A brit külügyminiszter szerint komoly stratégiai hiba lenne, ha az Egyesült Államok felhagyna nemzetközi segélyezési tevékenységével, mivel az így keletkező űrt mások mellett Kína töltené ki.
Az Egyesült Államok évente mintegy 40 milliárd dollárból gazdálkodó Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) a washingtoni külügyminisztérium fennhatósága alá került, és minden programját – a legsürgetőbb humanitárius segítségnyújtás, illetve az Izraelnek és Egyiptomnak nyújtott támogatások kivételével – Donald Trump amerikai elnök kormánya felfüggesztette.
Elon Musk milliárdos nagyvállalkozó, a Trump-adminisztráció kormányzati hatékonyságért felelős tagja a közelmúltban felvetette a USAID megszüntetésének lehetőségét is.
David Lammy, a munkáspárti brit kormány külügyminisztere szombati Guardian-interjújában úgy fogalmazott: a Konzervatív Párt vezette előző brit kormány is elkövette azt a „nagy stratégiai hibát”, hogy nagyon csekély előkészületek után bezárta a nemzetközi fejlesztési minisztériumot (DfID), felfüggesztette a tárca programjainak finanszírozását és erről alig adott tájékoztatást számos nemzetközi partnerének.
Boris Johnson akkori konzervatív brit kormányfő 2020-ban önálló minisztériumként megszüntette és a brit külügyminisztérium részlegévé tette az egykori fejlesztési tárcát.
David Lammy, a mostani brit külügyminiszter a Guardiannek nyilatkozva kijelentette: évekbe telt ennek a „stratégiai hibának” a kiküszöbölése. „Arra inteném amerikai barátainkat, hogy saját döntésük kialakítása során alaposan tanulmányozzák, mit rontott el Nagy-Britannia” ebben a kérdésben – fogalmazott a londoni külügyi tárca vezetője.
Hozzátette: a brit kormány minden tőle telhetőt megtesz az Egyesült Államok által megvont segélyek pótlására, de Nagy-Britanniának nyilvánvalóan nincsenek ugyanolyan forrásai ehhez, mint Amerikának.
Lammy szerint a nemzetközi fejlesztési tevékenység a puha hatalmi eszköztár (soft power) nagyon fontos eleme, és őt nagyon aggasztja az a veszély, hogy az Egyesült Államok által hagyott űrt mások mellett Kína tölti majd ki.
A brit külügyminiszter az ukrajnai háborúról szólva kijelentette: nem venné biztosra, hogy néhány héten belül megkezdődhetnek a béketárgyalások, mivel London megítélése szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök semmi hajlandóságot nem mutat a tárgyalások elkezdésére és a háború lezárására, az ukránok pedig egyértelművé tették azt az álláspontjukat, hogy tárgyalások nélkül nem lehetséges a tűzszünet.
Lammy szerint a háború így még hónapokig elhúzódhat.
[type] => post
[excerpt] => A brit külügyminiszter szerint komoly stratégiai hiba lenne, ha az Egyesült Államok felhagyna nemzetközi segélyezési tevékenységével, mivel az így keletkező űrt mások mellett Kína töltené ki.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1739113200
[modified] => 1739101643
)
[title] => David Lammy szerint stratégiai hiba lenne, ha az Egyesült Államok felhagyna a nemzetközi segélyezéssel
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=140280&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 140280
[uk] => 140294
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 140281
[image] => Array
(
[id] => 140281
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/david-lammy.png
[original_lng] => 426524
[original_w] => 877
[original_h] => 498
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/david-lammy-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/david-lammy-300x170.png
[width] => 300
[height] => 170
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/david-lammy-768x436.png
[width] => 768
[height] => 436
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/david-lammy.png
[width] => 877
[height] => 498
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/david-lammy.png
[width] => 877
[height] => 498
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/david-lammy.png
[width] => 877
[height] => 498
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/david-lammy.png
[width] => 877
[height] => 498
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1739106374:8
[_thumbnail_id] => 140281
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 613
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 508424303000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 703869
[1] => 524468
[2] => 415963
)
[tags_name] => Array
(
[0] => amerikai támogatások
[1] => David Lammy
[2] => Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID)
)
)
[1] => Array
(
[id] => 139881
[content] =>
David Lemmy brit külügyminiszter szerdán ukrajnai látogatásra Kijevbe érkezett, ahol új segélyek támogatást jelent be Ukrajnának – számolt be az rbc.ua hírportál Valerij Zaluzsnij, Ukrajna nagy-britanniai nagykövete Telegram-közlésére és a brit kormányra hivatkozva.
