Kijev és nyugati partnerei egy átfogó nemzetközi csúcstalálkozót fontolgatnak, hogy előmozdítsák a tűzszünetet és hosszú távú békét teremtsenek Oroszország ukrajnai háborújában – közölte hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Az elképzelés szerint Oroszország, Ukrajna, az Egyesült Államok, az Európai Unió tagjai és Nagy-Britannia is részt vennének az egyeztetésen.
A Reuters értesülései alapján a találkozóra akár napokon vagy heteken belül is sor kerülhetne, és olyan semleges helyszínek, mint Törökország, a Vatikán vagy Svájc jöhetnek szóba házigazdaként. A bejelentés különösen időszerű, mivel az ukrán elnök a hétfői napon kétszer is beszélt az amerikai elnökkel, Donald Trumppal – először Putyinnal való egyeztetése előtt, majd utána, amikor már több európai vezető is bekapcsolódott a megbeszélésbe.
Trump elnök közvetítő szerepbe lépett, és azt nyilatkozta a Putyinnal folytatott beszélgetését követően, hogy „Oroszország és Ukrajna azonnali tárgyalásokat kezd a tűzszünet érdekében”.
Zelenszkij hangsúlyozta: az első beszélgetés során világossá tette Trumpnak, hogy Ukrajna számára kulcsfontosságú a tűzszünet, az Oroszország elleni szankciók fenntartása, és hogy szövetségeseik ne kössenek különalkukat Moszkvával Kijev kihagyásával. „Nagyon összpontosítok. Ez most egy kihívásokkal teli időszak számunkra” – fogalmazott.
A múlt héten Isztambulban már sor került egy közvetlen orosz–ukrán tárgyalásra az Egyesült Államok ösztönzésére. A megbeszélések azonban rávilágítottak arra, hogy a két fél békéről alkotott elképzelései továbbra is élesen eltérnek, miközben a háború immár negyedik évébe lépett.
A nemzetközi csúcstalálkozó ellenére készülnek a szankciók
Zelenszkij szerint Európa új, „erőteljes” szankciócsomaggal készül Oroszország ellen, bár részleteket nem árult el. Egyúttal felszólította az Egyesült Államokat, hogy sújtsa szankciókkal Oroszország bankrendszerét és energiaszektorát, ezzel csökkentve az orosz hadigépezet bevételeit.
Egy pozitív fejleményről is beszámolt: reményei szerint rövidesen sor kerülhet egy nagyszabású fogolycserére, amelyről Isztambulban már elvi megállapodás született. „Napok vagy hetek kérdése lehet” – mondta.
A közelgő csúcstalálkozó a háború kitörése óta az egyik legkomolyabb diplomáciai kísérlet lehet a konfliktus lezárására. A világ vezetői most azt latolgatják, vajon sikerülhet-e áttörni a befagyott frontvonalakat nemcsak katonailag, hanem politikailag is.
Ukrajna vezetése arra számít, hogy a párizsi csúcstalálkozón megvitatják majd a ZSZU sürgős szükségleteit és a jövőbeli biztonsági garanciákat.
Erről Ukrajna külügyminisztere, Andrij Szibiha beszélt egy március 26-i sajtótájékoztatón.
„Ezeket a várakozásokat két blokkra osztanám. Mivel az ilyen találkozókon általában két téma kerül napirendre: az egyik – Ukrajna sürgős szükségletei most, és minden, ami erősíti Ukrajna pozícióját. A második blokk pedig – a jövőbeli biztonsági infrastruktúra, jövőbeli biztonsági garanciák”
– mondta el.
Szibiha hozzátette, hogy minden ilyen találkozó új szintre emeli a szövetségesek közötti kommunikációt.
On the sidelines of the Raisina Dialogue, I had a constructive conversation with Hungary’s Foreign Minister Peter Szijjártó. We agreed to hold a separate bilateral meeting soon to have a thorough discussion of all issues on our agenda. pic.twitter.com/RKZ4QCc4ja
This is what a true leader does. He does not hide behind anyone or anything. It is highly unlikely that the Russian side possesses even a sliver of such courage. https://t.co/xbwe8DOaT1
Emmanuel Macron francia elnök március 27-én, csütörtökön egy európai vezetőkből álló csoportot lát vendégül, hogy megvitassák Ukrajna helyzetét és Európa biztonságát – közölte három tisztviselő a Politicoval. A találkozó a tűzszüneti megállapodás elérésére tett erőfeszítések közepette valósul meg, és az EU vezetőinek csütörtöki megbeszélését követi.
