Tapsviharok és tömeges bekiabálások váltották egymást a vitán, amelyet a Parlament vezetőjének is félbe kellett szakítania egy ponton. Ursula von der Leyen és az általa vezetett Bizottság ellen indítványoztak bizalmatlansági eljárást, amelynek eredményeként akár az egész biztosi kollégium elveszítheti a mandátumát. Bár az erősebb pártcsaládok várhatóan megvédik von der Leyent, az indítvány teret adott a saját berkeikben is meghúzódó sérelmek kiengedésének.
Ursula von der Leyennek hétfőn kellett elmondania védőbeszédét a Bizottság ellen indított bizalmatlansági szavazás előtt, amelyre csütörtökön kerül majd sor. Az indítványt a román Gheorghe Piperea terjesztette be, és még június végén megszerezte hozzá a szükséges 10 százalékos támogatást.
Az indítvány még a saját Konzervatívok és Reformisták (ECR) pártcsaládján belül is megosztó, így annak olasz társelnöke, Nicola Procaccini már előre jelezte, hogy bár tagjaik szabadon szavazhatnak majd az ügyben, ő nem fogja támogatni a Bizottság megbuktatását.
Procaccini azzal érvelt, hogy a mostani vakcinabeszerzések alatt küldött személyes üzenetek miatt von der Leyen előző kormánya alatt is benyújthatták volna az indítványt, csak az a különbség, hogy azóta sok mindenben jobb belátásra tért a Bizottság. Így például komolyabban próbálja kezelni a migrációt, és a zöldátállásban is rugalmasabb álláspontot kezdett képviselni.
Ez utóbbi különösen érzékeny téma, miután pár hete a Bizottság visszahívott egy, a Szociáldemokraták (S&D) és a liberális Renew által is jegyzett javaslatot, miután erre kérték Ursula von der Leyent a Parlament több jobboldali pártjának képviselői. A törvénytervezet azokat a vállalatokat vonná felelősségre, amelyek alaptalanul hivatkoznak környezetbarát működésre.
Az eset feltehetően jó részben egy komolyabb kommunikációs malőr volt, hiszen a kisvállalatok mentességére hivatkozva történt a visszavonás, amelyet éppen a Parlament tárgyalt volna a tagállamokat tömörítő Tanáccsal. A tárgyalás elhalasztásával most a tervezet elfogadása is tolódik, de a hiba kiváló lehetőséget biztosított az S&D-nek és a Renew-nak is, hogy felhánytorgassák a Néppárt (EPP) és a tőle jobbra álló frakciók alkalmi együttműködéseit.
A mostani vitán a szocdem pártvezér kritikája így legfőképpen a Néppártot vezető Manfred Weberre éleződött ki, míg a liberálisok és a zöldek az átláthatóságra tett kívánalmaikat emelték ki, amelyeket az EPP sokszor a tőlük jobbra helyezkedő pártokkal szavazott le.
Az ő beszédeik nagy hangsúlyt fektettek arra is, hogy Webert válaszút elé állítsák: vagy komolyan veszi szövetségét az ő pártcsaládjába tartozó, von der Leyent is újraválasztó centrista pártokkal, vagy jobbra tolódik, és olyanokkal működik együtt, akiknek valójában nem érdekük egy erős Európa.
Weber maga még a számonkérések előtt beszélt, amelyben hangsúlyozta, hogy a jelenlegi parlamenti felállás szavazásainak 90%-ában a középerőkkel szavazott pártja. Ő ezen túl egy Európa-ellenes – és Vlagyimir Putyin orosz elnök számára igencsak szimpatikus – összeesküvésként beszélt az indítványról, amely szerinte csak felesleges időhúzás.
Ursula von der Leyen is hasonlóan láttatta a felállást, bár ő a „szélsőséges” jelzést használta azokra a képviselőkre, akik számon akarták kérni a vakcinabeszerzések átláthatósága miatt. Szerinte a Covid-járvány idején tanúsított határozott és közös fellépés az EU erejét igazolja:
Ez a szolidaritás Európája, amelyet én szeretek – és ez az az Európa, amelyet a szélsőségesek gyűlölnek – fogalmazott a Bizottság elnöke.
Bár von der Leyen továbbra sem hozza nyilvánosságra a Pfizer-vezérrel váltott személyes üzeneteinek leiratát, hangsúlyozta, hogy ugyanígy egyeztetett megannyi szakértővel és a tagállamok vezetőivel is, akik a szerződések teljes ismeretében, szabadon dönthettek arról, milyen típusú és mennyi vakcinát szeretnének beszerezni.
