„Most mindenki ül és imádkozik. Gyertyát gyújt a templomban, hogy Orbán elveszítse a 2026-os választásokat” – fogalmazott Dmitro Kuleba.
Nyíltan egy magyarországi kormányváltásért és egy Ukrajna-barát kabinet hatalomra kerüléséért imádkozik Dmitro Kuleba, Ukrajna korábbi külügyminisztere – derül ki abból a videóból, amelyben a volt politikus Magyarországról és Orbán Viktor miniszterelnökről beszél.
A Magyar Nemzet vette észre a felvételt, amelyen a volt ukrán külügyminiszter úgy fogalmazott:
„A kiút nagyon egyszerű. Most mindenki ül és imádkozik. Gyertyát gyújt a templomban, hogy Orbán elveszítse a 2026-os választásokat, és hogy hatalomra kerüljön egy Európa-párti, egyébként Ukrajna-párti kormánykoalíció.”
„„Ez persze csak afféle remény, de jelenleg ez a legjobb amit Európa tehet” – folytatta, hozzáfűzve, hogy szerinte azért
„Orbán Viktor mögött több más ország is ott áll. Összedörzsölik a kezüket, és azt mondják, na ez klassz.”
Kuleba ezzel arra utalt, hogy Magyarország miniszterelnöke nincs egyedül az álláspontjával az EU-n belül, és a volt ukrán külügyi tárcavezető szerint ezek az országok nyilvánosan ugyan ellenzik Magyarország döntéseit, a háttérben azonban profitálnak abból, hogy a vitatott uniós határozatok nem születnek meg.
„Mi is ellene vagyunk ennek a döntésnek – mondják. Hagyjuk, hadd hulljon minden (…) Orbánra, mi pedig csendben ülünk a háta mögött, és örülünk annak, hogy a döntések nem születnek meg” – fogalmazott Dmitro Kuleba.
Trump: PM Orban of Hungary. He has my complete and total endorsement. An incredible job on immigration, unlike some countries that have hurt themselves. You have my total and complete endorsement and I'm putting it out. I already did but putting it out again pic.twitter.com/8kdUE0Cstx
Dmitro Kuleba volt ukrán külügyminiszter úgy véli, hogy az ukránok készek területi engedményeket tenni Donbaszban, ha népszavazást tartanak – írja az Ukrajinszka Pravda.
Kijelentette, hogy ha azt mondanák az embereknek: „Ezt fel kell adnunk, de ez mind véget ér, és ezt kapjuk cserébe: erős hadsereget, milliárdokat az újjáépítésre és EU- tagságot „, akkor lázító gondolatot fogalmazna meg. Kuleba úgy véli, hogy ez egy olyan történet, amelyet a társadalom kész lesz elfogadni.
Kuleba örömmel távozott miniszteri posztjáról 2024 őszén, mivel mostantól lehetősége lesz Ukrajnában utazni és emberekkel beszélni.
Az ukránok előtt nagyon nehéz időszak áll, taktikai vereséget fognak szenvedni, de stratégiailag győzni fognak – mondta Dmitro Kuleba volt ukrán külügyminiszter a béketárgyalásokkal kapcsolatban.
„Ukrajna előtt taktikai vereség áll, de stratégiai győzelem. Taktikai, mert jelenleg kellemetlen lesz. Nagyon nehéz megbékélni a valósággal. Nagyon-nagyon nehéz időszak áll előttünk, amikor végül be kell vallanunk egy nagyon-nagyon nehéz igazságot” – közölte Dmtiro Kuleba az Eurasia Daily szerint. Ugyanakkor hozzátette:
„A taktikai vereség nem a vég. Ez annak a felismerése, hogy Ukrajna ma még nem rendelkezik elegendő erővel ahhoz, hogy Oroszországot ott állítsa meg, ahol szükséges. De már elég erősek vagyunk ahhoz, hogy ne engedjük magunkat megsemmisíteni.”
Szerinte, ha most nem írják alá a békeszerződést, akkor „a háború még sok évig folytatódni fog”, és még rosszabb lesz Ukrajna helyzete, mint most. „Mert ők, az oroszok, nem fognak leállni, megvannak hozzá az erőforrásaik, és mi sem fogunk leállni, mert nekünk is megvannak az erőforrásaink. De a frontvonal évről évre el fog tolódni” – tette hozzá.
