Kína nyomást gyakorol Japánra, jelentette ki Lai Csin-te, Tajvan elnöke Új-Tajpejben megtartott beszédében.
Japán diplomáciai lépéseket tesz a Kínával való kapcsolatok éles eszkalációjának enyhítésére, amelyet azok a kijelentések váltottak ki, amelyek Kína Tajvan elleni katonai fellépése esetén az ország biztonságát fenyegető lehetséges veszélyről szóltak, számolt be a Reuters hírügynökség.
November 17-én, hétfőn a japán külügyminisztérium egyik vezetője Kínába utazott azzal a szándékkal, hogy elmagyarázza Tokió álláspontját, és megpróbálja csökkenteni a konfliktus mértékét.
A vita azután robbant ki, hogy Takaicsi Szanae miniszterelnök a törvényhozóknak kijelentette, egy esetleges kínai támadás Tajvan ellen veszélyeztetheti Japán létét, és elméletileg katonai válaszhoz vezethet.
A tisztviselők korábban kerülték az ilyen jellegű értékeléseket, hogy ne provokálják Pekinget, amely Tajvant a saját területe részének tekinti.
Kanaj Masaaki, a japán külügyminisztérium ázsiai és óceániai irodájának főigazgatója a tervek szerint találkozik Liu Csin-szong kínai megbízottal.
Hangsúlyozni kívánja, hogy Takaicsi megjegyzése nem jelent változást a biztonságpolitikában, és arra kéri Kínát, hogy kerülje azokat a lépéseket, amelyek ronthatják a kétoldalú kapcsolatokat.
A japán külügyminisztérium közölte, hogy nem tudja azonnal megerősíteni az utazást.
Pénteken Peking „pusztító” vereségre figyelmeztette Tokiót, ha katonai beavatkozást kísérel meg a tajvani helyzet kapcsán, és beidézte a japán nagykövetet, hogy hivatalos tiltakozását nyújtsa át.
Kína egyben azt tanácsolta állampolgárainak, hogy tartózkodjanak a Japánba való utazástól, figyelmeztetve a turisztikai ágazatot érintő lehetséges nehézségekre.
Lai Csin-te tajvani elnök Új-Tajpejben nyilatkozva kijelentette, hogy Kína „sok irányban” nyomást gyakorol Japánra, ami – állítása szerint – negatívan befolyásolja a regionális stabilitást.
Felszólította a nemzetközi közösséget, hogy figyelmesen kövesse nyomon a fejleményeket, és kijelentette, hogy Kínának „felelős országként” kell viselkednie. Tajvan hatóságai teljes mértékben elutasítják Peking szuverenitási igényeit.
Moszkva újraindította a katonai járatokat a szíriai Latakiában található Hmejmim légibázisára, közel hat hónapos szünet után – jelentette a Bloomberg. A lépés egybeesik azzal, hogy Oroszország és Szíria igyekszik helyreállítani kapcsolatait azután, hogy Assad szövetségese megingott.
A Flightradar24 adatai szerint legalább két orosz gép érkezett Latakiába: egy Il-62M típusú szállítógép Líbiából, valamint egy Antonov An-124-100 Ruslan teherrepülőgép, amely három alkalommal landolt az október 24. és 30. közötti időszakban.
Egy Kremlhez közel álló forrás is megerősítette a járatok újraindítását.
Amint az Egyesült Államok elhalasztotta a Tomahawk rakétákkal szállítását Ukrajnának, a Kreml elkezdett távolodni a diplomáciától, és kifogásokat keresni a tárgyalások megkezdésének mellőzésére – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij elnök, számolt be az rbc.ua az államfő sajtótitkárságára hivatkozva.
A jelentés szerint az államfő emlékeztetett Oroszország Szumi, Csernyihiv és más megyék infrastruktúrája elleni támadásaira, és hozzátette, hogy a szolgálatok jelenleg folyamatosan dolgoznak a károk helyreállításán, hogy visszaállítsák a lakosság áramellátását és fűtését.
„A diplomatáknak és a politikai vezetőknek ugyanolyan aktívan és a lehető legtöbbet kell dolgozniuk. Putyin még néhány héttel ezelőtt is valódi nyomást és a Tomahawkok fenyegetését érezte, és azonnal hajlandónak mutatkozott visszatérni a diplomáciához” – írta Zelenszkij, hozzátéve, hogy az amerikai döntés után a helyzet megváltozott.
