Az Egyesült Államok 5000 katonát von ki Európából, és hosszú távon ez a szám akár növekedhet is, jelentette ki Alexus Hrinkevics tábornok, az európai szövetséges erők főparancsnoka, megerősítve Donald Trump elnök korábbi kijelentését – írta a Bloomberg.
A tábornok elmondása szerint ennek a kontingensnek jelentős része (körülbelül 4000 főt) egy páncélosdandár, amelyet eredetileg Lengyelországba küldtek volna, de most visszatérnek. Emellett az Egyesült Államok lemondta egy körülbelül 1000 katonából álló nagy hatótávolságú tüzérségi zászlóalj németországi telepítését.
A döntés váratlanul érte Varsót. Lengyelország mintaértékű NATO-szövetségesnek tartja magát, és Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója ideje alatt a GDP mintegy 5%-ára növelte katonai kiadásait. Ugyanakkor Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter a Pentagon főtitkárával, Pete Hegseth-szel folytatott telefonbeszélgetés után kijelentette, hogy jelenleg nincs végleges döntés a Lengyelországban állomásozó amerikai csapatok létszámának csökkentéséről.
A NATO szóvivője, Martin O’Donnell ezredes hangsúlyozta, hogy a döntés „nem vonatkozik konkrétan Lengyelországra”. Katonai tisztviselők magyarázata szerint a dandár telepítését egyszerűen azért függesztették fel, mert a tervezett rotáció lemondása technikailag könnyebb és gyorsabb, mint a már az országban állomásozó csapatok kivonása.
Hrinkevics tábornok arról biztosított, hogy folyamatos kapcsolatban áll a keleti szárnyon lévő szövetségesekkel, és már találkozott Lengyelország és a balti államok képviselőivel. A Szövetség jelenleg a fenyegetéseket tanulmányozza, és lehetőségeket keres az amerikai egységek más NATO-tagállamok erőivel való helyettesítésére.
A NATO külügyminisztereinek találkozójára a hét végén kerül sor. Diplomaták információja szerint a szövetségesek arra fogják kérni az Egyesült Államokat, hogy a jövőben kerülje az ilyen hirtelen döntéseket az európai csapatmozgásokkal kapcsolatban.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok 5000 katonát von ki Európából, és hosszú távon ez a szám akár növekedhet is, jelentette ki Alexus Hrinkevics tábornok, az európai szövetséges erők főparancsnoka, megerősítve Donald Trump elnök korábbi kijelentését.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1779370140
[modified] => 1779341485
)
[title] => Az USA 5000 katonát von ki Európából
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=186780&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 186780
[uk] => 186663
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 186664
[image] => Array
(
[id] => 186664
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-232.png
[original_lng] => 329916
[original_w] => 720
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-232-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-232-300x188.png
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-232.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-232.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-232.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-232.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-232.png
[width] => 720
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1779330685:12
[_thumbnail_id] => 186664
[_edit_last] => 12
[views_count] => 544
[_algolia_sync] => 902602263002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 34267
[1] => 1262
[2] => 10912
[3] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => amerikai katonák
[1] => csapatkivonás
[2] => Európa
[3] => USA
)
)
[1] => Array
(
[id] => 186245
[content] =>
A kétoldalú béketárgyalások elkezdéséhez Volodimir Zelenszkij elnöknek parancsot kell adnia az ukrán fegyveres erőknek a tűz beszüntetésére és arra, hogy vonuljanak ki az Oroszország által elcsatoltnak nyilvánított régiókból – hangoztatta Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára újságíróknak szerdán Moszkvában.
„Ahhoz, hogy tűzszünet lépjen életbe, és megnyíljon az út a teljes körű béketárgyalások előtt, amint erről (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) már tavalyelőtt júniusban, az Oroszországi Föderáció Külügyminisztériumának vezetői testülete előtt megtartott beszédében is kijelentette, Zelenszkij elnöknek parancsot kell adnia az ukrán fegyveres erőknek a tűz beszüntetésére és a Donyec-medence, valamint az orosz régiók (az Oroszország által magáénak nyilvánított Zaporizzsja és Herszon megye) területének elhagyására.
Ekkor lép hatályba a tűzszünet, és a felek nyugodtan elkezdhetik a tárgyalásokat” – mondta a Kreml szóvivője.
