Elfogadta a boszniai szerb képviselőház csütörtök este az ország új alkotmányának tervezetét, valamint a boszniai Szerb Köztársaság alkotmányos beállításának védelméről szóló törvényt.
A Banja Luka-i parlament több órás heves vita után fogadta el a Milorad Dodik boszniai szerb elnök által benyújtott javaslatokat, az ellenzéki Szerb Demokrata Párt (SDS) képviselőit el is távolították az ülésteremből azt követően, hogy kijelentették: az országrész vezetése ezekkel a döntésekkel tönkreteszi és elszigeteli a boszniai Szerb Köztársaságot.
Az országrész új alkotmányának tervezetében – amely most 30 napos közvitára kerül – szerepel egyebek mellett a boszniai Szerb Köztársaság önrendelkezésének lehetősége, az országrész államként történő meghatározása, a boszniai szerb hadsereg felállítása, illetve az is, hogy a boszniai Szerb Köztársaság föderációra vagy konföderációra léphet más államokkal.
A boszniai Szerb Köztársaság alkotmányos beállításának védelméről szóló törvény pedig lehetővé teszi egy olyan különleges ügyészség és bíróság felállítását, amely őrködne a többségében szerbek lakta országrész alkotmányos rendje felett. A törvényjavaslatot Dodik indoklása szerint „a nemzetközi közösség főképviselőjének közelmúltbeli tevékenysége” miatt nyújtotta be. Az új jogszabályban olyan tételek szerepelnek, mint a boszniai Szerb Köztársaság területi egységének veszélyeztetése, a boszniai Szerb Köztársaság függő vagy alárendelt helyzetbe kényszerítése, fegyveres felkelés, szabotázs, kémkedés, a boszniai szerb intézmények döntéseinek szabotálása, szolgálat ellenséges hadseregben és az ellenség segítése.
A bosznia-hercegovinai szövetségi ügyészség szerdán arra utasította az ország rendvédelmi szerveit, állítsák elő Dodikot, Radovan Viskovicot, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnökét, valamint Nenad Stevandicot, a többségében szerbek lakta országrész parlamentjének elnökét, mert az ügyészség szerint veszélyeztették az ország alkotmányos rendjét.
Két hete pedig a boszniai szövetségi bíróság Christian Schmidt nemzetközi főképviselő döntéseinek figyelmen kívül hagyása miatt első fokon egy évi letöltendő börtönbüntetésre ítélte Milorad Dodikot, és hivatali tevékenységeitől hat évre eltiltotta őt. Röviddel ezután a boszniai szerb parlament megszavazta az entitás igazságügyi rendszerének elszakadását a szövetségitől. Ezt a törvényt az ország alkotmánybírósága hatályon kívül helyezte, Dodikot viszont a törvény aláírása miatt az ország alkotmányos rendjének veszélyeztetésével gyanúsítják.
Milorad Dodik mintegy három évtizede hangoztatja, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, és szerinte Bosznia államként működésképtelen. A boszniai szerb parlament az utóbbi években megszavazta az entitás saját védelmi, igazságügyi és adórendszerének bevezetését, a kilépést a szövetségi intézményrendszerből, illetve saját választási törvényt fogadott el, ami országos szinten súlyos belpolitikai feszültségekhez vezetett.
Nem létezik többé az a Bosznia-Hercegovina, amelyet elképzeltek, a boszniai szerb parlament új törvényeket fog hozni, például a szövetségi ügyészség és a bíróság nem tevékenykedhet többé a boszniai Szerb Köztársaság területén – közölte Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészének elnöke szerdán, miután a boszniai szövetségi bíróság a nemzetközi főképviselő döntéseinek figyelmen kívül hagyása miatt első fokon egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, és hivatali tevékenységeitől hat évre eltiltotta őt.
Milorad Dodik bejelentette: más szövetségi intézmények munkáját is betiltják, például a felsőfokú ügyészségi és bírósági testületét, és a boszniai Szerb Köztársaság saját felsőfokú ügyészségi és bírósági testületet hoz létre. Emellett a legtöbb szerb tisztségviselő is kivonul a szövetségi intézményekből – ismertette. Hozzátette egyúttal, hogy csak az „árulók” maradnak majd ott.
Az ítélethirdetést követően a politikus azt üzente támogatóinak, hogy nincs ok aggodalomra, megtanult már nehezebb dolgokat is elviselni. Egyben azt is közölte, üzeni Christian Schmidtnek, a nemzetközi közösség főképviselőjének, hogy ha szerb területre lép, letartóztatásra számíthat.
„Ha látjátok, jelentsétek a rendőrségnek, hogy letartóztassuk és elűzzük innen. Nem érdemli meg, hogy szerb földre lépjen” – mondta híveinek, és közölte: nem engedi meg, hogy bárki is megdöntse a boszniai Szerb Köztársaságot – számolt be az MTI.
