Petr Pavel cseh államfő a Jevropejszka Pravdának adott interjújában kijelentette, országa kész részt venni egy olyan külföldi misszióban, amely egy esetleges békemegállapodás esetén csapatokat küld Ukrajnába.
Az ukrajnai biztonsági garanciák összetevőiről beszélve az úgynevezett „elszánt államok koalíciójára” utalt.
Arra a kérdésre, hogy látja-e Csehországot egy ilyen koalíció részének, Pavel azt válaszolta: „Mi már része vagyunk ennek a koalíciónak”.
„És hiszem azt, hogy amint kialakul az egyetértés abban, hogy megvan a közös akarat az erők bevetésére, Csehország része lesz ennek a koalíciónak”, hangsúlyozta.
A Csehországon belüli, a csapatok Ukrajnába küldésével kapcsolatos szkeptikus véleményeket kommentálva Pavel megjegyezte, hogy „különböző politikusoknak eltérő nézetei lehetnek”.
„De, ha lesz egy erős európai államcsoport, amely kész ilyen biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának, akkor mélyen meggyőződésem, hogy Csehországnak köztük kell lennie. Megértem, hogy ez közhelynek hangzik, de őszintén hiszem, hogy ezt nagymértékben magunkért is tesszük”, hangsúlyozta a cseh elnök.
Csehországnak nem érdeke, hogy megtagadják Ukrajna jogát a NATO-tagságra annak ellentételezéseként, hogy befejeződik az orosz agresszió – jelentette ki Jan Lipavsky cseh külügyminiszter vasárnap a közszolgálati Cseh Televízió vitaműsorában.
„Nem érdekünk, hogy Ukrajnától megtagadják az ahhoz való jogát, hogy egyszer NATO-tag legyen” – szögezte le a tárcavezető a témát érintő kérdésre válaszolva. Úgy vélte: Ukrajna szuverenitásának korlátozását jelentené, ha a mai ukrán vezetés NATO-tagság iránti igyekezete elutasításra találna.
Radek Vondrácek, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom alelnöke, volt képviselőházi elnök szerint „Ukrajna biztonságának szavatolására más biztosítékokat kell találni, mint a NATO-tagság”. Emlékeztetett: a NATO vezetői sosem ígértek NATO-tagságot Ukrajnának, ha békét köt Oroszországgal. „A NATO soha nem vállalt kötelezettséget arra, hogy nem bővíti tagságát Ukrajnával” – reagált a megjegyzésre Jan Lipavsky.
A cseh külügyminiszter rámutatott: Oroszország követelései az Ukrajna elleni agresszió három éve alatt nem változtak. Moszkva változatlanul Ukrajna demilitarizálását, az Oroszország elleni szankciók feloldását követeli, s Európa biztonsági szerkezetét pedig visszaállítaná az 1997 előtti helyzetbe. „Ha most mi Oroszországnak diplomáciai úton megadjuk azt, amit három éven keresztül háborúval nem volt képes elérni, akkor az egyértelműen vereségünket jelenti a biztonság megtartása terén Európában” – vélekedett Jan Lipavsky a közszolgálati Cseh Televízióban.
Ukrajna veresége egyben Csehország veresége is lenne, ezért az ukrajnai háborúban továbbra is határozottan ki kell tartani Ukrajna mellett – jelentette ki Petr Pavel cseh államfő vasárnap az Ukrajna elleni orosz katonai támadás harmadik évfordulója alkalmával Prágában.
Az Óvárosi téren több ezer ember részvételével megtartott tömegtüntetést, megemlékezést a csehországi civil szervezetek kezdeményezték.
„Egyértelmű, hogy ki az agresszor, ki az, aki megsértette a nemzetközi jogot, és ki az áldozat, akinek az oldalára kell állnunk” – szögezte le Petr Pavel.
Petr Pavel úgy vélte, hogy az Ukrajnával kapcsolatos, egymásnak ellentmondó kijelentések egyik értelmezése, lehet ugyan pragmatikus, de ez nem jelentheti a Nyugat értékeiről való lemondást.
Hangsúlyozta: stratégiai érdek, hogy a demokratikus világ ne hátráljon meg Oroszország előtt, Európának és Ukrajnának egyaránt ott kell lennie a konfliktus lezárásáról, a békéről folytatandó tárgyalásokon.
