A libanoni terrorszervezet vezetője azzal fenyegetőzött, hogy célba veszik Ciprus szigetét is, ha háború törne ki Izrael és Libanon között. Hasszan Nazrallah ezt arra az esetre mondta, ha a szigetország megnyitná repülőtereit és bázisait az izraeli erők előtt.
Hasszán Nazrallah televíziós beszéde alig egy nappal azután hangzott el, hogy Izrael figyelmeztette az Irán által támogatott terrorszervezetet, hogy „nagyon közel van a totális háború” lehetősége.
Ez volt első alkalom, hogy a Hezbollah-vezér megfenyegette Ciprust, az Európai Unió tagját is. A Földközi-tengeri sziget nagyjából 200 kilométerre fekszik Libanontól, és 2014 óta, sőt még tavaly is tartott közös hadgyakorlatokat Izraellel.
A síita terrorszervezet és Izrael közötti feszültség az október 7-i Hamász-támadások és az izraeli hadsereg ezt követő gázai katonai akciója óta egyre nő. Az elmúlt hetekben megnőtt a két fél közötti, határokon átnyúló támadások intenzitása, ami aggodalmat keltett egy teljes körű háború kilátásaival kapcsolatban.
Washington részéről Amos Hochstein amerikai különmegbízott figyelmeztette a libanoni tisztviselőket, hogy ha a Hezbollah nem hagy fel az Észak-Izrael elleni szinte napi támadásaival, akkor egy korlátozott izraeli hadművelet célpontjává válhat – jelentette a Kan izraeli közszolgálati műsorszolgáltató.
A beszámoló szerint Hochstein azt mondta, hogy diplomáciai megoldásra van szükség ahhoz, hogy az Irán által támogatott terrorszervezetet visszaszorítsák az izraeli-libanoni határról, különben Izrael – az Egyesült Államok támogatásával – korlátozott támadást indíthat.
Biden elnök különmegbízottja azonban a jelek szerint nem látja értelmét a további diplomáciai erőfeszítéseknek: szerdán bejelentette, hogy az Izrael és a Hezbollah közötti megállapodásra irányuló erőfeszítései zsákutcába jutottak.
A Hezbollah a hónapok óta tartó harcok során mindvégig kitartott amellett, hogy amíg a Gázai övezetben folynak a harcok, folytatni fogja az Izrael elleni támadásokat. A The Jerusalem Post elemzése szerint néhány héten belül véget érnek az intenzív harcok Rafahban, ezért az IDF-nek át kell térnie a terrorista tevékenységek elleni, hírszerzésen alapuló rajtaütésekre.
A kialakuló biztonsági helyzet a lap szerint arra kényszeríti az izraeli kormányt, hogy döntéseket hozzon a Hezbollah-val való konfliktus jövőjéről. A lehetőségek között szerepel többek között a diplomáciai fejlemények kivárása, a harcok eszkalálása vagy egy teljes körű háború kirobbantása a síita szervezet ellen. Ez esetben azonban a színtéren Irán, a jemeni huszik, valamint az iraki és szíriai síita milíciák is jelen lennének.
Izraelben úgy látják, hogy ezek a legkritikusabb hetek az északi harcok kezdete óta. Herzi Halevi, az IDF vezérkari főnöke zárt fórumokon közölte a politikai vezetéssel, hogy az IDF készen áll a háborúra. Halevi hangsúlyozta az északi terepen lévő parancsnokoknak, hogy a biztonsági helyzet gyorsan változhat, és hogy magas szintű készenlétet és éberséget kell fenntartaniuk.
Tizennégy jelölt indul a februári államfőválasztáson Cipruson – jelentették be csütörtökön Nicosiában. A közvélemény-kutatások szerint a legesélyesebbnek Nikosz Hrisztodulidesz volt külügyminiszter számít. A jelenleg felmérések szerint a február 5-i első választási fordulóban egyik jelölt sem éri el az 50 százalékos küszöböt, így február 12-én, a második fordulóban dőlhet el az elnöki poszt sorsa.