Peszkov szerint a teljes körű orosz–ukrán béketárgyalások „elkerülhetetlenül nagyon bonyolultak lesznek, és számos fontos részletet fognak tartalmazni”. Közölte, hogy az ukrajnai rendezés ügyében
Oroszország folyamatos kapcsolatban áll a közvetítő szerepet betöltő Egyesült Államokkal, amelyen keresztül információcsere zajlik az ukrán féllel is.
Az új Szarmat interkontinentális ballisztikus rakéta keddi teszteléséről elmondta, hogy Moszkvához ezzel kapcsolatban nem érkezett hivatalos reagálás Washingtontól, amelyet előre értesített az indításról, „szigorúan összhangban a létező nemzetközi gyakorlattal”.
Az orosz–amerikai kapcsolatokról szólva úgy vélekedett, hogy a két ország mindkét fél számára előnyös gazdasági projektben működhetne együtt.
Kifejezte reményét, hogy az ehhez vezető utat meg fogja nyitni az ukrajnai rendezés vagy az Egyesült Államoknak az a döntése, miszerint nem köti többé a kétoldalú kapcsolatok fejlődését ehhez a témához.
Ukrajna kész demilitarizált övezetet létrehozni, ha Oroszország is hasonló lépést tesz, cserében Kijev egyértelmű biztonsági garanciákat és szövetségesi támogatást vár a megállapodások megsértése esetén – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a The Financial Times című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az újság a forrásaira hivatkozva azt írta: „Ukrajna kész kivonni csapatait a frontvonalról egy demilitarizált övezet létrehozása érdekében, ha Oroszország is beleegyezik egy hasonló lépésbe.” Ezt Volodimir Zelenszkij elnök mondta egy szombati telefonbeszélgetésben az európai vezetőknek. Cserében Ukrajna egyértelmű biztonsági garanciákat vár, amelyek meghatározzák a szövetségesek lépéseit, ha Moszkva megszegi a békemegállapodást.
A brit lap szerint az elnök hangsúlyozta az ukrán fegyveres erők stabil finanszírozásának, a légvédelem fejlesztésének és az európai csapatok ukrajnai jelenlétének szükségességét. A területi kérdéseket illetően a megoldás csak békés és biztonságos körülmények között megtartott népszavazás után lehetséges. Zelenszkij külön javaslatot tett a Zaporizzsjai Atomerőmű nemzetközi ellenőrzés alá helyezésére, és a megtermelt villamos energia elosztására a front mindkét oldalán.
Az ukrán elnök ugyanakkor megjegyezte, hogy nem számít arra, hogy Oroszország teljes mértékben hajlandó lesz kompromisszumot kötni, de azt szeretné, ha az Egyesült Államok és szövetségesei nyomást gyakorolnának Moszkvára a valódi eredmények elérése érdekében.
Az Egyesült Államok romániai kontingensének csökkentéséről szóló bejelentést követően más NATO-tagállamok is csapatokat küldenek az országba a hiány pótlására, jelentette az Ukrinform, Oana Coi román külügyminiszterasszony az RFE/RL-nek adott interjújára hivatkozva.
„Természetesen mindannyian azt akartuk, hogy ez az (katonai – szerk.) amerikai jelenlét változatlan maradjon, vagy hogy legyenek olyan forgatókönyvek, amelyekben ezt a jelenlétet növelnék”, jegyezte meg a román diplomácia vezetője. Elmondása szerinte Washington egy „alapos és indokolt elemzés” alapján hozta meg a döntést, amely azt sugallja, hogy az európai NATO-tagországoknak „növelniük kell saját védelmi képességeiket”.
„Az év végére és a jövőre… erősebb NATO-jelenlétet fogunk látni Romániában, és erősebb NATO-kapacitást fogunk látni a beavatkozásra abban az esetben, ha Romániát közvetlen fenyegetés éri” – mondta Oana Coi.
Egyben pontosította, hogy „szövetséges erőkről van szó”.
Korábban Donald Trump amerikai elnök bagatelizálta a romániai amerikai katonai jelenlét csökkentéséről szóló döntés fontosságát. „Mesélhetek róla (a romániai kontingens csökkentéséről – szerk.), de ez nem túl jelentős. Nem sokat számít” – mondta Trump az Air Force One fedélzetén az újságírókkal folytatott beszélgetésében, miután Dél-Koreából tért vissza Washingtonba.
