Az Egyesült Államok Külügyminisztériumának vezetője, Marco Rubio részt vesz a NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozóján. A fő téma az ukrjnai tartós béke biztosítása lesz.
A hírt a Külügyminisztérium szóvivője, Tami Bruce jelentette be.
Bruce elmondta, hogy a tárcavezető április 2. és 4. között látogat Brüsszelbe.
Hozzátette, hogy a NATO külügyminisztereinek találkozóján a szövetség biztonsági prioritásairól beszélnek majd: a védelmi beruházások növeléséről és a tartós béke biztosításáról Ukrajnában.
A felek továbbá megvitatják Kína fenyegetését, valamint a nyári NATO-csúcsról szóló terveket, amelyet Amszterdamban tartanak.
Az Európai Unió néhány tagországa a március 6-i brüsszeli csúcs eredményeit követően ígéretet tett arra, hogy Ukrajnának további 15 milliárd eurós támogatást nyújt – írta a Jevropejszka Pravda Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke az ülést követő sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A tisztviselő elmondása szerint az Ukrajnának 2022 óta nyújtott segélyek összege már meghaladja a 135 milliárd eurót. A megnövekedett fiskális mozgástérnek köszönhetően az EU-tagállamok most azonnal növelhetik a támogatást.
Costa hozzátette, hogy az EU kész támogatni Ukrajnát, amikor az úgy dönt, hogy megkezdi a tárgyalásokat az igazságos és tartós békéről.
Az Ukrajna védelmi támogatásával foglalkozó kapcsolattartó csoport résztvevői január 9-én Ramsteinben megállapodtak abban, hogy Brüsszelben találkoznak egy héttel a müncheni biztonsági konferencia előtt, amelyet február 14–16-án tartanak – közölte Boris Pistorius német védelmi miniszter.
„A következő Ramstein formátumú találkozóra, az ukrán védelmi kérdésekkel foglalkozó kapcsolattartó csoport ülésére szokás szerint egy héttel a brüsszeli müncheni biztonsági konferencia előtt kell sor kerülnie, amikor is szokás szerint a NATO védelmi miniszterei gyűlnek össze Brüsszelben”, mondta.
Pistorius hozzátette: a megszokott, hogy először Ramsteinben, majd Brüsszelben találkozunk.
„Tehát ebben a sorrendben fog megtörténni. És hogy utána mi lesz, azt még nem tudni, ez az új washingtoni kormányzaton múlik, meglátjuk”, összegezte a német védelmi miniszter.
A külügyminisztérium a belga fővárosban tárgyal arról, hogyan lehetne növelni a háború sújtotta ország támogatását, mielőtt Trump átveszi a hatalomátvételt.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter Európába utazik, hogy sürgős találkozót tartson az EU és a NATO tisztviselőivel Ukrajnával kapcsolatban, Donald Trump közelgő Fehér Házba való visszatérésének árnyékában.
Az amerikai külügyminisztérium szerdán Brüsszelben tárgyal arról, hogy miként lehetne növelni Ukrajna támogatását, előrevetítve, hogy az Egyesült Államok külpolitikájában elmozdulás várható Trump megválasztott elnökhöz való átmenetét követően.
Trump korábban azt javasolta, hogy hivatalba lépése után megnyirbálja az Egyesült Államok Kijevnek nyújtott katonai segélyeit , az „Amerika az első” külpolitikai megközelítés felé irányuló általános törekvés részeként .
Amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptemberben az Egyesült Államokba látogatott, hogy népszerűsítse „győzelmi tervét”, Trump „leromboltnak” minősítette az országot.
Érvelése szerint Ukrajnának engedményeket kellett volna tennie Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, mielőtt megtámadja, és megismételte azt az állítását, hogy véget vet Oroszország Ukrajna elleni háborújának.
Trump nem részletezte, hogy milyen tervei lennének a háború befejezésére.
