A kárpátaljai magyar nemzeti kisebbség képviselői megerősítik változatlan támogatásukat Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi integritása, valamint államunk európai demokratikus fejlődési útja iránt. Támogatjuk Ukrajna további előrehaladását az Európai Unióhoz való csatlakozás felé, és úgy véljük, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása, a jogállamiság és a nemzeti kisebbségek jogainak védelme az európai integráció elválaszthatatlan részét képezi.
Üdvözöljük az ukrán–magyar államközi párbeszéd újraindulását a nemzeti kisebbségek jogainak biztosításáról, és a jelenlegi konzultációs szakaszt nem egy új folyamat kezdeteként, hanem egy többéves párbeszéd folytatásaként értelmezzük, amelynek keretében már sikerült bizonyos előrelépést elérni.
Az elmúlt időszakban Ukrajna több fontos lépést tett a nemzeti kisebbségek jogainak védelme és a nyelvpolitika területén. Különösen:
pontosította az Európai Unió hivatalos nyelveinek minősülő nemzeti kisebbségi nyelvek oktatási célú használatának szabályozását;
folytatta a munkát annak érdekében, hogy egyes oktatási értékeléseket nemzeti kisebbségi nyelveken is le lehessen tenni;
folytatódik a nemzeti kisebbségek oktatási intézményeinek működésével és a nyelvi jogok érvényesítésével kapcsolatos kérdések normatív szabályozásának fejlesztése.
A nemzeti kisebbségek jogainak védelme terén bekövetkezett pozitív változások ellenére számos kérdés továbbra is rendezetlen, és világos törvényi, illetve politikai garanciákat igényel. Mindenekelőtt az alábbiakról van szó:
a nemzeti kisebbségek nyelvein folyó oktatás működéséhez szükséges stabil feltételek biztosításáról;
arányos nyelvi követelmények bevezetéséről az oktatás területén;
a nemzeti kisebbségi nyelvek közéletben és a helyi önkormányzatok tevékenységében való használatának kiszámítható mechanizmusairól;
annak megakadályozásáról, hogy a nemzeti kisebbségek jogai adminisztratív gyakorlat révén szűküljenek;
a nemzeti közösségek hatékony képviseleti mechanizmusainak létrehozásáról;
a médiára vonatkozó nyelvi követelmények felülvizsgálatáról annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek a nemzeti kisebbségek igényeit szolgáló médiumokra vonatkozó aránytalan korlátozások.
Meggyőződésünk szerint a nemzeti kisebbségek jogairól szóló további ukrán–magyar párbeszédnek elsősorban három kulcskérdésre kell összpontosítania: a magyar nemzeti kisebbség hatékony politikai képviseletének biztosítására, a kulturális önkormányzat mechanizmusainak fejlesztésére, valamint a nemzeti jelképek használatára vonatkozó kiszámítható és diszkriminációmentes szabályok garantálására.
Különös jelentőséggel bír a nemzeti kisebbségek politikai képviseletének kérdése, valamint a lakosság etnikai és nyelvi összetételének megfelelő figyelembevétele a választókerületek kialakítása során. Alapvető fontosságúnak tartjuk annak megakadályozását, hogy a nemzeti kisebbségi közösségeket mesterségesen különböző választókerületek között osszák meg, ami jelentősen korlátozhatja hatékony demokratikus képviseletük lehetőségét. Ugyanakkor az új arányos választási rendszer további fejlesztése során biztosítani kell a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének megfelelő garanciáit, valamint érdekeik hatékony érvényesülését a politikai folyamatban.
Nem kevésbé fontos a kulturális önkormányzat mechanizmusainak és a nemzeti közösségek intézményes önigazgatása egyéb formáinak fejlesztése. Számos európai államban működnek olyan modellek, amelyek lehetővé teszik az állami egység megerősítésének összeegyeztetését a nemzeti kisebbségek nyelvi, kulturális és oktatási önazonosságának biztosításával. Ebben az esetben nem új privilégiumok vagy különleges státuszok megadásáról van szó, hanem azoknak a jogoknak és mechanizmusoknak a helyreállításáról és megfelelő garantálásáról, amelyekkel a kárpátaljai magyar közösség a korábbi jogszabályok alapján ténylegesen már rendelkezett.