Eközben az amerikai hadsereg létszámának csökkentéséről szóló döntés bírálatokat váltott ki a washingtoni republikánus védelmi szakértőkből. A Szenátus és a Képviselőház a fegyveres erők kérdéseivel foglalkozó bizottságainak elnökei, Roger Wicker és Mike Rogers egy közös nyilatkozatban kijelentették, hogy „határozottan ellenzik” a lépést. Hangsúlyozták, hogy bár az európai szövetségesek beleegyeztek abba, hogy „történelmi szintű” kollektív védelem terhét vállalják, Európa újrafegyverzése időbe telik.
„Az amerikai erők idő előtti kivonása a NATO keleti szárnyáról, mindössze hetekkel azután, hogy orosz drónok megsértették a román légteret, aláássa az elrettentést, és további orosz agressziót okozhat” – tették hozzá.
Az európai amerikai csapatok létszámának csökkentése hónapok óta várható volt, mióta a Pentagon bejelentette, hogy globális erőfelmérést fog végezni.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok romániai kontingensének csökkentéséről szóló bejelentést követően más NATO-tagállamok is csapatokat küldenek az országba a hiány pótlására, jelentette az Ukrinform, Oana Coi román külügyminiszterasszony az RFE/RL-nek adott inte...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1762014360
[modified] => 1761979115
)
[title] => Román külügyminiszter: a NATO fokozza jelenlétét az országban az amerikai kontingens csökkentése után
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=167426&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 167426
[uk] => 167350
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 167351
[image] => Array
(
[id] => 167351
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/img-6816.jpeg
[original_lng] => 133247
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/img-6816-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/img-6816-300x171.jpeg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/img-6816.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/img-6816.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/img-6816.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/img-6816.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/img-6816.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1761971916:12
[_thumbnail_id] => 167351
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2351
[_algolia_sync] => 488503503002
[_oembed_55eff18d5425b0722d64972ae3dc1ddb] =>
White House Press Secretary Karoline Leavitt tells CBS News’ @NancyCordes that peace between Russia and Ukraine remains achievable, despite reports that Russia is providing intelligence on U.S. positions to Iran. Three sources, including a senior U.S. official with direct… pic.twitter.com/k3w9qkaod8
Ukrajna nem fogja kivonni csapatait a saját területéről, ahogy azt Oroszország szeretné, az ország szuverenitásának és területi integritásának védelme mind az elnök, mind a hadsereg alkotmányos kötelessége – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta:
„A kérdés itt nem Trump elnökről szól. Miért? Minden tiszteletem mellett, mert ez a mi földünk, a mi államunk, a mi hadseregünk és a mi függetlenségünk. A kérdés az, hogy mit engedhet meg magának Ukrajna, és mit nem. Senki sem fogja kivonni a csapatainkat a területeinkről. Ez az én alkotmányos kötelességem, ez a hadseregünk kötelessége, hogy megvédjük Ukrajna szuverenitását és területi integritását.”
Az elnök megjegyezte, hogy jelenleg vannak ideiglenesen megszállt területek egy nagy ország agressziója miatt, de Ukrajna nem fog teljesíteni semmilyen ultimátumot, és „senki sem fogja átadni a földjét, a területeit, az embereit, az otthonait”.
„Nem tudom, hogy mik az alapelvek a memorandumban. Ha őszinte akarok lenni. Amiről a vezetőkkel beszéltünk, és erről többször is beszéltem Trump elnökkel és csapatával. Ha Oroszország feltételeket szab csapataink kivonásához a saját földünkről, az azt jelenti, hogy nem akarnak tűzszünetet, és nem akarják, hogy véget érjen a háború. Mert világosan megértik, hogy Ukrajna ezt nem fogja megtenni” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
Ukrajna a háború befagyasztása ellen van, az Oroszországgal folytatott tárgyalások megkezdésének fő feltétele az ellenséges csapatok kivonása a 2022. február 24. előtti állásokba – nyilatkozta vasárnap Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője a Corriere della Sera című olasz lapnak, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnöki hivatalvezető emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zelenszkij elnök soha nem beszélt területi kompromisszumról. Az elnök mindig hangsúlyozta a nemzetközileg elismert határok elfogadásának szükségességét – tette hozzá. „Az azonban igaz, hogy az orosz invázió előestéjén kialakult helyzet alapján (2022-ben – a szerk.) kész volt tárgyalni. Számunkra a Krím és Donbász továbbra is ukrán marad, nem tárgya a tárgyalás. Mi ellenezzük a háború befagyasztását, azt akarjuk, hogy véget érjen. Megnyugtat minket a tény, hogy a globális Dél országai is elítélik az orosz inváziót és a területek elfoglalását” – hangsúlyozta.