A Nyugat és Ukrajna nem akarja elég erősen a győzelmet, ezért marad alul Oroszországgal szemben – írta.
A volt külügyminiszter – aki jelenleg a Harvard Belfer Center nevű kutatóközpontjának főmunkársa – a The New York Times hasábjain is közölt egy véleménycikket, amelyben többek közt úgy fogalmazott:
„Sokan megpróbálták az ukrajnai háborút felörlő háborúként definiálni. De ez nem az. Ez egy akarat háborúja. A győzelem nem azé a félé lesz, amelyik több erőforrással rendelkezik (a Nyugat bizonyíthatóan gazdagabb erőforrásokban, mint Oroszország), hanem annak a félnek, amelyik erősebb, alkalmazkodóbb és hajthatatlanabb akaratot tanúsít a győzelem iránt. Ma sem Ukrajna, sem Európa, sem az Egyesült Államok nem mondhatja magáról, hogy rendelkezik ezzel az előnnyel.”
Kuleba kitért arra, hogy a mostani korrupciós botrány megrengette a kijevi kormányzatot, és ebből adódóan „a háború ezen kritikus pillanatában az ukránok bizonytalanságban élnek”. Mindeközben Washington „a 2024-es választások óta drasztikusan megváltoztatta irányvonalát, a háború befejezésére törekszik, hogy a Trump-kormány továbbléphessen – függetlenül attól, hogy valódi béke jön-e létre”. Európa pedig „lemarad a fegyverkezési programjának végrehajtásában, képtelen megoldani a befagyasztott orosz vagyon kérdését, és halogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását”.
Majd hozzáfűzte: „Oroszország viszont ezt az időt a tanulságok levonására fordította. A háború első éve olyan megaláztatást jelentett Putyin számára, amilyet Oroszország ritkán tapasztalt. Ukrajna túlélt, amikor a világ a bukását várta, visszaszorította az orosz erőket Kijevtől, és hatalmas területeket hódított vissza. Az ezt követő években azonban Oroszország jelentősen növelte a cirkáló- és ballisztikus rakéták, valamint az egyirányú támadó drónok gyártását és használatát, ezzel aláásva Ukrajna drónok terén meglévő előnyét. Hatalmas bónuszok és fizetések felajánlásával fenntartotta a csapatok létszámát a megdöbbentő veszteségek ellenére.”
„Ukrajna és szövetségesei közel négy éve mondogatják maguknak, hogy időben eleget fognak tenni a háború fordulatához. Cselekedtek, de soha nem tettek eleget. Oroszország mindig megelőzte őket, és évről évre nem sikerült fordítani a háború menetén” – foglalta össze véleményét a külügyminiszter, aki szerint két módon lehetne elérni azt, hogy az oroszok változtassanak az eddig körvonalazott békefeltételeiken: vagy olyan szankciókat kell alkalmazni Oroszországgal szemben, amelyek megrendítik az ország belpolitikáját, vagy „a másik eszköz Oroszország megállítása a frontvonalon, amihez Európának fel kell hagynia a hadiipari termelés bürokratikus szükségletként való kezelésével, és kontinentális vészhelyzetként kell kezelnie azt”.
Az orosz követeléseknek való engedelmeskedés az ukrán csapatok létszámának korlátozásával megalázná a nemzetet és „a pokolba vezető utat nyitna” – mondta Dmitro Kuleba, aki Zelenszkij elnök alatt Ukrajna külügyminisztere volt, az Euronews „12 perc” című műsorában. Dmitro Kuleba, Ukrajna volt külügyminisztere azt nyilatkozta, hogy az ukrán fegyveres erők létszámának csökkentése az Oroszországgal kötött békemegállapodás részeként „megaláztatás” lenne Kijev számára, és sebezhetővé tenné az országot a jövőbeni agresszióval szemben.
„Ha korlátozod a hadsereg létszámát (…), az egyértelmű üzenet, hogy egy külföldi hatalom megalázza a hadseregedet, a nemzetedet” – mondta Kuleba az Euronews „12 perc” című műsorában.
„Jó szándékkal egyengetjük a pokolba vezető utat, hogy kielégítsük az oroszokat. És a hadsereg létszámának korlátozása ennek a törekvésnek a legkiemelkedőbb példája.”
