Veszélyes pillanatban vagyunk az orosz csapatok offenzíváját illetően Harkiv térségében, ezért a partnereknek mindent meg kell tenniük Ukrajna megsegítésére – jelentette ki vasárnap David Cameron, Nagy-Britannia külügyminisztere a Sky News brit tévécsatornának nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Cameron „rendkívül veszélyes pillanatnak” nevezte, hogy Oroszország betört Harkiv megye határ menti területeire. „Ez csak azt hangsúlyozza, hogy Putyinnak egy független, szuverén országba való megalapozatlan, illegális inváziójáról beszélünk. És most, úgymond, Harkiv megyét észak felől ismét megszállta. Mindent meg kell tennünk az ukránok megsegítése érdekében” – tette hozzá.
A brit diplomácia vezetője éppen ezért hangsúlyozta, hogy Ukrajnának évi 3 milliárd font értékű segélycsomagot kell biztosítani. Azt is kiemelte, bízik abban, hogy az Egyesült Államok segélyei változást hozhatnak a csatatéren. Véleménye szerint Washingtonnak gyorsan jóvá kellett hagynia az Ukrajnának nyújtott segélyek folytatását, mert az ország „megszenvedte a szárazföldi háborút”.
„Most mi vagyunk az elsők, akik azt mondják, hogy ez egy olyan csomag, amely nem csak az idén, hanem a következő, majd a rá következő évben is működni fog. De az amerikai pénz is számít majd – tehát meg kell adnunk az ukránoknak a szükséges támogatást” – hangsúlyozta David Cameron.
David Cameron brit külügyminiszter ellenzi Emmanuel Macron francia elnök ötletét nyugati csapatok ukrajnai frontra küldéséről – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a brit diplomácia vezetőjének a Sky News brit hírtelevíziónak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Cameron úgy vélte, hogy „veszélyes eszkaláció” lenne, ha nyugati csapatokat küldenének az ukrán hadsereg megsegítésére. „Nem tartanám helyesnek, ha NATO-katonák orosz katonákat gyilkolnának” – hangsúlyozta a brit külügyminiszter.
Korábban Emmanuel Macron, Franciaország elnöke többször is bejelentette, hogy lehetségesnek tartja nyugati csapatok Ukrajna területére történő beküldését.
Mint arról már röviden beszámoltunk, precíziós fegyvereket és megrongált energiaipari létesítmények helyreállítására fordítható finanszírozást ígért az ukrán kormánynak kijevi látogatásán a brit külügyminiszter.
David Cameron a londoni külügyi tárca pénteki ismertetése szerint előző nap járt az ukrán fővárosban, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Cameron kijevi tárgyalásain bejelentette, hogy a legújabb brit fegyverszállítási csomagban precíziós irányított bombák, légvédelmi rakéták, valamint száz mobil légvédelmi egység kialakításához elegendő felszerelés szerepel majd.
Mindez lehetővé teszi Ukrajna számára az orosz drónok és rakéták lelövését – áll a brit külügyminisztérium pénteki ismertetésében.
David Cameron bejelentette azt is, hogy Nagy-Britannia megkétszerezi hazai lőszergyártását, és erre a következő tíz évben 10 milliárd fontot fordít.
A termelés ilyen mértékű növelése lehetővé teszi Nagy-Britannia számára saját nemzetbiztonságának megőrzését úgy, hogy közben Ukrajna fegyverellátását is fenn tudja tartani mindaddig, amíg ez szükséges – fogalmaz a londoni külügyminisztérium pénteki beszámolója.
David Cameron kijevi látogatásán bejelentette azt is, hogy a brit kormány 20 millió font sürgősségi finanszírozást nyújt a legutóbbi orosz támadássorozatban megsérült kritikus fontosságú infrastrukturális létesítmények, köztük erőművek és gáztározók helyreállítására.
A brit külügyi tárca hangsúlyozza, hogy London 2022 óta – a most bejelentett új finanszírozással együtt – 170 millió font pénzügyi támogatást nyújtott az ukrajnai energiaszektornak.
