A CNN szerint abban a két hétben, amelyet Trump Putyinnak adott a tűzszünet elérésére, Ukrajnának minden lehetséges állását meg kell tartania.
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump kijelentette, hogy 10–12 napra csökkenti azt a határidőt, amelyet korábban adott az orosz elnöknek, Vlagyimir Putyinnak a tűzszüneti megállapodás elérésére Ukrajnával. Ezután – mint mondta – az Egyesült Államok szigorú szankciókat fog bevezetni Oroszország ellen. De vajon lesz-e értelme a szankcióknak, ha – Trump szerint – Putyin nem kíván békét kötni, miközben Ukrajna most talán a legnehezebb pillanatát éli meg a teljes körű háború kezdete óta, jegyzi meg a CNN.
A következő 10–12 nap döntő jelentőségű. Trump szavai vagy ismét üres fenyegetésnek bizonyulnak, vagy komoly tényezőként hatnak majd kormánya szándékainak megítélésében. Ha a kormányzat nem hajlandó vállalni és elviselni a hatalmas gazdasági megrázkódtatást, akkor valamilyen meggyőző „visszavonulási” lehetőséget kell találnia, hogy a határidők és fenyegetések továbbra is hitelesek maradjanak – vonja le a következtetést a CNN.
A másodlagos szankciók vagy vámok bevezetése – amelyekkel Trump fenyegetőzött – hatalmas globális következményekkel járna. Ezek büntetést vonnának maguk után India és Kína irányába, mivel ezek az országok orosz olajat és gázt vásárolnak.
India az Egyesült Államok fontos szövetségese, és nagymértékben függ az orosz energiahordozóktól – ezeket különböző bonyolult mechanizmusokon keresztül szerzi be, hogy elkerülje az olajárak emelkedését a világpiacon, ami szintén az amerikai gazdaságnak ártana. Kína még inkább függ az orosz energiától, és bonyolult, néha szimbiózis jellegű gazdasági kapcsolatai vannak az Egyesült Államokkal – ezek gyakran egyensúlyoznak a kereskedelmi háború határán.
Ha Trump valóban bevezeti a szankciókat, azok az USA-t és a globális energiapiacot is súlyosan érintenék. Ráadásul lépései valószínűleg agresszívebbek lennének, mint elődje, Joe Biden intézkedései.
Kína nyomása hatással lehet Moszkva magatartására, de Peking már jelezte európai diplomaták felé, hogy nem engedheti meg Oroszország vereségét – mert akkor az USA minden figyelmét Kínára összpontosítaná.
A CNN szerint tehát most következik az a két hét, amelyben Moszkvának meg kell győznie szövetségeseit és vásárlóit, hogy továbbra is szükségük van az orosz energiahordozókra. Ukrajnának minden erejével tartania kell pozícióit az orosz támadásokkal szemben. Az amerikai kormánynak pedig el kell döntenie, hogy fenyegetései valódiak-e – vagy csak politikai színjáték.
Az amerikai elnök, Donald Trump 2025. július 28-án bejelentette, hogy lerövidíti az Oroszországnak adott 50 napos határidőt a háború befejezésére. Elemzők azonban figyelmeztetnek: a Fehér Ház vezetője korábban is tett hasonló nyilatkozatokat valódi következmények nélkül. Többször ígért „két héten belül” fontos döntéseket, ám a határidők rendre eltolódtak.
Közben a Sky News moszkvai tudósítója, Ivor Bennett úgy véli: Putyin aligha veszi komolyan Trump új ultimátumát.
Az ukrán hadsereg találékonysága lenyűgözte az amerikai tisztviselőket és elemzőket. Ukrajnát az „olcsó, de hatékony hadi innovatív megoldások harci laboratóriumának” nevezik – számolt be a CNN.
Többek között a kiadvány arról a tüzérségi irányítást biztosító ukrán mobilalkalmazást említi, amely valós időben szolgáltat műhold- és egyéb felderítő képeket a fronton lévő egységeknek.
A fejlesztést ismerő amerikai tisztviselők nagyon hatékony eszköznek tartják a tüzérségi lövések irányítására.