A békemegállapodás megkötésére irányuló diplomáciai erőfeszítések az elmúlt napokban felgyorsultak, miután az amerikai kormányzat bemutatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az ukrán békemegállapodás 28 pontos tervezetét, amelyről most már tudjuk, hogy a Kreml írta.
Az eredeti amerikai-orosz terv 600 000 katonában határozta meg az ukrán hadsereg létszámát, amelynek jelenleg közel 1 millió katonája van Zelenszkij szerint.
A hét elején Genfben tartott tárgyalásokon kiszivárgott európai ellenjavaslat – amely nem tükröz hivatalos tárgyalási pozíciót – magasabb, 800 000 katonás létszámkorlátot javasolt békeidőben.
Az EU tisztviselői azóta elutasították ezt a korlátozást, Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerdán kijelentette, hogy a békemegállapodásnak az orosz hadsereg létszámát kellene korlátoznia Ukrajna helyett.
„Nincsenek jó idők Európának” Az ukrán „Határozottak Koalíciójához” tartozó nyugati szövetségesek régóta hangsúlyozzák, hogy az erős ukrán hadsereg a legjobb biztonsági garancia az ország számára. Az elmúlt hónapokban a hangsúlyt az ukrán hadsereg megerősítésére helyezték át, mint alternatívát a külföldi csapatokra való támaszkodás helyett.
Egy másik, még mindig napirenden lévő koncepció, hogy Kijevnek biztonsági garanciákat nyújtsanak, hasonlóan a NATO-szerződés 5. cikkéhez, amely kimondja, hogy az egyik szövetséges elleni támadás az összes elleni támadás, anélkül, hogy Ukrajna teljes jogú NATO-taggá válna.
„Nem kínos, hogy közel négy évvel a háború után az európai vezetők még mindig egyik témáról a másikra ugrálnak, a békefenntartó erők küldésétől a megnyugtató erőkön át az ukrán hadsereg megerősítéséig, egészen az 5. cikkelyhez hasonló javaslatokig” – tette fel a kérdést Kuleba.
„Tudja, hogy ezzel a döntéshozatali tempóval és azzal a fogalmi megértéssel, hogy Európa merre tart, nincsenek jó idők Európának.”
Kuleba azt is elmondta, hogy szerinte a megállapodásra irányuló törekvések „már meghiúsultak” „Washington eredeti 28 pontos tervének agresszív és kiszámíthatatlan kezelése”, valamint az amerikai és orosz küldöttek közötti kiszivárgott telefonhívások miatt, amelyek feltárták a terv kidolgozásának módját.
Ukrajna volt külügyminisztere az Euronews 12 Minutes című műsorában azt nyilatkozta, hogy Európának „össze kell szednie magát” a béke érdekében folytatott diplomáciai erőfeszítések közepette, mondván, a jelenlegi „döntéshozatali tempó” azt jelenti, hogy „nincsenek jó idők Európa számára”.
Dmitro Kuleba, Ukrajna volt külügyminisztere bírálta Európa döntéshozatalának tempóját az ukrajnai háborúval kapcsolatban, mondván, hogy az európai szövetségesek nem tudnak választ adni „a legfontosabb kérdésekre”.
„Nem kínos, hogy közel négy évvel a háború után az európai vezetők még mindig egyik témáról a másikra ugrálnak, a békefenntartó erők küldésétől a megnyugtató erőkön át az ukrán hadsereg megerősítéséig” – mondta Kuleba az Euronews 12 Minutes With című interjúműsorában .
„Ezzel a döntéshozatali ütemmel és azzal a fogalmi megértéssel, hogy Európa merre tart, nincsenek jó idők Európára nézve” – tette hozzá.
Megjegyzései akkor hangzottak el, amikor az Egyesült Államok által vezetett diplomáciai erőfeszítések a békemegállapodás megkötésére felgyorsultak. A hét elején a Trump-adminisztráció bemutatta Ukrajnának az amerikai és orosz küldöttek által kidolgozott békekeretet, ami diplomáciai küzdelmet indított a megállapodás feltételeinek újragondolására.
Bár két vezető EU-tanácsadó a hét elején Genfben tárgyalt az ukrán és az amerikai delegációkkal, az európai vezetők nagyrészt kimaradtak a tárgyalásokból.