Rishi Sunak brit miniszterelnök a múlt héten bejelentette, hogy Nagy-Britannia ezentúl évente legalább 3 milliárd font katonai segélyben részesíti Ukrajnát, saját védelmi kiadásait pedig a hazai össztermék (GDP) 2,5 százalékára emeli.
A brit kormány a háború kezdete óta csaknem 12 milliárd font értékű katonai, humanitárius és gazdasági segítséget nyújtott Ukrajnának.
Sunak a minap minden eddiginél nagyobb, 500 millió font értékű új katonai segélyprogramot jelentett be Ukrajna számára.
A Downing Street tájékoztatása szerint az újabb szállítmányban egyebek mellett hatvan különböző könnyű katonai vízijármű, több mint 1600 csapásmérő és légvédelmi rakéta, Storm Shadow típusú, nagy hatótávolságú irányított precíziós rakéták, négyszáznál több szárazföldi katonai jármű és csaknem négymillió, kézifegyverekben használatos lőszer szerepel.
I met Defence Minister Kim Yong Hyun on DPRK & other common security challenges. Russia’s aggression against Ukraine is an existential threat. The Republic of Korea is best positioned to understand it.
Ukrajnának jogában áll a London által biztosított fegyverekkel csapást mérni Oroszországon belüli célpontokra, mert Moszkva is mér csapásokat Ukrajna területén – jelentette ki David Cameron brit külügyminiszter a Reuters bit hírügynökségnek adott interjújában, számolt be pénteken az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a brit diplomácia vezetője elmondta: „Ukrajnának megvan ez a joga. Ahogy Oroszország támad Ukrajnán belül, teljesen érthető, hogy Ukrajna miért érzi úgy, hogy meg kell védenie magát.” Mint emlékeztetett, Rishi Sunak brit kormányfő évi 3 milliárd font (3,74 milliárd dollár) katonai támogatást ígért Ukrajnának egy fenntartható időszakra. „Minden évben hárommilliárd fontot biztosítunk, ameddig csak kell. Egyszerűen kimerítettünk mindent, amit a felszerelés biztosítása terén tudtunk” – mutatott rá.
A brit külügyminiszter üdvözölte, hogy az Egyesült Államok újabb katonai támogatást juttatott Ukrajnának, de kerülte a közvetlen választ arra a kérdésre, hogy szerinte Donald Trump republikánus jelölt esetleges újraválasztása hogyan befolyásolhatja az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott támogatását. „Nem rajtunk múlik, hogy az amerikaiak kit választanak elnöknek – bárkivel együtt fogunk működni” – hangsúlyozta David Cameron.
A Reuters korábban közzétette ezt a hírt, de később „néhány részlet tisztázása érdekében” eltávolították a hírügynökség weboldaláról.
David Cameron brit külügyminiszter szerint Izraelnek az ellene indított iráni támadás ellenére óvakodnia kell a helyzet további eszkalációjától. Cameron kijelentette, hogy London nem támogatna egy esetleges izraeli válaszcsapást.
Irán szombat éjjel – a damaszkuszi konzulátusa ellen két hete végrehajtott, Teherán által Izraelnek tulajdonított légicsapásra válaszul – több száz pilóta nélküli légi támadóeszközt és rakétát indított Izrael ellen. A drónok és a rakéták nagy többségét az izraeli légvédelem a szövetséges országok – köztük Nagy-Britannia – légierőivel együttműködve megsemmisítette.
David Cameron a BBC televízió hétfői hírmagazinjában kijelentette: Izrael teljes joggal gondolja úgy, hogy válaszolnia kell a támadásra, Nagy-Britannia azonban Izrael barátjaként arra ösztönzi az izraeli döntéshozókat, hogy a szívük mellett az eszükre is hallgassanak, és ne csak kemények, hanem okosak is legyenek.
A brit külügyminiszter szerint Izraelnek fel kell ismernie azt is, hogy Irán valójában már vereséget szenvedett, mivel a támadás kudarcba fulladt.
