Franciaország és Nagy-Britannia úgy döntött, hogy különleges missziót küld Ukrajnába az ukrán hadsereg megerősítésére – jelentette be csütörtökön Emmanuel Macron francia elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál a BFMTV francia tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Macron közölte, hogy „francia–brit csapatot” küldenek Ukrajnába, de további részleteket nem árult el arról, hogy kik lesznek a tagjai. „Szorosan együttműködik Ukrajnával, hogy előkészítse az ukrán hadsereg jövőbeli formáját. A méret, a katonák száma és a felszerelés tekintetében” – szögezte le a francia elnök.
Ezenkívül Emmanuel Macron szerint a tervek szerint az oda küldött csapat megvizsgálja Ukrajna katonai támogatásának az igényeit.
Az európai országok elkezdték megvitatni a lehetséges alternatívákat a katonai erők Ukrajnába küldésére, mivel politikai és logisztikai korlátozásokkal, valamint annak lehetőségével szembesülnek, hogy Oroszország és az Egyesült Államok ellenezni fogják terveiket. Erről a Reuters számolt be nevük elhallgatását kérő tisztviselőkre hivatkozva.
A tudósítók szerint Európában egyre inkább elterjedt az a nézet, hogy a békefenntartó erők küldése nem a legjobb ötlet. Ukrajna szövetségeseinek vezetői arra törekednek, hogy újragondolják, mi a legjobb módja annak, hogy biztosítsák Ukrajna biztonságát.
Néhány európai szövetséges elutasította a békefenntartók telepítésének lehetőségét, hacsak nem biztosítanak határozott amerikai garanciákat és nem rendelkeznek nemzetközi mandátummal. Aggódnak a pénzügyi költségek, a katonák és a felszerelés hiánya, végül pedig az Oroszországgal való háború lehetősége miatt.
„Amikor Ukrajna jobb helyzetben volt, a katonai erők küldésének ötlete vonzó volt. De most, figyelembe véve a helyzetet és az Egyesült Államok adminisztrációjának álláspontját, már nem annyira vonzó” – mondta egy tisztviselő.
[type] => post
[excerpt] => Az európai országok elkezdték megvitatni a lehetséges alternatívákat a katonai erők Ukrajnába küldésére, mivel politikai és logisztikai korlátozásokkal, valamint annak lehetőségével szembesülnek, hogy Oroszország és az Egyesült Államok ellenezni f...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1743090780
[modified] => 1743074819
)
[title] => Az európai országok alternatívákat keresnek a békefenntartóik Ukrajnába való küldésére
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=145864&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 145864
[uk] => 145831
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 145832
[image] => Array
(
[id] => 145832
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/216867-1-large.jpg
[original_lng] => 186243
[original_w] => 1140
[original_h] => 690
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/216867-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/216867-1-large-300x182.jpg
[width] => 300
[height] => 182
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/216867-1-large-768x465.jpg
[width] => 768
[height] => 465
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/216867-1-large-1024x620.jpg
[width] => 1024
[height] => 620
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/216867-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 690
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/216867-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 690
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/216867-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 690
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1743067621:5
[_thumbnail_id] => 145832
[_edit_last] => 5
[views_count] => 525
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_cb676fd53a6aae8048db7abc1a74eb21] =>
[_oembed_time_cb676fd53a6aae8048db7abc1a74eb21] => 1743088748
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 758545
[1] => 339046
[2] => 154
[3] => 92079
)
[tags_name] => Array
(
[0] => békefentartók ukrajnába küldése
[1] => csapatok Ukrajnába küldése
[2] => Európai Unió
[3] => orosz–ukrán háború
)
)
[2] => Array
(
[id] => 145868
[content] =>
Ukrajnának Európa komoly hozzájárulására van szüksége harcképes katonák formájában, nem pedig békefenntartókra a háború után – jelentette ki Ihor Zsovkva, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője a France24 francia tévécsatornának nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zsovkva hangsúlyozta: „Nem csak jelenlétre van szükségünk, hogy megmutassuk, itt van Európa. Nincs szükség békefenntartókra, kéksisakokra, fegyvertelenekre vagy egyebekre.” Mint kiemelte, Kijev nem számít európai katonai részvételre az Oroszország elleni hadműveletekben. Szerinte az ukrán vezetés megérti, hogy nem fognak nemzetközi csapatokat telepíteni a frontvonalra, ahol Ukrajnának elsősorban saját fegyveres erőire kell támaszkodnia.