Az újságírók példákkal bizonyítják az ukránok találékonyságát: az ukrán hadsereg az orosz állásokra kis műanyag drónok segítségével dob gránátokat vagy egyéb lőszert. Az ukránok azt is megtanulták, hogyan készítsenek alkatrészeket 3D-nyomtatókon, hogy a harctéren tudják megjavítani a meghibásodott és megsérült haditechnikát.
A technikusok a közönséges kisteherautókat „mobil rakétakilövő eszközzé” alakították át. A mérnökök rájöttek, hogyan lehet kifinomult amerikai rakétákat régebbi szovjet vadászgépekhez, például a MiG-29-hez rögzíteni.
Az újságírók hozzátették, hogy Ukrajna a szovjet rakétatervek alapján fejlesztette ki a saját, Neptun hajó elleni fegyverét is, amely közel 200 mérföld (kb. 320 km) távolságból képes eltalálni az orosz flottát.
„Az ukránok innovációi hihetetlenül lenyűgözőek”– mondta Seth Jones, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának nemzetközi biztonsági programjának igazgatója.
A nyugati tisztségviselőket lenyűgözték az ukrán taktikai innovációi. A háború első heteiben, a Kijev elleni orosz offenzíva során az ukrán vezérkar a hadműveleteket a Stingerekkel és Javelinekkel felfegyverzett gyalogosok kis csoportjaihoz igazította.
Az újságírók hozzátették, az ukrajnai háború lehetővé tette az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek, hogy megtanulják, hogyan teljesítenek saját fegyverrendszereik intenzív alkalmazási körülményei között, és milyen lövedékeket alkalmaz mindkét fél a győzelem eléréséhez.
„Ukrajna minden értelemben fegyverlaboratórium, mivel ezeket a felszereléseket még soha nem használták két iparilag fejlett ország háborújában. Ezek valós körülmények között végzett harci tesztek” — mondta egy forrás, aki ismeri a nyugati hírszerzést.
Egy amerikai hadműveleti tiszt elmondása szerint, valamint egy brit elemző központ tanulmánya szerint a Switchblade 300 drón és az ellenséges radarrendszerek hatástalanítására tervezett rakéta kevésbé bizonyult hatékonynak a csatatéren, mint azt korábban gondolták.
Viszont az M142 rakétakilövő rendszer, vagy a HIMARS „döntő fontosságú volt Ukrajna sikerében”– közölte a CNN.
A hadműveleti tiszt hozzátette, hogy az Egyesült Államok már levonhatja a tanulságokat ebből a háborúból: az M777-hez hasonló vontatott tarackokat a drónok korában nehéz gyorsan áthelyezni, hogy elkerüljék az ellentámadásokat.
After a nine hour long trip by train, we arrived in Kyiv. Looking forward to productive meetings with Ukrainian leaders to discuss ways to strengthen security and stability in the region and helping people on the ground. #ItsAboutPeople#OSCE2023pic.twitter.com/bpUw5lCZ5s
Міжнародне право чітке. ?? може звільняти свої території, застосовуючи будь-які інструменти. Крим – ??. Тому погрози офіційних осіб Рф про «удари відплати» – це тільки фіксація наміру вчинення масових убивств і спроба лякати у традиційному стилі Рф. Завжди ігноруйте Медведєва.
???? The value of the new Lithuanian military support package for Ukraine will reach about 41 million €. It will consist of sent equipment, new acquisitions, contributions to international funds. pic.twitter.com/XCHENW6GvQ
Russia makes a mistake if it thinks it can “wait out” military aid for Ukraine. Ukraine will only get stronger, and Russian aggression will fail. We are not just bringing weapons to Ukraine. We are ramping up domestic production and co-production with partners in NATO and beyond. pic.twitter.com/mljxtPNKX6
In my phone call today with Russian Foreign Minister Sergey Lavrov, I reiterated @POTUS's message: the death and destruction must stop. The U.S. has presented a strong peace plan and we welcome the Prisoner of War exchange agreement reached in Istanbul. Let's not miss this huge…
Valószínűleg nem politikus volt a tavalyi választások legnagyobb vesztese Amerikában, hanem a CNN hírtelevízió – állapította meg csütörtökön közzétett felmérésében a Rasmussen Reports közvélemény-kutató intézet. A felmérésből kiderül, hogy a CNN nézettsége meredeken zuhan, amióta nem Donald Trump az amerikai elnök.