Külön figyelmet igényel a nemzeti kisebbségek jelképhasználatának kérdése. Fontosnak tartjuk olyan világos, kiszámítható és diszkriminációmentes jogi szabályozás biztosítását, amely kizárja a nemzeti kisebbségi jelképek használatának önkényes értelmezését vagy aránytalan korlátozását.
Célszerűnek tartjuk továbbá az ukrán–magyar kapcsolatok nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó szerződéses-jogi alapjainak megújítását. A hatályos kétoldalú megállapodások más történelmi és politikai kontextusban, a kisebbségek képviselőinek véleményét figyelmen kívül hagyva születtek, és ma korszerűsítésre szorulnak a jelenlegi európai standardoknak és aktuális kihívásoknak megfelelően.
Ebben az összefüggésben figyelmet érdemel annak lehetősége, hogy az ukrajnai magyar nemzeti kisebbség és a magyarországi ukrán közösség jogai kölcsönös és paritásos elv alapján kerüljenek rögzítésre.
Elvi jelentőségűnek tartjuk azt is, hogy a nemzeti kisebbségek jogairól szóló további ukrán–magyar államközi párbeszéd a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbség képviselőinek megfelelő bevonásával valósuljon meg, mint közvetlenül érintett közösség részvételével.
Jelen nyilatkozathoz egy részletes jogi-elemző dokumentum kapcsolódik, amely Ukrajna Alkotmányának, Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásainak, az Európa Tanács gyakorlatának és a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó európai standardoknak a figyelembevételével készült. A dokumentum rendszerszintű elemzést tartalmaz azokról a nyelvi, oktatási és jogalkalmazási kérdésekről, amelyek a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbség képviselőinek meggyőződése szerint további normatív szabályozást vagy pontosítást igényelnek. Szervezeteink a jövőben is készek aktívan részt vállalni ebben a folyamatban.
Meggyőződésünk, hogy kizárólag a kölcsönös tiszteleten, a jogbiztonság elvén és a nemzeti kisebbségek védelmének európai standardjain alapuló nyílt, szakmai és depolitizált párbeszéd képes hozzájárulni a társadalmi bizalom, az etnikumközi partnerség megerősítéséhez, valamint Ukrajna európai integrációs útjának sikeres előmozdításához.
Ungvár, 2026. május 19.
Dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
Dr. Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke
Május 9-én esküt tettek a magyar parlament frissen megválasztott képviselői, valamint a törvényhozás új elnöke, Forsthoffer Ágnes, továbbá az új miniszterelnök is letette hivatali esküjét. Az alakuló ülésen részt vettek a határon túli magyar szervezetek képviselői is: Kárpátalját Brenzovics László, a KMKSZ újraválasztott elnöke, valamint Zubánics László, az UMDSZ elnöke képviselte.
Hétfőn a frissen megalakult parlamenti szakbizottságok meghallgatták a miniszterjelölteket, majd kedden az új kormány – Magyar Péter vezetésével – letette az esküt.
Az ülés elején a jelenlévők közösen elénekelték a Himnuszt. Ezt követően az államfő köszöntötte az április 12-i országgyűlési választáson mandátumot szerzett képviselőket és a 11 nemzetiségi szószólót, valamint bejelentette a megbízólevelek átvételét. Sulyok Tamás korelnöknek kérte fel Vitányi Istvánt (Fidesz), akinek átadta az ülés vezetését. A korelnök a házbizottság megalakulásáig vezeti az ülést. A parlament ezt követően elfogadta az alakuló ülés napirendjét.
