Bulgáriában az októberi választások szavazatainak részleges újraszámlálása után 16 képviselő elveszítette mandátumát, míg az oroszbarát és euroszkeptikus Velics párt bejutott a parlamentbe, számolt be a Reuters.
Bulgária Alkotmánybírósága törvénytelennek nyilvánította 16 képviselő megválasztását a parlamentbe, miután az októberi választásokon részlegesen újraszámlálták a szavazatokat.
A bíróság a választási eredményeket a Velics populista és nacionalista párt panasza alapján vizsgálta felül, amely nem lépte át a parlamentbe jutás 4 százalékos korlátját – néhány szavazat hiányzott.
A szavazatok újraszámlálása után 10 mandátumot kapott az Ukrajna támogatását ellenző Velics párt. A másik 6 mandátumot négy kis párt között osztották szét.
A jobbközép GERB párt vezette törékeny kormánykoalíció öt mandátumot vesztett, de megtartotta a minimális, 121 mandátumos többségét a 240 fős parlamentben.
Az Alkotmánybíróság csütörtöki közleményében elutasította a teljes újraszámlálásra irányuló felszólításokat. A szavazatok részleges újraszámlálása több száz szavazóhelyiségben azonban további bizonytalanságot okozott Bulgária ingatag politikai színterében, ahol évek óta a különböző pártok nem tudtak többséget szerezni vagy stabil koalíciókat alkotni.
Az októberi választások, amelyeket a GERB párt nyert meg a szavazatok mintegy 26%-ával, a hetedik választás volt az elmúlt négy évben. Ám csak januárban hagyta jóvá a bolgár parlament a Rosen Zseljazkov, a parlament korábbi elnöke által vezetett kabinetet, ami véget vetett a hónapokig tartó koalíciós tárgyalásoknak.
Az ukrán parlament megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalatnak, hogy orosz reaktorokat vásároljon Bulgáriától a nyugat-ukrajnai hmelnickiji atomerőmű 3. és 4. blokkjának építéséhez – hozta nyilvánosságra kedden Jaroszlav Zseleznyak, a Hang párt parlamenti képviselője.
Az előterjesztést a 450 tagú parlament 261 képviselője hagyta jóvá, elfogadásához legalább 226 támogató szavazatra volt szükség.
Ukrán atomerőműbe orosz reaktor, Bulgárián keresztül
Noha maga a törvényjavaslat nem nevezi meg a szerződés összegét, szakértők szerint több százmillió dollárról is szó lehet.
A bolgár parlament már engedélyt adott arra, hogy tárgyalásokat folytassanak a berendezések eladásáról legalább 600 millió euróért – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.
A hírportál beszámolója szerint 2006-ban az orosz Roszatom atomipari vállalat megnyert egy nemzetközi pályázatot a bulgáriai Belenében lévő atomerőmű két blokkjának megépítésére, de a projektet három évvel később befagyasztották. 2012-ben az ország teljesen leállította az építkezést, és most azt tervezi, hogy eladja a reaktorokat Ukrajnának.
Bulgária a napokban kapta meg első F-16 Block 70 típusú repülőgépét az amerikai Lockheed Martin társaság Greenville-i gyárában – számolt be a Jevropejszka Pravda a BTA-ra hivatkozva.
Rosen Zselyazkov bolgár miniszterelnök megjegyezte, hogy ez az esemény Bulgária és az Egyesült Államok közötti stratégiai védelmi partnerség fokozatos fejlesztését jelenti.
Az F-16 Block 70 beszerzésével a bolgár légierő olyan új képességekre tesz szert, amelyek lehetővé teszik, hogy teljes átjárhatóságot érjenek el a NATO és az EU szövetségeseivel – jegyezte meg a bolgár kormány.
Az F-16 Block 70 típusú repülőgépet hivatalosan adta át Bulgáriának a gyártó Lockheed Martin társaság vezetősége, az amerikai kongresszus és szenátus tagjai, az amerikai védelmi minisztérium és az amerikai légierő képviselői, valamint a helyi hatóságok jelenlétében Dél-Karolina államban.
A 2019-ben és 2022-ben aláírt két szerződések értelmében Bulgária összesen 16 vadászgépet kap.
A projekt két szakaszban valósul meg, amelyek mindegyike 8 db F-16 Block 70 típusú repülőgép beszerzését foglalja magában.
Az első két többcélú vadászgép várhatóan 2025 áprilisában érkezik Bulgáriába. A fennmaradó hat repülőgépnek 2025 végén, az utolsó nyolcnak pedig 2027 végén kell megérkeznie.