Kedden Franciaország és az Egyesült Királyság megerősítette elkötelezettségét Ukrajna számára nyújtott „sziklaszilárd” biztonsági garanciák mellett az Ukrajna szövetségeseit tömörítő „Akarók Koalíciója” részeként, és bejelentette egy új közös munkacsoport létrehozását, amelynek feladata ezen garanciák kialakítása az Egyesült Államok részvételével.
A 33 tagú koalíció azonban még nem tett konkrét kötelezettségvállalásokat a bevetendő katonák számát illetően.
„Nagyra értékelem az Ukrajna támogatására tett minden erőfeszítést” – magyarázta Kuleba –, „de amikor ezekről a nagy kérdésekről van szó, a Koalíció inkább a márkaépítésről és a keretezésről szól, mintsem arról, hogy ténylegesen választ adjon a legfontosabb kérdésekre.”
„Nincs másik Amerikánk” A hónap elején Ukrajnának bemutatott 28 pontos béketerv tervezetéről most már köztudott, hogy Steve Witkoff amerikai különmegbízott és Kirill Dmitriev orosz tisztviselő közötti háttértárgyalások során született meg.
A Bloomberg által megszerzett, Witkoff és egy másik Kreml-segítő közötti telefonbeszélgetés kiszivárgott felvétele ezen a héten felfedte, hogy Witkoff az oroszokat arra tanította, hogyan állítsák maguk mellé Trump elnököt.
Arra a kérdésre, hogy megbízhatunk-e az amerikai tárgyalókban, Kuleba így válaszolt: „Nem igazán, de nincs másik Amerikánk.”
„Tehát együtt kell működni velük, azzal a megértéssel, hogy nem lehet teljesen rájuk támaszkodni” – tette hozzá.
„De annyi olyan ügy van, ahol Amerika pótolhatatlan, hogy nem mondhatod csak úgy: nem akarunk veled semmilyen ügyet, mert túl sokat beszélsz az oroszokkal, és az ő ötleteiket a sajátodként teszed az asztalra.”
Hozzátette, hogy a békemegállapodás megkötésére irányuló jelenlegi törekvések „már szétestek” „Washington agresszív és kiszámíthatatlan 28 pontos tervének kezelése”, valamint az amerikai és orosz segédtisztek közötti telefonbeszélgetések kiszivárogtatása okozta károk miatt.
„De mindenképpen lesz valami új” – magyarázta Kuleba. „Tehát látni fogjuk, ahogy ez a törekvés egy másik törekvéssé fejlődik. A probléma az, hogy nem lesz sokban más. Lehet, hogy másképp van megfogalmazva, lehet, hogy 15, 30 vagy 35 pont lesz, de a tartalom ugyanaz lesz.”
„És a kérdés az, hogy mit kell tennünk a javaslat lényegének megváltoztatása érdekében?”
Dmitro Kuleba, Ukrajna korábbi külügyminisztere két olyan feltételt említett, amelyek teljesülése esetén országának lehetősége nyílhat az Európai Unióhoz való csatlakozásra – számolt be róla az Unian hírügynökség.
Szerinte az Európai Unióba való belépéshez elsősorban arra lenne szükség, hogy Nyugat-Európa megtalálja a módját, hogyan tartsa meg az irányítást az „európai projekt felett” Ukrajna, Moldova és a nyugat-balkáni országok csatlakozása után – írja az Index.
Ha a szabályokat úgy hagyjuk, ahogy most működnek, és mindannyian csatlakozunk, akkor az Európai Unió továbbra is létezni fog. De a Nyugat elveszíti az irányítást a hatalmi egyensúly megváltozása miatt
– fogalmazott Kuleba.
A második feltétel szerinte az, hogy meg kell oldani az ukrán mezőgazdasági komplexum kérdését, mert jelenleg az ország egész agrárágazata kategorikusan összeegyeztethetetlen az európaival.
Ha úgy lépünk be, ahogy most van, akkor egyszerűen megöljük az összes gazdát egész Európában. Ez társadalmi forradalmat vált ki Franciaországban, Belgiumban, Lengyelországban, minden országban, és Európa összeomlik
– magyarázta.
Az ukrán politikus úgy véli, hogy ezt a két problémát kell megoldani, és akkor Ukrajna az Európai Unió tagjává válhat. „A reformok fontosak, szükségesek, de ez nem meghatározó tényező” – zárta Kuleba.
