Cipruson a kormányzó jobbközép Demokratikus Tömörülés (DISY) aratott győzelmet a voksok 85 százalékos összesítése alapján a vasárnap tartott parlamenti választásokon – derült ki a nicosiai belügyminisztérium adataiból.
A tájékoztatás szerint a DISY a voksok 27 százalékát, míg a második helyen végzett baloldali Ciprusi Nép Haladó Pártja (AKEL) a voksok 23,8 százalékát tudhatja magáénak. Harmadik legnagyobb erőként a nacionalista Nemzeti Népfront (ELAM) a szavazatok 11 százalékát szerezte meg. A politikai középen elhelyezkedő Demokrata Párt (DIKO) 10 százalékot szerzett. További két párt, köztük az első alkalommal induló, populista YouTuber vezette Mozgalom a közvetlen demokráciáért is bejut a parlamentbe.
A választói részvétel 66,6 százalék volt.
A hivatalos végeredményt a parlamenti mandátumok felosztásával várhatóan hétfőn teszik közzé – közölte a RIK ciprusi közszolgálati rádió.
Ciprus görögök lakta részén az összes jelentősebb párt alapvetően Európa-pártinak számít.
A belügyi tárca szerint összesen 17 párt és néhány független jelölt versengett a mintegy 569 ezer szavazásra jogosult voksaiért. A parlamenti bejutási küszöb 3,6 százalék.
A voksolásnak – amelyet abban a félévben tartottak, amelyben Ciprus tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét – nincsen közvetlen kihatása a kormányra, mert az országban a hatalmat a közvetlen és titkos szavazással öt évre választott, egyszer újraválasztható államfő gyakorolja, aki egyben kormányfő is. Az államfői tisztséget 2023. február 28. óta Nikosz Hrisztodulidesz tölti be. A parlamentnek egyfajta ellenőrző szerepe van, és a választás fontos hangulatmérőnek számít a 2028-as elnökválasztás szempontjából.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön részt vesz az Európai Unió informális csúcstalálkozóján Cipruson – számolt be az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli–amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a kiadvány azt írta: „Zelenszkij személyes jelenlétét a találkozón megerősítette António Costa, az Európai Tanács elnöke.” Az európai vezetők eltökéltek abban, hogy támogassák az Ukrajnának nyújtandó kölcsönről szóló döntést, amelyet Orbán Viktor magyar miniszterelnök régóta blokkol. Az április 12-i választásokon elszenvedett veresége után nem vesz részt a ciprusi találkozón.
A kölcsön hivatalos jóváhagyása várhatóan délután 13 órakor történik, ami valójában egybeesik majd a Barátság vezetéken keresztül Magyarország felé történő olajszállítás újraindításával. Costa szerint Európa már bizonyította, hogy képes teljesíteni kötelezettségeit, és ezt a továbbiakban is folytatni kívánja – írta a kiadvány.
A cikk azt is hangsúlyozza, hogy Orbán távozása után bizonyos hangulat-megújulás tapasztalható Brüsszelben. Ahogy az egyik diplomata megjegyezte, „megkönnyebbülés és optimizmus” tapasztalható. Az Ukrajnának nyújtandó kölcsönről, valamint az Oroszország elleni szankciók 20. csomagjáról szóló döntést várhatóan ma jóváhagyják és szimbolikusan megerősítik az ukrán elnökkel.
A ciprusi kormány közölte, hogy Nagy-Britannia kötelezettséget vállalt arra, hogy a szigeten található bázisait nem használja fel semmilyen támadó művelethez az Irán elleni konfliktusban.
Erről a ciprusi kormány szóvivője nyilatkozott a Reuters hírügynökségnek.
A kormány egy telefonbeszélgetésre hivatkozott, amely Keir Starmer brit miniszterelnök és Nikosz Hrisztodulidisz ciprusi elnök között zajlott.
„A brit miniszterelnök ismételten hangsúlyozta, hogy a Ciprusi Köztársaság biztonsága alapvető fontosságú az Egyesült Királyság számára, és ennek érdekében döntés született a már érvényben lévő megelőző intézkedéseket támogató eszközök megerősítéséről… a miniszterelnök azt is megerősítette, hogy a ciprusi brit bázisokat nem fogják felhasználni semmilyen támadó katonai művelethez” – áll a szóvivő közleményében.
Mind a 27 EU-tagállamnak egységes álláspontot kell kialakítania az Oroszországi Föderációval kapcsolatban, és egységes, összehangolt jelzéseket kell küldenie Moszkvának – jelentette ki Nikosz Hrisztodoulides, a Ciprusi Köztársaság elnöke a Bloombergnek adott interjújában, számolt be az Ukrinform tudósítója.
