A német szövetségi parlament alsóháza, a Bundestag kedden megtartotta alakuló ülését, ahol a legnagyobb parlamenti erő, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusát, Julia Klöcknert választották házelnökké – írja a Tagesschau.de.
Klöcknert 382 igen szavazattal, 204 nem ellenében, 31 tartózkodással választották meg a Bundestag elnökévé, ami a második legmagasabb állami hivatalt jelenti Németországban.
Az 52 éves politikus a negyedik nő a házelnöki poszton a Német Szövetségi Köztársaság történetében. Klöckner Angela Merkel utolsó kormányában, 2018 és 2021 között agrárminiszterként tevékenykedett.
Klöckner házelnökként tartott első beszédében a demokrácia megvédésére szólított fel.
Szabad demokráciánk nem tekinthető magától értetődőnek. Pontosan ezért kell minden erőnkkel megvédenünk kormányformánkat mindazokkal szemben, akik alapjaiban akarják megrendíteni, függetlenül attól, hogy ezek a támadások milyen irányból érkeznek
– mondta.
A 630 tagú Bundestagban 230 új képviselő van, 400-an már korábban is rendelkeztek parlamenti mandátummal.
Január 29-én a Bundestag többsége megszavazta a németországi menekültügyi politika radikális megerősítését.
348 Bundestag képviselő „igennel”, 345 pedig „nemmel” szavazott. Bár a döntést minimális különbséggel hozták meg, a parlament támogatta a menekültügyi politika felülvizsgálatát. Az erre vonatkozó tervet a Kereszténydemokrata és Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) frakciója javasolta. Többek között az állandó határellenőrzésről, a menedékkérők beutazási tilalmáról, valamint a kitoloncolandó külföldiek letartóztatásáról rendelkezik.
A kezdeményezést a CDU/CSU blokkon kívül a Szabad Demokrata Párt (FDP) és több független képviselő is támogatta. Az Alternatíva Németországnak (AfD) jobboldali populista párt is megszavazta a javaslatot.
A Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Zöldek koalíciója nem tudta megakadályozni a kezdeményezést. Ez Friedrich Merz CDU/CSU kancellárjelölt sikere lett, akinek sikerült meggyőznie a parlamenti képviselők többségét a szigorúbb menekültügyi szabályok támogatásáról.
A közvélemény-kutatások szerint a lakosság többsége is támogatja, hogy lezárják Németország határait az illegális migránsok előtt.
Mint megjegyezték, ennek a szavazásnak nincs kötelező jogi ereje, azonban megmutatta, hogy az illegális migráció betiltásának gondolatát a többség támogatja. Ez befolyásolhatja a január 31-i, pénteki döntő szavazást, amikor a Bundestag tárgyalja az immár jogilag kötelező erejű törvényjavaslatot.
A CDU/CSU törvényi szinten igyekszik korlátozni a migránsok áramlását, és egyszerűsíteni a kitoloncolási eljárást. A szavazás eredményhirdetése után a szociáldemokraták (SPD) és a zöldek élesen bírálták Merzt. A kritikusok fő érve az, hogy a CDU/CSU kezdeményezését csak az AfD támogatásának köszönhetően szavazták meg. Többek között a „szégyen” kiáltások hallatszottak a teremben. Rolf Mützenich, az SPD frakcióvezetője szerint a CDU/CSU „eltávolodott a politikai centrumtól”. Szavait a szociáldemokraták nagy tapssal fogadták.
Amikor Merz felszólította az SPD-t, hogy pénteket támogassák törvényjavaslatát, a válasz csak felháborodott kiáltás volt.
A második CDU/CSU kezdeményezés – a biztonsági erők jogkörének bővítése – nem kapott támogatást a parlamentben.
A német szövetségi parlament alsóháza (Bundestag) szerdán elfogadta azt a törvényjavaslatot, miszerint a jövőben a határon visszafordítanának minden olyan illegális bevándorlót, aki érvényes okmányok nélkül érkezik – közölte Katrin Göring-Eckardt, a törvényhozás alsóházának alelnöke.
Tájékoztatása szerint a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajorországi testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös frakciója beadványát az uniós pártok mellett az Alternatíva Németországért (AfD), a Német Szabad Demokrata Párt (FDP) és egyes független képviselők támogatásával fogadták el 348 igen szavazattal 345 ellenében és 10 tartózkodás mellett.
A CDU/CSU egy további beadványa, amely átfogó reformjavaslatokat tartalmazott a szigorúbb bevándorlási politika megvalósításához, illetve a biztonsági szervek jogköreinek kiterjesztéséről nem kapott többséget.
A német parlament alsóháza (Bundestag) megvonta a bizalmat hétfőn Olaf Scholz kancellártól és ezzel megnyitotta az utat a február 23-i előrehozott választások előtt.