A helyes eljárás Izrael számára most az eszkaláció elkerülése – mondta Cameron a hétfői BBC-interjúban.
Hozzátette: a figyelmet ismét a Hamászra kell összpontosítani, mivel a Gázai övezetet uraló iszlamista szervezet még mindig sok embert tart fogva azok közül, akiket az Izrael ellen tavaly októberben elkövetett terrortámadás során hurcolt el.
Cameron hangsúlyozta, hogy a Hamász túszai között brit állampolgárok is vannak.
Arra a kérdésre, hogy a brit kormány által Izraeltől kért visszafogottságnak London szerint miként kell megnyilvánulnia, a brit külügyminiszter azt mondta, hogy el kell kerülni a támadások újabb hullámát.
David Cameron megismételte azt a többször hangoztatott álláspontját, hogy a Gázában folyó harcokat szüneteltetni kell, annak érdekében, hogy további nagy mennyiségű segélyt lehessen bejuttatni az övezetbe.
Cameron részletek nélkül megemlítette az Irán elleni újabb szankciók lehetőségét is. Úgy fogalmazott: meg kell vizsgálni a szankciók és egyéb nyomásgyakorlási eszközök alkalmazását annak megakadályozása érdekében, hogy Irán ismét megtámadja Izraelt.
A brit külügyminiszter szerint Irán 301 különböző légi támadóeszközt indított Izrael ellen. A támadásnak több ezer áldozata és sebesültje lett volna a civil lakosság körében, ha az izraeliek, az amerikaiak és kis részben mi nem lőttük volna le”ezeket az eszközöket – fogalmazott Cameron a hétfői BBC-interjúban.
Rishi Sunak brit miniszterelnök előző nap jelentette be, hogy a brit királyi légierő (RAF) is részt vett az Izrael ellen végrehajtott iráni támadás elhárításában, és számos iráni drónt lelőtt.
Arra a kérdésre, hogy ha Izrael megtorló támadásra szánná el magát, Joe Biden amerikai elnökhöz hasonlóan a brit kormány is azt üzeni-e Izraelnek, hogy ebben nem lenne hajlandó részt venni, David Cameron azt mondta: London álláspontja az – és ezt meg is üzente az izraelieknek –, hogy Izrael ne tegyen olyan lépéseket, amelyek a helyzet eszkalálódásához vezetnének. „Azt tanácsoljuk, hogy Izrael ne hajtson végre megtorló akciót” – hangsúlyozta a brit külügyminiszter.
Hozzátette: London nem támogatna egy ilyen válaszcsapást.
„A nyugati vadászgépek bevetése Ukrajnában veszélyes eszkalációhoz vezetne” – mondta David Cameron brit külügyminiszter április 15-én.
Irán április 14-én nagyszabású légitámadást hajtott végre Izrael ellen. „Az Egyesült Királyság Királyi Légiereje számos drónt lőtt le Irak és Szíria légtere felett” – közölte Rishi Sunak miniszterelnök.
A brit külügyminiszter szerint nem lehetne ugyanígy megvédeni az ukrán légteret, mivel „az egyetlen dolog, amit el kell kerülni, hogy a NATO-csapatok közvetlenül összecsapjanak az orosz csapatokkal”.
Ukrajnának támogatást kell nyújtani pénzzel és – ami döntő fontosságú – fegyverekkel, de ténylegesen a NATO-erőket közvetlenül konfliktusba hozni az orosz erőkkel, azt hiszem, az veszélyes eszkaláció lenne – mondta David Cameron.
Cameron az LBC brit rádiónak adott interjújában rámutatott arra, hogy Ukrajna sürgősen több Patriot-rendszert kér. Volodimir Zelenszkij elnök április 6-án azt mondta, hogy Ukrajnának 25 Patriotra van szüksége ahhoz, hogy az egész országot megvédje az orosz támadásoktól.
