanakkor Trump elismerte, hogy nem biztos abban, hogy maguk a grönlandiak támogatják szigetük Egyesült Államokhoz való csatlakozását.
Donald Trump amerikai elnök felvetette, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor húzhatja az időt az Ukrajnával kötendő tűzszüneti megállapodásban, a Fehér Ház gazdája ugyanakkor úgy véli, hogy a Kreml végső soron véget akar vetni a háborúnak – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli-amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a Newsmax amerikai kábeltelevízió riporterének kérdésére válaszolva, hogy szerinte Moszkva késlelteti-e a tűzszüneti megállapodást, Trump elismerte egy ilyen forgatókönyv lehetőségét. Az amerikai elnök szerint „Oroszország véget akar vetni” az Ukrajna elleni nagyszabású katonai agressziónak. „De lehet, hogy húzza az időt” – ismerte el Trump, hozzátéve, hogy korábbi ügyletei során is ugyanezt a taktikát alkalmazta, hogy időt nyerjen.
„Évek óta ezt csinálom… Tudják, nem akarok szerződést kötni, inkább a játékban akarok maradni, de lehet, hogy egyáltalán nem akarom, vagyok nem benne biztos” – magyarázta az amerikai elnök. Ugyanakkor ismét hangot adott annak a véleményének, hogy Ukrajna és Oroszország azt akarja, hogy a háború véget érjen. „De nem, azt hiszem, Oroszország azt szeretné, ha ez véget érne, és szerintem Zelenszkij szeretné, ha ez most véget érne” – mondta.
Donald Trump megismételte a mindkét fél által elszenvedett veszteségekre vonatkozó becslését is, és átlagosan heti 2500 katonát említett, de hangsúlyozta, hogy „csak azt akarja, hogy ez megálljon”.
Donald Trump amerikai elnök elismerte, hogy a Kreml befolyást gyakorol adminisztrációja és csapata egyes képviselőire, ami szerinte az amerikai tisztviselők azon szándékával magyarázható, hogy véget vessenek az orosz–ukrán háborúnak – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az amerikai elnöknek a kabinetjével folytatott megbeszélése után tett nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Trump válaszolt a média képviselőinek arra a megkeresésére, hogy kommentálják Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentéseit a Time magazinnak adott interjújában, ahol azt állította, hogy Oroszországnak sikerült információkkal befolyásolnia a Fehér Ház csapatában egyes személyeket. Az amerikai elnök ezt nem tagadta, sőt megjegyezte, hogy ez megtörténhetett, és az az Oroszország és Ukrajna közötti béke megteremtésére irányuló erőfeszítésekkel hozható összefüggésbe.
„Nos, valószínűleg befolyásolták őket ennek a kérdésnek a rendezésében, mert Ukrajna azt akarja, hogy rendezzék, szerintem nekik is rendezniük kellene, Oroszország is azt akarja, hogy rendezzék” – mondta Trump. Megismételte azt az elképzelést, hogy ha az Ovális Irodában ült volna, „soha nem történt volna meg az oroszok nagyszabású inváziója Ukrajna ellen”.
Az amerikai elnök azt is hozzátette, hogy nagyra értékeli Marco Rubio külügyminiszter, az orosz hatóságokkal tárgyaló Steve Witkoff közel-keleti különmegbízott és Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó munkáját. „Marco nagyszerű munkát végez, Steve Witkoff pedig hihetetlen… Michael Waltz… Nagyszerű embereink csapata dolgozik ezen a témán. És a munkanapjuk jelentős részét azzal töltik, hogy megoldjanak valamit, ami valóban hatással van ránk anyagilag, mert annyi pénzt adtunk oda” – emlékeztetett Donald Trump.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy az amerikai–indiai kereskedelmi kapcsolatok problémája az amerikai árukra kivetett magas indiai vámok, és szándéka, hogy ezeket kiegyenlítse amerikai vámtarifák bevezetésével.
Nagyon jó kapcsolataim vannak Indiával, de az egyetlen probléma, amivel szembesülök, az, hogy India az egyik legmagasabb vámokkal rendelkező ország a világon
– mondta Trump a Breitbart News-nak adott interjúban.
Amikor megkérdezték az India–Közel-Kelet– Európa gazdasági korridorról szóló megállapodásról, Trump azt mondta, hogy „ez egy nagyszerű országokból álló csoport, amely szembeszáll más országokkal, amelyek ártani ártani nekünk a kereskedelemben”.
Steve Witkoff, az Egyesült Államok elnökének különleges küldötte úgy véli, hogy az orosz–ukrán háború rendezésében kulcsfontosságú tényező a megszállt területek státusza.
Witkoff, aki az oroszok által megszállt területekről beszélt, kijelentette, hogy „a legnagyobb probléma a konfliktusban az úgynevezett négy régió”. Szerinte ezek a következők: „Donbász, Krím, Luhanszk és még két másik terület”.
A márciusi állapot szerint az orosz megszállás alatt állnak a donbászi, luhanszki, zaporizzsjai, herszoni, harkivi és mikolajivi területek, valamint a Krím.
