A szövetségesek készen állnak támogató erők bevetésére Ukrajnában, amint aláírják a Kijev és Moszkva közötti békemegállapodást – jelentette ki kedden Emmanuel Macron francia elnök, számolt be az rbc.ua hírportál az RTL tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Macron elmondta: „Nem lehet tartós béke, ha az ukrán hadsereg önvédelmi és elrettentési képességei korlátozottak. Ezért az ukránok és a mi biztonságunk fő garanciája egy erős hadsereg.”
A francia elnök szerint a békemegállapodás aláírása után lehetőség lesz támogató erők távolabbi telepítésére a frontvonaltól, például Kijevben vagy Odesszában.
A tervek szerint a támogató erőben brit, francia és török csapatok vesznek majd részt. Fő céljuk az ukrán katonák kiképzése és a biztonság garantálása.
Nagy-Britannia továbbra is készen áll arra, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajnába, miután véget érnek az országban zajló harcok – jelentette be kedden Keir Starmer brit miniszterelnök szóvivője, számolt be az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint, amikor arról kérdezték, hogy Nagy-Britannia továbbra is készen áll-e csapatok helyszínre küldésére, Starmer hivatalos szóvivője válaszolt. „Ha közvetlenül azt kérdezik tőlem, hogy Nagy-Britannia továbbra is készen áll-e csapatok helyszíni bevetésére az ellenségeskedés beszüntetése esetén, a válasz igen. Ez a jelenlegi álláspontunk” – mondta.
A lap azt is írta, hogy a miniszterelnök Volodimir Zelenszkij elnökkel folytatott találkozóján együttérzését fejezte ki az ukrán nép iránt a nagyszabású orosz támadások miatt, és méltatta az ukránok bátorságát és ellenálló képességét a mindennapi agresszióval szemben. A genfi tárgyalásokról és a további diplomáciai lépésekről szóló megbeszélések során a vezetők hangsúlyozták Ukrajna igazságos és tartós békéje biztosításának fontosságát.
Ezenkívül megvitatták az elszántak koalíciója munkáját, és hangsúlyozták a nemzetközi partnerek felkészítésének fontosságát a többnemzetiségű erők esetleges bevetésére az ellenségeskedés megszűnése után. Az ilyen események tervezése folyamatosan folytatódik, különösen a nyáron Nagy-Britannia és Franciaország közös kötelezettségvállalásait követően. A miniszterelnök és az államfő megállapodtak abban, hogy a közeljövőben rendszeres kapcsolatot tartanak fenn.
"I am sending Israel everything it needs to finish the job, not a single Hamas member will be safe if you don’t do as I say... RELEASE THE HOSTAGES NOW, OR THERE WILL BE HELL TO PAY LATER!" –President Donald J. Trump pic.twitter.com/l5k5GU8nEy
Denisz Smihal védelmi miniszter kijelentette, hogy békemegállapodás esetén Nagy-Britanniának és az európai országoknak csapatokat kell telepíteniük Ukrajna területén, és készen kell állniuk az esetleges orosz támadások elhárítására – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a védelmi miniszter The Times című brit lapnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Smihal elmondta, hogy a külföldi csapatoknak kiképzőtáborokban és parancsnokságokon kell lenniük az ukrán városokban, hogy „azonnal reagálhassanak”. Ezt a modellt a NATO 5. cikkelyének az elvéhez hasonlította, ahol egy tagország elleni támadást minden szövetséges elleni támadásnak tekintenek. Ugyanakkor kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az európai csapatok felhatalmazást kapnak-e a visszavágásra, vagy egy orosz támadás visszavonulnak.
A védelmi miniszter kitért az Ukrajna feletti repülési tilalmi zóna témájára is, megjegyezve, hogy azt amerikai és más szövetséges repülőgépek figyelhetnék, a frontvonalat pedig drónok és megfigyelőberendezések ellenőriznék, hogy nyomon kövessék a béke megsértését. Arról is beszámolt, hogy öt ország már megállapodott katonák Ukrajnába telepítésében, és hangsúlyozta a fegyveres erők finanszírozásának szükségességét, hogy azok az állásaikban maradhassanak és harcra készen álljanak. Ukrajna egyik legfontosabb prioritása annak biztosítása, hogy elegendő számú felszerelt és készenléti állomány álljon rendelkezésre arra az esetre, ha Oroszország megsérti a békemegállapodást – mutatott rá Denisz Smihal.
