Az Eurázsiai Gazdasági Unió asztanai csúcstalálkozójának margóján Alekszandr Lukasenka belorusz elnök reagált azokra a kijevi bejelentésekre, amelyek szerint Ukrajna körülbelül 500 lehetséges katonai célpontot azonosított Belarusz területén.
A horvát index szerint a kijelentést Robert Brovdi, az ukrán drónegységek parancsnoka tette, miközben egyre erősödnek az aggodalmak, hogy Belarusz közvetlenebbül is belesodródhat az orosz–ukrán háborúba. Lukasenka az állítást visszautasította, és üres szólamnak minősítette.
Lehet, hogy azonosítottak 500 célpontot. Nekünk van egy nagyon komoly célpontunk, pontos koordinátákkal, és az nincs messze Belarusztól. Ezt ők nagyon jól értik – fogalmazott, hozzátéve, hogy „bocsásson meg nekem Volodimir Alekszandrovics, de ez egyszerű butaság”.
Az ukrán fenyegetést katonai szempontból sem tartja reálisnak. Elmondása szerint tudomása van arról, hogy az ukrán hadvezetés valójában nem akar háborút Belarusz ellen, hiszen ez újabb 1500 kilométeres frontszakaszt nyitna meg egy nehéz terepen. „Szükségük van erre? Nem” – szögezte le. A másik oldalon harcolókat ágyútölteléknek nevezte, szerinte többségük az utcáról összeszedett, tapasztalatlan ember.
A belorusz elnök az európai hatalmakat tette felelőssé a feszültségkeltő nyilatkozatokért, azt állítva, hogy Zelenszkijt Brüsszel és a nyugat-európai fővárosok ösztönzik az ilyen kijelentésekre. „Hogyan fogják ők megvédeni Ukrajnát, ha maga Ukrajna hallgat? Ezért mondja ő ezeket a dolgokat” – magyarázta. Az Egyesült Államokról ezzel szemben elismerően nyilatkozott: „Donald Trump amerikai elnök álláspontja egyértelmű. Akármilyen is, a helyes álláspontot képviseli”.
Az elnök határozottan kizárta, hogy Belarusz katonai szerepet vállalna a konfliktusban. „Ez soha nem fog megtörténni. Nincsenek ott katonáink, és soha nem is lesznek” – jelentette ki, ugyanakkor komoly figyelmeztetéssel is élt: ha bármely irányból katonai támadás érné Belarusz területét, az alapvetően megváltoztatná a háború jellegét.
Les frappes russes se succèdent contre des objectifs civils en Ukraine, comme à nouveau cette nuit.
La France condamne cette attaque et le recours au missile balistique Oreshnik, qui signent surtout une forme de fuite en avant et l’impasse de la guerre d'agression de la Russie.…
NEW: Belarus President Alexander Lukashenko says the country is shifting to a rotational mobilisation model, calling up selected military units in cycles to prepare them for possible war scenarios, including what he described as a potential "ground operation."
Seems like we need to prepare for a WW3, especially Europe, Especially Poland and the neighbors.
Belarusian dicktator Lukashenko announced that the country is launching “targeted mobilizations," and Belarus is preparing for war. pic.twitter.com/5jva2R7PVd
Közzétette az orosz védelmi minisztérium szerdán azoknak az ukrán cégeknek és közös vállalatoknak a nevét és címét, amelyek nyugat-európai országokban, illetve Törökországban és Izraelben Ukrajna számára, Oroszország támadására szánt drónokat gyártanak – közölte az MTI.
A tárca szerint a dróngyártó ukrán vállalatok leányvállalatai nyolc európai országban – Nagy-Britanniában, Németországban, Dániában, Lettországban, Litvániában, Hollandiában, Lengyelországban és Csehországban – találhatók. Német, spanyol, olasz, cseh, izraeli és török területen pedig alkatrészeket gyártanak hozzájuk.
A minisztérium a közleményben arra figyelmeztetett, hogy az európai országok azon terve, hogy növeljék az Ukrajnába irányuló drónszállítást, kiszámíthatatlan következményekhez és a katonai-politikai helyzet hirtelen eszkalálódásához vezet az egész kontinensen.
Ahelyett, hogy megerősítenék az európai államok biztonságát, az európai kormányok intézkedései mind gyorsabban vonják bele ezeket az országokat az Oroszországgal való háborúba – áll a szövegben.