Az elnök emlékeztetett arra, hogy Washington soha nem hagyta jóvá a Tomahawk rakéták Ukrajna számára történő biztosítását, Moszkva ezután kezdett kifogásokat keresni a budapesti tárgyalásokra.
„És amint a nyomás kissé enyhült, az oroszok elkezdtek eltávolodni a diplomáciától, halogatni a párbeszédet. Csak az Oroszországra nehezedő nyomás oldhatja meg és állíthatja meg ezt. Csak a védőink kellően nagy hatótávolságú támadása hozhatja vissza Putyint a valóságba” – állította Volodimir Zelenszkij, felidézve az oroszok mindennapos infrastrukturális terrorját a tél előestéjén.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mozgalmas diplomáciai hetet helyezett kilátásba. Az államfő várhatóan számos találkozót tart a világ vezetőivel, köztük Donald Trump amerikai elnökkel. Az államfő ezt vasárnapi esti videóbeszédében jelentette be szeptember 21-én.
Hétfőtől kezdődően az elnök számos fontos diplomáciai találkozót folytat a világ különböző országaiból származó partnerekkel. Az ukrán vezető részt vesz az ENSZ Közgyűlésének eseményein. Ezenkívül a korábban bejelentett Zelenszkij és Trump találkozóra is a jövő héten kerülhet sor.
„Sokat tehetünk, ha partnereink meghallgatnak minket, és támogatják azokat a javaslatokat, amelyek valóban közelebb hozzák a háború végét. Egy hetes lesz az ENSZ Közgyűlése – különféle rendezvények, találkozók. Már most csaknem két tucat találkozó szerepel a programban a világ minden tájáról érkező különböző országok vezetőivel, mindenkivel, aki régóta támogatja Ukrajnát, és az új partnerekkel. Az első találkozók holnap lesznek. Ezen a héten az Amerikai Egyesült Államok elnökével is tervezünk egy találkozót” – mondta az elnök.
Zelenszkij megköszönte a partnereknek a szankciós nyomást Oroszországra, többek között az „árnyék” flotta és a kriptovaluta-tranzakciók korlátozását.
Ezenkívül az elnök bejelentette az ukrán fegyverek, különösen a haditengerészeti drónok exportjára vonatkozó első javaslatokat.
„A tengeri útvonalak biztonsága az általános biztonság szerves része, és sok országtól függ. Ukrajna minden megbízható partnerének felajánlja fejlesztéseit, amelyek segítettek nekünk a Fekete-tengeren. Erős szerződésekre számítunk. Új, hosszú távú lépéseket is készítünk elő Ukrajna pénzügyi stabilitása érdekében, és ez elsősorban az orosz eszközökre vonatkozik, amelyeknek jobban kellene működniük az orosz agresszió elleni védelem és országunk helyreállítása érdekében” – hangsúlyozta Zelenszkij.
Vasárnap 6 év után először érkezett hivatalos amerikai képviselőházi delegáció Kínába, hogy a világ két legnagyobb gazdasága közötti feszültségek enyhítéséről és a kétoldalú kapcsolatok újraindításáról tárgyaljon., hogy a világ két legnagyobb gazdasága közötti feszültségek enyhítéséről és a kétoldalú kapcsolatok újraindításáról tárgyaljon.
A látogatás jelentős diplomáciai eseménynek számít, hiszen a két ország közötti hivatalos képviselőházi kapcsolatok 2019 óta szüneteltek, részben a koronavírus-járvány, részben pedig a politikai nézeteltérések és a gyorsan romló viszony miatt.
A kétpárti amerikai delegációt Adam Smith demokrata képviselő vezette, aki a kínai miniszterelnökkel, Li Csianggal folytatott megbeszélésén hangsúlyozta: „Nem lehet hat-hét év a látogatások között, több ilyen találkozóra van szükség, és reméljük, hogy ez a látogatás megtöri a jeget.” Smith szavai egyértelműen jelezték, hogy Washingtonban is felismerik a rendszeres párbeszéd fontosságát, különösen egy olyan időszakban, amikor a két ország közötti bizalom helyreállítása kulcsfontosságú.