A voksoláson 207 képviselő támogatta a szociáldemokrata párti kancellárt 394 szavazat ellenében és 116 tartózkodás mellett – ismertette Bärbel Bas házelnök. A kancellár – a várakozásoknak megfelelően és a német parlamenti pártok korábbi nyilatkozataival összhangban – ezzel nem szerezte meg a bizalom kinyilvánításához szükséges 367 támogató szavazatot.
Scholz a bizalom elvesztését követően Frank-Walter Steinmeier államfőnél kezdeményezte a parlament feloszlatását a berlini Bellevue elnöki palotában.
Steinmeiernek most 21 nap áll rendelkezésére arra, hogy eldöntse, feloszlatja-e a parlamentet és új választást ír ki 60 napon belül.
A német parlamenti pártok között széles körű egyetértés van arról, hogy az eredetileg 2025. szeptember 28-ára tervezett választásokat előre kell hozni. Az államfő már jelezte, hogy megvalósíthatónak tartja a politikai erők által szorgalmazott február 23-i dátumot.
Steinmeier mindazonáltal az elkövetkező napokban megbeszéléseket akar folytatni a parlamenti frakciókkal, illetve csoportokkal. Az ARD közszolgálati műsorszolgáltatónak adott hétvégi interjújában hangsúlyozta, az államfő kötelessége ellenőrizni, hogy vannak-e egyéb lehetőségek egy stabil kormány megteremtésére.
Az országban azután alakult ki koalíciós válság, hogy Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár és a Német Szabaddemokrata Pártot (FDP) vezető Christian Lindner pénzügyminiszter között vita alakult ki a gazdaság- és költségvetési politika jövőbeni irányvonaláról, és Scholz november elején menesztette Lindnert a kabinetből.
Ezután Christian Dürr, az FDP frakcióvezetője bejelentette, hogy pártjának valamennyi minisztere benyújtja lemondását. Ezzel a kormány kisebbségbe került.
Jó három évvel hivatalba lépése után Olaf Scholz német kancellár bizalmi szavazást kért levélben a parlamenttől. A levelet – amelynek elindítását Scholz személyesen jelentette be – a Bundestag elnökének, Bärbel Basnak futár kézbesítette szerdán.
A kancellár levele két mondatból áll: „Tisztelt elnök asszony, az Alaptörvény 68. cikke értelmében bizalmi szavazást kérek. Erről a 2024. december 16-án, hétfőn tartandó szavazás előtt szándékozom nyilatkozni.”
A pártok eddigi nyilatkozata alapján biztosnak tekinthető, hogy Scholz nem kapja meg a többséget. Ebben az esetben Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnöknek 21 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy – a kancellár kérésére – feloszlassa a Bundestagot és új választási időpontot tűzzön ki.
Az a lehetőség, hogy Steinmeier megtagadná a parlament feloszlatását, gyakorlatilag kizárható. Már jelezte is, hogy erre február 23-át tartja reálisnak. Hozzátette: „Hazánknak stabil többségre és cselekvőképes kormányra van szüksége”, márpedig Christian Lindner liberális (FDP) pénzügyminiszter november 6-i menesztése és az úgynevezett „közlekedési lámpás” (piros–sárga–zöld, szociáldemokrata–liberális–zöld) koalíció ezzel járó felbomlása óta nem ez a helyzet.
Scholz jelenleg a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek által támogatott, a Bundestagban kisebbségben lévő kormányt vezeti, így az ellenzék támogatása nélkül semmit sem tud keresztülvinni.
Olaf Scholz december 16-án a Bundestagban mondja majd el a bizalmi szavazás indokait a képviselőknek.
Massive Russian missile attack on Ukraine this morning, primarily targeting the energy system. Russia aims to deprive us of energy. Instead, we must deprive it of the means of terror. I reiterate my call for the urgent delivery of 20 NASAMS, HAWK, or IRIS-T air defense systems.
Az oroszországi titkosszolgálatok „agresszív tevékenységére” hívták fel a figyelmet hétfőn a német hírszerző szolgálatok a német parlament alsóházában, a Bundestagban tartott nyilvános meghallgatáson.
Thomas Haldenwang, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) elnöke a parlamenti ellenőrző testület (PKGr) ülésén elmondta, hogy „mennyiségileg és minőségileg” is nőtt az orosz szereplők által Németországban elkövetett kémtevékenység és a szabotázsok száma is.
„A Kreml ellenségként tekint a Nyugatra, és így Németországra is” – hangsúlyozta Bruno Kahl, német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) elnöke.
Martina Rosenberg, a Katonai Elhárító Szolgálat (MAD) elnöke pedig a német hadsereg elleni kémtevékenységekről tájékoztatta a testületet. Mint mondta: a külföldi hírszerző szolgálatok az az Ukrajnába irányuló német fegyverszállításokról, a kiképzéssel vagy fegyverkezéssel kapcsolatos projektekről is igyekeznek információkat szerezni, illetve szabotázsakciókat is terveznek, hogy a bizonytalanság érzetét keltsék.