Sürgető fontosságúnak mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter Ukrajna további és azonnali segítését katonai eszközökkel kedden, David Cameron brit külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatóján nemzetközi kérdésekről és kétoldalú együttműködésről szóló tárgyalásuk után.
Az amerikai külügyminiszter kiemelte a légvédelmi és tüzérségi eszközök fontosságát, valamint a lőszerutánpótlást. Egyben ismét felszólította az amerikai Kongresszus alsóházát, hogy mielőbb fogadja el a Joe Biden elnök által Ukrajna számára kért kiegészítő költségvetési keretet.
Antony Blinken beszámolt arról, hogy hétfőn meghaladta a 400-at a Gázai övezetbe bejutott, segélyeket szállító kamionok száma, amire nem volt példa október 7-e, a konfliktus kirobbanása óta. Ugyanakkor fontosnak mondta ennek fenntartását, és gyors lépéseket sürgetett Izrael részéről, részben új kapu megnyitását a humanitárius szállítmányok előtt. Kérdésre válaszolva hozzátette, hogy az Egyesült Államok kormányának nincs tudomása a Rafah városában tervezett izraeli hadművelet időpontjáról, de azt változatlanul ellenzi, a tervezett katonai akcióról pedig jelenleg is zajlanak amerikai-izraeli egyeztetések.
David Cameron a gázai helyzettel kapcsolatban napi 500 segélyszállító kamion bejutását nevezte célnak, valamint a vízvezeték-hálózat visszakapcsolását. A brit külügyminiszter egy átmeneti tűzszünetet fontosnak nevezett a békéhez vezető lépésekben, ugyanakkor rámutatott Izrael jogára az önvédelemhez a Hamász jelentette fenyegetéssel szemben, és fontosnak mondta, hogy ez a támogatás megmaradjon. A Hamász kezében lévő túszok, köztük két brit állampolgár, elengedésével kapcsolatban megjegyezte, hogy mindent el kell követni egy alku érdekében, és Izrael a tárgyalásokon komoly engedményeket tett palesztin foglyok elengedésével kapcsolatban.
Cameron az ukrajnai háborút illetően a katonai szállítások folytatása mellett érvelt, mint mondta, ezek révén Ukrajna képes lehet a győzelemre és a számára „megérdemelt igazságos békére”.
Hozzátette azt is, hogy van előrelépés a befagyasztott orosz vagyonok átirányításáról szóló egyeztetéseken, amelyek révén sikerül ebből a forrásból hozzájárulni Ukrajna pénzügyi szükségleteinek kielégítéséhez.
A brit külügyminiszter arról is beszámolt, hogy hétfőn találkozott Donald Trump republikánus elnökjelölttel, amit a kormányzati gyakorlatba illeszkedőnek nevezett. Hangsúlyozta, hogy Trump személyében egy választásra készülő ellenzéki politikussal tárgyalt, és utalt arra, hogy ez nem szokatlan. A találkozót magánjellegűnek nevezte, így annak tartalmáról csak annyit mondott, hogy geopolitikai témák széles körét is áttekintették.
🇺🇸🇺🇦Donald Trump says he will put an end to the United States funding Ukraine's war against Russia.
🤣"I think Zelensky is maybe the greatest salesman of any politician that's ever lived. Every time he comes to our country, he walks away with $60 billion." pic.twitter.com/Iip8V4cwCz
In a phone call with CNN minutes after Biden announced his exit from the 2024 race, former President Trump responded, “He is the worst president in the history of our country. He goes down as the single worst president by far in the history of our country.” While it's unclear who…
Oroszország a hétvégi elnökválasztáson nem tartotta magát azokhoz a kötelezettségekhez, amelyeket az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) által a szabad akaratnyilvánítás garantálására megalkotott alapelvek érvényesítésére vállalt – közölte hétfői nyilatkozatában David Cameron brit külügyminiszter.
Cameron szerint a brit kormányhoz számos jelentés érkezett a választási szabályok megsértéséről. A londoni külügyi tárca vezetője kiemelte, hogy a választásokra nem is hívták meg az EBESZ független megfigyelőit.