A moszkvai katonai tárca azt írta, hogy az ukrán fegyveres erők veszteségeinek növekedése miatt március 26-án több európai állam vezetése úgy döntött, hogy növeli az országa területén található, csapásmérő drónokat és ezek alkatrészeit gyártó ukrán és közös vállalatok finanszírozását. Ez a minisztérium szerint ahhoz vezet, hogy ezek az országok Ukrajna stratégiai hátországává válnak.
„Az Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériumának nyilatkozatát a szó legszorosabb értelmében kell érteni: a drónok és egyéb haditechnikai gyártás közölt helyszínei az orosz fegyveres erők potenciális legitim célpontjainak jegyzékét jelenti. Az, hogy a csapásmérés lehetősége mikor válik valósággá, csak a helyzet alakulásától függ” – írta Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke szerda este angolul az X közösségi portálon.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap.
Szavai szerint Iránban még „ezernyi célpont” van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván. Hozzátette, hogy az Egyesült Államokkal egyeztetve az izraeli hadsereg arra is felkészült, hogy a harcok az idén április elejére eső pészah ünnep után is folytatódjanak.
Izrael célja az iráni rezsim jelentős meggyengítése.
A háború kezdete óta a légierő mintegy négyszáz támadási hullámot hajtott végre Irán középső és nyugati részén. Ezek a támadások a rezsim infrastruktúrájának felszámolására, valamint a támadó- és védelmi rendszereket és a védelmi ipart működtetőket vették célba.
Az izraeli tűzoltóság közölte, hogy az Iránból indított egyik vasárnapi rakétatámadás után hat becsapódási helyszínt azonosítottak Izrael középső részén. Hármat Ramat-Ganban, kettőt Bné-Berakban és egyet Tel-Avivban. Azt gyanítják, hogy Irán kazettás robbanófejű rakétákat vetett be.
A Bné-Berakban becsapódott lövedék könnyebben megsebesített egy 60 év körüli férfit. „Súlyosan megrongálódott az épület, és sok betört üveg hevert a földön. Nagy erőkkel dolgozunk a helyszínen, és folytatjuk a kutatást, hogy megbizonyosodjunk róla, nincs-e több sérült” – jelentette az egyik mentős.
A mentőszolgálat szerint a lökéshullámok további három embert sebesítettek meg könnyebben, egy idősebb férfit Ramat-Ganban és két nőt Petah-Tikván. Két férfi Tel-Aviv déli részén sebesült meg könnyebben egy iráni rakétatámadásban.
Az egészségügyi minisztérium közölte, hogy a háború kezdete óta 3195 embert szállítottak kórházba, közülük jelenleg 81-en vannak még kórházi ellátásban. Közülük egy ember életveszélyes állapotban van, kilencen súlyos sérülést, tízen közepesen súlyos, hatvanan könnyű sebesüléseket szenvedtek, egyikük állapotát pedig még értékelik.
A minisztérium azt is közölte, hogy szombat reggeltől vasárnap reggelig 108 sebesült érkezett a kórházakba.
Az izraeli hadseregnél tagadták azt az amerikai jelentést, miszerint fogytán vannak Izraelben az elfogórakéták. „Jelenleg nincs probléma az elfogórakéták készletével” – közölték a szóvivők. „Hosszú harcra készültünk fel. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a helyzetet” – tették hozzá.
Gideon Szaár izraeli külügyminiszter a hétvégén kijelentette, hogy Izrael „a közeljövőben nem tervez közvetlen tárgyalásokat a libanoni kormánnyal”.
Véleménye szerint Izrael elvárja, hogy a libanoni kormány „jelentős lépéseket tegyen” a Hezbollah ellen, hogy megakadályozza az Izrael elleni támadásokat.
Oroszország újabb csapáshullámot készít elő Ukrajna ellen, a megszállók ezúttal nem az ukrán energiaszektor támadását tervezik – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Oroszország egy új hullámra készül, az infrastruktúrát, a logisztikát, a vizet és a vízellátást fogja támadni. Azt akarják, hogy problémáink legyenek a vízzel.” Mint hangsúlyozta, a közösségeknek erre a kihívásra kell összpontosítaniuk, és Kijevnek több rakétát kellene beszereznie a légvédelem érdekében.
Hétfő éjjel az orosz megszállók drónokkal tömeges támadást hajtottak végre Krivij Rih ellen. Egy vállalatot találat ért, majd több tűzeset is történt. Ezenkívül az ukrán fegyveres erők haditengerészete déli irányban megsemmisített egy Shahed típusú támadó drónt.
