Október 31-én, pénteken a bolgár parlament megszavazta az üzemanyagexport korlátozását az EU-ba, miután az USA szankciókat vezetett be az orosz Lukoil vállalattal szemben, számolt be a BTA hírügynökség.
A bolgár parlament költségvetési bizottságának elnöke, Delyan Dobrev kijelentette, hogy az olajexport tilalma megelőző intézkedés, amelynek célja a piaci visszaélések elkerülése.
„Az ok az árakkal való spekuláció megakadályozása, mivel vannak érdekelt felek, akik megpróbálnak ilyen gyakorlatokat folytatni” – mondta.
Dobrev elmondása szerint Bulgária jelenleg főként dízelolajat fogyaszt – több mint 80%-ot, míg a benzin kevesebb mint 20%-ot tesz ki.
Ugyanakkor a tilalom nem vonatkozik a bolgár és külföldi hajók és repülőgépek üzemanyaggal való feltöltésére, valamint az EU és a NATO tagállamainak fegyveres erőinek üzemanyaggal való ellátására.
Bulgáriában a Lukoil svájci leányvállalatán, a Litascon keresztül birtokolja a Balkán legnagyobb olajfinomítóját.
Az orosz vállalat rajta keresztül ellenőrzi a „Lukoil-Bulgáriát” is, amely az ország egyik vezető üzemanyag-kiskereskedője.
Emlékeztetőül: október 23-án az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma szankciók bevezetését jelentette be a nagy orosz olajtársaságok, a Rosznyeft és a Lukoil ellen. A szankciók bevezetésének oka Oroszország komoly felkészültségének hiánya egy ukrajnai háború lezárását célzó békefolyamatra.
Október 24-én vált ismertté, hogy az orosz diktátor különleges megbízottja, Kirill Dmitrijev hivatalos tárgyalások céljából az Egyesült Államokba érkezett.
Bulgária és a német védelmi konszern, a Rheinmetall több mint 1 milliárd eurós szerződést írt alá egy gyár felépítésére, amely lőport és 155 mm-es tüzérségi lövedékeket fog gyártani – írja a Reuters.
A projekt stratégiai jelentőségű Bulgária, illetve egész Európa számára, amely a teljes körű orosz támadás kezdete óta növeli védelmi kapacitásait. A Rheinmetall az egyik fő haszonélvezője az EU-ban növekvő katonai kiadásoknak.
A vállalatot vegyesvállalatként hozzák létre a Rheinmetall és a bolgár állami vállalat, a VMZ között: a német konszern 51%-os, a VMZ pedig 49%-os részesedést kap. Bulgária a részét az európai SAFE mechanizmuson keresztül felvett hitelből finanszírozza, amely a védelmi befektetések támogatására szolgál.
Armin Papperger vezérigazgató szerint a gyárat 14 hónap alatt tervezik felépíteni, és Bulgária „jelentősen megerősíti Európa és a NATO lőszergyártó képességeit”.
Bulgária hétfőn jelezte: kérésre engedélyezné Vlagyimir Putyin orosz elnök repülőgépének, hogy átrepüljön légterén a tervezett budapesti csúcstalálkozóra.
„Ha a béke érdekében van hajlandóság erőfeszítésre, és ennek feltétele egy találkozó, akkor a legészszerűbb, ha ennek a találkozónak a megrendezését minden lehetséges eszközzel támogatják” – jelentette ki Georg Georgiev bolgár külügyminiszter, akit a BNR bolgár közrádió idézett az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsának luxemburgi ülésének szünetében.
Kérdésre válaszolva, hogy ez egy légi folyosó biztosítását jelenti-e, a bolgár diplomácia vezetője a Fakti című helyi hírportál beszámolója szerint így válaszolt: „Mégis mi módon tarthatnák meg a találkozót, ha az egyik résztvevő nem tud eljutni oda?”.