Az orosz hatóságok rövid úton diszkvalifikáltak minden olyan jelöltet, aki hangot adott háborúellenes nézeteinek, és miután a versenyben maradt három jelölt mindegyike a Kreml jóváhagyásával indult, soha egy percnyi kétség sem merülhetett fel az elnökválasztás várható eredményével kapcsolatban – fogalmaz hétfői állásfoglalásában a brit külügyminiszter.
David Cameron szerint tragikus módon hívta fel ismét a figyelmet az oroszországi politikai elnyomás súlyosságára az a tény, hogy Alekszej Navalnij ellenzéki politikus alig néhány héttel az elnökválasztás előtt meghalt.
Cameron szerint Oroszországnak haladéktalanul szabadon kell engednie az összes politikai foglyot, köztük Vlagyimir Kara-Murzát.
A moszkvai városi bíróság az orosz-brit kettős állampolgárságú Kara-Murzát tavaly áprilisban 25 évi fegyházra ítélte hazaárulás és az orosz hadseregről szóló hamis állítások terjesztése címén.
London nem sokkal később szankciókat jelentett be olyan orosz igazságszolgáltatási tisztviselők és nemzetbiztonsági ügynökök ellen, akiknek részük volt a Vlagyimir Kara-Murza elleni büntetőeljárásban.
Kara-Murza az orosz ellenzéki mozgalom tagjaként korábban rendszeres vendége volt Kreml-ellenes fórumoknak Európában és az Egyesült Államokban.
Hétfői nyilatkozatában a brit külügyminiszter kifejtette: London véleménye szerint az ENSZ alapokmányának és Ukrajna szuverenitásának „visszataszító megsértése” az a tény, hogy az orosz elnökválasztást ukrajnai területeken, köztük a Krímben, a donyecki és a luhanszki régióban, illetve Herszon és Zaporizzsja megyékben is megtartották.
Ezek a területek mindig Ukrajna részei lesznek, és ezen nem változtat az sem, hogy e területeken is megtartották az orosz elnökválasztást – fogalmaz David Cameron a londoni külügyi tárca által közzétett hétfői állásfoglalásában.
Cameron szerint Oroszországnak be kell tartania azokat a kötelezettségeit, amelyeket szabad akaratából vállalt, és fel kell hagynia a határain túli agresszióval, illetve a határain belüli elnyomással.
[type] => post
[excerpt] => Oroszország a hétvégi elnökválasztáson nem tartotta magát azokhoz a kötelezettségekhez, amelyeket az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) által a szabad akaratnyilvánítás garantálására megalkotott alapelvek érvényesítésére vállalt.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1710854280
[modified] => 1710804297
)
[title] => Cameron: Oroszország nem tartotta magát a szabad akaratnyilvánítás garantálására tett kötelezettségvállalásaihoz
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=107148&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 107148
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 107149
[image] => Array
(
[id] => 107149
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/cameron.png
[original_lng] => 570230
[original_w] => 1051
[original_h] => 494
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/cameron-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/cameron-300x141.png
[width] => 300
[height] => 141
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/cameron-768x361.png
[width] => 768
[height] => 361
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/cameron-1024x481.png
[width] => 1024
[height] => 481
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/cameron.png
[width] => 1051
[height] => 494
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/cameron.png
[width] => 1051
[height] => 494
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/cameron.png
[width] => 1051
[height] => 494
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1710797114:12
[_thumbnail_id] => 107149
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 759
[translation_required_done] => 1
[_oembed_b283b2c87b73e6826ecfaf551244e0b3] =>
New Washington Post story highlights ISW research (🧵1/6):
"A new US policy allowing Ukraine to fire certain US weapons at Russian territory has led to a reduction in some Russian attacks but still restricts the range enough that it prevents Ukraine from hitting key airfields." pic.twitter.com/wkzKTecdkB
— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) June 22, 2024
Nagy-Britannia kész kölcsönadni Ukrajnának az orosz jegybank összes befagyasztott eszközét azzal az indokkal, hogy Oroszország a háború befejezése után is kénytelen lesz jóvátételt fizetni Ukrajnának – számolt be az The Guardian.