Macron az Európai Tanács csütörtök esti ülését követően megerősítette a jövő heti csúcstalálkozót a „hajlandók koalíciója” és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részvételével.
„Véglegesítjük a megkezdett munkánkat az ukrán hadsereg rövid távú támogatásáról, a fenntartható és tartós ukrán hadseregmodell védelméről az orosz inváziók megakadályozása érdekében, majd pedig azokról a biztonsági garanciákról tárgyalunk, amelyeket az európai hadseregek nyújthatnak” – mondta Macron.
A csúcstalálkozó Macron februári és márciusi találkozóinak folytatása lesz, amelyeken európai és NATO-vezetőkkel tárgyaltak Ukrajna és az egész kontinens védelmi garanciáiról – írja a Politico.
A találkozón egy szélesebb körű vezetői csoport vesz részt – jelentette ki Ulf Kristersson svéd miniszterelnök az EU-csúcstalálkozón tartott sajtótájékoztatóján. Hozzátette, hogy azok az országok, amelyek a londoni találkozón részt vettek – beleértve a videóhíváson keresztül csatlakozókat is – „valószínűleg” ott lesznek a csütörtöki megbeszélésen is.
A találkozóra akkor kerül sor, amikor az európai vezetők azon fáradoznak, hogy növeljék az Európai Unió védelmi kapacitásait az Oroszországból érkező fenyegetésekkel és a Donald Trump elnök vezette amerikai külpolitika drasztikus változásaival szemben.
Hétfőn az Egyesült Államok kormányának képviselői Szaúd-Arábiában találkoznak moszkvai és kijevi diplomatákkal egy lehetséges tűzszüneti megállapodás érdekében.
Keir Starmer brit miniszterelnök szombaton az európai vezetők online találkozójának ad otthont, a tanácskozás fő témája Ukrajna lesz, a találkozó a legutóbbi Lancaster House-csúcs folytatása lesz – számolt be az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Starmer szóvivője elmondta: „Várhatják, hogy a miniszterelnök megtartja a koalíciós vezetők második találkozóját, amely a Lancaster House csúcstalálkozója lesz.”
A The Guardian hozzátette, hogy a találkozóra egy mozgalmas diplomáciai hét végén kerül sor, a tervezett ukrán-amerikai tárgyalásokat, valamint a fegyveres erők legfelsőbb parancsnokát, valamint Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Lengyelország védelmi minisztereit érintő külön európai megbeszéléseket követően.
Március 2-án Londonban Ukrajnáról tartottak csúcstalálkozót, amelyen több mint 10 állam vezetői, az EU és a NATO vezetése vett részt. A találkozón ott volt Volodimir Zelenszkij elnök is
A csúcstalálkozó fő témái a következők voltak: Ukrajna pozícióinak megerősítése, beleértve a katonai támogatást, valamint az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomást; egy olyan hosszú távú megállapodás kérdése, amely biztosítaná Ukrajnában a tartós békét, és védelmet biztosítana Ukrajnának az esetleges jövőbeni orosz támadásokkal szemben; a megbízható biztonsági garanciák kidolgozásának következő lépései.
Sir Keir Starmer, az Egyesült Királyság miniszterelnöke számos európai vezetőt és az Európai Unió vezetőit hívta meg egy vasárnapi csúcsra, hogy „előmozdítsák” Ukrajna és a biztonság ügyét. Erről az AFP számolt be.
A csúcs előtt Starmer reggel telefonos beszélgetést folytat a balti országok vezetőivel, majd találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a Downing Streeten, hogy megvitassák a háborút Oroszországgal.
A kontinens egészéből, köztük Franciaországból, Németországból, Dániából és Olaszországból, valamint Törökországból, a NATO-ból és az Európai Unióból is vezetőket hívott meg a csúcsra, amelyre március 2-án, vasárnap kerül sor Londonban.
Miután csütörtökön tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel a Fehér Házban, Starmer meghívta a holland, norvég, lengyel, spanyol, finn, svéd, cseh és román vezetőket is a csúcsra.
A miniszterelnöki hivatal arra is számít, hogy jelen lesz NATO főtitkára, Jens Stoltenberg, valamint az Európai Unió vezetői, Ursula von der Leyen és António Costa.
A csúcs előtt Starmer személyes tárgyalásokat folytat a Downing Streeten Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel is.
Franciaország február 19-én, szerdán újabb találkozót kíván tartani Ukrajna és az európai biztonság megvitatására. Párizs meghívta a találkozóra azokat az európai országokat, amelyek nem voltak jelen az első csúcson, valamint Kanadát is, számolt be a Reuters forrásokra hivatkozva.