„Nagyon reméljük, hogy közelebb kerültünk a tartós ukrajnai békéhez, bár az orosz fél egyértelműen nem ilyen irányú erőfeszítéseket tett a közelmúltban, amikor még intenzívebbé tette drón- és rakétatámadásait, és ezzel tovább erősödött az ellenséges hangulat” – tette hozzá.
Georgiev beszélt arról is, hogy Bulgária támogatja az újabb szankciókat Oroszországgal szemben, valamint Ukrajna szuverenitását és területi épségét.
Hogyan utazik Putyin Budapestre?
Putyin ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs, illetve a szankciók miatt nehéz eljutnia a magyar fővárosba.
Az egyik lehetséges légi útvonal Moszkvából Budapestre a Fekete-tengeren át vezet Bulgária és Szerbia érintésével (bár Bulgáriát szükség esetén meg is kerülhetik délnyugati irányból, csak akkor jóval hosszabb a tengeren, Montenegrón és Szerbián átvezető útvonal). Az ukrajnai háború kitörését követően azonban a bolgár légteret lezárták az orosz repülőgépek előtt. Más lehetséges útvonalak északabbra vannak Fehéroroszország és Lengyelország, illetve a Balti-tengeren keresztül Németország és Csehország érintésével.
Vlagyimir Putyin és Donald Trump csütörtökön beszélt telefonon egymással. A felek egyebek között az ukrajnai háború ügyében folytattak eszmecserét. A beszélgetést követően az amerikai elnök bejelentette, hogy találkozni akar orosz hivatali partnerével Budapesten. Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója közölte, hogy a magyar fővárost Trump javasolta, Putyin pedig támogatta az ötletet.
A 2022 februárja óta tartó Ukrajna elleni orosz invázió ideje alatt Bulgária az Európai Unió által biztosított teljes fegyvermennyiség egyharmadát szállította Kijevnek – számolt be az RBC-Ukrajina, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének bulgáriai látogatása során tett nyilatkozatára hivatkozva, amelyet a bolgár BGNES kiadvány tett közzé.
Von der Leyen többek között emlékeztetett arra, hogy Bulgária erős védelmi iparral rendelkezik. Ez az egyetlen ország az EU-ban, ahol a legnagyobb magánfoglalkoztató – egy védelmi ipari vállalat.
Bulgária hatalmas mennyiségű lőszert és robbanóanyagot, valamint sokféle fegyvert gyárt. Von der Leyen szerint az orosz invázió kezdete óta az ukrán hadsereg által kapott fegyverek egyharmada Bulgáriából származik.
„Bulgária aktívan hozzájárul Ukrajna és Európa védelméhez és biztonságához. Az Önök ipara a nemzeti és európai büszkeség forrása, amit köszönök önöknek” – tette hozzá.
A bolgár hatóságok megerősítették, hogy külső interferencia volt jelen a GPS-hálózatban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének repülőgépének plovdivi leszállása során, és gyanú merült fel, hogy ez orosz beavatkozás volt, jelentette ki Arianna Podesta, az Európai Bizottság helyettes főszóvivője újságíróknak.
Bulgária gyanítja, hogy von der Leyen repülőgépének plovdivi leszállása során az oroszok zavarták a GPS-jelet.
„Valóban megerősíthetjük, hogy GPS-zavarás történt, de a repülőgép biztonságosan leszállt Bulgáriában. A bolgár hatóságoktól azt az információt kaptuk, hogy gyanítják, hogy ez nyilvánvaló orosz beavatkozásnak volt köszönhető” – hangsúlyozta Podesta.
Hozzátette, hogy az EU „bizonyos mértékig hozzá van szokva azokhoz a fenyegetésekhez és megfélemlítésekhez, amelyek Oroszország ellenséges viselkedésének rendszeres jellemzői”.