Két szerződés keretében összesen 32 bolgár pilóta vesz részt képzésen az Egyesült Államokban. A mérnöki és műszaki személyzet képzése már megkezdődött, és a tervek szerint több mint 100 szakembert képeznek ki a repülőgépek Bulgáriába érkezésének ütemtervének megfelelően.
A képviselők jóváhagyták a „Zseljazkov”-kabinetet.
Az Országgyűlés Rosen Zhelyazkov miniszterelnökkel együtt elfogadta a GERB-SDS kabinet javaslatait.
A GERB-SDS, a BSP-Egyesült Baloldal és a „Van egy ilyen nép” kormánya „mellette” 125 képviselő szavazott – a GERB-SDS, a „Demokrácia, jogok és szabadságok – DPS”, a BSP-OL és a „Van egy ilyen nép”. emberek”. Az „ellen” 114 képviselő volt – a PP-DB, a „Vazrazhdane”, a „DPS – New Beginning” és a MECH képviselői. Egyetlen választott tisztviselő sem szavazott „tartózkodásra”.
A szavazás után azonnal letették az új kormánytagok esküjét.
A kabinet egyeztetése után megállapodás született, amely a GERB-SDS, a BSP – Egyesült Baloldal és a „Van egy ilyen nép” megállapodásával zárult. A „Demokrácia, jogok és szabadságok – DPS” megerősítette, hogy részt vesznek a parlamenti többségben anélkül, hogy képviselőiket a végrehajtó hatalomba küldenék.
Románia és Bulgária közel három hét múlva teljes jogú tagja lesz a schengeni szabad utazási övezetnek – erről állapodtak meg csütörtökön az EU belügyminiszterei. A döntést az tette lehetővé, hogy Ausztria novemberben feloldotta vétóját a két ország csatlakozásával szemben – írja az Euronews.
„Megtörtént. Eldőlt. Megérdemelten. Románia és Bulgária 2025. január 1-jén teljes mértékben csatlakozik Schengenhez. Gratulálunk mindkét ország népének, akik keményen és hosszan dolgoztak ezért. Egy erősebb Schengen biztonságosabb és egységesebb Európát jelent” – írta Roberta Metsola az Európai Parlament (EP) elnöke az X platformon, melyről a Maszol.ro számolt be.
Ausztria hosszú ellenállás után novemberben beleegyezett abba, hogy feloldja régóta tartó vétóját Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozásával szemben. Az áttörést az EU Tanácsának soros magyar elnöksége jelentette be, amely Budapesten tartott megbeszélést Románia, Bulgária és Ausztria belügyminisztereivel.
A négy belügyminiszter akkor abban állapodott meg: azzal a feltétellel kezdeményezik a Romániával és Bulgáriával közös szárazföldi határaikon történő ellenőrzések megszüntetését, hogy folytatódnak az illegális migráció megfékezésére irányuló közös erőfeszítések.
Románia és Bulgária márciusban már részben csatlakozott a schengeni övezethez, a légi és tengeri korlátozások feloldásával. A novemberben bemutatott új határvédelmi csomag előírja, hogy a budapesti megbeszélésen részt vevő országok száz fős közös határőrkontingenst küldenek a bolgár-török határra – közölte akkor Pintér Sándor belügyminiszter.
Pintér most az ülés előtt leszögezte: a két ország technikailag készen áll a csatlakozásra – írja a Maszol.ro. A magyar politikus szerint az elmúlt években Románia és Bulgária hatalmas erőfeszítéseket tett a schengeni csatlakozás technikai feltételeinek teljesítésére. „Megérdemlik, hogy az övezet teljes jogú tagjai legyenek” – jelentette ki.
Bécs eddigi érve az volt, hogy túl sok menekült érkezik Ausztriába a nyugat-balkáni útvonalon keresztül. Ausztria tavaly év végén, az új migrációs válságra hivatkozva vétózta meg Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni térséghez.
Komoly hatása lesz a határnyitásnak
A csatlakozás komoly változásokat fog hozni a térségben, az például biztos, hogy óriási segítséget jelent majd a kelet-európai fuvarozóknak. A csütörtökön a görög-bolgár határon ácsorgó kamionsofőrök nagyon örültek a hírnek:
„Jó ideje várunk erre a pillanatra, már régen el kellett volna érkeznie. Általában két napon át kell várakoznunk itt” – mondta egy bolgár fuvarozó az AP hírügynökségnek, egy másik pedig arról beszélt, hogy sokkal nyugodtabb lesz az átkelés ellenőrzések nélkül, és a késéseket is el lehet majd kerülni. „Épp most hallottam, hogy befogadnak az övezetbe, és nagyon boldog lettem a hírtől” – tette hozzá.