A mandátumok igazolását követően az Országgyűlés egyhangú döntéssel erősítette meg a képviselők és nemzetiségi szószólók mandátumát, majd a képviselők esküt tettek Magyarország és az Alaptörvény szolgálatára. A nemzetiségi képviselők saját nyelvükön, többek között lovári, beás, román és horvát nyelven mondták el esküjüket.
A 199 fős parlamentbe a Tisza párt színeiben 141 képviselő jutott be, ami a kormánypártnak bő kétharmados többséget jelent az új Országgyűlésben. Ezentúl az ülésteremben az elnöki pulpitus jobb oldalán és középen a Tisza párt politikusai foglalnak helyet, mellettük a KDNP 8 tagú frakciója, majd a Fidesz 44 képviselője, bal szélen pedig a Mi Hazánk 6 képviselője kapott helyet.
Vitányi István korelnök bejelentette a képviselőcsoportok megalakulását. A Tisza párt frakcióját Bujdosó Andrea, a Fidesz frakcióját Gulyás Gergely vezeti. A KDNP-frakció vezetője Rétvári Bence, a Mi Hazánk-frakciójának élén pedig Toroczkai László áll majd.
Ezt követően nyílt szavazással megválasztották az Országgyűlés alelnökeit, törvényalkotásért felelős alelnökét és jegyzőit. A közös indítványnak megfelelően az Országgyűlés alelnökének választották Hallerné Nagy Anikót és Kőszegi Krisztiánt (Tisza), Vitályos Esztert (Fidesz), Latorcai Csabát (KDNP) és Dúró Dórát (Mi Hazánk), törvényalkotásért felelős alelnöknek Rák Richárdot (Tisza). A képviselőcsoportok megalakulásával, valamint az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásával létrejött a Házbizottság. A testület tagjai Forsthoffer Ágnes házelnök, Hallerné Nagy Anikó, Kőszegi Krisztián, Vitályos Eszter, Latorcai Csaba, Dúró Dóra alelnökök, Rák Richárd törvényalkotásért felelős alelnök, valamint Bujdosó Andrea Anna a Tisza, Gulyás Gergely a Fidesz, Rétvári Bence a KDNP és Toroczkai László a Mi Hazánk frakcióvezetője.
Két nappal az új országgyűlés alakuló ülése után, hétfőn 13 parlamenti bizottság ülésezett, a cél egyértelműen az volt, hogy a lehető leggyorsabban, kedden délutánra az összes miniszterjelöltet meghallgassák és megszavazzák a bizottságok. Ennek megfelelően május 12-én, kedden megalakult az új, Magyar Péter vezette kormány, az Országgyűlés plenáris ülésén letették az esküt.
[type] => post
[excerpt] => Május 9-én esküt tettek a magyar parlament frissen megválasztott képviselői, valamint a törvényhozás új elnöke, Forsthoffer Ágnes, továbbá az új miniszterelnök is letette hivatali esküjét. Az alakuló ülésen részt vettek a határon túli magyar szerv...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1778599800
[modified] => 1778600812
)
[title] => A KMKSZ elnöke is jelen volt az Országgyűlés alakuló ülésén
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=186034&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 186034
[uk] => 186150
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 186037
[image] => Array
(
[id] => 186037
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/cbrenzo.jpg
[original_lng] => 254474
[original_w] => 1280
[original_h] => 960
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/cbrenzo-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/cbrenzo-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/cbrenzo-768x576.jpg
[width] => 768
[height] => 576
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/cbrenzo-1024x768.jpg
[width] => 1024
[height] => 768
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/cbrenzo.jpg
[width] => 1280
[height] => 960
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/cbrenzo.jpg
[width] => 1280
[height] => 960
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/cbrenzo.jpg
[width] => 1280
[height] => 960
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1778661642:8
[_thumbnail_id] => 186037
[_edit_last] => 5
[views_count] => 700
[_hipstart_feed_include] => 1
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 884682095002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 28954
[1] => 2140
[2] => 2056634
[3] => 134
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Brenzovics Lálszó
[1] => Magyar Országgyűlés
[2] => Magyar Péter
[3] => Zubánics László
)
)
[2] => Array
(
[id] => 136940
[content] =>
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke az ukrajnai háború és a kárpátaljai magyarság helyzetét értékelte, kiemelve a közösség megmaradását és Magyarország folyamatos támogatását. A beszélgetés során szóba került a két ország közötti viszony, a háború kimenetele, valamint a jövőbeli lehetőségek és kihívások is.