Oroszul beszélnek. Népszavazásokat tartottak, ahol a többség azt jelezte, hogy orosz kormányzás alatt szeretnének élni
– vélekedett.
Ezért szerinte „ez a kulcskérdés a konfliktusban”.
Carlson közbeszólt és tisztázta: „És Oroszország ellenőrzi őket. Valójában, néhány ilyen terület most már orosz szemszögből Oroszország része.”
Az oroszok de facto ellenőrzik ezeket a területeket. A kérdés az, hogy elismeri-e a világ, hogy ezek orosz területek? Véget ér-e ez? Túlélheti-e Zelenszkij politikailag, ha elismeri ezt? Ez a központi kérdés a konfliktusban. Abszolút biztos
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, a beszélgetés során, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott, felajánlotta Ukrajnának, hogy adja át az Egyesült Államoknak a ukrán erőműveket, hogy jobban meg lehessen védeni őket.
Erről egy közös nyilatkozatban számoltak be, amelyet az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója és külügyminisztere adott ki.
„ Donald Trump elnök és Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij fantasztikus telefonos beszélgetést folytattak” – olvasta fel a nyilatkozat kezdetét a Fehér Ház szóvivője.
A vezetők egyetértettek abban, hogy Ukrajna és Amerika továbbra is együtt dolgozik majd, hogy valóban véget vessenek a háborúnak
– mondta Levitt.
A beszélgetés eredményeként technikai csoportok találkozóit tűzték ki.
[type] => post
[excerpt] => Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, a beszélgetés során, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott, felajánlotta Ukrajnának, hogy adja át az Egyesült Államoknak a ukrán erőműveket, hogy jobban meg lehessen védeni őket.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1742806260
[modified] => 1742773952
)
[title] => Trump javasolta, hogy adják át az Egyesült Államoknak Ukrajna erőműveit
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=145571&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 145571
[uk] => 145166
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 145532
[image] => Array
(
[id] => 145532
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-23.jpg
[original_lng] => 22599
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-23-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-23-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-23.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-23.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-23.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-23.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-23.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1742766757:5
[_thumbnail_id] => 145532
[_edit_last] => 5
[views_count] => 635
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4638
[1] => 783
[2] => 63
[3] => 404
[4] => 122
)
[tags_name] => Array
(
[0] => atomerőmű
[1] => Donald Trump
[2] => Ukrajna
[3] => USA
[4] => Volodimir Zelenszkij
)
)
[8] => Array
(
[id] => 145545
[content] =>
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy jól ismeri Vlagyimir Putyin orosz diktátort, és hogy Putyint csak egy ember, mégpedig ő, tudja megállítani a világon – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál Trump Clay Travisnek, az Outkick internetes sportoldal alapítójának adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Trump arról biztosított, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújának megfékezésére tett erőfeszítések „valamelyest ellenőrzés alatt állnak”. „Azt hiszem, ez bizonyos mértékig ellenőrzés alatt áll. Jó kapcsolatom van Putyin elnökkel, és tulajdonképpen jó a kapcsolatom Zelenszkij elnökkel is. Nagyszerű lenne, ha meg tudnánk állítani ezt” – mondta.
Mint az amerikai elnök kiemelte, „nagyon jól ismeri” Putyint. Ugyanakkor megismételte azt a tézist, hogy első elnöksége idején Putyin „semmibe nem avatkozott be”. „Szerintem nincs senki a világon, aki megállíthatná (Putyint), csak én, és azt hiszem, én meg tudom őt állítani” – hangsúlyozta.
Az amerikai vezető elmondása szerint „nagyon racionális megbeszéléseket folytat” Putyinnal. „Nagyon racionális megbeszéléseket folytattunk, és csak azt akarom, hogy ne öljenek meg embereket. Hetente 2500 fiatalt veszítenek az oroszok és ukránok” – tette hozzá Donald Trump.
A Fehér Ház április 20-ig, a húsvéti ünnepekig tűzszüneti megállapodást kíván elérni Oroszország és Ukrajna között, az Egyesült Államok azonban elismeri, hogy a határidő eltolódhat – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Bloombergre hivatkozva.
A jelentés szerint az Egyesült Államok továbbra is reméli, hogy heteken belül széles körű tűzszünetet lehet elérni Oroszország Ukrajna elleni háborújában. Az amerikai hírszolgálat forrásai megjegyezték, hogy a Fehér Ház arra törekszik, hogy április 20-ig – amelyre idén a húsvét esik – tűzszüneti megállapodást kössön. A Donald Trump-kormány ugyanakkor elismeri, hogy a felek eltérő álláspontja miatt a határidő kitolódhat.
Trump március 21-én kijelentette, hogy „a teljes tűzszünet hamarosan megvalósul”. Európai tisztviselők attól tartanak, hogy Trump a háború gyors megoldására irányuló vágya arra készteti, hogy feláldozza Ukrajna érdekeit, és olyan feltételeket fogadjon el, amelyek sebezhetővé teszik az országot a jövőbeni orosz támadásokkal szemben. Az európai tisztviselők szkeptikusak azt illetően is, hogy Trump növelni fogja a nyomást Moszkvára, ha az ellenáll a békemegállapodás megkötésének.