Napközben orosz drónok támadták Odesszát, robbanásokat okozva a városban. A városvezetés szerint a támadásban egy magánház megsemmisült és tűz keletkezett.
Az információkat Moszkva Iránon keresztül juttatja el a húszikhoz. A Közel-Keleten dúló konfliktus pedig segít elterelni a nyugat figyelmét az Ukrajnában dúló háborúról.
Oroszország a célpontok megtalálásában is segíti a jemeni húszikat, miközben a lázadók a Vörös-tenger hajóforgalmának akadályozásával igyekeznek zavart kelteni és a gázai műveletei lezárására rávenni Izraelt.
A nemzetközi kereskedelem fontos útvonalán keresztül haladó hajók a tavalyi év végén kerültek a húszik célkeresztjébe, és a támadásokat egy ideje már az orosz műholdak adatai is segítik a The Wall Street Journal forrásai szerint, akik azt is elárulták, hogy az orosz adatokat a húszik az Irái Forradami Gárdán keresztül kapják meg.
Moszkva örül, ha a figyelmet elterelheti Ukrajnáról
Mindez azt is jelzi, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök milyen messzire hajlandó menni, ha az Egyesült Államok hegemóniáján alapuló nemzetközi gazdasági és politikai rend aláaknázásról van szó. Moszkva számára ugyanis minden konfliktus, mely amerikai erőket köt le és elvonja a figyelmet az ukrajnai háborúról pozitív fejlemény.
A tavaly október 7-i Hamász támadás után egyre szélesedő közel-keleti háború tehát pont kapóra jött az orosz elnöknek.
Ráadásul az oroszok az Ukrajnában zajló háborúban olyan autokratikus rendszerek segítségét is igénybe veszik, mint Irán vagy Észak-Korea. Ezek az országok drónokkal és rakétákkal támogatják Moszkva háborús erőfeszítéseit, sőt az elmúlt hetekben észak-koreai katonák is érkeztek Oroszországba, kiképzés céljából. Nem meglepő, hogy Dél-Korea is aggódva figyeli annak a lehetőségét, hogy az észak-koreai csapatok harctéri tapasztalatokra tehetnek szert Ukrajnában.
A fegyvergyártás terén világszerte az egyik leggyorsabb növekedést elérő Dél-Korea eddig csak Ukrajna szövetségeseinek adott el fegyvereket, ám tartózkodott Kijev közvetlen támogatásától.
A Közel-Keleten Irán az oroszok legfontosabb szövetségese
Oroszország legfontosabb szövetségese a Közel-Keleten pedig Irán, ami Putyin és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök régóta fennálló kapcsolatát is aláássa, hiszen a Teherán támogatását élvező milíciák, mint a Hamász, a Hezbollah vagy a húszik mindegyikével gyakorlatilag hadban áll a zsidó állam. Ennek az együttműködésnek lehet a része a húszik támadásainak a támogatása is, miközben Putyin gyakran kritizálja az Egyesült Államok és Izrael tevékenységét Gázában és csütörtökön arról beszélt, hogy az egész régió lángba borulhat.
A húszik tavaly óta több mint 100 hajó ellen intéztek támadást, sőt két hajót sikerült el is süllyeszteniük, míg egy harmadikat elrabolniuk. A támadások hatására az óceánjárók többsége inkább az Afrika körüli kerülőutat választotta, így augusztusban a Vörös-tengert és az Indiai-óceánt elválasztó Bab-el-Mandeb-szoroson a tankerforgalom is 77 százalékkal alacsonyabb volt, mint a támadások előtt októberben.
Noha az Egyesült Államok a hajózási útvonalak védelmét ígérte, sőt később közvetlen csapásokat is mért húszi célpontokra, az amerikai törekvések nem jártak sikerrel. Azonban ha Oroszország hajó elleni vagy légvédelmi rakétákkal is ellátná a húszikat, úgy a helyzet tovább romolhatna. Korábban arról is érkeztek jelentések, hogy a Brittney Griner Oroszországban letartóztatott kosárlabdázónő szabadságáért cserébe elengedett Viktor Bout orosz fegyverkereskedő – akiről a Fegyvernepper című film főszereplőjét is mintázták – egy 10 millió dolláros fegyverüzleten dolgozik a húszikkal. A jemeni lázadók ugyanakkor néha orosz olajat szállító tankerek ellen is intéznek támadást.