„Ha Európa nagyobb szerepet kíván játszani a béketárgyalásokon, akkor kezdeményezőbben, határozottabban kell fellépnie” – hangsúlyozta a cseh vezető.
Ismételten kijelentette, hogy a béketárgyalások miatt nem szabad megszakítani Ukrajna támogatását.
Rámutatott: a mostani nemzetközi helyzet nagyban hasonlít ahhoz a helyzethez, amely Európában uralkodott 1938 nyarán, s amely a müncheni egyezményhez vezetett, amelyen a nagyhatalmak felosztották a korabeli Csehszlovákiát.
Petr Pavel szerint nyilvánvaló, hogy úgy az egykori csehszlovák, mint a mostani ukrán nemzetiségi politikában is „történtek hibák”, de ezzel megindokolni egy katonai támadást a másik ország ellen elfogadhatatlan.
Petr Pavel szerint az ukrajnai oroszok a háború kirobbanása előtt hasonló módon radikalizálódtak, mint egykoron a szudétanémetek Csehországban. Természetes és érthető, hogy a közrend fenntartása érdekében az államhatalom mindkét esetben fellépett a radikalizálódás ellen.
Ennek ellenére a nagyhatalmak akkor ezzel indokolták, hogy Csehország szudétanémetek lakta vidékeit a náci Németországhoz csatolták. Nem szabad megengedni, hogy még egyszer megismétlődjék az, hogy az „agresszor ajándékot kap” – zárta beszédét a cseh államfő.
Csehország távolmaradása az Emmanuel Macron francia elnök által összehívott európai vezetők csúcstalálkozójáról, amelyet a Donald Trump-kormányzat legutóbbi lépései miatt hívtak össze annak tudható be, hogy nem hajlandó csapatokat küldeni Ukrajnába. A Novinky portálnak a cseh kormány egy névtelenséget kérő forrása nyilatkozott, írta a Jevropejszka Pravda.
Novinky beszélgetőtársa megjegyezte, hogy Csehország „soha nem fejezte ki hajlandóságát arra, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába az esetleges tűzszünet garantálása érdekében”.
„Talán ezért nem leszünk ma Párizsban, mert olyan országokat hívnak meg, amelyek egyértelműen döntést hoztak ez ügyben”, tette hozzá a forrás.
Otakar Foltin, a cseh kormány képviselője a Novinky-nek adott kommentárjában megjegyezte, hogy ha az ország nem vesz részt a tárgyalásokon, érdekeit „egy vagy több szövetségese képviseli a konzultációk után”, de nem részletezte, ki lehet ez.
Petr Fiala cseh kormányfő hivatala a portálnak adott kommentárjában közölte, a párizsi csúcs egy újabb, semmire sem vezető informális találkozó.
„A miniszterelnök meg van győződve arról, hogy a további informális megbeszélések, ráadásul egy héttel az Európai Tanács után és néhány nappal a németországi választások előtt, semmire nem vezetnek, és Európát nem veszik komolyabban egy soron követkető vacsorát követően. El kell kezdenünk cselekedni” – áll a megjegyzésben.
Macron azután kezdeményezte a rendkívüli csúcstalálkozót, hogy Donald Trump amerikai elnök ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogg meglepte Európát azzal, hogy kijelentette, nem lesz helye a tárgyalóasztalnál az orosz-ukrán háború befejezését célzó megbeszéléseken.
Az előzetes adatok szerint a találkozón Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország, Lengyelország, Olaszország, Spanyolország és Dánia vesz részt, amelyek a balti és skandináv országokat is képviselik.
Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy az európai vezetők „nagyon komolyan” fogják megvitatni a Donald Trump amerikai elnök által okozott problémákat.
[type] => post
[excerpt] => Csehország távolmaradása az Emmanuel Macron francia elnök által összehívott európai vezetők csúcstalálkozójáról, amelyet a Donald Trump-kormányzat legutóbbi lépései miatt hívtak össze annak tudható be, hogy nem hajlandó csapatokat küldeni Ukrajnába.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1739885040
[modified] => 1739873148
)
[title] => Csehország ismertette, miért nem hívták meg a párizsi európai csúcstalálkozóra
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=141357&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 141357
[uk] => 141285
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 141286
[image] => Array
(
[id] => 141286
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/167976.jpeg
[original_lng] => 84063
[original_w] => 980
[original_h] => 551
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/167976-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/167976-300x169.jpeg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/167976-768x432.jpeg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/167976.jpeg
[width] => 980
[height] => 551
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/167976.jpeg
[width] => 980
[height] => 551
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/167976.jpeg
[width] => 980
[height] => 551
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/167976.jpeg
[width] => 980
[height] => 551
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1739865949:12
[_thumbnail_id] => 141286
[_edit_last] => 12
[views_count] => 520
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_6caf26ce6bb036f2d08bc0148c0d56a8] =>
After bringing together several European leaders, I have just spoken with President @realDonaldTrump and then with President @ZelenskyyUa.