– Nemsokára elérkezünk az orosz–ukrán háború kitörésének harmadik évfordulójához.
– Sajnos igen, de tudjuk azt, hogy ez a háború 10 évvel ezelőtt kezdődött, akkor is sokan haltak meg a fegyveres konfliktusban, köztük számos kárpátaljai magyar is. 3 éve a nyílt orosz támadással a konfliktus eszkalálódott. Szörnyű időket élünk továbbra is, és a kárpátaljai magyarság helyzete továbbra is kritikus maradt, hiszen a háborúnak nincs vége, sőt egyre inkább eszkalálódik, egyre több az áldozatok száma. Az országban nem csökkent a feszültség sem: a légiriadók, a hadkiegészítő parancsnokság „tevékenysége”, a határzár a férfiak számára, a szociális helyzet folyamatos rosszabbodása, az áramkimaradások mind-mind rendkívül módon sújtják a kárpátaljai magyarságot éppúgy, mint az ország valamennyi polgárát; annyi eltéréssel, hogy Kárpátalját továbbra is elkerülik a rakétatámadások. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy a kárpátaljai magyarság közössége megmaradt és nem tört meg. Ezt mutatja az is, hogy valamennyi magyar iskolában továbbra is folyik az oktatás, működik a főiskola, működnek a sajtótermékek, az egyházak és a karitatív szervek is teszik a dolgukat. Továbbá a különböző szintű képviselők, polgármesterek is elvégzik a feladataikat, tehát a kárpátaljai magyarság egy olyan közösség, amely él és élni is akar.
– Donald Trump beiktatása után létrejöhet-e a béke, vagy legalább közelebb hozhatja a tűzszünetet?
– Közelebb hozhatja a békét, ami egy rendkívül fontos esemény a világpolitikában. 2024-ben a világ lakosságának a fele választott. A legfontosabb választás az Egyesült Államokban zajlott, mely választás egyik lényeges kérdése a háború és a béke volt, és ebben Trump egyértelműen a béke mellett tette le a voksát. A leendő amerikai elnök elmondta azt, hogy ő békét akar, illetve azt is kijelentette, hogy olyan elnök szeretne lenni, akinek elnöksége alatt béke van, és nem indulnak újabb háborúk. Azt is elmondta, hogy 24 óra alatt békét teremt, ami mindenképpen nagy pozitívum, hiszen a világ legerősebb hatalmának a vezetője kijelentette, hogy a béke érdekében fog dolgozni.
Azonban tudjuk, hogy ez nem lesz könnyű, hisz a háború oldalán még nagyon sokan állnak a világon, és furcsa módon a legtöbben pont Európában. Donald Trump kormányának nem lesz könnyű dolga, de a lépéseket szerintem a béke irányába fogja mozgatni. Eddig a „béke táborát” csak a római pápa és Orbán Viktor magyar miniszterelnök képviselték. Természetesen voltak még olyan béketeremtő kezdeményezések, amelyekben közreműködött Kína, India, vagy Brazília is próbálkozott a béke megteremtésén, de mindenképpen döntő tényező, hogy az amerikai elnök a béke pártján áll és fel is fog lépni mellette. Ennek köszönhetően a békére való lehetőség, a remény mindenképp erősödött az elmúlt időszakban.
– Magyarország és Ukrajna között nem a legkiegyensúlyozottabb a viszony. Milyen változás következhet be a két ország kapcsolatában a jövőben?