Milorad Dodik Aleksandar Vucicot Banja Lukába invitálta, hogy a kialakult helyzetről tárgyaljanak. A szerb elnök már szerda este elutazik a boszniai Szerb Köztársaságba. Milorad Dodik azt nyilatkozta, két telefonbeszélgetést bonyolított le az ítélethirdetés után.
„Egyiket Aleksandar Vuciccsal, aki azt mondta, a boszniai Szerb Köztársaság pártján áll, a másikat pedig Orbán Viktor barátommal, aki ugyanezt mondta” – részletezte a boszniai szerb elnök.
A boszniai szövetségi ügyészség 2023 augusztusában emelt vádat Dodik ellen a büntető törvénykönyv azon pontja alapján, amely szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető, és hivatali tevékenységeitő azzal vádolták, hogy nem hajlandó figyelembe venni Christian Schmidt főképviselő döntéseit, mert aláírta a nemzetközi főképviselő intézményének és hatásköreinek elutasításáról szóló törvényt.
A büntető törvénykönyv vonatkozó pontját éppen Christian Schmidt módosította, döntésének hátterében pedig a boszniai szerb politikusok kijelentései és lépései álltak.
Dodik szerint a vádhatóság politikai nyomásra állította össze az ellene felhozott vádakat.
Azzal is érvelt, hogy a bosznia-hercegovinai törvények szerint nem létezik olyan cselekmény, amellyel vádolták. Az ország alkotmánya szerint törvényt csak a parlament hozhat, így a nemzetközi főképviselő intézkedései szerinte nem jogérvényesek.
Az ügyészség azt kérte, hogy Milorad Dodikot öt év börtönbüntetésre ítéljék, valamint tiltsák el tíz évre a közhivatal tevékenységtől. A vádhatóság ugyanezt a büntetést kérte az ügy másik vádlottjára, Milos Lukicra, a boszniai szerb hivatalos közlöny igazgatójára, aki a nemzetközi főképviselő döntését figyelmen kívül hagyva a közlönyben megjelentette a Dodik által szignált törvényeket. Milos Lukicot a bíróság szerdán felmentette az ellene felhozott vádak alól.
Az ítélet nem jogerős, a védelem és az ügyészség is fellebbezhet ellene, a másodfokú ítéletet az év végéig mondhatják ki.
Milorad Dodik a múlt héten az utolsó szó jogán a bírónak üzenve azt mondta: az ellene szóló ítélet alapvetően meghatározza majd Bosznia jövőjét. Később a sajtónak ezt úgy fejtette ki: az ítélet „halálos csapást mérhet” Bosznia-Hercegovinára.
Közölte, hogy amennyiben bűnösnek találják, az ítéletet nem fogadja el, és a boszniai Szerb Köztársaság megkezdi kivonulását a szövetségi intézményekből. Emellett ismét felvetette az entitás függetlenné válásának lehetőségét.
Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró, 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. Ennek értelmében az ország két részből áll: a boszniai Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból.
A nemzetközi közösség főképviselőjének intézményét is ekkor hozták létre: a megbízottnak joga van törvényeket hozni, illetve felfüggeszteni. Milorad Dodik mint elnök három évtizede beszél arról, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, és szerinte Bosznia államként működésképtelen. A boszniai szerb parlament az utóbbi években megszavazta az entitás saját védelmi, igazságügyi és adórendszerének bevezetését, a szövetségi intézményrendszerből történő kilépést, illetve saját választási törvényt fogadott el, ami országos szinten súlyos belpolitikai feszültségekhez vezetett.
A Milorad Dodik elítéléséről szóló hírekre reagálva Aleksandar Vucic szerb elnök összehívta az ország biztonsági tanácsának az ülését.
[type] => post
[excerpt] => Nem létezik többé az a Bosznia-Hercegovina, amelyet elképzeltek, a boszniai szerb parlament új törvényeket fog hozni, például a szövetségi ügyészség és a bíróság nem tevékenykedhet többé a boszniai Szerb Köztársaság területén – közölte Milorad Dodik.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1740658320
[modified] => 1740608709
)
[title] => Dodik: nem létezik többé Bosznia-Hercegovina
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=142563&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 142563
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 142564
[image] => Array
(
[id] => 142564
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dodik.png
[original_lng] => 698103
[original_w] => 873
[original_h] => 497
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dodik-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dodik-300x171.png
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dodik-768x437.png
[width] => 768
[height] => 437
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dodik.png
[width] => 873
[height] => 497
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dodik.png
[width] => 873
[height] => 497
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dodik.png
[width] => 873
[height] => 497
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dodik.png
[width] => 873
[height] => 497
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1740601509:12
[_thumbnail_id] => 142564
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1701
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 508427681000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 44260
[1] => 47960
[2] => 42488
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Bosznia-Hercegovina
[1] => boszniai szerb parlament
[2] => Milorad Dodik
)
)
[2] => Array
(
[id] => 37409
[content] =>
A boszniai szerbek vezetője, Milorad Dodik a Boszniai Szerb Köztársaság kikiáltásának 30. évfordulóján arról beszélt, hogy szerinte minden nemzeti mozgalom célja a saját állam megteremtése. A volt Jugoszlávia szétesése óta Bosznia-Hercegovina nem állt még annyira közel a szétszakadáshoz, mint most – vélik az elemzők.