We seek a strong and lasting peace in Ukraine. To achieve this, Russia must end its aggression, and this must be accompanied by strong…
A cseh kezdeményezés, hogy harmadik országokban vásároljanak tüzérségi lövedékeket Ukrajna számára, lehetővé tette 1,6 millió egység lőszer leszállítását a frontra, jelentette be Petr Pavel cseh államfő, számolt be a BBC.
Csehország pontosan egy éve gyűjti a pénzt NATO-szövetségeseitől, majd az Ukrajnát nyíltan támogatni nem kívánó országokban lévő kapcsolatait felhasználva tüzérségi lövedékeket vásárol tőlük és szállít Ukrajnának.
Pavel elmondása szerint elegendő forrás gyűlt össze Ukrajna lőszerszükségletének kielégítésére áprilisig.
Az elnök a cseh televíziónak elmondta, hogy a müncheni konferencián arra kérte kollégáit, hogy folytassák a program finanszírozását: „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy úgymond elengedjük a gázpedált”.
Petr Fiala cseh miniszterelnök októberben bejelentette, hogy 2024 végéig Ukrajna félmillió lőszert kap ezen program keretében, és ezzel a kezdeményezés eléri célját.
A cseh kormánybeli névtelenül nyilatkozó forrás a Reutersnek kifejtette, hogy Ukrajna félmillió 155 mm-es kaliberű lövedéket kapott (ez a NATO fő kalibere). A lőszer többi része a forrás szerint más kaliberű, de 100 mm-nél nagyobb.
Mint ismeretes, hogy a NATO-országok hadseregeiben 105 és 120 mm-es kaliberű lőszereket is alkalmaznak. Ukrajnának lehetnek szovjet gyártmányú fegyverei is, amelyeknél a jellemző kaliber 122 és 152 mm.
Ukrajna a függetlenségéért, saját létéért és átvitt értelemben Európa biztonságáért harcol, miközben nagyot fordult az elmúlt három évben a világ, elindult a blokkosodás.
Ezért nagyon fontos, hová fog tartozni Csehország – szögezte le Jan Lipavsky.
Közben egyik háborús fél sem mutat hajlandóságot a megegyezésre, Csehország a megtámadott fél mellett áll, azaz humanitárius, katonai, politikai és diplomáciai támogatást nyújt Ukrajnának.
Mint mondta, bár az oroszok a harctéren részben előrenyomulnak, de ha továbbra is fennmarad az Ukrajna mögött a nyugati egység és sikerül újabb nyomást gyakorolni Moszkvára, nem mondható el, hogy Oroszország nyertes lenne.
A tárcavezető szerint helyes Donald Trump amerikai elnök elképzelése, hogy nagyobb nyomást kell gyakorolni Moszkvára.
„Csak a nagyobb nyomás tudja Oroszországot és (Vlagyimir) Putyin (orosz elnököt) rábírni arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljön. Csak az erős Ukrajna tudja rákényszeríteni Putyint a tárgyalásokra, csak egy erős és a Nyugat által támogatott Ukrajna tud sikeresen ellenállni az orosz agressziónak” – hangsúlyozta.
A Cseh Köztársaság Szenátusa átadta az elnöknek aláírásra az országban tartózkodó ukránok ideiglenes védelmének további egy évvel történő meghosszabbításáról szóló Lex Ukrajina törvényt.
A szenátus nem fogadta el a törvényt. Mivel azonban a dokumentumot nem támogató 73 képviselő közül 52 nem nyújtott be saját módosító indítványt, a törvényt gyakorlatilag jóváhagyottnak tekintendő, és átadták az elnöknek aláírásra. A dokumentum megvitatása csaknem 5 órán át tartott, számolt be az Ukrinform.