A szabad határátkelés a magyar-román határ térségében is komoly változásokat hozhat. Könnyen elképzelhető például, hogy sok magyar a közeli partiumi nagyvárosokba járnak majd át dolgozni, az onnan kitelepülők pedig a jóval olcsóbb magyar oldalon próbálnak majd meg házat venni. Hasonló okokból terjedt ki korábban Pozsony agglomerációja a határ magyar oldalán lévő Rajkára is.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei döntése értelmében 2025. január 1-jétől megszűnnek a személyellenőrzések Bulgária és Románia közös belső szárazföldi határain – tájékoztatott csütörtökön az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége.
A brüsszeli közlemény Pintér Sándort, az uniós tanács elnökségét betöltő Magyarország belügyminiszterét idézte, aki történelmi pillanatnak nevezte, hogy Bulgária és Románia végre teljes jogú schengeni taggá vált az Európai Unióban.
Bulgária a hetedik katonai segélycsomag részeként fegyvereket, katonai felszereléseket és lőszereket juttat Ukrajnának – számolt be róla The Kyiv Independentre hivatkozva az Index.
Az Ukrajna katonai támogatásáról szóló, 2022 végi határozattal összhangban rendelkezésre bocsátott szállítmányok pontos listája továbbra is titkos. A bolgár védelmi minisztérium szerint az adomány nem veszélyezteti a bolgár hadsereg képességeit.
Bulgária már eddig is sok segítséget nyújtott Ukrajnának a háború kezdete óta ellentétes érzelmeket kiváltva az többnyire oroszbarát-érzelmű országban.
Bulgária és Románia is előrelépett a schengeni övezetbe való csatlakozás feltételeinek teljesítésében, így januári csatlakozásuk reális célkitűzés – jelentette ki az Európai Unió belügyekért felelős biztosa pénteken Budapesten. Ylva Johansson azon a többoldalú belügyminiszteri sajtótájékoztatón beszélt erről, amelyen a házigazda Pintér Sándor belügyminiszteren kívül Gerhard Karner osztrák, Atanas Ilkov bolgár és Catalin Predoiu román belügyminiszter vett részt. Ylva Johansson gratulált Pintér Sándor belügyminiszternek, azt mondta: „ez a nagyon sikeres budapesti tanácskozás az ő személyes elkötelezettségének is nagyban köszönhető”.
Hozzátette, hogy a kérdésben érintett többi ország erőfeszítéseinek és együttműködésének eredményeként egyre jobban működik az európai határvédelem, amelyhez az Európai Unió további segítséget kíván nyújtani.
Az elért eredményekről szólva a belügyi biztos elmondta, hogy a bolgár és a román belügyi intézkedéseknek köszönhetően Bulgária külső határán 80 százalékkal, Bulgária és Romána együttes viszonylatában pedig 40 százalékkal csökkent a balkáni migrációs útvonalon az illegális határátlépési kísérletek száma.
Közölte, hogy mindkét ország keményen dolgozott a kitűzött célok megvalósításáért és problémamentesen teljesítették eddigi vállalásaikat.
Kiemelte, hogy az együttműködés továbbfejlesztéseként tervezett, a török-bolgár határon megvalósuló közös határellenőrzés tovább fogja növelni az Európai Unió és a két shengeni tagjelölt ország biztonságát; így az új intézkedéscsomag december 12-ére tervezett véglegesítését követően reális célkitűzéssé válhat Bulgária és Románia január elsejétől való, teljes jogú csatlakozása a schengeni határövezethez.
Ylva Johansson végül kiemelt köszönetet mondott a négy tagországot képviselő belügyminisztereknek azért, hogy „újjáépítették az egymás közötti bizalmat”, amely lehetővé tette a korábbinál hatékonyabb együttműködést. A belügyi biztos örömének és elégedettségének adott hangot amiatt, hogy még a hamarosan lejáró uniós biztosi mandátuma alatt sikerült előre lépni az európai határvédelem megoldásában. Mint mondta, ez végső célként azt vetíti előre, hogy Bulgária és Románia csatlakozását követően megszűnhet majd a belső uniós határellenőrzés a két ország vonatkozásában.
Magyar közvetítéssel született meg a román és bolgár teljes jogú schengeni tagságról szóló alku. A két ország jelentős gazdasági fellendülést is vár a schengeni tagságtól.
Aláírta pénteken azt a szerződést Ausztriával Románia és Bulgária, amely kikövezi a két ország teljes jogú tagságát a schengeni övezetben. A megállapodást magyar közvetítéssel sikerült a három országnak megkötnie. A két ország közel két évtizeddel az európai uniós csatlakozása után lesz a többek között útlevél nélküli utazást biztosító övezet tagja. A csatlakozástól mind a két ország gazdasága fellendülését is várja.