A telefonon és interneten, május elején készült országos felmérés szerint a szavazásra hajlandó amerikaiaknak, akik rendszeresen figyelik a híreket, most már csak alig 25 százaléka nézi a balliberálisként számon tartott CNN kábeltelevíziós hírműsorait.
A megkérdezettek 45 százaléka inkább a többnyire jobboldali álláspontokat és véleményeket tükröző Fox televízió híreire kíváncsi, 21 százalékuk pedig a radikálisan baloldaliként elkönyvelt MSNBC televíziót pártolja.
„Ezek az adatok éles fordulatot jeleznek a négy esztendővel ezelőttiekhez képest, amikor Trump elnöksége aranybánya volt a CNN-nek” – írta a Rasmussen Reports.
A New Jerseyben lévő intézet visszaidézte a 2017 tavaszán készített felméréseit is: 2017 júniusában például a kábeltévék rendszeresen hírfogyasztói körében a CNN nézettsége átlagosan 47 százalékos volt, míg a Fox tévé mellett a megkérdezettek 33 százaléka döntött. Az MSNBC nézettsége akkor 16 százalékos volt.
Sok szavazó úgy fogalmazott a közvéleménykutatóknak, hogy amióta Joe Bident beiktatták a hivatalába, a riporterek az új elnököt nem kérdezik olyan agresszívan, mint tették azt Donald Trumppal. Jelenleg erőteljes a bizalmatlanság a politika tartalmú hírek iránt.
A megkérdezettek több mint fele (53 százaléka) úgy gondolja, hogy – a Rasmussen megfogalmazásában – az újságírók az új elnök „zsebében vannak”.
Biden on ABC on China's peace plan: "I've seen nothing [that] would indicate there's something that would be beneficial to anyone other than Russia ... the idea that China is gonna be negotiating the outcome of a war that's a totally unjust war for Ukraine is just not rational" pic.twitter.com/inp3cOWbkZ
Canadian PM Justin Trudeau says he spoke to US President Joe Biden about Ukraine, while calling on Russia to release Wall Street Journal reporter Evan Gershkovich "immediately" pic.twitter.com/p3x9w14PZY
I am directing our House committees to open a formal impeachment inquiry into President Joe Biden. Over the past several months, House Republicans have uncovered serious and credible allegations into President Biden’s conduct—a culture of corruption. https://t.co/3uoDlUB3Sy
A manstream média szóhoz sem jut amiatt a felvétel miatt, mely a napokban került nyilvánosságra. A rejtett kamerás felvételen – melyet egy keményvonalas jobboldali szerkesztőség, a Project Veritas rögzített – a CNN belső titkairól, politikai elköteleződéséről beszél a vállalat egyik vezetője. A szakmát etikátlan módszerükkel már korábban magukra haragították, miközben a kritikát anyagaik igazolják: a befolyástól a magát objektívnek láttató fősodor sem független.
Szomorú összképet fest a sajtó morális állapotáról egy, az Egyesült Államokban most kibontakozó médiabotrány. A Project Veritas néven futó, leleplező anyagokra specializálódott portál a CNN műszaki igazgatójáról, Charlie Chesterről készített rejtettkamerás felvételt. A magukat gerilla újságíróknak meghatározó csoport tagjai döbbenetes vallomást szedtek ki Chesterből, a piacvezető hírcsatorna magas beosztású vezetője egy sor botrányos, belső titkot a kamerába mond.
Elmondja például, hogy a CNN-nél már készülnek a koronavírust követő vezető sztorira, ami valószínűleg a globális felmelegedés lesz. Kell ugyanis a félelemkeltő tartalom, ami a képernyőhöz bilincseli a fogyasztókat.