A biztonsági garanciák részeként a külföldi országok készek lesznek több ezer katonát küldeni Ukrajnába, emellett a lég- és tengeri védelem kérdését is megvitatják – jelentette ki pénteken Volodimir Zelenszkij elnök az António Costával, az Európai Tanács elnökével közösen tartott video-sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán elnök elmondta, hogy túl korai lenne a biztonsági garanciákkal kapcsolatos részletekről beszélni, de a terv már készen áll. „A kérdés az országok koordinációja lesz a légtér védelme érdekében. És ezt már mennyiségileg is felmértük. A repülőgépek, a csapatok száma tekintetében. Valamint a tengeri koordinációt is, és azt is tudjuk, hogy melyik ország mit kész végrehajtani” – tette hozzá.
Az államfő beszélt az Ukrajna területén tartózkodó külföldi katonákról is, és mint ismeretes, ezt a kérdést jelenleg más országokkal is megvitatja „És ez az a kérdés is, amiről ön azt mondta, hogy információk szerint 10 ezer főt (külföldi kontingens Ukrajnában) fognak bevetni. Nem fogok a létszámról beszélni, de fontos, hogy mindezt megvitassuk. Igen, biztosan nem egyesekről, hanem ezrekről lesz szó. És ez tény, de még egy kicsit korai erről beszélni” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Ilie Bolojan román miniszterelnök bejelentette, hogy Románia hajlandó katonai bázisait NATO-szövetségesei rendelkezésére bocsátani Ukrajna tartós békéjének elősegítése érdekében. Ugyanakkor kiemelte, hogy Románia nem tervezi katonák küldését Ukrajnába – írja az Index.
Az Interfax ukrán hírügynökség jelentése szerint a kormányfő kiemelte, hogy Románia NATO-tagságából fakadóan bázisait – amelyeket jelenleg is közösen üzemeltetnek a román és a szövetséges erők, főként a légierő – az Egyesült Államok és más szövetséges államok katonái is használhatják.
Bolojan emlékeztetett arra is, hogy román repülőterekről jelenleg is zajlik a Fekete-tenger légi felügyelete, valamint folyamatosak a közös hadgyakorlatok a NATO keretében. A román védelmi minisztérium hozzátette: az ország minden szövetséges döntés részese lesz, amely Ukrajna biztonsági garanciáit érinti, és légibázisai kulcsfontosságú támaszpontot jelentenek a NATO keleti szárnyán.
Számos ország kész csapatokat küldeni Ukrajnába, de a végső döntésekhez az Egyesült Államokkal való koordináció szükséges a front egységének fenntartása és a közös harci szabályok meghatározása érdekében – jelentette ki csütörtökön Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője a Corriere della Sera című olasz lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint amikor újságírók arról kérdezték, hogy Németország, Nagy-Britannia és Franciaország küldi-e már a csapatokat Ukrajnába, Jermak megerősítette, hogy egyes szövetségesek készen állnak egy ilyen lépés megtételére. „Megerősíthetem, hogy több mint három ország kész katonákat küldeni, de nem szeretnék konkrét államokat megnevezni, bár az ön által említettek közül néhány valóban köztük van. Mindezt össze kell hangolni az Egyesült Államokkal, hogy fenntartsuk frontunk egységét és közös harci szabályokat dolgozzunk ki. Mindenképpen lesznek szövetséges csapataink a földünkön” – mondta.
A külföldi katonai kontingens létszámával kapcsolatos kérdésre válaszolva az elnöki hivatalvezető elmondta, hogy jelenleg folyamatban van az igényfelmérés. „Hosszú határunk van Oroszországgal, és parancsnokaink elemzik, hogy mekkora külföldi kontingensre van szükség a védelméhez. Meg kell határozni a mandátumuk jellegét, a bevetési módszereket, az előjogokat és a misszió határait” – tette hozzá Andrij Jermak.
Donald Trump eloszlatta a kételyeket és kedden biztosította, hogy az Egyesült Államok nem fog katonákat küldeni Ukrajna védelmére Oroszországgal szemben, miután előző nap még nyitva hagyta ennek a lehetőségét – számolt be a hirado.hu.
Az amerikai elnök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és más európai vezetők hétfőn órákon át tárgyaltak a Fehér Házban arról, hogyan lehetne véget vetni Oroszország Ukrajna elleni háborújának. Miközben újságírók kérdéseire válaszolt, Trump nem zárta ki, hogy az Egyesült Államok csapatokat küldene egy európai vezetésű misszió részeként Ukrajna védelmére – azoknak a biztonsági garanciáknak a részeként, amelyeket Zelenszkij keresett. Trump múlt heti alaszkai találkozóján Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta neki, hogy nyitott az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákra.