A megállapodást Kovács Zoltán, a magyar kormány nemzetközi szóvivője jelentette be az X-en, miután mind a három ország belügyminisztere aláírta egy budapesti találkozón. Magyarország az unió soros elnökeként vett részt közvetítőként az egyezség megkötésében.
Sokáig vártak a schengeni csatlakozásra a románok és a bolgárok
Románia és Bulgária ugyan 2007-ben csatlakozott az EU-hoz, ám a számos kutatás szerint az európaiak által a leggyakrabban emlegetett uniós előnyben eddig nem részesülhettek. A határellenőrzések megszűnése nemcsak az emberek szabad mozgását könnyíti meg, de leegyszerűsíti a határokon átnyúló kereskedelmet is – idézi fel a Bloomberg.
A csatlakozás hivatalos időpontja valamikor a jövő évben lehet, miközben a migráció megfékezését célzó európai országok egyre gyakrabban állítják vissza a határok ellenőrzését. Szeptemberben például Németország állította vissza az ellenőrzéseket ideiglenesen, heves kritikákat kiváltva uniós szomszédaitól.
A két frissen csatlakozó országgal szemben az uniós országok már finomítottak álláspontjukon, így a két ország a légi közlekedés és a hajózás útján már részesülhetett a schengeni övezet áldásaiból.
A közúti és vasúti határellenőrzések azonban életben maradtak a két országgal szemben.
Románia és Bulgária a teljes jogú schengeni tagságtól a gazdaságuk jelentős fellendülését várják, hiszen a két ország kormányai korábban úgy becsülték, hogy a határellenőrzések fenntartása évente 2-5 százalékkal fogja vissza gazdaságuk teljesítményét. A két ország csatlakozásának leghevesebb ellenzője eddig Ausztria volt.
[type] => post
[excerpt] => Magyar közvetítéssel született meg a román és bolgár teljes jogú schengeni tagságról szóló alku. A két ország jelentős gazdasági fellendülést is vár a schengeni tagságtól.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1732300140
[modified] => 1732285939
)
[title] => A magyar közvetítésnek köszönhetően szabad az út a schengeni övezetbe Románia és Bulgária előtt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=133161&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 133161
[uk] => 133235
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 133162
[image] => Array
(
[id] => 133162
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/roman-utlevel-schengen.jpg
[original_lng] => 151717
[original_w] => 1000
[original_h] => 667
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/roman-utlevel-schengen-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/roman-utlevel-schengen-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/roman-utlevel-schengen-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/roman-utlevel-schengen.jpg
[width] => 1000
[height] => 667
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/roman-utlevel-schengen.jpg
[width] => 1000
[height] => 667
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/roman-utlevel-schengen.jpg
[width] => 1000
[height] => 667
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/roman-utlevel-schengen.jpg
[width] => 1000
[height] => 667
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1732352323:8
[_thumbnail_id] => 133162
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1142
[_oembed_be24957dca96c8e9e780a1ef41fca63e] =>
[_oembed_time_be24957dca96c8e9e780a1ef41fca63e] => 1732278744
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4509
[1] => 2048
[2] => 820
[3] => 313116
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Bulgária
[1] => csatlakozás
[2] => Románia
[3] => schengeni övezet
)
)
[9] => Array
(
[id] => 130784
[content] =>
A Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért–Demokratikus Erők Szövetsége (GERB-SZDSZ) pártszövetség szerezte a legtöbb szavazatot Bulgáriában a vasárnap tartott előrehozott választáson a szavazóhelyiségeket elhagyók körében készített felmérések (exit poll) szerint. Az Alpha Research közvélemény-kutató cég által készített felmérés szerint a három és fél év alatt hetedik alkalommal tartott voksoláson a GERB a szavazatok 26,4 százalékát szerezte meg.
A Folytatjuk a Változást-Demokratikus Bulgária tömörülés (PP-DB) második helyen végzett, s a voksok 14,9 százalékát szerezhette meg.
Az Újjászületés párt harmadik lett a voksok 12,9 százalékával.
Az Alpha Research adatai szerint a GERB–SZDSZ 74, a PP-DB 42, az Újjászületés pedig 36 parlamenti mandátumot szerezhetett a 240 tagú törvényhozásban.
Összesen hét politikai erő jutott be a törvényhozásba az exit poll adatok szerint. A vasárnapi előrehozott választást az tette szükségessé, hogy a bolgár pártok nem tudtak megállapodni egy koalíciós kormány létrehozásában a 2024. június 9-i parlamenti választások eredményei nyomán.