A Bundestag bizottsága általában zárt ajtók mögött ülésezik, azt ott elhangzottak titkosak, a hivatalok vezetői azonban évente egyszer nyilvánosan válaszolnak a képviselők kérdéseire.
Az Oroszországgal folytatott háború Ukrajna és egész Európa érdekében véget fog vetni – biztosította az elnök.
Ukrajna jelenlegi háborúja Oroszországgal nem marad örökségül, hanem ukrán feltételekkel ért véget, mondta Volodimir Zelenszkij elnök a Bundestagban megtartott beszédében június 11-én.
„Ez a háború azzal fenyeget, hogy sokkal szélesebb körű ellenállássá válik. Nem hagyjuk magunk után örökségül. Véget vetünk ennek a háborúnak. Ukrajna és egész Európa/mindannyiunk érdekében fogjuk befejezni. És mindenki, aki utánunk jön” – mondta az államfő.
Zelenszkij biztosított arról, hogy Ukrajna a saját feltételei szerint fejezi be a háborút, ami „minden ember számára érthető ezen a földön”.
„Vannak, akik azt hiszik, Putyin örökkévaló. És hogy a háború végtelen. De ez nem így van. Mindez egy illúzió, amelyet a vezetés, a döntések és a siker eloszlathat” – fogalmazott az államfő.
Az elnök emlékeztette a Bundestag képviselőit arra, hogy Németország a második világháború következtében két részre szakadt.
„A megosztott Németország sosem volt boldog. Önök ezt saját tapasztalatból tudják, és ezért megérthetnek minket, ukránokat, miért harcolunk olyan keményen Oroszországnak Ukrajna megosztására tett kísérletei ellen. Miért teszünk meg mindent, abszolút mindent, hogy megakadályozzuk, hogy fal húzódjon országunk egyes régiói között” – mondta Zelenszkij.
Congratulations to Hungary on taking over the Presidency of the EU. I wish @HU24EU effectiveness in promoting our shared European values, goals, and interests. While advancing on its path to the EU, Ukraine is ready to contribute to these efforts and strengthen our Europe.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 1, 2024
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
Ukraine is grateful to President Biden for his unwavering support for Ukraine's fight for freedom, which, along with strong bipartisan support in the United States, has been and continues to be critical.
Many strong decisions have been made in recent years and they will be…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 21, 2024
Ukrajna a saját feltételei szerint fejezi be az Oroszország ellen folytatott háborút, az ukránok nem hagyják örökségül gyermekeikre – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij elnök Berlinben a Bundestagban tartott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint Zelenszkij hangsúlyozta: „Nem hagyjuk magunk után örökségként. Befejezzük ezt a háborút. Ukrajna és egész Európa érdekében befejezzük. Mindannyiunk érdekében. És mindazok érdekében, akik utánunk jönnek.”
Mint az elnök kiemelte, Ukrajna a saját feltételei szerint fejezi be a háborút. „Olyan feltételekkel, amelyek érthetőek ezen a földön minden ember számára” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
I am grateful to @Statsmin Mette Frederiksen for participating in the Peace Summit and for Denmark's active assistance in engaging the countries of the Global South in the Peace Formula implementation.
During our meeting, we discussed preparations for the transfer of Danish F-16… pic.twitter.com/2YRobRpctq
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) June 16, 2024
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
A németek megint nekirugaszkodtak, de a képviselők továbbra sem akarnak Taurus cirkálórakétákat küldeni Ukrajnának.
A német Bundestag ma ismét szavazott, de továbbra sem támogatta a Taurus rakéták szállítását Ukrajnába. A képviselők a CDU/CSU ellenzéki blokk határozattervezete ellen szavaztak, amely a Taurus nagy hatótávolságú cirkálórakéták szállítását követeli Ukrajna számára.
Előző nap Olaf Scholz német kancellár újra felszólalt az ilyen rakéták szállítása ellen a Bundestag gyűlésén. A kormányfő szerint a nagy hatótávolságú cirkálórakéták esetleges szállítása, Németországot a háború résztvevőjévé teszi, mivel ehhez a fegyverzethez katonákat is kellene küldeni.
Pénteken Berlinben találkozik a francia, lengyel és német kormányfő, mivel egyre nagyobb a feszültség a németek és a franciák között. Egy, a Politicónak nyilatkozó német diplomata szerint Donald Tusk lengyel miniszterelnök még a nap folyamán csatlakozik a francia és a német vezetőkhöz, ami a „weimari háromszög”, első találkozója lesz, mióta Tusk decemberben ismét lengyel miniszterelnök lett. A vezetők a találkozót az egység demonstrációjának szánják, miután a francia–német súrlódások Ukrajna miatt nyílt viszálykodássá fajultak.