A szenátorok három módosítást kifogásoltak, amelyek az idegen állam érdekében végzett tevékenységek büntetőjogi felelősségre, az oroszok cseh állampolgárságának megadásának szigorúbb szabályaira (csak abban az esetben, ha korábban lemondtak az orosz állampolgárságról), valamint az iskolaigazgatók az 1-3.osztályba való felvételi későbbi időpontban való meghirdetésére vonatkoztak. Egyben javasolták ezen módosítások törlését a törvényből.
Vit Rakushan első miniszterelnökhelyettes és belügyminiszter a dokumentum támogatásáról szóló beszédében megjegyezte, ukrán menekültek százezrei élnek bizonytalanságban a Lex Ukrajina VII. elfogadásának elhúzódása miatt.
„Valós a veszélye annak, hogy jelenleg több százezer ember él Csehországban bizonytalanságban, hogy az ideiglenes védelmi okmány alapján továbbra is Csehország területén maradhat. Ennek a helyzetnek a folytatódása nemcsak a menekültek életét fogja megnehezíteni Csehországban, hanem a hatóságok, valamint a munkaadókét is, mivel azok természetesen elvárják a cégük alkalmazottaitól, hogy megfelelő tartózkodási státusszal rendelkezzenek. És legálisan be vannak regisztrálva Csehország területén”, mondta a Rakushan.
Egyben ismertette az oroszok a cseh állampolgárság megszerzésével kapcsolatos helyzetet is, és biztosított arról, hogy nem tervezik oroszok kiutasítását Csehországból, ha az illető nem jelent biztonsági fenyegetést. Ám ebben az esetben a kettős állampolgárság elfogadhatatlan, mert „az állam biztonságát aláásó tevékenységek eltitkolására felhasználható”.
„A javaslat célja, hogy korlátozza a külföldi államok potenciális befolyását a cseh politikára és biztonságra… Úgy gondolom, hogy ezekben a nehéz időkben, amikor számos biztonsági kihívás éri országunkat, amikor valóban erős a hibrid befolyás országunk belső ökoszisztémájára, olyan eszközöket kell elfogadnia, amelyek lehetővé teszik, hogy hatékonyan megvédjük magunkat”, mondta Rakushan.
Tájékoztatása szerint 25 ezer orosz tartózkodik állandó jelleggel Csehországban, további 13 ezer orosz állampolgár tartózkodik az országban más típusú tartózkodási engedéllyel (a 2022. 02. 24-e után bevezetett, az orosz civil társadalmat támogató speciális program részeként).
„Az orosz állampolgárságról való lemondás kötelezettsége nem vonatkozik azokra a személyekre, akik menedékjog formájában Csehország védelme alatt állnak, valamint azokra a személyekre, akiknek az országban való tartózkodása Csehország érdekeit szolgálja”, mondta az első miniszterelnökhelyettes. magyarázta.
Ez a módosítás be lesz vezetve a Lex Ukrajina törvénybe, mert az oroszok Ukrajna elleni háborújához kapcsolódik.
A Lex Ukraine VII törvénynek ez év január 1-jén kellett volna hatályba lépnie. Ennek köszönhetően az ukrán menekültek még egy évvel meghosszabbíthatják az ideiglenes védelmet okmányaikban, amit az Európai Unió döntése garantál. A csehországi regisztrációnak március 15-ig kell megtörténnie, mivel a menekültek okmányaiban a védelem március utolsó napján jár le. Az EU Tanácsa úgy döntött, hogy 2026 márciusáig meghosszabbítja az ukrán menekültek ideiglenes védelmét.
Jelenleg 393 000 Ukrajnából érkező menekült él Csehországban.
Mint arról az Ukrinform korábban beszámolt, október 31-ig csaknem 4,2 millió személy hagyta el Ukrajnát Oroszország teljes körű inváziója miatt és ideiglenes védelmi státusszal rendelkezik az uniós országokban.
Volodimir Zelenszkij elnök cseh kollégájával, Peter Pavellel az újonnan létrehozott Nemzeti Egység Minisztériuma képviseletének megnyitásáról tárgyalt – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az ukrán államfő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij részletesen megvitatta cseh kollégájával a szövetségesek lehetőségeit az ukrán katonai dandárok kiképzését Franciaország és az USA mintájára. Szóba került a tüzérségi lövedékek szállítására irányuló cseh kezdeményezés és Ukrajna védelmi szükséglete is.
„Megbeszéltük az újonnan létrehozott Nemzeti Egység Minisztériuma képviseletének megnyitási lehetőségét Csehországban” – írta Volodimir Zelenszkij.