„Ez természetesen csak tovább erősíti a védelmi képességek kiépítése és Ukrajna támogatása iránti rendíthetetlen elkötelezettségünket. Ez az incidens valóban kiemeli annak a küldetésnek a sürgősségét, amelyet az elnök (von der Leyen) ezekben a napokban a frontvonalban lévő tagállamokban hajt végre” – hangsúlyozta az Európai Bizottság szóvivője. Hozzátette, hogy Ursula von der Leyen ebben az esetben „személyesen tapasztalta az Oroszország és segítői által jelentett fenyegetések mindennapi kihívásait”.
A népszavazási kezdeményezést sokan úgy értelmezik, hogy Radev késleltetni próbálja az euró bevezetését Bulgáriában.
Népszavazást írna ki az euró bevezetéséről Bulgáriában Rumen Radev bulgár elnök. Bulgária a következő hetekben – ettől a referendumtól függetlenül – várhatóan megkapja a jóváhagyást az eurózónához történő csatlakozáshoz, ezért a népszavazási kezdeményezést sokan úgy értelmezik, hogy Radev ezzel késleltetni próbálja az euró bevezetését Bulgáriában.
Az elnök lépése Szófiában éles politikai vitákat váltott ki. Az egyik, a döntéssel egyet nem értő elnöki tanácsadó le is mondott – írja az Euractiv.com. Többen oroszpártisággal vádolják Radevet és azzal, hogy kihasználja a bolgár társadalom félelmét, miszerint az euró bevezetése miatt emelkedni fog az infláció az országban.
A bolgár miniszterelnök, Roszen Zseljazkov felszólította a parlamenti képviselőket, hogy aki támogatja Bulgária EU integrációját, ezt az euró bevezetése melletti szavazással bizonyítsa.
Radev 2023-ban még elutasította az euró bevezetésével kapcsolatos népszavazási kezdeményezést, amikor azt az oroszpárti Vazrazsdane (Újjászületés) párt kezdeményezte. Az elnök akkor azzal érvelt, hogy az EU-s törvények erre nem adnak lehetőséget, miután Bulgária az EU-s csatlakozáskor vállalta, hogy be fogja vezetni az eurót.
Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank végleges döntése Bulgária euróövezethez való csatlakozásáról július 8-án várható.
Az ország az euróövezethez való csatlakozás utolsó szakaszában van. A szófiai kormány rendkívüli konvergenciajelentést kért, amelyet az Európai Bizottság várhatóan június 4-én tesz közzé, Bulgária minden bizonnyal megfelel a csatlakozási feltételeknek.
Bulgáriában csak a parlament írhat ki népszavazást, a törvényhozásban azonban többségben vannak az euró bevezetését támogató pártok.
Bulgária élesen reagált Vlagyimir Putyin orosz diktátor vádjaira az ország területén lévő amerikai bázisokkal kapcsolatban. Szófia hangsúlyozta, hogy Moszkva kísérlete az ukrajnai háborúért való felelősség áthárítására elfogadhatatlan, számolt be az Euractiv.
„Az Oroszországi Föderáció azon kísérletei, hogy más országokra, többek között Bulgáriára hárítsa a felelősséget az ukrajnai illegális és kiprovokálatlan háború kitöréséért, teljesen elfogadhatatlanok és a tények durva manipulálását jelentik” – áll a bolgár külügyminisztérium közleményében.
A tárca sajtóosztálya emlékeztetett arra, hogy az ország NATO-csatlakozása szuverén döntés, amely a bolgár állampolgárok akaratán és a legitim demokratikus folyamatokon alapul.
„Ezt a döntést Bulgária a regionális szintű erős biztonság, stabilitás és béke iránti vágya diktálja. A tagállamok elrettentő potenciáljának megerősítése az unió területének védelmét célozza, nem jelent veszélyt más országra, és teljes mértékben összhangban van a nemzetközi joggal” – hangsúlyozta a külügyminisztérium.
A bolgár és az amerikai hadsereg kiképzésének fő bázisa Novo Selo. A Washingtonnal kötött megállapodás értelmében legfeljebb 2500 civilt és egyenruhás amerikai katonai személyzetet állomásoztathatnak ott.