A 49 éves Hrisztodulidesz kampányában azt mondta, megválasztása esetén fő célja a sziget egyesítése, a török és görög anyanyelvűek megosztottságának a megszüntetése lesz. A többi jelölt is ígéretet tett arra, hogy szorgalmazza a megosztott sziget két része között 2017-ben meghiúsult béketárgyalások újraindítását.
Cipruson elnöki kormányzati rendszer működik, amelyben az államfő széles körű végrehajtó hatalommal rendelkezik. A több mint félmillió regisztrált választópolgárral rendelkező sziget északi része 1974 óta török megszállás alatt áll. A török ciprusi közösség saját államot kiáltott ki, de ezt csak Ankara ismeri el.
Törökország azért avatkozott be 1974-ben, mert a görög nacionalisták átvették a hatalmat, és egyesíteni akarták Ciprust Görögországgal. A sziget helyzete azóta is rendezetlen, és továbbra is ez a fő forrása a NATO-tag Görögország és Törökország közötti feszültségnek.
A választások előtti közhangulatot több évtizedes megosztottság mellett jelenleg olyan súlyos kérdések is befolyásolják, mint az állami pénzforrásokat jelentősen leterhelő illegális bevándorlás és a korrupciós botrányok.
Utóbbiak sorában különösen nagy port kavart, hogy nemrég kiderült: gazdag külföldiek ezrei szereztek ciprusi állampolgárságot. Hrisztodulidesz tavaly januárig a kormányzó Demokratikus Összefogás (DISY) párt jobboldali kormányában politizált, amely saját jelöltet indít a választáson. Averof Neofitu a felmérések szerint mintegy tíz százalékponttal van lemaradva Hrisztodulidesz mögött, és épphogy megelőzi a baloldali Ciprusi Nép Haladó Pártja (AKEL) által támogatott független Andreasz Mavrojianniszt.
A további jelöltek között van Akhilleász Demetriádész ügyvéd, akinek nagy szerepe volt abban, hogy Ciprus megváltoztatta melegellenes törvényeit az Emberi Jogok Európai Bíróságának nyomására, és ugyanennél a bíróságnál elérte, hogy Törökországot először ítélték el egy kitelepített ciprusi görög állampolgár jogainak megsértése miatt.
A Ciprusi Köztársaság 11 kilométer hosszú kerítést épít az illegális bevándorlók feltartóztatására a sziget déli és északi részét elválasztó vonalon – közölte a nicosiai vezetés csütörtökön.
A RIK ciprusi közszolgálati televízió jelentése szerint a kormány már értesítette az Európai Uniót is a tervről. A tájékoztatás szerint a kerítés egyelőre 11 kilométer hosszú lenne.
A ciprusi sajtó már felvételeket is közölt a szögesdrót kerítés elejéről, amelyet a megosztott főváros, Nicosia nyugati felében húztak fel. A ciprusi biztonsági szolgálatok gyakran tartóztatnak fel migránsokat. Többségük szíriai, illetve afgán állampolgár, akik Törökországon, valamint az Észak-ciprusi Török Köztársaságon keresztül érkeznek a sziget déli, Európai Unióhoz tartozó részébe.
Níkosz Anasztasziádisz ciprusi elnök már többször szóvá tette országa nehézségeit a menekültáradattal kapcsolatban, és több alkalommal is segítségért folyamodott az EU-hoz. Hangsúlyozta, hogy a sziget lakosságának több mint 3,5 százaléka menedékkérő.
Ciprus 1974-ben, egy görög katonai puccsot követő török invázió után szakadt két részre. Az Észak-ciprusi Török Köztársaságot kizárólag Ankara ismeri el. Törökország körülbelül 35 ezer katonáját állomásoztatja Észak-Cipruson. A ciprusi görögök és törökök közötti béke- és országegyesítési tárgyalások mindmáig nem vezettek eredményre.