Az AP közlése szerint Burkina Faso „felforgató tevékenységgel” vádolt meg három francia diplomatát, és felszólította őket, hogy 48 órán belül hagyják el az országot. Burkina Faso kormánya nem közölt részleteket a kiutasított diplomaták elleni vádakról, csak annyit tudni, hogy Gwenaelle Habouzit, Herve Fournier és Guillaume Reisacher diplomatákról van szó.
A jelentés nyomán a Reuters egy, a helyzetet közvetlenül ismerő forrásra hivatkozva azt mondta, hogy a kiutasításuk oka a civil társadalom vezetőivel tartott találkozóik voltak. Franciaország azonnal reagált Burkina Faso lépésére és elítélte azt.
Christophe Lemoine, a francia külügyminisztérium szóvivője leszögezte, a három személy ellen felhozott vádak „alaptalanok”, kiemelve:
„A burkinai hatóságok döntésének nem volt legitim alapja. Csak sajnálatunkat fejezhetjük ki.”
Niger, Mali és Burkina Faso kormányai bejelentették vasárnap, hogy kilépnek a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségéből (ECOWAS), mert úgy ítélik meg, hogy a szervezet jogtalan és embertelen szankciókat vezetett be ellenük.
A három afrikai ország – amelyeket jelenleg katonai junta irányít – közös nyilatkozata szerint a szervezet külföldi hatalmak befolyása alá került, elárulta alapító elveit, és veszélyt jelent a tagállamaira. Nem nyújtott nekik segítséget a terrorizmus elleni küzdelemben, hanem épp ellenkezőleg, jogtalan és embertelen szankciókat vezetett be, amelyek miatt tovább romlott a humanitárius helyzet a három afrikai országban.
Az 1975-ben a nigériai Lagosban létrehozott, 15 nyugat-afrikai államot tömörítő ECOWAS azért léptetett életbe büntetőintézkedéseket Nigerrel, Malival és Burkina Fasóval szemben, hogy rákényszerítse kormányaikat a demokrácia helyreállítására. A három afrikai országban az utóbbi időben megnőtt a dzsihadisták befolyása. Vezetésük eltávolodott Európától, különösen a területüket egykor gyarmatosító Franciaországtól, amely csapatokat állomásoztatott a térségben. A francia erők kivonását a puccsal hatalomra került katonai junták kényszerítették ki.
Burkina Faso kormánya határozatlan időre vasárnap betiltotta a Le Monde című francia lap terjesztését.
Fotó: Marc Piasecki/Getty Images
A tavaly puccsal hatalomra került katonai vezetés részrehajló hírközléssel vádolta a lapot a hadsereg feltételezett iszlamisták elleni egyik támadása kapcsán. A nyugat-afrikai frankofón országban nem ez az első eset arra, hogy betiltanak egy francia lapot. Korábban a Radio France International és a France24 televízió közös lapját, a Jeune Afrique-t tiltotta be – hasonló indokokkal – a Burkina Fasó-i junta.
A katonai vezetés azt állítja, hogy a sajtóorgánumok megszólaltatták a terroristákat, illetve olyan információkat közöltek, amelyek a kormányzat ellenségeinek váltak hasznára. Más francia sajtóorgánumokat, így például a TV5 Monde adását továbbra is lehet fogni Burkina Fasóban.
Burkina Faso, Mali és Niger hármashatárának közelében számos iszlamista csoport tevékenykedik, amelyek közül egyesek az Iszlám Állam, mások az al-Kaida terrorszervezet szövetségesei. A kormány az ország területének nagyjából felét tartja ellenőrzése alatt.
Burkina Faso katonai vezetői megállapodást írtak alá Oroszországgal egy atomerőmű építéséről – írja a BBC.
Ezzel a junta ismét egy újabb lépést tett a Kreml felé, miután tavaly átvette az uralmat az afrikai országban. Burkina Faso az egyik legkevésbé villamosított ország a világon, a lakosság mindössze 21%-a rendelkezik áramellátással. Az Oroszországgal kötött új megállapodás a burkinai katonai vezető, Ibrahim Traore parancsnok és Vlagyimir Putyin orosz elnök között júliusban, a moszkvai Oroszország-Afrika csúcstalálkozón folytatott megbeszélések csúcspontjaként köttetett meg.
A célkitűzés, hogy 2030-ra a városi területek 95, a vidéki területen pedig 50 százalékos legyen a villamos energiával. Az USAid amerikai fejlesztési ügynökség szerint Burkina Fasóban az egyik legmagasabbak az áramköltségek Afrikában. Jelenleg Dél-Afrika az egyetlen afrikai állam, amely kereskedelmi céllal állít elő nukleáris úton áramot, azonban a kontinensen egyre inkább terjedni kezdenek az ilyen létesítmények.