Dmitro Kuleba volt külügyminiszter reagált a 12414. számú törvény elfogadására, amely lényegében korlátozza a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) és a Specializált Korrupcióellenes Ügyészség (SZAP) függetlenségét.
Facebook-oldalán július 22-én este azt írta: „Ez rossz nap Ukrajna számára.”
Elmondása szerint itt nemcsak a korrupcióellenes intézmények jövőjéről van szó, hanem „az emberek azon vágyáról, hogy egy igazságos országban élhessenek.”
„Amikor 24 óra alatt lejátszanak egy színjátékot, és mindenkinek ezt el kell fogadnia, az nem az igazságosságról szól. Értem, hogy sokak számára a hatalomban a Méltóság Forradalma (Majdan) már csak egy évente megosztott poszt a közösségi médiában. De több millió ember számára ez áldozat volt az igazságosságért. És ezt nem lehet semmissé tenni egy szavazással és egy gyors aláírással” – jegyezte meg Kuleba.
Hangsúlyozta, hogy most Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezében van a döntés – „az emberek oldalára áll-e, vagy sem”.
„És ez ismét nem a NABU-ról vagy a SAP-ról szól. Ez a népről szól” – tette hozzá.
Ukraine’s anti-corruption institutions are vital to its reform path. Restricting them would be a significant setback.
Safeguarding the independence of these institutions and continued progress on the rule of law remain key for Ukraine’s EU accession process. https://t.co/rgvwXxETfM
Ukrajna korábbi külügyminisztere, Dmitro Kuleba azt üzente a brit édesanyáknak, hogy szerinte a fiaiknak hamarosan az életüket kell adniuk több NATO-tagállam védelméért. A volt tárcavezető szerint Európában nincs meg a megfelelő önvédelem iránti akarat. A hajdani tisztviselő hozzátette, hogy Kijev nem ismerte fel Moszkva szándékait az invázió előtt, szerinte most Európa követ el hasonlót. Hozzátette, kulcskérdés lesz, hogy ki fogja kimondani a választóknak, hogy a háború valódi veszélyt jelent.
Dmitro Kuleba, Ukrajna volt külügyminisztere arról beszélt a Metro című lapnak, hogy „a brit édesanyáknak hamarosan el kell könyvelniük azt, hogy a fiaik akár az életüket adják több NATO-tagállam – például Finnország, Észtország vagy Lengyelország – védelméért”.
A korábbi tisztviselő szerint, ha ez nem történik meg, akkor az a NATO végét jelentené. Emellett hozzátette, hogy fontos a fegyverkezés, valamint úgy véli, Európában nincs meg a megfelelő önvédelem iránti akarat.
Az egykori tárcavezető felhozta példaként a második világháborút is, majd kitért az oroszok hadi kiadásának növeléseire és mozgósítására is. Szerinte kulcskérdés lesz az, hogy ki meri kimondani a választópolgároknak, hogy a háború valódi veszély. Úgy véli, Kijev hibásan gondolkodott Moszkva szándékáról az invázió kezdete előtt, amit most Európán fedezett fel.
Az interjú nem sokkal azt követően készült, hogy az orosz csapatok Harkivot bombázták, amelyben jelen állás szerint négyen haltak meg.
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna korábbi külügyminisztere, Dmitro Kuleba azt üzente a brit édesanyáknak, hogy szerinte a fiaiknak hamarosan az életüket kell adniuk több NATO-tagállam védelméért. A volt tárcavezető szerint Európában nincs meg a megfelelő önvédelem iránti a...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1749902640
[modified] => 1749859693
)
[title] => Kuleba üzent a brit édesanyáknak: fiaik hamarosan az életüket adhatják a NATO-tagállamok védelméért
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=153835&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 153835
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 153836
[image] => Array
(
[id] => 153836
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/kuleba.jpg
[original_lng] => 231798
[original_w] => 1108
[original_h] => 623
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/kuleba-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/kuleba-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/kuleba-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/kuleba-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/kuleba.jpg
[width] => 1108
[height] => 623
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/kuleba.jpg
[width] => 1108
[height] => 623
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/kuleba.jpg
[width] => 1108
[height] => 623
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1749848894:12
[_thumbnail_id] => 153836
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2259
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 103908508001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 175461
[1] => 1076
[2] => 115
)
[tags_name] => Array
(
[0] => brit katonák
[1] => Dmitro Kuleba
[2] => NATO
)
)
[8] => Array
(
[id] => 146864
[content] =>
Nem helytálló azt állítani, hogy Donald Trump amerikai elnök a Kreml szócsöve, és úgy táncol, ahogy Vlagyimir Putyin fütyül – jelentette ki Dmitro Kuleba volt ukrán külügyminiszter a LIGA.net-nek adott interjúban.