Az elnöki hivatalvezető-helyettes ugyanakkor megjegyezte, hogy Ukrajna erőteljes európai katonai jelenléttel számol az országban, valamint különféle forgatókönyvekre, köztük rakéta- vagy dróntámadásokra felkészült katonákkal. „Ha az európai országok komolyan gondolják hozzájárulásukat, akkor tényleg komolyan kell tenniük. Minden katonának készen kell állnia a valódi harcra” – mutatott rá. Ugyanakkor nem volt hajlandó megmondani, hogy Ukrajnának hány európai katonára lehet szüksége a háború után, és azt sem, hogy hol állomásoztatják őket. De megjegyezte, hogy „5000 vagy 10 000 katona nem elég”.
„És ez nem csak a számokról szól… A harcra, a védekezésre, a fegyverkezésre és annak megértésére is, hogy Ukrajna az európai biztonság szerves része. Az európai erők segíthetnek megvédeni Ukrajna fehérorosz határát. Ez felszabadítja az ukrán csapatokat, hogy veszélyesebb régiókban végezzenek feladatokat. Nincs szükségünk nemzetközi jelenlétre valahol Lembergben” – hangsúlyozta Ihor Zsovkva.
A kínai külügyminisztérium szóvivője március 24-én kijelentette, hogy a hírek, miszerint Kína részt venne békefenntartó erőkben Ukrajnában, hamisak – írja a Global Times.
„A Welt am Sonntag német lap tudósítása alapján, a hír, amely szerint a kínai külügyminisztérium Brüsszelben tárgyalta Kína esetleges csatlakozását az ukrán békefenntartó erőkhöz, és hogy Kína fontolgatja-e csapatok telepítését Ukrajnába egy ilyen misszió keretében teljesen valótlan”
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
Litvánia készen áll arra, hogy békefenntartó misszió keretében csapatokat telepítsen Ukrajnába, de csak akkor, ha fegyverszünetet hirdetnek az országban.
Ezt a litván elnök jelentette be a Bloomberg hírügynökségnek adott nyilatkozatában.
Az én országom készen áll arra, hogy szükséges támogatást nyújtson. Konkrét számú katonákról beszélünk, de minden országnak a koalícióban vállalnia kell, hogy biztosítja ezt a támogatást
Gitanas Nauseda, Litvánia elnöke bejelentette, hogy országa hajlandó katonákat küldeni az Ukrajnában tervezett tűzszünet utáni nemzetközi békefenntartó misszióba – írja az Index.
Konkrét számú csapatról beszélünk, de a koalícióban minden országnak el kell köteleznie magát e támogatás mellett
Az európai nemzetek készülnek arra, hogy nagyobb szerepet vállaljanak Ukrajna védelmében az amerikai támogatás bizonytalansága miatt. A vezetők a jövő héten Párizsban találkoznak a további lépések megvitatására.
Nauseda szerint Oroszország csak színleli a béketárgyalásokat: „Beszélnek lehetséges békéről, de még a kritikus infrastruktúra elleni támadások leállítására tett ígéretüket sem tartják be” – jegyezte meg.
Litvánia, amely GDP-je 2,85 százalékát fordítja védelemre, Ukrajna egyik leghatározottabb támogatója a 2022-es orosz invázió kezdete óta – írja a The Kyiv Independent.
Párizsban a keddi tárgyalásokon több mint 30 ország katonai képviselői vesznek részt, akik megvitatják nemzetközi biztonsági erők létrehozását Ukrajna számára – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Sky News tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint a francia hadsereg szóvivője a brit televíziónak elmondta: „Az ilyen erők célja, hogy visszatartsák Oroszországot egy esetleges tűzszünet utáni új offenzívától.” Hozzátette, hogy Ázsia és Óceánia országainak képviselői távolról kapcsolódnak be a tárgyalásokba.
A tárgyaló felek nemzetközi összetétele jól mutatja, hogy Franciaország és Nagy-Britannia milyen széles körben keres támogatást egy olyan ország-koalíció létrehozásához, amely megerősíti Ukrajna biztonságát a harcok megszűnése esetén
– szögezte le egy francia diplomata.
A brit médium megjegyezte, hogy ez a hír azután jelent meg, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök online formátumban bejelentette a „hajlandók koalíciójának” újabb találkozóját.
A török védelmi minisztérium csütörtökön bejelentette, hogy szükség esetén Törökország kész katonai erőket küldeni Ukrajnába a béke biztosítása érdekében – számolt be az MTI.
„Egy esetleges misszióhoz való hozzájárulás tervéről minden érdekelt féllel egyeztetünk, amennyiben úgy döntenek, hogy az szükségessé válhat a térség stabilitásához és békéjéhez” – olvasható a tárca közleményében, amelyben egyúttal leszögezik:
Törökország nélkül nem lehet Európa békéjét garantálni.
