Az Európai Unió országainak öt évük van felkészülni a háborúra – derül ki az Európai Bizottság által csütörtökön bemutatásra kerülő katonai tervből, amelynek részleteit a Politico közölte. A Védelmi felkészültségi útiterv 2030 (Defence Readiness Roadmap 2030) az EU növekvő katonai szerepvállalásának jele, válaszul Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni háborújára és Donald Trump bizonytalan elköteleződésére Európa biztonsága iránt.
„2030-ra Európának olyan mértékben megerősített védelmi képességekre lesz szüksége, amelyek hitelesen képesek elrettenteni ellenfeleit, valamint reagálni bármilyen agresszióra” – áll a tervezetben, amelyet a védelmi miniszterek szerdán vitattak meg, mielőtt csütörtökön a biztosok testülete elé került volna. Az uniós vezetők elé a jövő héten kerül a dokumentum.
A dokumentum szerint – amelyről először a Bloomberg számolt be – „a militarizált Oroszország belátható időn belül tartós fenyegetést jelent az európai biztonságra”.
A 16 oldalas anyagban emellett kiemelik, hogy bár az uniós országok gyors ütemben növelik védelmi költségvetésüket, a kiadások „túlnyomórészt nemzeti szinten maradnak, ami széttagoltsághoz, költségnövekedéshez és az interoperabilitás (együttműködő képesség) hiányához vezet”.
Az Európai Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy közösen vásároljanak fegyvereket, és azt szeretné, ha 2027 végére a védelmi beszerzések legalább 40 százaléka közös szerződések keretében valósulna meg – szemben a jelenlegi, kevesebb mint 20 százalékkal.
A tervezet célként jelöli meg továbbá, hogy 2028-ra a fegyvervásárlások legalább 55 százaléka uniós és ukrán vállalatoktól származzon, 2030-ra pedig ez az arány érje el a 60 százalékot.
Prioritások kijelölése és Ukrajna szerepe
A dokumentum részletesen felsorolja az EU védelmi hiányosságait, kilenc kulcsterületre összpontosítva: lég- és rakétavédelem; logisztikai képességek; katonai mobilitás; tüzérségi rendszerek; mesterséges intelligencia és kiberhadviselés; rakéták és lőszerek; drónok és drónelhárítás; szárazföldi hadviselés; tengeri védelem.
A terv kitér Ukrajna szerepére is, amelyet a dokumentum szerint erőteljesen felfegyverzett és támogatott állammá kell tenni, egyfajta „acélsünné”, amely képes elrettenteni az orosz agressziót.
Három kulcsfontosságú projekt idővonalát is rögzíti, melyeket az Európai Bizottság reményei szerint az uniós vezetők még az év végéig jóváhagynak:
Eastern Flank Watch – a keleti szárny védelmi rendszereit, légvédelmi és drónelhárító képességeit integráló kezdeményezés;
European Air Shield – több rétegű európai légvédelmi rendszer létrehozása;
Defence Space Shield – az EU űreszközeinek védelmét szolgáló program.
A tervezet szerint 2030-ra a felkészüléshez minden kiemelt projektet 2026 első felében kell elindítani. 2028 végéig pedig a legfontosabb hiányosságok kezeléséhez szükséges projekteknek, szerződéseknek és finanszírozásnak már rendelkezésre kell állniuk.
Hatalmas anyagi mozgósítás
A dokumentum szerint az EU akár 800 milliárd euró mozgósítását is elősegítheti a védelmi célokra, többek között a 150 milliárd eurós SAFE (fegyverhitelezési) program, az 1,5 milliárd eurós Európai védelmi ipari program, az Európai Védelmi Alap, valamint a 2027-ben elfogadandó többéves költségvetés révén.
A szöveg hangsúlyozza, hogy a tagállamok megőrzik ellenőrzésüket, így nemzeti védelmi kérdéseikben továbbra is szuverének maradnak. Ennek ellenére több ország is aggodalmát fejezte ki az EU megnövekedett szerepvállalása miatt ezen a hagyományosan nemzeti hatáskörbe tartozó területen.
Németország hivatalos álláspontja szerint az elsődleges cél az, hogy a tagállamok képesek legyenek teljesíteni saját nemzeti és nemzetközi védelmi képességcéljaikat. Svédország pedig kiemelte, hogy az indikátoroknak eredményorientáltnak kell lenniük, és kézzelfogható eredményeket kell mérniük, nem pedig azt, hogy az országok milyen mértékben vesznek igénybe közös beszerzési eszközöket.