„Tegnap megbeszéltem ezt a kérdést Belgium miniszterelnökével. Mindannyiunknak megvan a saját véleményünk arról, hogyan közelítsünk Oroszországhoz” – mondta Hrisztodoulides. Hozzátette, hogy a kérdést az EU 27 tagállamának vezetőinek szintjén kell megvitatni, akiknek „meg kell határozniuk egy közös megközelítést, és egységes üzenetet kell küldeniük Oroszországnak a további lépésekről”.
A ciprusi elnök úgy véli, hogy káros az Európai Unió számára, ha nem rendelkezik megfelelő egységes állásponttal az Oroszországgal való kapcsolatokban.
Bart de Wever belga miniszterelnök felszólította a tagállamokat, hogy hatalmazzák fel az EU-t az Oroszországgal folytatott tárgyalásokra, mivel eddig nem sikerült Moszkvát rávenni az ukrajnai háború feladására.
Volodimir Zelenszkij elnök az EU vezetőinek elmondta, hogy jeleket kapott az Egyesült Államoktól, miszerint a béketárgyalások hamarosan folytatódhatnak, de figyelmeztetett, hogy az oroszoknak nem szabad megerősített állásponttal visszatérniük a tárgyalóasztalhoz.
Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország legutóbbi háromoldalú tárgyalásaira február 17-18-án került sor Genfben.
Március 9-én Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette, hogy az Iránnal kapcsolatos események miatt az amerikai fél javaslatára elhalasztották az ukrán, amerikai és orosz delegációk közötti új háromoldalú tárgyalásokat, amelyekre március elején került volna sor. Március 11-én Steve Witkoff, az Egyesült Államok elnöki különmegbízottja kijelentette, hogy már látja a fordulópont jeleit az Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezéséről szóló tárgyalásokon, mivel a felek „kimerültek”.
Biztonsági okokból hat török F-16-os és légvédelmi rendszer érkezett a megszállt területekre, a közel-keleti események miatt. A török védelmi minisztérium hivatalos közleménye szerint hétfő reggel hat török F-16-os vadászgép érkezett a megszállt területekre légvédelmi rendszerekkel együtt.
KKTC’ye Konuşlandırılan F-16’lar ve Hava Savunma Sistemleri Hakkında Açıklama
— T.C. Millî Savunma Bakanlığı (@tcsavunma) March 9, 2026
Miután a közelmúltbeli közel-keleti fejlemények fényében Ankara biztonsági okokra is hivatkozott, miután európai erőket küldött a Nagy-Szarvú térségbe. A repülőgépek megszállt területekre való telepítéséről korábban a nemzetközi és a török média is beszámolt. Askin Meseli, az ál-állam polgári repülési osztályának igazgatóhelyettese hangsúlyozta, hogy a telepítés kizárólag biztonsági okokból történik, és nem érinti a polgári repüléseket.
Bármit is repülnek, ők megszálló erők – hangsúlyozta Nikosz Hrisztodulidisz, a Ciprusi Köztársaság elnöke.
„Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a török kormánynak ez a döntése reakció arra az üzenetre, amelyet Európa, az Európai Unió tagállamai küldtek, miszerint Ciprus biztonsága az Európai Unió biztonsága” – reagált Törökország lépésére a ciprusi elnök.
Mint mondta, az EU tagállamai világossá tették, hogy Ciprus biztonsága szerves része magának az Európai Unió biztonságának, következésképpen az Európai Unió felelőssége.
Christodoulides azt is megjegyezte, hogy a megszállt területeken még mindig jelentős számú megszálló csapat és nagy mennyiségű katonai felszerelés van jelen.
„Törökország nem fog megszűnni megszálló hatalomnak lenni Cipruson” – zárta szavait.
A török média ugyanakkor arról számolt be, hogy a Tayyip Erdogan vezette szomszédos kabinet várhatóan a megszállt területek stabilitásának biztosításával, a regionális fejleményekkel és a biztonsággal kapcsolatos gazdasági kihívásokkal kapcsolatos kérdéseket vitatja meg.
Ciprus, amely jelenleg az EU Tanácsának elnökségét tölti be, elhalasztja vagy online formátumba helyezi át az összes márciusra tervezett EU-ülést a közel-keleti válság miatt – közölte két ciprusi tisztviselő a Politicoval, írja a Jevropejszka Pravda.
A kiadvány forrásai elmondása szerint az összes miniszteri szintű Európai Uniós találkozót későbbi időpontra halasztják, a technikai szintű konferenciákat és megbeszéléseket pedig online formátumban tartják meg.
„A régióban történt események miatt nehézségekbe ütköztek vagy törölték a járatokat nemcsak Ciprusra, hanem a régió más országaiba is, ezért rugalmasságot kellett mutatnunk” – mondta az egyik tisztviselő.
A közel-keleti eszkaláció miatt a szigetállam kénytelen volt elhalasztani az európai ügyekért felelős miniszterek március 2-3-ra, valamint a kulturális miniszterek március 5-6-ra tervezett ülését.