Chester értekezik a „manipuláció művészetéről″ is, hogyan sujkolják a megfelelő üzeneteket a nézőknek, milyen technikákkal befolyásolják a közvéleményt.
Az igazán meredek állítások azonban a CNN politikai, ideológiai elköteleződésének fejtegetésekor hangoznak el.
Chester például elárulja, hogy a BLM-mozgalom narratíváját támogatták központi utasításra, illetve, hogy a megfelelő felvételekkel igyekeznek rátermettnek, sportosnak mutatni Joe Biden amerikai elnököt. De beszél arról is, hogy lényegében a CNN-nek köszönhető, hogy Donald Trump republikánus ex-elnök elvesztette a 2020-as választásokat.
Az eset több etikai dilemmát is felvet. A fősodrú sajtót egyre több vád éri az ideológiai elköteleződés, a politikai balrahúzás miatt, a felvétel ezeket a kritikus hangokat igazolja. Az eset kedvező következménye lenne, ha a botrány a hitelesebb, középre pozícionált tájékoztatás felé mozdítaná el a mainstream médiát, beszédes ugyanakkor, hogy sem a magyar nyelvű, sem az angolszász sajtóban nem keltett nagy vihart az ügy.
A fősodor látszólag vonakodik a közvélemény elé tárni a sok szerkesztőségre nézve is kellemetlen ügyet. Ráadásul nem ez volt az első alkalom, hogy a Project Veritas liberális szellemiségű szerkesztőségekről közöl kellemetlen anyagokat. A CNN-ről például már tavaly novemberben közöltek lejárató tartalmat, akkor a stáb értekezleteiről szereztek hangfelvételeket. Jeff Zucker, a vállalat elnöke a választási kampány hajrájában arra biztatta a szerkesztőséget, hogy a koronavíruson átesett Trump állapotát igyekezzenek rossz színben feltüntetni. Egy másik felvételen pedig Zucker azt kéri, hogy Joe Biden fiának, Hunter Bidennek korrupciógyanús ügyeit ne kezeljék kiemelt helyen a hírcsatorna.
Az ügy akkor sem ütötte meg a fősodor ingerküszöbét, részben viszont megmagyarázza a távolságtartást, hogy nem mindig lehet leleplezésként tálalni ezeket a felvételeket. Charlie Chestert például Tinderen megbeszélt randik sorozatával húzta csőbe a Project Veritas, ami nem csak szakmailag etikátlan, de megkérdőjelezi az anyag hitelességét is. A társát kereső műszaki igazgató látványosan igyekezett megfelelni a provokatív kérdéseknek, felnagyítva a CNN-n belüli állapotokat. Ráadásul a gerilla újságírók sem objektivitásukról váltak híressé.
A Project Veritas még az amerikai jobboldali sajtón belül is feketebáránynak számít, etikátlan módszereikkel nem egyszer az egész szakma megvetését kiváltotta.
A szerkesztőséget 2017-ben érte utol a legnagyobb botrány, akkor a The Washington Postról készítettek elő leleplező anyagot. A liberális szellemiségű Post egy republikánus szenátor molesztálási ügyei után nyomozott, amikor a Project Veritas munkatársa a politikus egyik korábbi áldozataként jelentkezett be a szerkesztőségnél. A beszélgetés során azonban a Post munkatársai gyanút fogtak, és az állítólagos áldozatot kezdték megfigyelni. A szerkesztőségek közötti kémjátszmából a Washington Post került ki győztesen, leleplezve a Project Veritasa kétes módszereit. Az ügy következtében több republikánus szervezet, konzervatív szerkesztőség elhatárolódott, voltak akik arra szólították fel követőiket, hogy a jövőben ne adakozzanak a szervezetnek. A Project Veritas ugyanakkor nem csak a szakma utálatát, de félelmét is kivívta magának. Erre utal, hogy – a gerillaújságírók jelentőségét némileg túlértékelve – a Post újságírói Pulitzer-díjat kaptak a jobboldali szerkesztőséget leleplező cikkeikért.