Oroszország már korábban tető alá hozott egy megállapodást Egyiptommal és Nigériával is, bár itt még nem kezdődtek meg a munkálatok. Kenya szintén bejelentette, hogy 2027-ig meg kívánja építeni első atomerőművét, ám itt még nem született döntés a beruházó cégről. Ruanda idén szeptemberben tett bejelentést, hogy a kanadai-német Dual Fluid Energy vállalat 2028-re felépít egy atomreaktort. Bár az elmúlt években nőtt az energiához való hozzáférés még mindig alacsony a szubszaharai Afrikában. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) szerint a régió lakóinak több mint 50 százaléka a még mindig nem fér hozzá az elektromos áramhoz.
Védelmi szövetséget kötött Mali, Burkina Faso és Niger katonai vezetése, az erről szóló megállapodást szombaton este jelentették be a mali fővárosban, Bamakóban a három nyugat-afrikai ország miniszteri küldöttségei.
Assimi Goita, a mali junta vezetőjének tájékoztatása szerint az úgynevezett Liptako-Gourma Chartával megalapították a Száhel-országok Szövetségét (AES). Ennek célja „a kollektív védelem és a kölcsönös segítségnyújtás” – hangsúlyozta.
A charta 6. cikkelye értelmében „a szerződő országok egyikének vagy többnek a szuverenitása vagy területi épsége elleni bármely támadást úgy tekintik, mint a többiek elleni agressziót”. A felek továbbá kötelesek segítséget nyújtani egyéni, vagy kollektív módon, ideértve a fegyveres erők bevetését is a szövetség területi hatálya alá tartozó térségben a biztonság helyreállítása, illetve szavatolása végett.
„Ez a szövetség katonai és gazdasági erőfeszítések ötvözete lesz a három ország között” – hangsúlyozta Abdoulaye Diop mali külügyminiszter. „Fő feladatunk a terrorizmus elleni harc a három ország területén” – tette hozzá.
A Mali, Burkina Faso, és Niger hármashatárának térségeit magába foglaló Liptako-Gourma régóban az utóbbi években nagyon súlyossá vált a dzsihadista szervezetek gerjesztette erőszak.
Emellett a július 26-i nigeri puccs után a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) súlyos szankciókat vezetett be Niger ellen, és katonai beavatkozást helyezett kilátásba annak érdekében, hogy helyreállítsák ott az alkotmányos rendet, és helyezzék vissza tisztségébe a hatalomból elmozdított Mohamed Bazoum elnököt. Az ECOWAS-ból felfüggesztett – szintén junták vezette – Mali, Burkina Faso és Guinea is támogatásáról biztosította a nigeri puccsistákat.
A Burkina Faso és Oroszország közötti lehetséges katonai együttműködés állt azoknak a tárgyalásoknak középpontjában, amelyeket Ibrahim Traoré, a nyugat-afrikai ország ideiglenes elnöke folytatott csütörtökön az országba érkezett orosz küldöttséggel – közölte a Burkina Fasó-i államelnökség.
A Junusz-Bek Jevkurov védelmiminiszter-helyettes vezette orosz küldöttség látogatása annak az Ibrahim Traoré és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti egyeztetésnek a folytatása volt, amelyre a második Oroszország–Afrika-csúcstalálkozón került sor júliusban Szentpéterváron – írja az MTI.
A nyugat-afrikai állam elnöksége közölte, hogy a találkozón elsősorban egy lehetséges katonai együttműködésről volt szó, melynek keretében az ország katonáit és pilótáit képezné ki az orosz hadsereg.
Burkina Fasóban tavaly a hadsereg vette át a hatalmat, az államcsínyt levezénylő Ibrahim Traoré százados felfüggesztette az alkotmányt, feloszlatta a kormányt és a parlamentet. A megbuktatott államfő, az ugyancsak puccsal hatalomra került Paul-Henri Sandaogo Damiba alezredes végül október 2-án a vérontás elkerülése érdekében lemondott, de érvényben maradt a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségével (ECOWAS) kötött megállapodás, hogy 2024 júliusáig visszatérnek a polgári kormányzáshoz. Október 14-én a katonai juntát vezető Traorét nevezték ki átmeneti elnöknek.