A kiadvány adatai szerint ezt a tervet David Cameron brit külügyminiszter részvételével tárgyalták.
„Lehetőség van arra, hogy egyfajta konzorciális kölcsönt vagy kötvényt használjunk fel, amely gyakorlatilag befagyasztott orosz eszközöket használ fedezetül, hogy ezt a pénzt az ukránoknak adjuk, tudva, hogy visszakapjuk, amikor Oroszország jóvátételt fizet. Valószínűleg ez a legjobb módja ennek. „Maximális G7 és EU egységet akarunk ebben a kérdésben, de ha ezt nem tudjuk elérni, akkor úgy gondolom, hogy előre kell lépnünk azokkal a szövetségesekkel, akik meg akarják tenni ezt a lépést”, – jelentette ki Cameron.
A kiadvány megjegyzi, hogy a miniszter először ismertette ilyen részletesen a javaslatot, ami valószínűleg a terv amerikai és európai uniós politikai támogatottságát hangsúlyozza.
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
David Cameron újdonsült brit külügyminiszter arra kérte az amerikai törvényhozókat, hogy szavazzanak meg egy 95 milliárd dolláros biztonsági segélycsomagot Ukrajna és más szövetségesei számára – számol be róla a Sky News.
Cameron Bulgáriában tett látogatásakor újságíróknak arról beszélt, hogy az Egyesült Királyság már bejelentette a következő évi támogatási csomagját, emiatt arra kéri az amerikai törvényhozókat, hogy szavazzák meg az Ukrajnának szánt támogatásokat.
Az amerikai biztonság szempontjából ez (az Ukrajnának szánt támogatás – szerk.) abszolút döntő fontosságú. Az egész világ figyeli, mi történik a kongresszusban – fogalmazott a tavaly politikai szerepbe visszatérő Cameron.
Mint a brit lap megjegyzi, az amerikai szenátus még február 13-án szavazta meg a támogatást, amely Ukrajna mellett Tajvant és Izraelt is támogatná, ugyanakkor a republikánus többségben lévő képviselőházban több konzervatív és szélsőjobboldali republikánus képviselő ellenzi azt – köztük a házelnök Mike Johnson, aki szintén aggályosnak nevezte a csomagot, és szerinte hetek, de akár hónapok is eltelhetnek, míg a képviselőház elfogadja azt.
[type] => post
[excerpt] => David Cameron újdonsült brit külügyminiszter arra kérte az amerikai törvényhozókat, hogy szavazzanak meg egy 95 milliárd dolláros biztonsági segélycsomagot Ukrajna és más szövetségesei számára – számol be róla a Sky News.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1708008840
[modified] => 1707978150
)
[title] => Már a brit külügyminiszter az amerikaiakat sürgeti Ukrajna támogatása miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=103766&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 103766
[uk] => 103681
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 99016
[image] => Array
(
[id] => 99016
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/cameron.webp
[original_lng] => 39824
[original_w] => 1200
[original_h] => 820
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/cameron-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/cameron-300x205.webp
[width] => 300
[height] => 205
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/cameron-768x525.webp
[width] => 768
[height] => 525
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/cameron-1024x700.webp
[width] => 1024
[height] => 700
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/cameron.webp
[width] => 1200
[height] => 820
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/cameron.webp
[width] => 1200
[height] => 820
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/cameron.webp
[width] => 1200
[height] => 820
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1707970951:12
[_thumbnail_id] => 99016
[_edit_last] => 12
[views_count] => 899
[_oembed_8e9279b8291d326a8a8d42a597632b94] =>
Понад третина території України замінована внаслідок повномасштабного вторгнення Росії. Сьогоднішня передача обладнання для розмінування вартістю в понад 1 млн доларів США @SSTS_UA дозволить Україні розгорнути більше груп розмінування, щоб прискорити відновлення України. pic.twitter.com/m5NU9w3wyT