– A kérdés bonyolult. Azt hiszem, hogy Ukrajnában Petro Porosenko vezetése alatt rendkívül intenzív magyarellenes kampány folyt, amely Magyarország, a magyar kormányzás és a kárpátaljai magyarság ellen is irányult. Ez a nem túl baráti viszony az utóbbi időben néha enyhült, azonban az alapvető dolgok nem változtak, mert az ukrán propaganda továbbra is működik. Bármi történik Magyarországon, azt félremagyarázzák, megpróbálják kihasználni, és durva bírálatokká változtatják azokat. Ami pozitívum történik, azt pedig elhallgatják. Elhallgatták a humanitárius segélyprogramot, elhallgatták azt, hogy Magyarország adja Ukrajna számára a legnagyobb mennyiségű áramot, gázt és még rengeteg mindent. Ezekről természetesen nincs szó, de bármi történik, a legapróbb dolog, azt az ukrán sajtó felfújja, és így próbálja manipulálni a közvéleményt. Másrészt pedig a jelenlegi ukrán és a magyar kormányzat között a háború megítélésében nagyon nagy különbségek vannak. Magyarország szerint azonnali békére lenne szükség, vagy legalábbis fegyverszünetre. Ukrajnának ez az érdeke, mert már akkora méreteket öltött a pusztítás, legyen szó emberéletekről vagy a tönkretett infrastruktúráról. Ezt a jelenlegi Zelenszkij-kormányzat nem ismeri el, valamint ők a háború folytatását hangsúlyozzák. Ez egy alapvető ellentét Ukrajna és Magyarország között, amit az ukrán elnök és a magyar miniszterelnök találkozója sem tudott megoldani. A két ország közötti felhős viszony ellenére Magyarország megszavazta Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak a megkezdését, valamint az oroszellenes szankciókat is. Mindezek ellenére a két ország közötti helyzet nem sokat javult, de reményteli lehet, hogy az ukrán közvélemény változni látszik, hiszen látjuk azt, hogy egyre többen támogatják a mihamarabbi békekötést.
– Milyen tényezők befolyásolhatják a kárpátaljai magyarság fennmaradását, különösen a háborús helyzetben?
– A kárpátaljai magyarság helyzetét nem lehet elvonatkoztatni az ukrajnai helyzettől. Ha megfigyeljük a lakosság számának a csökkenését, akkor a kárpátaljai magyarság esetében nem látunk más folyamatokat, mint Ukrajna esetében. Tehát amikor azt mondjuk, hogy Ukrajna lakossága is közel a felére csökkent az elmúlt időszakban, akkor hasonló dolgok mehettek végbe a kárpátaljai magyarság vonatkozásában is. Igaz, kissé más helyzetben van a kárpátaljai magyarság, mert az ország nyugati határ melletti sávjában él, illetve van anyaországa, amelyek miatt kicsit más körülmények adottak számunkra. Véleményem szerint ugyanazok a folyamatok fognak folytatódni, mint egész Ukrajna vonatkozásában. Ez azt jelenti, hogy minél tovább tart a háború, a kárpátaljai magyarság helyzete annál kevésbé lesz könnyű. Természetesen az sem mindegy, hogy hogyan fog véget érni ez a háború, továbbá a békekötést követően milyen folyamatok indulnak el az ország területén. Nagy a pusztítás, nem lesz könnyű talpra állni. Amennyiben a következő évben befejeződik a háború, akkor a megmaradásunk esélyei növekednek, azonban minél tovább tart, annál rosszabb lesz az egész ország és benne minden állampolgár helyzete is.
– Hogyan befolyásolhatja a kárpátaljai jövőt a jelenleg megyénkben menedéket kereső több mint 100 ezer menekült?