Burkina Faso kérésére Franciaország kivonja az afrikai országban állomásozó csapatait. A döntés kihatással lehet a régióban terjedő iszlamista lázadásra. Hazahívják az ottani francia nagykövetet is.
Burkina Faso és Franciaország kormánya között 2018 óta él egy megállapodás, miszerint francia csapatok tartózkodhatnak Burkina Faso területén. A francia haderő 2013 óta állomásozik Nyugat-Afrikában, ahol dzsihadista csoportok ellen harcol a Száhel-övezetben.
Franciaország most egy hónapon belül kivonja katonai erőit Burkina Fasóból. A francia külügyminisztérium közölte a CNN-nel, hogy azért döntöttek így, mert Burkina Faso kormánya hivatalos úton kérte őket erre, ezért a francia katonai misszió egy hónappal az írásbeli kérés kézhezvételét követően megszűnik.
A Száhel-övezetben így egyre csökken a francia haderő, 2022-ben ugyanis Maliból is kivonultak az ottani katonai puccsot követően.
A CNN kérdezte, de a francia fegyveres erők nem kommentálták, hogy a kivonulás mennyiben változtatja meg a régióban a francia haderő összetételét, és hogy ez milyen hatással lesz a jövőbeni francia műveletekre. A francia külügyminisztérium annyit tett hozzá, hogy a csapatkivonással egyidejűleg visszahívják országuk Burkina Faso-i nagykövetét.
A francia katonai jelenlétet egyre többen ellenezték Burkina Fasóban, mivel egyes vélekedések szerint nem sikerült elfojtaniuk a szomszédos Maliból terjedő iszlamista lázadást.
Katonák megbuktatták Burkina Faso elnökét, és átvették a hatalmat a nyugat-afrikai országban – jelentette be az új junta egyik szóvivője helyi idő szerint péntek este az állami televízió adásában.
A hatalmat megragadó katonák péntek este elfoglalták az állami televízió épületét is, élő adásban pedig közölték, hogy az ország eddigi elnöke, Paul-Henri Sandaogo Damiba alezredest megbuktatták, és átvették tőle a hatalmat.
A bejelentés szerint a puccsot vezető Ibrahim Traore parancsnok lett az ország új katonai vezetője, aki felfüggesztette az alkotmányt és az eddigi, átmeneti vezetésről szóló alapokmányt. A parancsnok emellett feloszlatta a kormányt és a parlamentet, valamint este kilenc órától hajnali ötig kijárási tilalmat rendelt el – értesült a Magyar Távirati Iroda.
Péntek reggel kezdődött minden
A Burkina Fasó-i főváros utcáiról már péntek reggel fegyverropogás hallatszott, nem sokkal később pedig az elnökség közleményt adott ki, melyben a nyugalom megőrzésére szólították fel a lakosságot. Helyszíni beszámolók szerint leállt a televíziós adás, és a város több kulcsfontosságú pontján – így az elnöki palota előtt is – katonák tűntek fel. A nyilvános elnöki dokumentumban közölték, hogy „a nyugalom és higgadtság visszaállítására irányuló egyeztetések már folynak”.
Ibrahim Traore elrendelte továbbá az ország határainak lezárását, valamint a politikai pártok és civil szervezetek tevékenységének felfüggesztését. Mint elmondták, a parancsnok később összehívja az ország vezetését, hogy „új átmeneti alkotmányos chartát hozzanak létre, és megválasszák Burkina Faso új elnökét, legyen az civil vagy katona”.
Nem az első puccskísérlet
Paul-Henri Sandaogo Damiba alezredes – aki csak pár napja tért haza New Yorkból, ahol az ENSZ-közgyűlésén képviselte országát –, a Hazafias Mozgalom a Védelemért és a Helyreállításért (MPSR) vezetője maga is puccsal került az ország élére. A januári hatalomátvételkor a 2015 óta hivatalban lévő Roch Marc Christian Kaboré elnököt buktatták meg. Mint Damiba akkor fogalmazott, az év eleji hatalomátvételkor „a nemzet túlélése” forgott kockán, még ha a nemzetközi közösség számára talán kifogásolhatónak is tűntek az események.
A lakosok közül sokan támogatták a Damiba vezette juntát, és valódi változásokra számítottak, miután az előző kormány a közvélemény szerint nem tett eleget a szélsőséges iszlamista csoportok jelentette fenyegetés és vérontás ellen. Az ilyen jellegű támadások ugyanis nem szokatlanok a térségben: csak Burkina Fasóban ezrek vesztették életüket, és mintegy kétmillió ember kellett elhagyja otthonát az efféle agresszió miatt.