Az ukrán külügyi tárca egykori vezetője vállalva, hogy magára vonja az ukrán társadalom haragját, őszintén elmondta a véleményét Donald Trumpról. Bár az amerikai elnököt alig több mint két hónapja iktatták be, az Ukrajna ellen tett barátságtalan lépései rendkívül népszerűtlenné tették a háborús országban.
A legfrissebb felmérések szerint az ukránok 73 százaléka negatívan ítéli meg Donald Trump tevékenységét.
Ez azt jelenti, hogy az elmúlt néhány hónapban brutális mértékben csökkent a republikánus politikus népszerűsége, mivel ez az arány tavaly decemberben még csak 21 százalék volt, az ukránok 54 százaléka pedig úgy gondolta, hogy Donald Trump politikája hasznos lesz Ukrajnára nézve – derül ki az RBK-Ukrajina által közölt adatokból.
„Kifejezek egy népszerűtlen véleményt: Trump nem azzal ébred fel reggelente, hogy kap a Kremltől egy kézikönyvet, és eldönti, hogy most éppen melyik oldalt követi aznap. Ezzel szemben Trumpot emberek veszik körül, és ő maga is úgy gondolja, hogy valójában sok jót tudnak tenni Oroszországgal, és Oroszország fontos számára. De Ukrajna semmit sem jelent neki. Ennyi az egész. Ő egyszerűen így látja a világot” – mondta az ukrán diplomata.
Dmitro Kuleba úgy véli, hogy az az állítás, miszerint Donald Trump a Kreml ügynöke egy előítéletes sztereotípia. „Trump úgy véli, hogy Oroszország fontos. Az emberek odamennek hozzá, és azt mondják neki, hogy a dolgok nem olyan egyértelműek, mivel Ukrajna is hibás. És ez rezonál vele – elfogadja a gondolatot, hogy Ukrajna is hibás… Igaz, tény, hogy Trump környezete aktívan népszerűsíti az általunk oroszbarátnak tartott narratívákat a médiában, és Trump összes szavazója buzgón átveszi ezeket a közösségi médiában. De nem hiszem, hogy Trump azért teszi ezt, mert ő egy ügynök, akinek parancsokat kell követnie” – magyarázta a volt miniszter.
Kuleba szerint mindössze annyi történik, hogy az amerikai elnök egyszerűen őszintén hisz a valóság egy másik verziójában.
„Mi egy valóságban hiszünk, ő pedig egy másikban. És mi az a valóság? Abban a hitben él, hogy az olyan emberek, mint Putyin és Hszi Csin-ping mély tiszteletet ébresztenek, és az a vágya, hogy nagy dolgokat tegyen velük. Kína persze nagy versenytárs, de ahogyan Hszi Csin-ping kormányoz, az még mindig közel áll ahhoz, ahogyan Donald Trump Amerikát akarja kormányozni. Szellemileg egyszerűen egy húron pendülnek. Ha Putyin igényt tart a Krímre vagy Kelet-Ukrajnára, akkor azt ugyanolyan érveléssel teszi, mint Trump, amikor Grönlanddal és Kanadával kapcsolatban fogalmaz meg igényt” – mondta a diplomata.
Kuleba hangsúlyozta, hogy Trump nem azért tart igényt Grönlandra vagy Kanadára, mert Putyin megkérte erre, hogy meggyőzőbbnek tűnjenek Oroszország területi követelései Ukrajnával szemben. „Trump egyszerűen csak így gondolkodik. Neki ez tetszik. És itt vagyunk mi, európaiak és ukránok, akik útjában állunk a Vlagyimir barátjával kötött nagy üzleteknek” – zárta gondolatait Kuleba.