A jelentés szerint Zaluzsnij azt írta: „Üdvözlöm Nagy-Britannia külügyi államtitkárát, David Lemmyt Ukrajna földjén. Tárgyalni fogunk a további együttműködésről és közös projektekről Ukrajna biztonságának megerősítése érdekében.”
Lemmynek ez a második látogatása Ukrajnában, miután 2024 júliusában brit külügyminiszterré nevezték ki. A vizot során találkozik Volodimir Zelenszkij elnökkel és kormánytisztviselőkkel.
Amint arról a brit kormány beszámolt, David Lemmy további 55 millió font (mintegy 68,7 millió dollár) pénzügyi támogatás kiutalását jelenti be. „A mi Ukrajnának nyújtott támogatásunk továbbra is megingathatatlan. Eltökélt szándékunk, hogy Ukrajnát a lehető legerősebb helyzetbe hozzuk mind az Oroszország elleni harcában, mind azon túl” – szögezte le David Lemmy.
Az új segély részeként Nagy-Britannia 3 millió fontot biztosít, hogy továbbra is ukrán gabonát és egyéb élelmiszereket szállítson Szíriába. További 17 millió fontot innovatív energetikai projektekre fordítanak, 10 milliót az ukrán vállalatok helyreállítására és 25 millió fontot a családi és közösségi szolgáltatások támogatására. A brit külügyminisztérium hozzátette, hogy az ország már 977 millió fontot utalt ki Ukrajna támogatására Oroszország teljes körű inváziójának a kezdete óta.
I’m at Kyivska electrical substation—an important part of Ukraine’s power grid essential for nuclear safety. A nuclear accident can result from a direct attack on a plant, but also from power supply disruption. @IAEAorg is here to assess impact, support, & help prevent that risk. pic.twitter.com/Kd29wKVNhn
A brit külügyminisztérium vezetője, David Lammy kijelentette, hogy országa nem küld csapatokat Ukrajnába. Franciaország ugyanakkor nem zárja ki ezt a lehetőséget, ahogyan azt Jean-Noel Barro külügyminiszter is nyilatkozta.
David Lammy brit külügyminiszter kijelentette, hogy országa „jelenleg” nem fontolgatja csapatai Ukrajnába való küldését, közölte a Politico.
A Le Monde című lap hétfőn arról számolt be, hogy Keir Starmer, Nagy-Britannia miniszterelnöke franciaországi látogatása után a két ország ismét tárgyalni kezdett csapatok Ukrajnába való küldéséről.
David Lammy brit külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy országa ragaszkodik ahhoz a „régi elkötelezettségéhez”, hogy nem küld csapatokat a háborús övezetbe.
Egyértelműen kijelentjük, hogy készen állunk és továbbra is támogatjuk az ukránokat, többek között kiképzéssel, de ragaszkodunk ahhoz a régóta fennálló álláspontunkhoz, hogy nem küldünk brit csapatokat a hadműveleti színtérre. Ez volt Nagy-Britannia álláspontja volt, és ma is így van, mondta Lammy.
Jean-Noel Barro francia külügyminiszter a BBC-nek adott hétvégi interjújában kijelentette, nem zárja ki, hogy szükség esetén francia csapatokat küldjenek Ukrajnába, hogy azok részt vegyenek a harcokban.
Ez a nyilatkozat megerősítette Emmanuel Macron francia elnök év elején tett kijelentését.
„Nem zárunk ki egyetlen lehetőséget sem”, hangsúlyozta Barro.
Hétfőn a Downing Street ismét tagadta annak lehetőségét, hogy brit csapatokat küldjenek Ukrajnába.
Keir Starmer miniszterelnök szóvivője a Le Monde-ban megjelent publikációt kommentálva azt mondta újságíróknak, hogy nincsenek ilyen tervek. Arra a kérdésre, hogy kizárható-e a brit csapatok részvétele az ellenségeskedésben, azt válaszolta: „Igen, kivéve azt, amit már korábban említettünk: orvosi segítség és a nagykövetség körüli jelenlét. Nem tervezünk csapatokat bevonni az harcokba az ukránok oldalán”. Hozzátette, hogy nincs tudomása arról, hogy Starmer és Macron bármiféle megbeszélést folytatott volna ezzel kapcsolatban.