Li Csiang kínai kormányfő a találkozón megerősítette, hogy Peking kész a kapcsolatok javítására, ugyanakkor világossá tette, hogy az együttműködés alapja a kölcsönös tisztelet és az egyenrangú partnerség kell legyen. „A Kína és az Egyesült Államok közötti stabil kapcsolatok fenntartása mindkét fél közös érdekeit szolgálja” – fogalmazott Li. „Készek vagyunk az együttműködésre az Egyesült Államokkal, egymás tiszteletben tartásával, békés egymás mellett élés és kölcsönösen előnyös partnerség előmozdítása mellett.” A kínai miniszterelnök kiemelte, a két országnak partnerekként kell együttműködniük a közös fejlődés érdekében, és hangsúlyozta a folyamatos párbeszéd és együttműködés fontosságát a vitás kérdések rendezésében.
Az USA és Kína kapcsolata Az amerikai hivatalos nyilatkozatok szerint a Smith vezette delegáció több területen is szorosabb együttműködésre tett javaslatot. Ezek között szerepelt a diplomáciai és katonai párbeszéd újraindítása, a fentanil-kereskedelem visszaszorítása, valamint egy nemzetközi mesterséges intelligencia-szabályozási keretrendszer kialakítása. A delegáció célja az volt, hogy konkrét javaslatokkal járuljon hozzá a kétoldalú kapcsolatok stabilizálásához, és ezzel hosszabb távon is csökkentse a feszültségeket.
A mostani látogatás különösen fontos, mivel röviddel azután történt, hogy Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök telefonon egyeztettek. A megbeszélésen többek között a TikTok közösségi videóalkalmazást érintő kérdések is szóba kerültek. Trump a beszélgetés után kijelentette, hogy október végén várhatóan Dél-Koreában személyesen is találkozik Hszivel egy regionális gazdasági csúcstalálkozón, majd 2026 elején Kínába is ellátogat.
Az elmúlt években ugyan több amerikai szenátusi delegáció is járt Pekingben – köztük 2023 októberében Chuck Schumer demokrata szenátor vezetésével –, a képviselőház azonban 2019 óta most először képviseltette magát hivatalosan Kínában. Ez a tény önmagában is jelzi, hogy a két ország közötti kapcsolatokban új fejezet kezdődhet, amelyben a rendszeres diplomáciai párbeszéd ismét kulcsszerepet kaphat.
Kína és India vezetői a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján a kapcsolatok javításáról és a partnerség erősítéséről egyeztettek, miközben újraindulnak a két ország közötti légi járatok is – írja a Bloomberg.
Tiencsinben találkozott egymással Hszi Csin-ping kínai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozóján. A megbeszélés jelentős diplomáciai fordulatot jelöl, mivel a két ország viszonya az elmúlt években – különösen a 2020-as halálos határincidens óta – feszültté vált. Modi most először látogatott Kínába hét év után. A találkozón Hszi kijelentette:
„Kínának és Indiának partnerekként kell működnie, nem pedig riválisokként.”
Modi is pozitívan értékelte a kapcsolatokat: „Jelenleg a béke és stabilitás légköre uralkodik a két ország kapcsolatában.” A két vezető bejelentette, hogy újraindulnak a légi járatok a két ország között – ezek 2020 óta szüneteltek. Hszi hozzátette: „A két félnek stratégiai távlatból és hosszú távú szemlélettel kell megközelítenie és kezelnie a kapcsolatát.” A csúcstalálkozót beárnyékolják a globális geopolitikai feszültségek, különösen az Egyesült Államok és India viszonya, valamint az orosz–ukrán háború.
[type] => post [excerpt] => Kína és India vezetői a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján a kapcsolatok javításáról és a partnerség erősítéséről egyeztettek, miközben újraindulnak a két ország közötti légi járatok is – írja a Bloomberg. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1756725900 [modified] => 1756721767 ) [title] => Öt év szünet után Kína és India újraindítja a közvetlen légi járatokat [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=161515&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 161515 [uk] => 161464 ) [trid] => vik3255 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 161465 [image] => Array ( [id] => 161465 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-278.png [original_lng] => 1484875 [original_w] => 2200 [original_h] => 1467 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-278-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-278-300x200.png [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-278-768x512.png [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-278-1024x683.png [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-278-1536x1024.png [width] => 1536 [height] => 1024 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-278-2048x1366.png [width] => 2048 [height] => 1366 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-278.png [width] => 2200 [height] => 1467 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1756710968:12 [_thumbnail_id] => 161465 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1598 [_algolia_sync] => 407052241000 [_oembed_98c0258aa08038d027fe7bf9e10eb834] => {{unknown}} [_oembed_34a46b377d090b7d1df7de661c702a76] => {{unknown}} [_oembed_b2bd56771e31c92e4aa0627984a20b7d] =>
Today, Federal Chancellor Olaf Scholz is in Ukraine, marking the first bilateral visit by a German Chancellor in more than two years. We are deeply grateful to Germany for all the assistance it has provided. Germany stands as a European leader in supporting Ukraine, helping us… pic.twitter.com/NoTDQLqVuc
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 2, 2024
Az Oroszország és Kína közötti politikai és gazdasági kapcsolatokról, valamint nemzetközi kérdésekről is nyilatkozott a kínai Hszinhua hírügynökségnek Vlagyimir Putyin orosz államfő, aki vasárnap utazik Pekingbe, hogy több vezető politikussal találkozzon.