– A háborús időszakok mindig is változást hoztak Kárpátalja lakosságának összetételében. Csehszlovákia idején 40–50 ezer cseh, a Szovjetunió alatt pedig 45 ezer orosz költözött a térségbe, főként a városokba. Miroszlav Bileckij kárpátaljai kormányzó szerint jelenleg a háború miatt Kárpátaljáról körülbelül 300 ezer ember távozott, míg ugyanennyien érkeztek, de ez a szám változó. A jövőt leginkább a háború befejezése és annak módja határozza meg. A béke után várhatóan sok ideiglenesen áttelepült ember visszatérhet szülőföldjére, de az is kérdéses, hogy a távozott kárpátaljaiak közül hányan jönnek vissza.
– Milyen mértékben támogathatja a magyar kormány Kárpátalját, figyelembe véve, hogy nemcsak politikailag, hanem a sikeres nemzetpolitikának köszönhetően folyamatosan érkeznek különböző szociális és egyéb támogatások is a térségbe?
– Ukrajna gazdaságának helyreállítása nem lesz egyszerű, mivel a költségvetésének felét a Nyugat biztosítja, és a béke után is szüksége lesz külső támogatásra. Az EU-nak, Európának és a nagyhatalmaknak kellene finanszírozniuk a gazdasági és infrastruktúra-fejlesztést, mivel a háború óriási károkat okozott. A kárpátaljai magyarság számára Magyarország 2014 óta folyamatos támogatást nyújt, és ez a rendszer továbbra is működik. Orbán Viktor és más magyar politikai vezetők is megerősítették, hogy a kárpátaljai magyarság támogatása folytatódni fog.
– Mik a KMKSZ tervei a jövőben?
– Folytatni szeretnénk a munkát. Háborús környezetben a legfontosabb feladat a túlélés, de a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség sikeresen működik, és a nehézségek ellenére el tudja végezni a kárpátaljai magyarság megbízásait. Képviseljük közösségünket a megyében, önkormányzatokban és nemzetközi szinten is. Működtetjük azokat az alapítványokat, amelyek eljuttatják az anyaországi támogatásokat a kárpátaljai magyarsághoz. A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány több tízezer embernek nyújtott segítséget, az Egán Ede-alapítvány pedig támogatást biztosított a gazdálkodók számára. Jogsegélyszolgálatot működtetünk, és segítettük a súlyos betegeket is. Ez az év is megmutatta, hogy a KMKSZ egy aktív és működőképes szervezet, amely képes ellátni feladatait.
– Mit üzen a kárpátaljai magyarságnak?
– Reménykedjünk, és tegyünk meg a családjaink, kisebb közösségeink és a kárpátaljai magyarság érdekében mindent, amit lehet és amit kell.
Mihamarabb békére van szükség Ukrajnában, a katonai behívások és az anyanyelvi oktatás jövője sok aggodalmat kelt a kárpátaljai magyarokban – jelentette ki Bocskor Andrea, az Európai Parlament független képviselője a VIII. Kárpátalja-nap alkalmából az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Bocskor Andrea közleményében hangsúlyozta, a több mint másfél éve tartó háború rányomja bélyegét a kárpátaljai emberek életére.
„A katonai behívások és annak veszélye, hogy jövőre már talán nem tanulhatnak anyanyelvükön 5. osztálytól a magyar nemzetiségű diákok, sok aggodalmat kelt a magyarokban” – fogalmazott a kárpátaljai politikus, majd hozzátette: mindez tovább erősíti orosz–ukrán háború befejezésének és a béke szükségességét, mert – mint kiemelte – ez élesztheti fel a jövőbe vetett hitet.
A brüsszeli Liszt Intézetben kedd este, a VIII. Kárpátalja-napon tartott beszédében Bocskor Andrea elmonda, a rendezvény célja idén, hogy felhívja a figyelmet a kárpátaljai magyar közösség helyzetére, a háború árnyékában megélt nehéz mindennapokra, valamint bemutasson egy szeletet a helyi magyar képző- és színművészetből.