David Lammy brit külügyminiszter szerint az Ukrajnának szállított nagy hatótávolságú nyugati rakéták oroszországi célpontok elleni bevetésének engedélyezéséről szóló döntés előtt meg kell vizsgálni, hogy ez hozzájárul-e vagy sem az orosz hadsereg visszaveréséhez. Lammy a BBC közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: fontos, hogy az Ukrajnának segítséget nyújtó szövetségeseknek közös stratégiájuk legyen ebben a kérdésben.
Nagy-Britannia és az Egyesült Államok az elmúlt napokban intenzív kétoldalú diplomáciai egyeztetéseket tartott Ukrajna támogatásának ügyében. Antony Blinken amerikai külügyminiszter a hét elején Londonban tárgyalt David Lammyval, majd Sir Keir Starmer brit miniszterelnök és Lammy pénteken Washingtonban folytatta a megbeszéléseket Joe Biden amerikai elnökkel és Blinkennel.
Hivatalos tájékoztatás egyik fél részéről sem hangzott el arról, hogy a két szövetséges ország engedélyezi-e az általuk Ukrajnának szállított nagy hatótávolságú rakéták bevetését oroszországi célpontok ellen, de a brit sajtó egybehangzó értesülései szerint Biden – legalábbis az amerikai rakéták esetében – továbbra is vonakodik ettől.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a héten úgy nyilatkozott, hogy a nyugati rakéták oroszországi célpontok elleni bevetésének engedélyezése esetén a NATO az ukrajnai háború közvetlen részesévé válna.
David Lammy a vasárnapi BBC-interjúban kijelentette:
háborúkat nem lehet egyetlen fegyvertípus használatával megnyerni, ilyesmire az eddigi háborúk történetében sem volt példa.
A brit külügyminiszter hozzátette: mielőtt döntés születne arról, hogy Ukrajnának a nyugati szövetségesek megengedik-e az általuk szállított rakéták bevetését orosz területen lévő célpontok ellen, azt kell megvizsgálni, hogy ez mennyiben járulna hozzá – vagy egyáltalán hozzájárulna-e – „a Putyin visszaverését célzó” stratégia sikeréhez.
Lammy kiemelte: „Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hosszú ideje, jóval több mint egy éve kéri a nyugati rakéták oroszországi bevetésének engedélyezését, a szövetségeseknek azonban inkább annak felméréséről kell tanácskozniuk Zelenszkijjel, hogy Ukrajnának „most, jelen pillanatban mire van szüksége.” A brit külügyminiszter ugyanakkor – Putyinra utalva – úgy fogalmazott: a Nyugatnak nem szabad megengednie, hogy „egy imperialista fasiszta” eltérítse irányvonalától.
Az előző, konzervatív párti brit kormányok öt volt védelmi minisztere – Grant Shapps, Ben Wallace, Gavin Williamson, Penny Mordaunt, Liam Fox -, valamint Boris Johnson volt tory kormányfő a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi lapban ismertetett közös felhívásában arra szólította fel a munkáspárti kormányt, hogy az amerikai állásponttól függetlenül, saját hatáskörében engedélyezze nagy hatótávolságú brit rakéták bevetését oroszországi célpontok ellen.
[type] => post
[excerpt] => David Lammy brit külügyminiszter szerint az Ukrajnának szállított nagy hatótávolságú nyugati rakéták oroszországi célpontok elleni bevetésének engedélyezéséről szóló döntés előtt meg kell vizsgálni, hogy ez hozzájárul-e vagy sem az orosz hadsereg ...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1726432080
[modified] => 1726436014
)
[title] => Brit külügyminiszter: a döntés előtt vizsgálni kell a nagy hatótávolságú rakéták oroszországi célpontok elleni bevetésének hasznosságát
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=126724&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 126724
[uk] => 126820
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 126725
[image] => Array
(
[id] => 126725
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/308f73a0-7345-11ef-9784-51b67ba655cf-scaled.jpg
[original_lng] => 291041
[original_w] => 2560
[original_h] => 1440
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/308f73a0-7345-11ef-9784-51b67ba655cf-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/308f73a0-7345-11ef-9784-51b67ba655cf-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/308f73a0-7345-11ef-9784-51b67ba655cf-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/308f73a0-7345-11ef-9784-51b67ba655cf-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/308f73a0-7345-11ef-9784-51b67ba655cf-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/308f73a0-7345-11ef-9784-51b67ba655cf-2048x1152.jpg
[width] => 2048
[height] => 1152
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/308f73a0-7345-11ef-9784-51b67ba655cf-scaled.jpg
[width] => 2560
[height] => 1440
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1726506769:2
[_thumbnail_id] => 126725
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1930
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 508337612000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 524468
[1] => 454757
[2] => 238389
)
[tags_name] => Array
(
[0] => David Lammy
[1] => fegyverek bevetése Oroszország ellen
[2] => nagy hatótávolságú rakéták
)
)
[4] => Array
(
[id] => 120969
[content] =>
David Lammy brit külügyminiszter szerint új alapokra kell helyezni Nagy-Britannia és az Európai Unió kapcsolatait. Lammy a The Local című, több európai országban szerkesztett nemzetközi portálnak írt, vasárnap megjelent cikkében leszögezte: a csütörtöki nagy-britanniai parlamenti választások után megalakult munkáspárti brit kormány megbízható partnere és szövetségese, jó szomszédja lesz Európának.