Súlyos politikai krízis közepette emlékeztek meg Boszniai Szerb köztársaság kikiáltásának 30. évfordulójáról. Az utóbbi időben ismét felerősödtek az elszakadást célzó törekvések a Bosznia-Hercegovinához tartozó entitásban, ami miatt sokan attól tartanak, hogy visszatérhetnek a kilencvenes évek etnikai háborújának sötét évei. Az ország muszlim közössége régóta provokációnak tekinti az évforduló megünneplését.
„Minden nemzeti mozgalomnak, így a miénknek is, egyetlen célja egy népállam, mégpedig a saját államának a felépítése – mondta az ünnepségen a boszniai szerbek vezetője. – A megvalósítás kételye soha nem befolyásolhatja a szerbek és más, a Szerb Köztársaságban élők elméjét. Mert ez valóban lehetséges” – tette hozzá Milograd Dodik.
Bosznia-Hercegovina 1995 óta két entitásból áll: a Boszniai Szerb Köztársaságból, valamint a bosnyákok és horvátok által alapított Bosznia-hercegovinai Föderációból. Persze nacionalista hangok mindig is voltak, szakértők szerint az elmúlt évtizedekben sosem állt még annyira közel az ország a szétszakadáshoz, mint most.
A feszültség akkor erősödött fel, amikor Dodik javaslatára a helyi parlament decemberben megszavazta a szövetségi intézmények egyes jogköreinek átvételét. A lépést az Európai Unió és az Egyesült Államok is elítélte. A magyar kormány azonban jelezte: semmilyen szankciót nem fog megszavazni a boszniai szerb vezető ellen.
Megszavazta a boszniai szerb parlament pénteken késő este a nagyobb önállóságot, a szövetségi intézmények egyes jogköreinek átvételét, ami az országrész függetlenedésének első lépése lehet Bosznia-Hercegovinában.
A képviselők arról szavaztak, hogy az országrész intézményei „átveszik” az országos igazságszolgáltatási, védelmi, biztonsági és adóügyi szervek jogköreit. Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja évek óta hangoztatja, hogy a többségében szerbek lakta rész kiválna Bosznia-Hercegovinából, október óta pedig arról is beszél, hogy a boszniai szerbek kivonulnak Bosznia-Hercegovina szövetségi intézményeiből, valamint a hadseregből, az igazságügyi testületekből és az adózási rendszerből is. A lépést az Európai Unió és az Egyesült Államok is elítélte, és veszélyesnek véli a térség stabilitása szempontjából, a boszniai szerbek azonban nem álltak el a tervüktől. Milorad Dodik azt követően kezdett el beszélni a szövetségi intézményektől történő elszakadásról, hogy a nemzetközi közösség korábbi főképviselője, Valentin Inzko törvényerejű rendeletet hozott, amelynek értelmében a srebrenicai népirtás, valamint más emberiesség elleni bűnök tagadása börtönbüntetéssel sújtható. Hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetést kaphat az, aki nyilvánosan helyesli, tagadja, lekicsinyli vagy megpróbálja igazolni a népirtást, vagy így tesz más olyan háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekménnyel kapcsolatban, amelyet valamely hágai vagy boszniai bíróság bizonyítottnak mondott ki. Ezt a rendeletet a boszniai Szerb Köztársaság nem hajlandó végrehajtani – közölte akkor a boszniai szerb politikus, és azóta erre hivatkozva az országrész egyre több szövetségi törvénytől próbál elszakadni. Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés két országrészre osztotta Bosznia-Hercegovinát: a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A békeszerződésbe azt is belefoglalták, hogy a három államalkotó népcsoportnak – a bosnyáknak, a horvátnak és a szerbnek – egyenlő arányban kell részt vennie az állami szervek működésében. Ez pedig gyakran gátolja a reformok végrehajtását. A nemzetközi közösség főképviselőjének funkcióját is ekkor hozták létre: a megbízottnak joga van törvényeket is hozni, nemcsak felügyelni a békeszerződésben foglaltak alkalmazását. Ezt a jogot Milorad Dodik mindig is megkérdőjelezte, és többször is közölte, hogy nem fogadja el a főképviselői megbízatás legitimitását. A pénteki parlamenti ülést az ellenzék bojkottálta, a kormányzó pártok viszont megszavazták a javaslatokat. Így arról is döntöttek, hogy hat hónapos határidőt szabva azzal bízzák meg a kormányt, fogalmazza meg az országrész új törvényeit, amelyek világosan kimondják, pontosan milyen jogosultságai vannak a boszniai Szerb Köztársaságnak, és milyen kérdésekben nem köteles követni a szarajevói központi intézmények iránymutatását főként az adóügyek, a hadügy és az igazságügy területén.