Jermak kiemelte ugyanakkor, hogy a tárgyalások megkezdéséhez vissza kell térni ahhoz a helyzethez, amely több mint két éve hajnali négykor az orosz ágyúk első lövése előtt volt. „Azután beszélünk arról, hogyan állíthatjuk vissza szuverenitásunkat az 1991-es határokhoz” – mutatott rá.
Az elnöki hivatalvezető megjegyezte, nem érdekli, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor mit mond arról, hogy figyelembe kell venni a harctéri helyzetet. „Nem érdekel, mit mond ez az agresszor! Nem építhetünk békejavaslatot azok befolyása alatt, akik ezt a háborút akarták. Készek leszünk egy nemzetközi konferencia megtartására, amikor erősnek érezzük magunkat, és meglesz a támogatás a globális Dél országai részéről az Oroszországgal folytatott tárgyalásokra” – mondta Andrij Jermak.
Az Amerikai Egyesült Államok teljesen kivonta csapatait egy kulcsfontosságú nigeri légibázisról. Az országban történt puccs után a katonai junta partneri viszonyt alakít ki Oroszországgal.
A tervezett időpont előtt befejeződött az amerikai kontingens kivonása az agadezi 201-es légibázisról – írja az amerikai védelmi minisztérium.
„A folyamat május 19-én kezdődött, miután az Egyesült Államok és Niger védelmi minisztériumai kölcsönösen megegyeztek a kivonulási feltételekről” – áll az üzenetben.
Eredetileg májusig tervezték az EUCAP kivonását. A nyugat-afrikai ország júliusban puccsal hatalomra került katonai vezetése decemberben vonta vissza a 12 éve működő misszió engedélyét. Niger az Európába tartó afrikai migránsok egyik fontos tranzitállama.
A nigeri katonai vezetéssel kialakult vitát követően az Európai Unió civil missziója (EUCAP) dolgozóinak a lehető leghamarabb el kell hagyniuk a nyugat-afrikai országot.
„Rövid távon az EU rákényszerül, hogy felgyorsítsa az EUCAP Száhel Niger missziójának kivonását. A misszió nemzetközi személyzete, amelyet az uniós tagállamok bocsátottak rendelkezésre, a lehető leghamarabb vissza fog térni Európába” – közölte egy uniós szóvivő Brüsszelben a dpa német hírügynökségnek nyilatkozva.
Korábbi elképzelések szerint májusig tervezték az EUCAP kivonását, amelynek keretében helyi biztonsági erőket képeztek ki. A nyugat-afrikai ország júliusban hatalomra került katonai vezetése decemberben vonta vissza a 12 éve működő misszió engedélyét.
Az EUCAP mintegy 120 fős kontingensével a helyi biztonsági erők kiképzését szolgálta a szélsőségesek gerjesztette erőszak, valamint a kábítószer-, fegyver-, illetve embercsempészet elleni harcban.
A tavaly júliusi puccsot követően az ország új katonai vezetése elfordult korábbi partnereitől, különösen pedig az egykori gyarmattartó Franciaországtól. A misszió Agadez városában fenntartott irodáját az észak felé tartó migrációs útvonal mentén már bezárták.
Az EU mindemellett hevesen tiltakozott egy razzia ellen, amelynek során a múlt héten lefoglalták a rendőrségi misszió felszerelését az EUCAP nigeri fővárosban, Niameyben lévő központjában.
Múlt hét csütörtökön a nigeri állami televízió fegyverekről számolt be, amelyeket az EUCAP egyik francia tagjának lakásán találtak még február 19-én. Ezt követően a hatóságok átkutatták az EUCAP niameyi központját is, ahol a nigeri hadsereg állítása szerint drónokat, pisztolyokat, félautomata fegyvereket, védelmi felszerelést és nagy mennyiségű lőszert találtak.