Diplomáciai források szerint a meghívottak között van Norvégia, Litvánia, Észtország és Lettország, Csehország, Görögország, Finnország, Románia, Svédország és Belgium. Kanada is kapott meghívást.
Megjegyezték, hogy egyes országok videón keresztül is csatlakozhatnak majd.
Emlékeztetőül: február 17-én Macron az európai vezetőket hívta össze, hogy megvitassák az ukrajnai helyzetet. A találkozón részt vett Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Lengyelország, Olaszország, Spanyolország és Dánia vezetői, akik a balti és a skandináv országokat képviselik, valamint Mark Rutte NATO-főtitkár.
[type] => post
[excerpt] => Franciaország február 19-én, szerdán újabb találkozót kíván tartani Ukrajna és az európai biztonság megvitatására. Párizs meghívta a találkozóra azokat az európai országokat, amelyek nem voltak jelen az első csúcson, valamint Kanadát is, számolt b...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1739980260
[modified] => 1739966928
)
[title] => Reuters: Franciaország második csúcstalálkozót hív össze Ukrajna kapcsán, azokat az országokat is meghívták, amelyek korábban nem vettek részt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=141524&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 141524
[uk] => 141472
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 141473
[image] => Array
(
[id] => 141473
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-177.png
[original_lng] => 923511
[original_w] => 1140
[original_h] => 719
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-177-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-177-300x189.png
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-177-768x484.png
[width] => 768
[height] => 484
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-177-1024x646.png
[width] => 1024
[height] => 646
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-177.png
[width] => 1140
[height] => 719
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-177.png
[width] => 1140
[height] => 719
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-177.png
[width] => 1140
[height] => 719
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1739959729:12
[_thumbnail_id] => 141473
[_edit_last] => 12
[views_count] => 661
[_oembed_2ae611aed4c8e962da4b5a4acd9f5cc7] =>
Jean-Marie Le Pen était un homme clairvoyant, courageux. On ne l’a pas écouté. Qu’il repose en paix. pic.twitter.com/s8KSEuuSQg
Magas rangú orosz és amerikai vezetők Szaúd-Arábiában találkoznak a héten, hogy előkészítsék a csúcstalálkozót, amely véget vetni hivatott az ukrajnai háborúnak – tudta meg a Bloomberg az ügyre rálátó, meg nem nevezett forrásokból. A csúcsra akár már a hónap végén sor kerülhet.
A részletek és a résztvevők listája még nem véglegesedett, de a hírügynökség forrásai szerint valószínűleg nemzetbiztonsági tanácsadói szinten folyik majd az egyeztetés Szaúd-Arábiában. A cél, hogy a Ramadán ünnep márciusi kezdete előtti időpontot tűzhessenek ki – állította az egyik személy. (Ez az információ némileg zavarba ejtő, mivel a Ramadán már február 28-án, pénteken este megkezdődik.)
Egyeztetések az ukrajnai békéről: úgy tűnik, ukrán résztvevők is lesznek
Az európai politikusok zömmel még nem kaptak információt az egyik informátor szerint. Ukrán résztvevőkre számítanak, de a jelentés szerint ők sem tűnnek informáltak az előkészületeket illetően.
Ukrajna soha nem fogad el olyan ügyletet, amitt a hátunk mögött, a részvételünk nélkül kötöttek – idézte a hírügynökség Volodimir Zelenszkj elnök szombati szavait a müncheni biztonsági értekezletről. Az elnök hivatalát megkérdezték az előkészületekről, de nem érkezett gyors válasz. A Fehér Házból, illetve a Kremlből szintúgy.
Béketárgyalások: a nemzetbiztonsági tanácsadók rijádi egyeztetésének részletei is képlékenyek
Maga Donald Trump elnök csütörtökön már jelezte, hogy kilátásban van egy csúcstalálkozó Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Szaúd-Arábiában, illetve hogy az ukránokat is bevonnák. Az orosz és az amerikai elnök egymással már egyeztettek egy 90 perces telefonhívásban. Ez volt az első ilyen szintű amerikai-orosz érintkezés az ukrajnai háború 2022 februári kitörése óta.
A szaúdi hatóságok annyit közöltek, hogy amerikai, orosz és ukrán delegáltakat várnak Rijádba, és a házigazda a dörzsölt tárgyalónak tartott Muszaid Al-Aiban szaúdi nemzetbiztonsági tanácsadó lesz. A forrás szerint azonban a részletek az utolsó percben is változhatnak.