Vlagyimir Putyin vasárnap utazik négynapos látogatásra Kínába, amely Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere. Az orosz vezető először a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) kétnapos csúcstalálkozóján vesz részt az észak-kínai Tiencsin kikötővárosban. A biztonságra összpontosító SCO-nak, amelyet 2001-ben alapítottak, jelenleg tíz állandó tagja van, köztük Irán és India is. A találkozó kapcsán az orosz államfő annak a reményének adott hangot, hogy „közös erőfeszítésekkel minőségileg új dinamikát tudunk adni az SCO-nak, korszerűsítve azt a kor követelményeinek megfelelően”.
Vlagyimir Putyin ezután Pekingbe utazik, hogy tárgyaljon Hszi Csin-ping kínai elnökkel, és részt vegyen azon a katonai diszszemlén, amellyel a második világháború végét jelentő hivatalos japán kapitulációra emlékeznek.
Az orosz elnök azt mondta, hogy Pekingben a kétoldalú kapcsolatok valamennyi aspektusáról, továbbá az aktuális regionális és nemzetközi kérdésekről lesz szó. „Az orosz-kínai stratégiai kapcsolat stabilizáló tényezőként működik” – fogalmazott.
A két ország között kereskedelmi forgalom tavaly rekordösszegű, 245 milliárd dollár volt. Az interjúban Putyin is kiemelte a két ország közötti gazdasági, kereskedelmi és ipari együttműködés előrehaladását.
A kínai hírügynökségnek adott írásos interjúban Vlagyimir Putyin megköszönte Kínának, hogy gondosan őrzi a Vörös Hadsereg katonáinak emlékére állított emlékműveket. A katonák életüket adták a Kína felszabadításáért vívott harcokban – emlékeztetett, hozzátéve: „Az ilyen őszinte, felelősségteljes hozzáállás a múlthoz feltűnően eltér egyes európai országok gyakorlatától, ahol a szovjet katonák-felszabadítók obeliszkjeit és sírjait barbár módon meggyalázzák és megsemmisítik, a kényelmetlen történelmi tényeket pedig retusálják. Azt látjuk, hogy számos nyugati országban a második világháború eredményeit ténylegesen felülvizsgálják, a nürnbergi és a tokiói törvényszék ítéleteit pedig nyíltan figyelmen kívül hagyják.”
Emellett kitért arra is, hogy „képzeletbeli orosz és kínai fenyegetések ürügyén újjáéled a japán militarizmus, és Európában, beleértve Németországot is, nem szégyellve semmilyen történelmi párhuzamot, a kontinens remilitarizálásának útját tűzik ki”.
Gazdasági kérdésekről szólva kiemelte, hogy az Oroszország és Kína közötti elszámolások szinte teljes mértékben nemzeti valutában történnek, a dollár és az euró részesedése a statisztikai hibahatárra csökkent. A két ország közötti kereskedelmi forgalom növekedésére térve rámutatott arra, hogy Oroszország vezető szerepet tölt be a Kínába irányuló olaj- és gázexportban, a Szibéria Ereje vezetéken keresztül szállított teljes mennyiség már meghaladta a 100 milliárd köbmétert, és egy újabb gázvezeték üzembe helyezését tervezik 2027-ben.
Megjegyezte, hogy Oroszország és Kína támogatja az ENSZ reformját, különösen azt, hogy a Biztonsági Tanács „demokratikusabb jelleget kapjon azáltal, hogy tagjai közé ázsiai, afrikai és latin-amerikai államokat is bevonjanak”.