Emlékeztettek arra is, hogy Ankara az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a NATO tagjaként, illetve fejlődő hadiiparával „Európa biztonsági struktúrájának elválaszthatatlan része, erős hadseregével pedig fontos szerepe van a régiós válságok megoldásában”.
Törökország 1952-ben csatlakozott a NATO-hoz és az Egyesült Államok után a szövetség második legnagyobb hadseregével rendelkezik.
Good conversation with the UK’s PM @Keir_Starmer today. 🇳🇴 and 🇬🇧 are well aligned on continued support for Ukraine, with a clear expectation that Ukraine must have a seat at the table and that Europe must participate with a unified message in future peace negotiations.
Emmanuel Macron francia elnök közölte, hogy a közeljövőben nem lesznek európai csapatok Ukrajnában, szerinte a szárazföldi csapatok beküldése csak a következő szakaszban, a tűzszünet után lehetséges – számolt be az rbc.ua hírportál a Le Figaro című francia lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a francia újság azt írta, hogy a francia elnök nem hisz az USA és Oroszország közötti ukrajnai tűzszüneti megállapodásban. Meggyőződése, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor mindenekelőtt Ukrajna megalázására törekszik a demilitarizálásával.
A francia elnök vasárnap Nagy-Britanniába menet az európai vezetők csúcstalálkozója előtt a francia-brit béketervről beszélt, amely egy hónapig tartó tűzszünetet írna elő Ukrajna számára. Továbbá annak a véleményének adott hangot, hogy az európai országok katonáit csak a következő szakaszban telepítik Ukrajnában.
A következő hetekben nem lesznek európai csapatok Ukrajna területén… A kérdés az, hogyan használjuk fel ezt az időt egy elfogadható tűzszünet elérésére, több hétig tartó tárgyalásokkal, majd a béke aláírása után csapatok beküldésével
– mondta el Emmanuel Macron, hozzátéve, hogy „békét akarunk”, de „nekünk” nincs rá szükségünk bármi áron, garanciák nélkül.
Nagy-Britannia fontos lépéseket tesz Ukrajna megsegítésére, közte van katonai kontingens Ukrajnába küldése – jelentette ki vasárnap Keir Starmer brit miniszterelnök az Ukrajnával foglalkozó londoni csúcstalálkozón, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Starmer elmondta: Nagy-Britannia fontos lépéseket tesz gazdasági szankciókkal és Oroszországra gyakorolt nyomással Ukrajna megerősítése érdekében. Mint megjegyezte: ma már egyetértés van abban, hogy minden tartós béke Ukrajna szuverenitását és biztonságát feltételezi, és Ukrajnának részes félnek kell lennie ebben a megállapodásban.
A brit miniszterelnök szerint békemegállapodás esetén Nagy-Britannia megerősíti Ukrajna saját védelmi képességeit, hogy megakadályozza az ukrán határok jövőbeni megsértését.
Kontingenst küldünk Ukrajnába, hogy megvédjük a megállapodás végrehajtását. Nem várhatunk, nem hanyagolhatjuk a segítség lehetőségét. Azonnal növeljük a segítségünket
– hangsúlyozta.
Azt is megjegyezte Starmer, hogy a siker érdekében ezeket az erőfeszítéseket az Egyesült Államoknak is támogatnia kell. Hozzátette, hogy már dolgozik Donald Trump amerikai elnökkel. „Szeretnék világossá tenni: most együttműködnünk kell. Végül abban állapodtunk meg, hogy hamarosan találkozunk az amerikai elnökkel, hogy addig működjünk együtt, amíg meg nem születik egy közös terv. Ez nem az a pillanat, amikor szószátyárkodhatunk, hanem az, hogy összefogjunk a tartós és igazságos békéért” – húzta alá.
„A koalícióval kapcsolatban igen, egyes országok már kifejezték egyetértésüket, szándékukat, hogy részesei lehessenek ennek a tervnek, amelyen dolgozunk. Természetesen ezzel kapcsolatban kifejtik a saját véleményüket” – mutatott rá Starmer. Megjegyezte, hogy kritika nélkül és teljes tisztelettel elfogadja más államok álláspontját, amelyek nem érzik, hogy hozzá tudnak járulni, de bízik abban, hogy ha legalább néhányan részt vesznek, az lehetővé teszi a továbblépést.
„Pontosan azért, mert ez egy gondosan előkészített terv, amelyet a lehető leggyorsabban végre kell hajtani a béke, az Egyesült Államokkal fenntartott szövetséges kapcsolatok, valamint az Egyesült Királyság és Európa biztonsága és védelme érdekében” – foglalta össze Keir Starmer.