Kérdések az amerikai delegáció körül, Putyin nehézfiúkat küld
A Bloomberg a résztvevőkről is közöl várakozásokat. Úgy tudják, amerikai részről Michael Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó vezetné a tárgyalást, illetve Steve Witkoff különleges megbízott. Felveti a kérdést, milyen szerepet ebben az esetben Keith Kellogg különleges képviselő.
Vlagyimir Putyin orosz elnök több évtizedes tárgyalási tapasztalatokkal rendelkező politikusokat válogat az orosz delegációba várhatóan a Bloomberg (szintén név nélkül nyilatkozó forrásai szerint), köztük Jurij Usakov, a Kreml külpolitikai főtanácsadója, illetve Szergej Nariskin, aki a szovjet KGB-ben együtt szolgált Putyinnal. Fontos szerepet játszhat nem hivatalos összekötőként Kirill Dmitrijev, a Stanfordban és a Harvardon végzett pénzember, aki családi szinten áll kapcsolatban az orosz elnökkel.
Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök egészségügyi okok miatt nem fog tudni elutazni a BRICS-országok kazanyi csúcstalálkozójára – közölte vasárnap este a G1 brazil hírportál és a CNN amerikai hírtelevízió a latin-amerikai állam elnökének hivatalára hivatkozva.
Az elnök egy háztartási baleset következtében vágási sérülést szenvedett a fején, orvosa pedig átmenetileg eltanácsolta hosszabb repülőutaktól.
Lula ugyanakkor el fogja tudni látni rendes hivatali teendőit. A brazil elnök az oroszországi Kazanyban tervezett részt venni a BRICS-országok, vagyis Brazília, Oroszország, Dél-Afrika, India, Kína, Egyiptom, Irán, Etiópia és az Egyesült Arab Emírségek vezetőinek csúcstalálkozóján. Lula most videókonferencia révén fog csatlakozni a megbeszélésekhez. Az október 22-től 24-ig tartó eseményre António Guterres ENSZ-főtitkárt is várják.
Maszúd Peszeskján iráni elnök is részt vesz az októberi BRICS-csúcstalálkozón Oroszországban, ahol Vlagyimir Putyin elnökkel is tárgyalni fog – jelentette be kedden az iráni kormányszóvivő.
Fatemeh Mohadzseráni hozzátette, hogy az október 22-24-i kazanyi csúcstalálkozó alatti kétoldalú tárgyalás egyik fő témája az iráni–orosz stratégiai partnerségi megállapodás lesz, amelynek már csak a véglegesítése van hátra.
A júliusban hivatalba lépett iráni elnöknek az októberi lesz az első hivatalos látogatása Oroszországban.
Az elsősorban a gazdasági együttműködést erősítő céllal Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika által 2009-ben létrehozott – azóta mások mellett Iránnal kibővült – BRICS csoport soros elnöki tisztét ellátó Oroszország elnöke két hete jelentette be, hogy a kazanyi csúcstalálkozón várhatóan 34 ország vezetői vesznek részt, akik a tervek szerint „érdemben meg fogják vitatni az átfogó partnerség további erősítésének kilátásait”.
2025 elején nemzetközi csúcstalálkozót tartanak Lettországban a drónkoalíció tevékenységének népszerűsítésére – számolt be a Delfi a lett védelmi minisztérium vezetőjének, Andris Sprudsnak a ramsteini értekezleten tett nyilatkozatára hivatkozva.
A lett védelmi minisztérium vezetője elmondása szerint ahhoz, hogy Ukrajna előnyt szerezzen a drónok használatában, megbízható alkaltrész-ellátási láncokat hozzon létre, valamint fejlessze a drónok NATO-országokban történő gyártását, népszerűsíteni kell a drón koalíció tevékenységét és információcserére van szükség a dróngyártás innovációit illetően.
Spruds hangsúlyozta, hogy a lettországi csúcstalálkozó találkozóhelye lesz a koalíció vezetőségének, a különböző országok szakértőinek, az államok és a drónipar képviselőinek.
Elmondása szerint Lettország megállapodást kötött Ukrajnával az ukrán hadsereg kiképzésére, és 2025-ben az ország 20 millió eurót különít el a koalíció számára.
Felszólította továbbá a Ramstein tagjait, hogy támogassák Ukrajnát azáltal, hogy drónokkal látják el, és pénzügyi hozzájárulást nyújtanak a koalíciós alap számára a dróngyártás támogatására.