Fontosnak nevezte, hogy a kárpátaljai magyarok helyzetéről lehetőség és esély van beszélni Brüsszelben. „Fontos, hogy a kárpátaljai magyar, illetve az ukrajnai egyéb nemzetiségek jogairól ne feledkezzen meg az Európai Unió” – tette hozzá az EP-képviselő.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke beszédben kiemelte: sokak munkája jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a kárpátaljai magyar közösség még a jelenlegi nehéz körülmények között is fenn tudjon maradni.
„Remélem, hogy majd egyszer, egy demokratikus Ukrajna, egy olyan Ukrajna, ahol tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek jogait, megkezdheti és sikeresen fejezheti be tárgyalásait az Európai Unióhoz való csatlakozásról” – tette hozzá Brenzovics László.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke köszöntőjében azt mondta, egy évtizeddel ezelőtt a Fidesz – Magyar Polgári Párt komolyan gondolta, hogy a magyar egységet meg kell teremteni, és teret kell adni, lehetőséget kell biztosítani ahhoz, hogy a kárpátaljai magyar közösség érdekeit Brüsszelben is képviseljék. Ezzel Kárpátalja felkerült Európa térképére, problémáit Brüsszelben is meghallgatják – hívta fel a figyelmet.
Szavai szerint a magyar élet Kárpátalján folytatódik, amit a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színészei által a VIII. Kárpátalja-napon bemutatott Tart6atlan című zenés-verses előadás, valamint Matl Péter Munkácsy-díjas kárpátaljai szobrászművész Ötösével című, az 1944 őszén „háromnapi munkára”, úgynevezett málenkij robotra elhurcolt magyar és német nemzetiségű kárpátaljai férfilakosság emlékére készített, és a brüsszeli Liszt Intézetben kiállított festménysorozata is biztosít.
Úgy az előadás, mint a festmények a reménytelenséget és a kárpátaljai emberekre jellemző kitartást, a jövőbe és Istenbe vetett hitet mutatják – tette hozzá Orosz Ildikó.
Kovács Tamás Iván, Magyarország Belgiumba és Luxemburgba akkreditált nagykövete beszédben kiemelte, hogy „az ukrán-orosz háború kitörése óta a nemzet jelentősége felértékelődött”.
„Magyarnak lenni, a magyar nemzethez tartozni nem csak nemzetiségi és még csak nem is állampolgársági kérdés” – hívta fel a figyelmet. A magyarok közösségét a nyelv, a kultúra és a közös érzés fűzi össze – mondta.
„Kárpátalja, a Kárpátalján élő emberek egy, de nagyon fontos láncszemet alkotnak abban a közösségben, amelyet úgy hívunk, hogy magyar nemzet” – tette hozzá beszédben Kovács Tamás Iván.
Idén tekintélyes támogatásra pályázhatnak a kárpátaljaiak, a magyar kormány két és félmilliárd forintot szán a szülőföldjén élő és dolgozó honfitársainknak. A Hír TV Magyarország élőben című műsorának volt vendége Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Brenzovics László a KMKSZ elnöke.
„Kik pályázhatnak és mikre lehet pályázni a kárpátaljai térségben?” – kérdezte Trombitás Kristóf.
„Az úgynevezett szociális programcsomag 2015-ben indult el, gyakorlatilag a kárpátaljai magyarság van a legnehezebb helyzetben itt a Kárpát-medencében a magyar nemzetrészek között és nekünk nagyon fontos az, hogy az ottani magyarság kitartson a szülőhelyén illetve a szülőföldjén tudjon boldogulni” – mondta Potápi Árpád János.
„Érdekes kérdés, hogy Ukrajna, ahol számos magyar él, hogy áll jelenleg az átoltottság tekintetében?”
„Míg Magyarország az első helyek egyikét tölti be a világon, addig Ukrajna az utolsó helyen van Európában, szinte nem is lehet beszélni tömeges átoltottságról, például Kárpátalján összesen 110 ember kapta meg mind a két oltást” – reagált Brenzovics László.