Emellett Moszkva és Peking a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank reformja mellett áll – fűzte hozzá az orosz államfő, aki szerint „fontos kizárni a pénzügyi szféra neokolonialista célokra való felhasználását, amelyek ellentmondanak a világ többsége alapvető érdekeinek”. „Épp ellenkezőleg, az egész emberiség javát szolgáló fejlődésre van szükségünk” – szögezte le az interjúban Vlagyimir Putyin.
Az Ukrajna elleni orosz háború diplomáciai úton gyorsabban befejezhető, kevesebb áldozattal és öldökléssel jár – jelentette ki pénteken Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő emlékeztetett arra, hogy a háború befejezésére két lehetőség van: katonai vagy diplomáciai. Szerinte most már mindenki megérti, hogy Oroszország nem lesz képes teljesen elfoglalni egész Ukrajnát, és Ukrajna sem lesz képes fegyverrel visszaszerezni az irányítást minden területe felett.
„Ezért, amikor arról beszélünk, hogy mit gondol a társadalom és az emberek, úgy vélem, hogy ma a diplomáciai út – kevesebb öldöklés, kevesebb veszteség – gyorsabb, mint a háborús út. Véleményem szerint így van” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
A dán külügyminiszter szerdán bekérette az amerikai nagykövetség ügyvivőjét koppenhágai irodájába, miután a közszolgálati televízió riportja szerint „beavatkozási kísérletek” történtek Grönlandon, a skandináv királyság autonóm területén – közölte a dán diplomácia.
A DR műsorszolgáltató meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról is tájékoztatott, hogy a dán kormány szerint legalább három, a Trump-adminisztrációhoz köthető amerikai állampolgár vett részt titkos befolyásoló műveletekben dán területen. Az érintett személyeket azonban az adásban nem nevezték meg – számolt be az MTI.
A tévét tájékoztató források szerint a befolyásolási kísérletek célja a Dániához fűződő viszony gyengítése a grönlandi társadalmon belül.
A DR szerint nem lehetett megállapítani, hogy a szóban forgó amerikaiak saját kezdeményezésükre vagy valaki más utasítására végzik-e tevékenységüket.
A (dán) királyság belügyeibe való bármiféle beavatkozási kísérlet természetesen elfogadhatatlan. Ennek fényében megkértem a külügyminisztériumot, hogy hívja be az amerikai ügyvivőt egy beszélgetésre
– idézte a dán műsorszolgáltató Lars Lokke Rasmussen külügyminiszter közleményét.
„Tudatában vagyunk annak, hogy külföldi tényezők továbbra is érdeklődést tanúsítanak Grönland és a Dán Királyságon belül elfoglalt pozíciója iránt. Így nem meglepő, ha külső kísérleteket tapasztalunk a királyság jövőjének befolyásolására az elkövetkező időkben” – fűzte hozzá a miniszter.
Az amerikai nagykövetség honlapja szerint a koppenhágai amerikai diplomáciai képviseletet jelenleg Mark Stroh ideiglenes ügyvivő vezeti.
Ausztráliából kiutasították Irán nagykövetét, miután hírszerzési információk szerint az iráni kormány állhat a tavaly az országban elkövetett két antiszemita támadás mögött.
Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök jelentette be kedden reggel, hogy az ausztrál belföldi hírszerzés, az Ausztrál Biztonsági Hírszerző Szervezet (ASIO) felfedte: az iráni kormány áll a decemberben a melbourne-i Addas Israel zsinagóga, illetve októberben egy sydney-i zsinagóga elleni támadás mögött – számolt be a hirado.hu az MTI nyomán.
A kormányfő jelezte, hogy a teheráni ausztrál nagykövetség fölfüggesztette működését, és minden diplomata biztonságban van egy harmadik országban.
Az iráni nagykövetet és a nagykövetség három másik munkatársát persona non gratának nyilvánították, és hét napon belül el kell hagyniuk az országot.
Ez az első alkalom Ausztrália háború utáni időszakában, hogy Canberra kiutasított egy nagykövetet – nyilatkozta Penny Wong ausztrál külügyminiszter, aki azonban megjegyezte, hogy Ausztrália továbbra is fenntart bizonyos diplomáciai csatornákat Teheránnal. Egyben arra kérte az ausztrálokat, hogy ne utazzanak Iránba, és felszólította a perzsa államban tartózkodó összes ausztrált, hogy lehetőség szerint azonnal hagyják el az országot.