Az EU egyik szóvivője elfogadhatatlannak és az EU iránti bizalom megsértésének nevezte a razziát. Hozzátette, hogy a központban talált felszereléseket, amelyek mindössze a misszió biztonságát szolgálták, annak rendje és módja szerint jelentették a helyi hatóságoknak.
A terrorizmus elleni küzdelemben a 26 millió lakosú Niger volt az Egyesült Államok, Franciaország és más európai országok utolsó demokratikus szövetségese a puccsig a Száhel-övezetben, ahol különböző iszlamista csoportok tevékenykednek. Niger mindemellett az Európába tartó afrikai migránsok egyik fontos tranzitállama.
Problémamentesen és incidensek nélkül befejeződött a francia csapatkivonás a Száhel-övezetből – jelentette be a nigeri hadsereg egyik főhadnagya a pénteki búcsúceremóniát követően.
Szalim Ibrahim közölte: a nigeri főváros, Niamey katonai bázisán megtartott búcsúztatáson közös nyilatkozatot írt alá a csapatkivonás befejezéséről a nigeri hadsereg vezérkari főnöke és az addig Nigerben szolgáló francia csapatok parancsnoka.
Az aláíráson jelen volt a togói hadsereg vezérkari főnöke, valamint az amerikai nagykövetség Nigerbe akkreditált katonai attaséja.
Emmanuel Macron francia elnök szeptember végén jelentette be, hogy az év végéig kivonják a francia katonákat Nigerből, ahol a hadsereg júliusban megbuktatta a demokratikusan megválasztott Mohamed Bazoum elnököt.
Az október 9-én megkezdett csapatkivonást jelentősen megkönnyítette, hogy a csádi hadsereg folyosót nyitott országa területén a távozó francia alakulatoknak.
Franciaország 10 éven át állomásoztatott mintegy 1500 katonát Nigerben, hogy kordában tartsa a Száhel-övezetben tevékenykedő dzsihadista fegyveres csoportokat.
Az utolsó francia katonák két repülőgépen hagyták el Nigert, és a 15 szárazföldi konvojt, illetve 145 légi járatot megmozgató csapatkivonással párhuzamosan a nigeri francia nagykövetség is befejezte működését.
Conflit Hamas-Israël : ce matin devant le juge des référés du tribunal administratif de Paris pour contester la suspension de l'interdiction d'une manifestation propalestinienne à Paris.
Le Hamas, « un mouvement de résistance » ? Non ! c’est un mouvement terroriste. Je saisis le procureur de la République pour apologie du terrorisme. https://t.co/Z9jmpDnNmi
Madame la Première ministre, chère @Elisabeth_Borne, votre travail au service de notre Nation a été chaque jour exemplaire. Vous avez mis en œuvre notre projet avec le courage, l’engagement et la détermination des femmes d’État. De tout cœur, merci. pic.twitter.com/G26ifKfKzj
Az amerikai külügyminisztérium hétfőn, a Georgia (Grúzia) ellen indított katonai beavatkozás 15. évfordulóján közleményben szólította fel Oroszországot, hogy tartsa be a tűzszüneti megállapodás minden pontját.
A Washingtonban kiadott nyilatkozat megerősíti az Egyesült Államok elkötelezettségét Georgia szuverenitása és területi integritása iránt a nemzetközileg elismert határain belül, megemlékezik a háború áldozatairól, valamint azokról, akiknek életét örökre megváltoztatta a katonai beavatkozás.
Az Egyesült Államok egyben felszólítja Oroszországot, hogy változtasson álláspontján a katonai konfliktusban érintett két szakadár régió, Abházia és Dél-Oszétia önálló államként való elismerését illetően.
Washington továbbra is kitart amellett, hogy Oroszország elszámoljon a fegyveres konfliktust lezáró hatpontos tűszünetben vállalt kötelezettségei teljesítésével, vonja vissza katonai erőit a 2008-as válság előtti helyükre és tegye lehetővé a humanitárius szállítmányok akadálytalan eljuttatását a szükséget szenvedőkhöz – áll a közleményében.