A márciusi naptárban szereplő találkozók között szerepel a védelmi miniszterek március 11-12-i ülése, a távközlésről szóló ülés március 23-24-i ülése, az Ecofin március 27-28-i ülése, valamint a Kutatási és Versenyképességi Tanács március 30-31-i ülése.
Az Európai Tanács informális április 23-24-re tervezett ülésére, amelyre az összes EU-vezetőt bevonják, Cipruson kerül sor, és azt még nem halasztották el. A ciprusi elnökség igyekezett meghívni a tágabb régió vezetőit a közel-keleti kérdések megvitatására.
A francia elnök ígéretet tett arra, hogy rakétarendszereket, drónelhárító felszerelést és egy fregattot telepít Ciprusra.
Franciaország rakétarendszereket, drónelhárító rendszereket és egy fregattot ad át Ciprusnak a szigeten lévő brit légibázis elleni dróntámadás után, számolt be a RIK ciprusi közszolgálati műsorszolgáltató.
A franciaországi segély Nikosz Hrisztodoulides ciprusi elnök és francia kollégája, Emmanuel Macron telefonbeszélgetését követően nyilvánosságra. A tárgyalás során Hrisztodoulides Macron támogatását kérte az akrotiri légibázis elleni hétfői dróntámadásról szóló jelentések után, március 2-án.
A francia elnök rakétarendszerek, drónelhárító felszerelések és egy fregatt telepítését ígérte Ciprusra. Egy másik hadihajó leszállítására később kerül sor.
Hrisztodoulides Friedrich Merz német kancellárt arra kérte, hogy telepítsen egy fregattot a sziget közelébe. A német kormányfő beleegyezett egy hajó Ciprus közelében való telepítésére.
Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij találkozott Ciprus elnökével, Nikosz Hrisztodulidisszel Nicosiában. Ezt az ukrán vezető sajtószolgálata jelentette be.
„Köszönöm a támogatását, különösen a humanitárius segítséget ebben a háborúban és az orosz támadások idején” – mondta Zelenszkij.
A vezetők megvitatták Ukrajna európai integrációjának támogatását Ciprus uniós tanácsi elnöksége alatt, valamint a tárgyalási klaszterek mielőbbi megnyitását. Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna erős döntésekre és valódi előrelépésre számít az elkövetkező hat hónap során.
Ezen kívül szó esett Ukrajna védelmi támogatásáról, a légvédelmi rendszer megerősítéséről, drónok szállításáról és Ciprus részvételéről a PURL és SAFE programokban.
Zelenszkij külön kiemelte Ciprus részvételét a „tettrekészek koalíciójában”. A vezetők megvitatták a diplomáciai helyzetet és az amerikai, valamint európai partnerekkel közösen tett erőfeszítéseket a méltó béke elérése érdekében.
A két elnök a humanitárius támogatásról is beszélt: a sebesült katonák rehabilitációjáról és a gyermekek kezeléséről.
Volodimir Zelenszkij elnök szerdán Ciprusra érkezett, ahol számos találkozót tervez – jelentette be Szerhij Nyikiforov, Zelenszkij sajtószóvivője, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Nyikiforov elmondta, hogy Zelenszkij a látogatás során találkozik Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi elnökkel és Georgij ciprusi érsekkel. A tervek között szerepel a Ciprusi Köztársaság Európai Unió Tanácsában betöltött elnökségének megnyitó ünnepségén való részvétel, valamint találkozó António Costával, az Európai Tanács elnökével és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.
December elején Volodimir Zelenszkij elnök Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi elnökkel közös sajtótájékoztatón bejelentette, hogy Ciprus 2026 első felében átveszi Dániától az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Zelenszkij szerint a ciprusi elnökség különösen fontos lehet Ukrajna számára, mindenekelőtt az EU-csatlakozással kapcsolatos tárgyalási klaszterek megnyitása kapcsán.
Před zítřejším summitem Evropského politického společenství jsem se dnes v Jerevanu ještě stihl poprvé od voleb setkat s ukrajinským prezidentem @ZelenskyyUa. S panem prezidentem jsme jednali na čtyři oči, známe se dlouho, poprvé jsme se viděli v roce 2019, celkem už čtyřikrát.… pic.twitter.com/13vVKH5MAy
Ciprus vette át az EU Tanácsának soros elnökségét, amely július 1-jéig tart. Ebben a szerepben a mediterrán ország Dániát váltotta fel.
Ciprus 2026. január 1-jétől kezdi meg az Európai Unió Tanácsának hat hónapos elnökségét, számolt be a Jevropejszka Pravda.
Ciprus vette át az EU Tanácsának soros elnökségét, amely július 1-jéig tart. Ebben a szerepben a mediterrán ország Dániát váltotta fel.
Az elnökséget betöltő állam szervezi és vezeti az EU Tanácsának üléseit (a Külügyi Tanács kivételével), hat hónapig ő határozza meg a napirendet és a prioritásokat, valamint tárgyalásokat folytat az uniós országok között.