Csehország 2025-ben is védeni fogja Szlovákia légterét, az erről szóló nyilatkozatot Jana Cernochová cseh, illetve Robert Kalinák szlovák védelmi miniszter szerdán írta alá Prágában – közölte a cseh védelmi tárca.
Csehország Lengyelországgal, Magyarországgal és Németországgal 2022 óta látja el közösen a szlovák légtér védelmét, miután az akkori szlovák kormány az Ukrajna elleni orosz támadás után légierejéből kizárta az orosz gyártmányú MiG-29 típusú vadászgépeket.
„A jelenlegi kedvezőtlen biztonsági helyzetben a szövetségi szolidaritás és a jószomszédság jegyében a két védelmi miniszter megállapodott abban, hogy a cseh hadsereg légiereje 2025-ben is folytatja a szlovákiai légtér védelmét, egészen addig, amíg Szlovákia nem lesz képes ezt saját erejéből megtenni” – olvasható a cseh minisztérium közleményében.
Szlovákia júliusban kapta meg az első két amerikai F-16-os vadászgépet a 2018-ban megrendelt 14 darabból. Az év végéig további két gép szállítása esedékes.
„Ennyi gép nem tudja teljes mértékben ellátni a szlovák légtér védelmét, ezért Szlovákia megkérte Csehországot és Magyarországot, hogy 2025-ben is folytassák szlovákiai missziójukat” – olvasható a nyilatkozatban.
A cseh közlés szerint Szlovákiának 2026 végéig kellene megkapnia az összes megrendelt amerikai vadászgépet.
A két védelmi tárca közös nyilatkozatában Szlovákia is kötelezte magát, hogy szükség esetén besegít a cseh légtér védelmébe.
A cseh, lengyel, magyar és szlovák megállapodás a szlovák légtér közös védelméről 2024 december végén jár le. Németország tavaly szeptemberben csatlakozott a szlovák légtér védelméhez.
A Csehországban kormányzó jobbközép kormánykoalíció olyan javaslatot terjeszt a törvényhozás elé, amely a jövőben megfosztaná az orosz állampolgárokat attól a lehetőségtől, hogy cseh–orosz kettős állampolgárok legyenek – írja az MTI a Právo című prágai napilap közlése szerint.
A lap ismerteti a javaslatot, miszerint a parlamentnek úgy kellene módosítania a kettős állampolgárságról szóló törvényt, hogy a cseh állampolgárságot a jövőben csak az az orosz kaphatja meg, aki előzőleg lemond orosz állampolgárságáról.
„Oroszország agresszor, háborút indított Ukrajna ellen, és hibrid háborút folytat egész Európában. Ez okot ad bizonyos óvatosságra” – mondta a napilapnak Martin Exner, a kormánykoalíciós Polgármesterek és Függetlenek (STAN) képviselője, aki a kormányoldal nevében a törvénymódosító javaslatot a parlament elé terjesztette.
„A cseh állampolgárságot kérvényező, de orosz állampolgársággal már rendelkező egyéneknek a jövőben választaniuk kell a két állampolgárság között” – mutatott rá a képviselő.
Az indoklás szerint a cseh állampolgárságot megszerző oroszok ezáltal bekerülhetnek a hadsereg vagy a rendőrség kötelékébe, az államapparátusba, és ott biztonsági kockázatot jelenthetnek a cseh állam számára. A módosításról várhatóan december első napjaiban szavaz a képviselőház.
Csehországban a korábbi időszakban évente 550-600 orosz kapott cseh állampolgárságot, tavaly ez a szám megduplázódott, és ez a növekedés az idei első fél évben is folytatódott – ismerteti a Právo a hivatalos belügyminisztériumi adatokat. Az oroszok teszik ki jelenleg a cseh állampolgárságot megszerző külföldiek negyedét.
„Olyan helyzetben, amikor Oroszország hivatalosan ellenséges országnak nyilvánította Csehországot, a kettős állampolgárság intézményének változatlan fenntartása az oroszok számára kockázatot jelenthet számunkra” – vélekedett Vít Rakusan belügyminiszter, a STAN elnöke.
Bár néhány ellenzéki képviselő bírálta a kezdeményezést, a képviselőház biztonságpolitikai bizottsága már elfogadásra ajánlotta a beterjesztett törvénymódosítást.