President Trump: "We get a lot of bullshit thrown at us by Putin, if you want to know the truth. He's very nice all the time, but it turns out to be meaningless." pic.twitter.com/VMnXSTuCiK
A bolgár kormány bejelentette, hogy nem ad el Ukrajnának két orosz reaktort, amelyeket a Hmelnickij Atomerőműben terveztek használni – nyilatkozta Atanas Zafirov, az ország miniszterelnökhelyettese és a Bolgár Szocialista Párt elnöke, közölte a Jevropejszka Pravda a Forbes bolgár kiadására hivatkozva.
Zafirov arról számolt be, hogy ezt a döntést a kormány összes partnere támogatta, köztük Bojko Boriszov, a GERB vezetője.
Bulgária miniszterelnökhelyettese kifejtette, hogy az országnak fejlesztenie kell az atomenergiát, különös tekintettel a világszerte növekvő villamos energia árakra.
Bulgáriában az októberi választások szavazatainak részleges újraszámlálása után 16 képviselő elveszítette mandátumát, míg az oroszbarát és euroszkeptikus Velics párt bejutott a parlamentbe, számolt be a Reuters.
Bulgária Alkotmánybírósága törvénytelennek nyilvánította 16 képviselő megválasztását a parlamentbe, miután az októberi választásokon részlegesen újraszámlálták a szavazatokat.
A bíróság a választási eredményeket a Velics populista és nacionalista párt panasza alapján vizsgálta felül, amely nem lépte át a parlamentbe jutás 4 százalékos korlátját – néhány szavazat hiányzott.
A szavazatok újraszámlálása után 10 mandátumot kapott az Ukrajna támogatását ellenző Velics párt. A másik 6 mandátumot négy kis párt között osztották szét.
A jobbközép GERB párt vezette törékeny kormánykoalíció öt mandátumot vesztett, de megtartotta a minimális, 121 mandátumos többségét a 240 fős parlamentben.
Az Alkotmánybíróság csütörtöki közleményében elutasította a teljes újraszámlálásra irányuló felszólításokat. A szavazatok részleges újraszámlálása több száz szavazóhelyiségben azonban további bizonytalanságot okozott Bulgária ingatag politikai színterében, ahol évek óta a különböző pártok nem tudtak többséget szerezni vagy stabil koalíciókat alkotni.
Az októberi választások, amelyeket a GERB párt nyert meg a szavazatok mintegy 26%-ával, a hetedik választás volt az elmúlt négy évben. Ám csak januárban hagyta jóvá a bolgár parlament a Rosen Zseljazkov, a parlament korábbi elnöke által vezetett kabinetet, ami véget vetett a hónapokig tartó koalíciós tárgyalásoknak.
Az ukrán parlament megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalatnak, hogy orosz reaktorokat vásároljon Bulgáriától a nyugat-ukrajnai hmelnickiji atomerőmű 3. és 4. blokkjának építéséhez – hozta nyilvánosságra kedden Jaroszlav Zseleznyak, a Hang párt parlamenti képviselője.
Az előterjesztést a 450 tagú parlament 261 képviselője hagyta jóvá, elfogadásához legalább 226 támogató szavazatra volt szükség.
Ukrán atomerőműbe orosz reaktor, Bulgárián keresztül
Noha maga a törvényjavaslat nem nevezi meg a szerződés összegét, szakértők szerint több százmillió dollárról is szó lehet.
A bolgár parlament már engedélyt adott arra, hogy tárgyalásokat folytassanak a berendezések eladásáról legalább 600 millió euróért – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.
A hírportál beszámolója szerint 2006-ban az orosz Roszatom atomipari vállalat megnyert egy nemzetközi pályázatot a bulgáriai Belenében lévő atomerőmű két blokkjának megépítésére, de a projektet három évvel később befagyasztották. 2012-ben az ország teljesen leállította az építkezést, és most azt tervezi, hogy eladja a reaktorokat Ukrajnának.