Amikor azonban kedden a Fox News „Fox & Friends” című műsorában arról kérdezték, milyen biztosítékot tud adni arra, hogy a jövőben, illetve hivatali idején túl sem vesznek részt amerikai katonák Ukrajna határainak védelmében, Trump így felelt: „Nos, az én biztosítékomat megkapják, és én vagyok az elnök.”
Trumpnak 2029 januárja után azonban már nem lesz közvetlen befolyása az amerikai hadseregre.
A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt később kedden hangsúlyozta: „Amerikai csizmák nem lesznek a földön” semmilyen lehetséges békefenntartó misszió részeként.
Az elnök ugyanakkor az interjúban kifejezte optimizmusát, hogy megszülethet egy megállapodás a háború lezárására, de hangsúlyozta, hogy Ukrajnának le kell mondania a Krím visszaszerzéséről – amelyet 2014-ben orosz erők szálltak meg –, valamint a NATO-tagsági törekvéseiről.
„Mindkettő lehetetlen” – mondta Trump.
Putyin egy esetleges kivonulási megállapodás részeként azt követeli, hogy az ukrán csapatok vonuljanak ki a Donyecki és a Luhanszki területekről, valamint hogy a Krímet Oroszország részeként ismerjék el. Trump hétfőn közölte, hogy közvetlen tárgyalásokat készít elő Putyin és Zelenszkij között. A Kreml azonban még nem jelezte, hogy Putyin – aki eddig ellenállt a Trump és mások által szorgalmazott közvetlen tárgyalásoknak – hajlandó lenne személyesen találkozni az ukrán vezetővel.
Karoline Leavitt azt is elmondta egy kérdésre válaszolva, hogy Putyin megígérte Trumpnak a közvetlen találkozót Zelenszkijjel.
Trump hétfőn, a Zelenszkijjel és az európai vezetőkkel folytatott tárgyalások elején még azt mondta, hogy háromoldalú találkozót sürget Zelenszkij, Putyin és saját maga között. Ám miután később beszélt Putyinnal, Trump közölte: először egy közvetlen Zelenszkij–Putyin találkozót készít elő, és csak szükség esetén következhetne háromoldalú tárgyalás. Előbbi találkozó helyszíneként Budapest neve is felmerült.
„Ez egy olyan ötlet volt, amely az elnök beszélgetései során alakult ki Putyinnal, Zelenszkijjel és az európai vezetőkkel” – magyarázta Leavitt.
Putyin külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov azonban, amikor a Trump és az orosz vezető közötti telefonbeszélgetésről beszélt, nem adott jelzést arról, hogy akár kétoldalú, akár háromoldalú találkozóról megállapodás született volna – írja az AP News.
Donald Trump szerint a következő hetekben világossá válik, milyen irányt vesz Putyin politikája.
Úgy gondolom, Putyin belefáradt. Szerintem mindannyian belefáradtak. De sosem lehet tudni. A következő hetekben kiderül, mi a helyzet Putyinnal, ezt elmondhatom
Mark Rutte, a NATO főtitkára a Fox Newsnak nyilatkozva közölte, hogy Volodimir Zelenszkij augusztus 18-i washingtoni látogatása során Donald Trump amerikai elnökkel és az európai vezetőkkel nem tárgyalták amerikai vagy európai csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségét – írja az Index.
„Ezt ma egyáltalán nem tárgyaltuk” – mondta Rutte, amikor arról kérdezték, hogy bevethetők-e külföldi csapatok. „Ez a megbeszélések része lesz, amelyek most kezdődnek. Természetesen megpróbálunk a következő napokban és hetekben a megértés következő szakaszába lépni.”
Zelenszkij augusztus 18-án érkezett Washingtonba európai vezetőkből álló delegációval, miután Trump augusztus 15-én Alaszkában csúcstalálkozót tartott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Trump közvetítőként pozicionálta magát a tűzszünet érdekében, míg az európai vezetők határozott biztonsági garanciákat sürgettek Kijev számára.
