Nagy-Britannia kész több mint 100 millió fontot költeni csapatai ukrajnai telepítésére, de csak akkor, ha Donald Trump amerikai elnök békemegállapodást köt Oroszországgal – jelentette be John Healey brit védelmi miniszter a Sky News brit tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Healey előadást tartott a londoni Mansion House-ban, amelyben azokról az erőfeszítésekről beszélt, amelyeket Nagy-Britannia és Franciaország az elmúlt hat hónapban tett a több mint 30 országból álló elszántak koalíciójának létrehozása érdekében, hogy megalakítsák az Ukrajna Többnemzetiségű Erőinek nevezett szervezetet. Ezek az erők segítenek majd biztosítani Ukrajna légterének és tengerének a biztonságát, határainak biztonságát, valamint kiképzik az ukrán fegyveres erőket, amennyiben Trump közvetít a tűzszünet elérésében, és Oroszország beleegyezik a teljes körű háború leállításába – tette hozzá.
„Miközben Trump elnök vezeti az európai békemozgalmat, mi készen állunk arra, hogy vezesse a munkát annak hosszú távú biztosítására. Már most felülvizsgálom fegyveres erőink készültségi szintjét, és felgyorsítom több millió font elosztását egy esetleges ukrajnai bevetés előkészítésére” – mondta Healey. Amikor az összegről kérdezték, azt mondta, hogy „sokkal több” lesz, mint 100 millió font. Emlékeztetett Nagy-Britannia támogatására Ukrajnának, beleértve a rekordösszegű, 4,5 milliárd fontos segélyt 2025-ben, és hogy elvállalta egy szélesebb körű, az Egyesült Államok helyett Kijevnek fegyvereket és pénzt küldő országcsoport társelnöki szerepét.
„Ezért nevezi Zelenszkij elnök Nagy-Britanniát legközelebbi szövetségesének. Ezért tartja Putyin Nagy-Britanniát első számú ellenségének” – mondta a brit védelmi miniszter. A mai biztonsági helyzetről szólva megjegyezte, hogy a világ ma instabilabbá vált. „Ez kétségtelenül a fenyegetések új korszaka. A világ instabilabbá, bizonytalanabbá, veszélyesebbé vált. A második világháború vége óta soha nem volt Európa biztonsága kitéve ekkora kockázatnak az államközi konfliktusok tekintetében” – mutatott rá John Healey.
The Defence Secretary @JohnHealey_MP this morning confirmed that a Russian spy ship – the Yantar – is on the edge of UK waters, north of Scotland, having entered the UK’s wider waters over the last few weeks.
A NATO szerint túl korai külföldi kontingens Ukrajnába telepítéséről beszélni, ez a kérdés még korai szakaszban van – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál Giuseppe Cavo Dragone tengernagy, a NATO Katonai Bizottságának elnöke Corriere della Sera című olasz lapnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint, amikor az ukrajnai külföldi kontingensről kérdezték, a NATO-tábornok így válaszolt: „Ez egyelőre korai.” Hozzátette: „Tudjuk, hogy a kontingensek kérdését egyes országok felvetették, talán kétoldalú alapon. De, ismétlem, ez még gyerekcipőben jár.”
A NATO katonai bizottságának elnöke megjegyezte, hogy a politikusok által felvázolt biztonsági garanciáknak meg kell határozniuk a kontextust. Például a helyszínen ki dönti el, hogy történt-e megállapodás megsértése, ki dolgozza ki a katonai erő alkalmazásának szabályait, hogy a kontingensnek csak megfigyelést kell-e végeznie, vagy meg is kell-e védenie magát, és milyen fegyverekkel – vázolta Giuseppe Cavo Dragone.
I’ve just spoken with the Estonian PM @KristenMichalPM about the Russian air space violation today. NATO’s response under Eastern Sentry was quick and decisive.
Nagy-Britannia legalább öt évig állomásoztathat csapatokat Ukrajnában, ez az egyik lehetőség, amelyet a nyugati szövetségesek tárgyalnak – számol be pénteken az rbc.ua hírportál a The Telegraph című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a brit újság azt írta, hogy a hivatalos London fontolgatja annak lehetőségét, hogy az Egyesült Királyság csapatait 5 éves időtartamra Ukrajnába telepítse. A tervek szerint egy ilyen bevetés elősegíti az ukrán hadsereg kiképzését és újjáépítését, hogy megakadályozzák Oroszország újabb katonai agresszióját. A Nagy-Britannia és Franciaország által az elszántak koalíciójáról folytatott megbeszélések során felmerült a kontingens Ukrajnából történő fokozatos kivonásának kérdése.
A The Telegraph értesülései szerint a terv „egyik a számos lehetőség közül, ami az asztalon van”, egy európai vezetésű katonai erőt küldenének Ukrajnába, hogy kezdetben elriasszák Oroszországot bármilyen megállapodás megsértésétől, és az ukrán félnek „egy nagyon szükséges haladékot” adnának.
Francia katonai tervezők „nagyon valószínűtlennek” tartják azt a lehetőséget, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor meg merné támadni a nyugati erőket Ukrajnában, tekintettel saját hadseregének a jelenlegi állapotára és képességeire. A terv szerint a Franciaország és Nagy-Britannia vezette „béketeremtő erő” is segíthet Ukrajna légterének és tengereinek a védelmében.
A bevetés fő célja az lenne, hogy azonnal megkezdjék az ukrán fegyveres erők kiképzésében és újjáépítésében való segítségnyújtást, hogy elrettentsenek egy esetleges következő orosz támadást. Később a nyugati kontingensnek fokozatosan ki kell vonulnia Ukrajnából, és körülbelül öt év múlva távozhatnak az utolsó csapatok – írta a The Telegraph.
The Steregushchiy-class corvettes Stoyky and Boikiy conducted a comprehensive exercise with live-fire training in the Baltic Sea. The elements of naval combat with ships of the conditional enemy, destruction of USVs(AK-630M) and “enemy” submarine(Pr. 677/Ka-27PL) were practiced. pic.twitter.com/ek1JV4wyBY
— Massimo Frantarelli (@MrFrantarelli) April 3, 2025
Nagy-Britannia és Franciaország tervet dolgoz ki akár 30 000 európai katona Ukrajnába telepítésére, ha létrejön a tűzszüneti megállapodás – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Wall Street Journal című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai újság megjegyezte, hogy az európai ajánlat attól függ, sikerül-e meggyőzni Donald Trump amerikai elnököt, hogy vállalja a „korlátozott amerikai katonai szerepvállalást”, hogy megvédjék Ukrajnában az európai csapatokat, ha fenyegetik őket, és elrettentik Oroszországot a tűzszüneti megállapodás megszegésétől.
A The Wall Street Journal által megkérdezett tisztviselők azt mondták, hogy Trump segítsége nélkül az európai csapatok Ukrajnába küldésére irányuló európai terve „tövises út” előtt áll. „Keir Starmer brit miniszterelnök várhatóan csütörtökön tárgyal Trumppal a tervről, de egyelőre nem valószínű, hogy konkrét amerikai segítséget kér” – közölték névtelenséget kérő európai tisztviselők.
A maga részéről Emmanuel Macron francia elnök, aki február 24-én, hétfőn találkozik Trumppal, „vázolja a szövetségesek tágabb nézeteit a háborúval kapcsolatban”.