Trump első mandátuma alatt olyan Javelin páncéltörő rakétákat adott el Ukrajnának, amelyeket az előző Obama-adminisztráció nem volt hajlandó átadni, és amelyek kulcsfontosságúak voltak Kijev kezdeti képességében, hogy 2022-ben leküzdje Oroszország teljes körű invázióját.
Ennek ellenére a megválasztott elnök kétértelműen fogalmazott a háborúval kapcsolatos konkrét álláspontjával kapcsolatban. A választási ellenfele, Kamala Harris elleni egyedüli elnökválasztási vitában Trump azt állította, hogy azt akarta, hogy a háború véget érjen, de nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, hogy hogyan tervezi a háború befejezését.
A Kieli Intézet adatai szerint jelenleg Amerika a legnagyobb katonai segélyszállító Ukrajnának, összesen 84,7 milliárd eurós hozzájárulással 2022 és 2024 között.
A hivatalban lévő amerikai elnök, Joe Biden továbbra is állhatatosan támogatja Ukrajnát, bár nem hagyta jóvá az ukrán vezető „győzelmi tervét”.
Az Egyesült Államok jelenleg az úgynevezett béna-kacsa ülésszakba lép be, amely a választás napja és a kétéves kongresszusi ciklus vége között zajlik.
Miközben a republikánusok a következő évre várnak, hogy teljes ellenőrzést gyakorolhassanak a Fehér Ház felett, a demokraták igyekeznek minél több prioritást megvalósítani, amíg ők birtokolják a többséget a szenátusban.
Ahogy Biden nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan egy nemrégiben adott interjúban elmondta: „Biden elnöknek lehetősége lesz a következő 70 napban arra, hogy a Kongresszus és a hivatalba lépő kormány előtt érvelje, hogy az Egyesült Államok ne hagyja el Ukrajnát. Ukrajnától való távolodás nagyobb instabilitást jelent Európában.”
Az uniótól kapott migrációs támogatást a bevándorlók deportálására költi. A civilek szerint a török kormány lépése jogellenes.
Egy húsz civil szervezetből álló csoport felszólította az Európai Uniót, hogy azonnal függessze fel a menekültek kényszertoloncolásában részt vevő török migrációs központok finanszírozását egy, a Politico által végzett vizsgálatot követően.
Az EU több mint 11 milliárd eurót fordított Törökország támogatására és a menekülthelyzet kezelésére, ebből az összegből mintegy 1 milliárd eurót a határbiztonságra és a menekültügyi feldolgozó létesítményekre fordított.
Múlt hónapban kiderült, hogy a török kormány a támogatást arra használja, hogy a határait megsértő szíriaiakat, afgánokat és más, hazájukban veszélyben lévő személyeket begyűjtsön és kitoloncoljon.
Civil szervezetek egy csoportja emiatt az Európai Bizottsághoz nyújtott be panaszt, és azt követelik a blokk vezetőitől, hogy „azonnal állítsák le az összes érintett török létesítmény finanszírozását”, amíg nem kerül sor a teljes, átlátható és független felülvizsgálatra.
Emellett „független nemzetközi vizsgálatot” követelnek, hogy „alaposan megvizsgálják az uniós pénzeszközökkel való visszaélést”.
Török migrációs védelem
A szervezetek azzal is meggyanúsítják Ankarát, hogy a migrációs központokban széles körű emberi jogi visszaélések történtek – például verték az embereket –, az Európai Bizottság, az EU végrehajtó szerve pedig figyelmen kívül hagyta a nem kormányzati szervezetek, diplomaták és saját munkatársai figyelmeztetéseit.
A bizottság visszafogottan reagált a leleplezésekre, arra kérte Törökországot, hogy „alaposan vizsgálja ki a vélt jogsértéseket”. A civil szervezetek azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy az EU „mint elsődleges finanszírozó elsődleges felelősséggel tartozik ezekért a műveletekért”, és „biztosítania kell, hogy minden finanszírozás teljes mértékben összhangban legyen az uniós emberi jogi normákkal”.
Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön Brüsszelbe utazott, ahol ismerteti a győzelmi tervet az európai vezetőkkel – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint Brüsszelben ma tartják az Európai Tanács vezetői szintű rendkívüli ülését. „Bemutatom a győzelmi tervet – az eszközünket, amellyel Oroszországot békekötésre kényszerítjük. Minden európai vezető hallani fogja, hogyan kell megerősítenünk a pozícióinkat. Igazságosan kell véget vetnünk ennek a háborúnak” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Az ukrán államfő az Európai Parlamentben részt vesz a Roberta Metzola házelnökkel és képviselőcsoport-vezetőkkel folytatott találkozón. Tárgyal Mark Rutte NATO-főtitkárral is. Mint az elnök megjegyezte, készül az Ukrajna–NATO Tanács védelmi miniszteri szintű ülése.
A brit miniszterelnök szerdán Brüsszelben találkozik Ursula von der Leyennel, akivel a 2025 tavaszi, Európai Unió és Egyesült Királyság közötti megállapodást készíti elő, melynek egyik fő pontja a fiatalok szabadabb mozgásáról szól. A belügyminiszter, Yvette Cooper viszont ellenzi, ugyanis a bevándorlás csökkenését szeretné elérni.
Keir Starmer a héten az Európai Bizottság elnökével folytatott találkozót arra fogja felhasználni, hogy előkészítse a brit brexitmegállapodás tavaszi felülvizsgálatát, miközben arra figyelmeztet, hogy a szorosabb kapcsolatok elengedhetetlenek lesznek kormánya törekvéseihez − írta meg a The Guardian.
A miniszterelnök szerdán Brüsszelben találkozik Ursula von der Leyennel. Yvette Cooper belügyminiszter azonban továbbra is hevesen ellenzi azt a megállapodást, amely lehetővé tenné a fiatalok szabadabb mozgását Európa és az Egyesült Királyság között, azonban ez az intézkedés kulcsfontosságú a tavaszi tárgyalások megkezdéséhez.
Pedro Serrano, az Európai Unió brit nagykövete egy szűk körű ifjúsági mobilitási programot terjesztett elő, mely lehetővé tenné az európai fiatalok számára, hogy beutazhassanak Nagy-Britanniába, és vízummentesen tölthessenek ott el egy évet. Azonban egy átfogóbb megállapodást a brit miniszterelnök már korábban elutasított.
Az Európai Unió különösen nagy hangsúlyt fektet a fiatalok mobilitására − nyilatkozta Anand Menon, az Egyesült Királyság a változó Európában nevű intézmény igazgatója. Utalt arra, hogy az Egyesült Királyságnak is komolyan kell gondolnia a szabad munkaerő áramlását a kontinensen.
A brit miniszterelnök ugyan támogatja az erről szóló megállapodás megkötését, de munkáspárti politikusok szerint fő kritikusa a belügyminiszter, aki a bevándorlás mértékének csökkenését szeretné elérni.
A brit Munkáspárt nem tervezi, hogy csatlakozik az Európai Unió vámszövetségéhez vagy az egységes piachoz, pedig szakemberek szerint ez változtatna a gazdasági növekedési kilátásokon. Emiatt nagy nyomás van Keir Starmeren, hiszen a választók is elvárják, hogy szorosabb kapcsolat alakuljon ki az Európai Unióval.
Volodimir Zelenszkij elnök azért érkezett Brüsszelbe, hogy részt vegyen az Európai Tanács ülésén, és aláírjon három biztonsági megállapodást.
„A napokban Ukrajna tényleges tárgyalásokat kezdett az EU-tagságról. Ma Brüsszelben vagyok, hogy részt vegyek az Európai Tanács ülésén, és megköszönjem az összes európai vezetőnek az egységet, és amiért megerősítették európai irányunk visszafordíthatatlanságát” – írta Zelenszkij.
Az ukrán elnök tájékoztatása szerint a látogatás programjában az EU és a tagállamok vezetőivel való találkozások, kétoldalú tárgyalások szerepelnek.