A külföldi békefenntartókról is beszélt
Dmitro Kuleba arról is beszélt, hogy naivitás abban reménykedni, hogy a külföldi békefenntartók vagy a szövetséges katonai kontingensek meg fogják állítani a teljes körű háborút Ukrajnában. A diplomata hangsúlyozta, hogy amíg Ukrajna nem lesz önállóan erős, addig semmilyen békefenntartó erő nem fog segíteni.
Emlékeztetett arra, hogy az ukrajnai békefenntartók témája nem új keletű. Az ENSZ békefenntartó missziójának gondolata 2015 és 2019 között széles körben szóba került a közösségi médiában, a médiában és a hivatalos diplomáciában is. Szerinte az emberek azért hozzák fel folyamatosan ezt a témát, mert azt gondolják, hogy majd jön valaki, és véget vet a háborúnak helyettük, de ez csak vágyálom.
„Legyünk őszinték: néhány békefenntartó jön, odaáll, és minden véget ér? Be kell végre ismernünk, hogy ha nem leszünk elég erősek ahhoz, hogy elriasszuk Putyint vagy Oroszországot a támadástól, akkor semmilyen békefenntartó nem fog segíteni” – szögezte le Dmitro Kuleba.
A volt külügyminiszter szerint az embereknek reményre van szükségük, hogy valami történik és valaki tárgyal valamiről. A békefenntartók jelenlétéről szóló jelenlegi vita azonban nem azt jelenti, hogy a külföldi csapatok az orosz és az ukrán erők közé állnának, és megakadályoznák őket a harcban. Kuleba úgy gondolja, hogy ez a forgatókönyv még rosszabb, mint az EBESZ-misszióé, amely 2014 óta jelen volt Donbaszban, de nem tudta megállapítani, hogy ki lövöldözik.
„És mit fognak mondani azok, akik valahol a Dnyeper jobb partján ülnek? Politikailag jól néz ki, hogy a külföldi csapatok érkezése áttör egy pszichológiai gátat, ami idővel valami nagyobb dologhoz vezethet. De semmit sem tesz a háború megállításáért” – jelentette ki az egykori miniszter.
“We have mutually agreed that, while the Blockade will remain in full force and effect, Project Freedom (The Movement of Ships through the Strait of Hormuz) will be paused for a short period of time to see whether or not the Agreement can be finalized and signed…” - President… pic.twitter.com/R9SlC4w68g
We firmly reject the recent unilateral coercive measures adopted by the #UnitedStates government. These actions demonstrate an intention to impose, once again, collective punishment on the Cuban people.
Dmitro Kuleba, Ukrajna volt külügyminisztere a Financial Times-nak adott interjújában elmondta, hogy jelenleg Ukrajnának nincsenek eszközei és módszerei ahhoz, hogy „megfordítsa a helyzetet”.
„A harctéren minden rosszul néz ki. De 2022 első hónapjaiban még rosszabbnak tűnt minden” – tette hozzá.
Ugyanakkor Kuleba szerint Ukrajnának most nincs eszköze, hogy „megváltoztassa a helyzetet és megfordítsa az események alakulását”.
És ha így megy tovább, elveszítjük a háborút
– mondta a diplomata.
Azt is kiemelte, hogy a legnehezebb kérdés, amit gyakran feltesznek neki, az, hogy miért nem tesz semmit a Nyugat.
Amit utálok a beszélgetéseimben európai és amerikai szakértőkkel az, hogy mindenki azt kérdezi, hogy mit hajlandó tenni Ukrajna, mit hajlandó elfogadni Ukrajna. És én azt mondom: emberek, először találjátok meg a választ arra a kérdésre, hogy mit hajlandó elfogadni Putyin. Mert a háború onnan ered
– magyarázta.
Kuleba úgy véli, hogy Ukrajnának szerencséje volt, hogy Joe Biden volt az Egyesült Államok elnöke 2022-ben.
„Mert ha bárki más lett volna, sokkal rosszabb helyzetben lennénk. Joe Biden szívében van hely Ukrajna számára. De az elméje a hidegháború logikája szerint formálódott. Nem beszélsz vele Ukrajna NATO-tagságáról. Nem beszélsz neki nukleáris fegyverekről. Mert ezek azok a dolgok, amelyek felidegesítik őt” – összegzett Ukrajna volt külügyminisztere.