[type] => post [excerpt] => Mark Rutte, a NATO főtitkára a Fox Newsnak nyilatkozva közölte, hogy Volodimir Zelenszkij augusztus 18-i washingtoni látogatása során Donald Trump amerikai elnökkel és az európai vezetőkkel nem tárgyalták amerikai vagy európai csapatok Ukrajnába k... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1755638940 [modified] => 1755619928 ) [title] => Rutte: a washingtoni tárgyalásokon nem volt szó a külföldi csapatok Ukrajnába telepítéséről [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=160206&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 160206 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 155860 [image] => Array ( [id] => 155860 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4322.jpeg [original_lng] => 88993 [original_w] => 1200 [original_h] => 630 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4322-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4322-300x158.jpeg [width] => 300 [height] => 158 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4322-768x403.jpeg [width] => 768 [height] => 403 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4322-1024x538.jpeg [width] => 1024 [height] => 538 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4322.jpeg [width] => 1200 [height] => 630 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4322.jpeg [width] => 1200 [height] => 630 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4322.jpeg [width] => 1200 [height] => 630 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1755609129:5 [_thumbnail_id] => 155860 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 1 [views_count] => 1066 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 332087790001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 53452 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 339046 [1] => 23292 [2] => 115 [3] => 92079 ) [tags_name] => Array ( [0] => csapatok Ukrajnába küldése [1] => Mark Rutte [2] => NATO [3] => orosz–ukrán háború ) ) [8] => Array ( [id] => 153900 [content] =>
Nagy-Britannia nem tervezi csapatok Ukrajnába küldését az Egyesült Államok biztonsági garanciái nélkül, az amerikai légi fedezet kulcsfontosságú feltétel – jelentette ki szombaton Keir Starmer brit miniszterelnök a Bloomberg amerikai hírügynökségnek adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Starmer arra a kérdésre válaszolva, hogy London készen áll-e brit csapatokat küldeni Ukrajnába egy háború utáni békefenntartó misszió részeként az amerikaiak részvétele nélkül, hangsúlyozta: „Mindig is azt mondtam, hogy az USA részéről a védelem (légi fedezet – a szerk.) szükséges összetevő.”
Mint a brit kormányfő megjegyezte, a jövőbeli interakciót pontosan a szövetségesek közös fellépésének kontextusában látja. „Nincs okom azt hinni, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság nem tudna együttműködni, ahogyan azt történelmileg is tesszük hosszú éveken át” – mutatott rá Keir Starmer.
"I am sending Israel everything it needs to finish the job, not a single Hamas member will be safe if you don’t do as I say... RELEASE THE HOSTAGES NOW, OR THERE WILL BE HELL TO PAY LATER!" –President Donald J. Trump pic.twitter.com/l5k5GU8nEy
The Defence Secretary @JohnHealey_MP this morning confirmed that a Russian spy ship – the Yantar – is on the edge of UK waters, north of Scotland, having entered the UK’s wider waters over the last few weeks.
Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy nem zárja ki külföldi csapatok telepítését Ukrajna területére a harcok aktív szakaszának befejezése után – számolt be az rbc.ua hírportál a Le Parisien című francia lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Macron hangsúlyozta, hogy a külföldi csapatok segíthetnek a helyzet stabilizálásában a régióban. „Meg kell érteni, hogy az erő nem a létszámtól függ. Ma Európa legnagyobb hadserege Ukrajna hadserege, amely egymillió harcost mozgósított. Egyetlen más hadsereg sem tud ennyi embert összegyűjteni. A lényeg a csapatok jelenléte Ukrajnában” – mondta.
Amikor a potenciális kontingens méretéről kérdezték, a francia elnök megjegyezte, hogy több ezer katonáról van szó, de semmiképpen sem „százezrekről”. Szerinte a külföldi erők második védelmi vonalként működhetnek – a levegőben vagy a frontvonaltól távol eső, stratégiailag fontos területeken.
Nem a létszámról van szó. Arról van szó, hogy ott legyünk, és támogatást nyújtsunk, mint második védelmi vonal, a levegőben vagy a frontvonaltól távol eső stratégiai pontokon
– magyarázta Emmanuel Macron, közölve, hogy az európai partnerek között folyamatban vannak a konzultációk ebben a kérdésben.
On the way back from Kyiv, journalists unexpectedly entered the leaders’ cabin. German advisor Merz hid a spoon used for cocaine, while French President Macron concealed a bag of it. pic.twitter.com/NmlGXTncvE
France has the largest Muslim population in Europe (10% of its population).
According to the following article: https://t.co/vFh0j7Hrgs ...49% of French Muslims want Catholics to convert to Islam, and that 36% percent want churches to be transformed into mosques...".
I reiterated France’s support: we will continue to strengthen our assistance to Ukraine and increase pressure on Russia, which must finally agree to a ceasefire that paves the way for talks…