A brit külügyminiszter hangsúlyozta: első nemzetközi tárgyalásait Annalena Baerbock német, Radek Sikorski lengyel és Tobias Billström svéd külügyminiszterrel tartja, és azt az egyszerű üzenetet közvetíti nekik, hogy „ragadjuk meg az alkalmat a kapcsolatok újraindítására, dolgozzunk még szorosabban együtt a közös kihívások kezelése végett”.
Lammy szerint a legsürgősebben kezelendő ilyen közös kihívás az ukrajnai háború. A munkáspárti brit külügyminiszter szerint London továbbra is kiáll az ukrán nép mellett, amely „a fasizmus Vlagyimir Putyin orosz elnök által megteremtett új formája ellenében védelmezi szabadságát”.
Az Ukrajnának nyújtott brit katonai, gazdasági, politikai és diplomáciai támogatás továbbra is sziklaszilárd – fogalmazott a brit külügyi tárca vezetője. Az előző, konzervatív párti brit kormány a háború kezdete óta hozzávetőleg 12 milliárd font (csaknem 5600 milliárd forint) értékű támogatást nyújtott Ukrajnának.
David Lammy szerint az új munkáspárti kormány elkötelezettsége a NATO iránt is megingathatatlan. A brit külügyminiszter hangsúlyozta: már a hétvégén arról kezdeményezett tárgyalásokat, hogy a NATO-szövetségesek miként jelölhetik ki egyértelműen az ukrán NATO-csatlakozáshoz vezető utat.
A brit külügyminiszter szerint mindemellett Nagy-Britannia és az Európai Unió viszonyrendszerét is javítani kell. Lammy közölte: ennek első lépéseként nagyratörő és széleskörű kétoldalú biztonsági megállapodásra tesz javaslatot az uniós partnerországoknak.
London elképzelése szerint ez az együttműködés új, geopolitikai léptékű partneri viszony alapjait teremtheti meg – írta vasárnapi cikkében a brit külügyi tárca vezetője.
„Szeretném hallani emellett az ő elképzeléseiket is arról, hogy miként lehetne újjáépíteni a bizalmat Nagy-Britannia és az EU között” – fogalmazott a brit külügyminiszter.
A Munkáspárt ugyanakkor az elmúlt időszakban egyértelművé tette, hogy nem törekszik Nagy-Britannia újbóli EU-csatlakozására.
A párt választási programja külön kitért arra, hogy Nagy-Britannia a munkáspárti kormány megalakulása esetén is az Európai Unión kívül maradna, de új alapokra helyezné és elmélyítené az EU-hoz fűződő kapcsolatokat.
A tervezet szerint azonban ez sem jelentené Nagy-Britannia újbóli belépését az EU egységes belső piacára és vámuniójába, és a Labour-kormány nem állítaná helyre a szabad mozgáshoz fűződő, kötetlen beutazási, letelepedési és munkavállalási lehetőséget biztosító szabadságjogokat sem.
Good to be with UKR Head of Presidential Office Andriy Yermack and Minister of Defense Rustem Umerov in Paris. Very productive meetings at Elysee Palace on efforts to end the Ukraine-Russia war. @SPE_Kellogg pic.twitter.com/x2I7SIW1RA
The Steregushchiy-class corvettes Stoyky and Boikiy conducted a comprehensive exercise with live-fire training in the Baltic Sea. The elements of naval combat with ships of the conditional enemy, destruction of USVs(AK-630M) and “enemy” submarine(Pr. 677/Ka-27PL) were practiced. pic.twitter.com/ek1JV4wyBY
— Massimo Frantarelli (@MrFrantarelli) April 3, 2025
