Vízválasztónak nevezhető a Derek Chauvin, egykori minneapolisi rendőr elleni történelmi tárgyalás, akit bűnösnek találtak az afro-amerikai George Floyd meggyilkolásában: az amerikai rendőrség munkája és a faji diszkriminációhoz való hozzáállása már nem lesz a régi.
Az ítélet ismertetését követően Merrick B. Garland, az Egyesült Államok főügyésze hivatalosan bejelentette, hogy az Igazságügyi Minisztérium kivizsgálja a minneapolisi rendőrség tevékenységét.
„Bejelentem, hogy az Igazságügyi Minisztérium polgári vizsgálatot indított annak megállapítása érdekében, hogy Minneapolis állam Rendészeti főigazgatósága felelős-e a rendőrök alkotmányellenes tevékenységében… A problémák, amelyekkel szembesülünk, mélyen beépülnek történelmünkbe. Határozottan és azonnal nekilátunk a feladat teljesítéséhez, tudván, hogy a változások nem várhatnak”, – hangsúlyozta ki Garland főügyész.
Ezeket a változásokat követelte az a több ezer tüntető is, akik Floyd meggyilkolása után amerikai városok utcáira vonultak. Az emberek azt kérdezték, hogyan lehetne megállítani a rendőrségi gyilkosságokat, ha nem reformálják meg gyökeresen magát a rendőrséget, többek között a finanszírozás teljes megszüntetéséig, rendőrségi főosztályok felszámolásáig, valamint a közbiztonság kezelésének újragondolásáig.
Joe Biden amerikai elnök az ítéletet „óriási előrelépésnek nevezte Amerika igazságszolgáltatásában”, de kihangsúlyozta, hogy ez nem elég. A rendőrség reformját szorgalmazta, amely a jövőben kizárja az effajta visszaéléseket.
Videón rögzítették George Floyd meggyilkolását, akit Chauvin azért tartóztatott le, mert megpróbált hamis 20 dolláros bankjeggyel fizetni. A felvételen, amely gyakorlatilag azonnal elterjedt a világban látható, hogy a rendőr cinikusan néz a kamerába, miközben a térdével a Floyd nyakát szorítja le, aki 9 percen keresztül fuldokolt, amíg meg nem halt.
Maga a videó pedig tiltakozások láncreakcióját váltotta ki: először Minneapolisban, majd az Egyesült Államokban, majd az egész világon, ahol az emberek, különösen a faji és nemzeti kisebbségek rendőri erőszaknak és diszkriminációnak vannak kitéve.
A Black Lives Matter, „A feketék élete is fontos” mozgalom már régóta létezik, szó szerint néhány nap alatt példátlan erőre kapott, hangját hallatta számos ország utcáin és terein, amelyek lakói magukra ismertek George Floyd történetében.
George Floyd esetének egyik legfontosabb következménye, hogy „végre leomlott a hallgatás fala”, amikor a rendőrkapitányságok a szabálysértést követően fedezték kollégáikat, figyelmen kívül hagyva a bűnösök felelősségre vonásának követelményét.
Medaria Arrandondo, a minneapolisi rendőrkapitányság vezetője, miután látta a Floyd haláláról készített videót, nyilvánosan gyilkosságnak nevezte. Ezután letartóztatta Derek Chauvin-t és azt a három rendőrt, akik részt vettek Floyd erőszakos letartóztatásában. Később a vád egyik fő tanúja lett. A bíróságon az esküdtszéknek azt mondta, hogy „kategorikusan nem ért egyet” Chauvin cselekedetével, amely „semmilyen formában” nem felel meg a szabályoknak, és azt demonstrálja, hogy megtagadta „az élet szentségének elvét”.
Még akkor is, ha részben az volt a cél, hogy bűnbakot csináljanak Chauvin-ból, és megpróbálják demonstrálni, hogy a rendészeti főosztály is változásokat, ez mégis egy kivételes eset, amikor maga a rendőrfőnök maga rúgja ki a gyilkos rendőrt, majd a bíróságon vallomást tesz ellene. Chauvin ügye kapcsán az átláthatóság és az elszámoltatás szintje kivételes volt.
Fontos megértenünk, hogy az Egyesült Államok egy pillanat alatt nem változott meg, amikor meghallotta Derek Chauvin ítéletét. Amíg a per folyamatban volt, egy rendőrnő megölte Daunte Wright, sötét bőrű fiatalembert. Egybeesés, hogy nem messze attól a helytől, ahol Floyd meghalt. Április 21-én éjjel pedig Columbus városában egy rendőr lelőtt egy 16 éves sötét bőrű lányt.
Szinte naponta érkeznek hírek hasonló esetekről. Keith Ellison, Minnesota állam főügyésze az ítélet kihirdetését követően közölte: „A mai ítéletet nem nevezném „igazságnak”… de a felelősség elismerése az első lépés az igazság felé”.
Ha Amerika valóban megtette az „első lépést az igazságosság felé”, van remény arra, hogy országokban, ahol a Black Lives Matter mozgalom sok embert inspirált az egyenlőtlenség és a diszkrimináció elleni küzdelemre is megteszik ezt a lépést. Ami a legfontosabb – remélhetőleg áldozatok nélkül.