„Azonnal aláírunk három biztonsági megállapodást, egyiket az Európai Unió egészével. Első alkalommal rögzíti mind a 27 tagállam elkötelezettségét, hogy Ukrajnának széles körű támogatást nyújtson az esetleges belső hivatali változások ellenére” – szögezte le Zelenszkij.
🇺🇸🇺🇦Donald Trump says he will put an end to the United States funding Ukraine's war against Russia.
🤣"I think Zelensky is maybe the greatest salesman of any politician that's ever lived. Every time he comes to our country, he walks away with $60 billion." pic.twitter.com/Iip8V4cwCz
Ukraine is grateful to President Biden for his unwavering support for Ukraine's fight for freedom, which, along with strong bipartisan support in the United States, has been and continues to be critical.
Many strong decisions have been made in recent years and they will be…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 21, 2024
Éjszaka a belga bíróság hatályon kívül helyezte a Nemzeti Konzervatívizmus Konferencia (NatCon) megtartását tiltó polgármesteri határozatot, a rendezvény korlátozás nélkül folytatódhat Brüsszelben – közölte Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója az MTI-vel szerdán.
A főigazgató emlékeztetett, a konferenciának otthont adó brüsszeli kerület, Saint-Josse-ten-Noode polgármestere, Emir Kir kedden délben végzést adott ki a kétnaposra tervezett rendezvény betiltására.
Felidézte, előző nap a kerületi polgármester a közbiztonság garantálása érdekében adott ki végzést a rendezvény betiltásáról. A polgármester az X-en közzétett üzenetében azt írta: Brüsszelben, valamint a belga főváros Etterbeek és Saint-Josse-ten-Noode nevű kerületeiben nem látják szívesen a szélsőjobboldalt.
Szalai Zoltán elmondta, a szervezők a bécsi központú jogvédő szervezet (ADF) segítségével a végzést megtámadták, az ügyben eljáró bíróság este tíz órára tárgyalást írt ki, majd éjfél után meghozta a polgármesteri határozat megsemmisítéséről szóló döntését.
Emlékeztetett, a konferencia jelenlegi helyszíne a harmadik, ugyanis Brüsszel főváros, valamint Etterbeek polgármestere már korábban közbenjárt, hogy a Nemzeti Konzervatívizmus Konferencia ne valósulhasson meg.
Szalai Zoltán megemlítette: Alexander De Croo belga miniszterelnök a közösségi oldalán kedd este közzétett üzenetében elfogadhatatlannak és alkotmányellenesnek nevezte a kerületi polgármester intézkedését.
A bécsi központú jogvédő szervezet honlapján a bíróság döntését a véleménynyilvánítás szabadsága győzelmének nevezte.
Svédország régóta várt NATO-csatlakozása Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús céljainak „kudarcát” mutatja – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár március 11-én, a NATO brüsszeli központja előtt, ahol Svédország NATO-csatlakozásának utolsó lépéseként ünnepélyes keretek között felvonták a svéd lobogót, írja a The Kyiv Independent.
Finnország 2023 áprilisában csatlakozott a szövetséghez, Svédország pedig 2024. március 7-én lett hivatalosan a védelmi szövetség 32. tagja.
Svédország és Finnország 2022-ben kérte a NATO-tagságot, és az Ukrajna elleni orosz agresszióra válaszul felhagyott elállási politikájával. Törökország és Magyarország ellenvetései mindkét ország csatlakozását feltartóztatták.
Amikor Putyin elnök két évvel ezelőtt elindította teljes körű invázióját, kevesebb NATO-t és nagyobb ellenőrzést akart szomszédai felett. Ukrajnát mint szuverén államot akarta elpusztítani, de nem sikerült Felvonták a svéd lobogót Brüsszelben, ez a NATO-főtitkár szerint Putyin kudarcát mutatja– mondta Stoltenberg.
A NATO-főtitkár kijelentette, hogy „Ukrajna közelebb van a NATO-tagsághoz, mint valaha”, a NATO-hadseregek megerősítették kapacitásukat és készültségüket Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója kezdete óta.