Az ügyben való szavazásra csütörtökön kerül sor, amelyen kétharmados többségre lenne szükség ahhoz, hogy a jelenlegi Bizottság leváltásra kerüljön. A Néppárt működésével elégedetlen pártcsaládok már előre jelezték, hogy nem fognak részt venni Ursula von der Leyen megbuktatására tett kísérletében. Von der Leyen maga is jelezte: érti a kritikát, és elkötelezett abban, hogy a törvényhozás „minden lépését” együtt járja be a Parlamenttel.
François Bayrou francia miniszterelnök bejelentette, hogy az alkotmány 49.3-as cikkét kívánja alkalmazni a költségvetés szavazás nélküli parlamenti elfogadtatáshoz, ami egy újabb bizalmatlansági indítvány és a kormány bukásának veszélyét vetíti elő, írja az MTI.
A miniszterelnök a La Tribune Dimanche című lapban vasárnap megjelent interjújában bejelentette, hogy hétfőn élni fog ezzel a – kormányának felelősségét előtérbe helyező – alkotmányos lehetőséggel a 2025-ös költségvetés tervezetének elfogadásához. A képviselők hétfő délután vizsgálják meg az idei költségvetésnek a nemzetgyűlés és a szenátus vegyes bizottsága által elfogadott új, kompromisszumos változatát. „Most már késedelem nélkül szükséges az elfogadás. Egy olyan ország, mint a miénk, nem maradhat költségvetés nélkül. Ennek egyetlen módja, ha a kormány vállalja a felelősséget. Ez fog történni hétfőn” – mondta Bayrou, remélve, hogy „10 napon belül Franciaország végre rendelkezni fog a nemzet életéhez elengedhetetlen költségvetéssel”.
A francia alkotmány 49.3-as cikke alapján egy tervezet akkor is a parlament által elfogadottnak tekintendő, ha a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és azt követően bizalmatlansági indítvánnyal 24 órán belül nem mozdítják el a kormányt. A radikális baloldali Engedetlen Franciaország már bejelentette, hogy a szavazás elmaradása esetén bizalmatlansági indítványt nyújt be, amelyet a kommunisták és a Zöldek is támogatnak. A baloldali pártszövetség negyedik tagja, a Szocialista Párt viszont még nem döntött a kérdésben, ahogy a másik nagy ellenzéki csoport, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés sem.
A figyelem most elsősorban a szocialistákra vetül, akikkel a kormány hetek óta tárgyalásokat fogad a költségvetésről, és akiken a kormány sorsa múlhat. A bizalmatlansági indítványról szerdán vagy csütörtökön szavazhat a nemzetgyűlés. A kisebbségben lévő kormány élén a centrista Francois Bayrou két hónappal ezelőtt váltotta Michel Barnier-t, akinek kormányát alig három hónapos hivatali idő után a baloldali pártszövetség és a Nemzeti Tömörülés közösen buktattak meg egy történelmi jelentőségűnek tartott bizalmatlansági szavazással. Ezt követően lett François Bayrou a hatodik kormányfő Emmanuel Macron elnök 2017-es megválasztása óta, és a negyedik 2024-ben, ami évtizedek óta nem látott instabilitást idézett elő a kormányzásban.
A július 7-i előrehozott választások eredményeként háromosztatúvá vált a Nemzetgyűlés 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép köztársaságiak alakítottak szeptemberben kisebbségi kormányt; a másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldali pártok és a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben maradt. Ez utóbbi két tömb buktatta meg december elején bizalmatlansági indítvánnyal az előző kisebbségi kormányt, amely a parlament megkerülésével kívánt megszorításokat bevezetni a jövő évi költségvetésben.
A jelenlegi szavazást elhalasztották, de az ellenzék bejelentette, hogy a közeljövőben újabb szavazást próbálnak összehívni.
Kedden Szlovákia ellenzéki pártjai visszavonták a parlamenti szavazást a bizalmatlansági indítványról, amely a Robert Fico miniszterelnök vezette kormány lemondatását célozta. Ezt a parlament alelnöke, Peter Ziga közölte.
Az ellenzék tiltakozott Fico azon javaslata ellen, hogy a szavazást titkosítsák, mivel azt állították, hogy a miniszterelnök titkos információkat osztott meg. Azt is bejelentették, hogy a közeljövőben újabb bizalmatlansági indítványt nyújtanak be.
A Reuters híre szerint az ellenzék arra készül, hogy hamarosan újabb szavazást próbáljon összehívni.
Szlovákiában ma az ellenzéki erők megpróbálták leváltani Robert Fico kormányát, azzal vádolva a miniszterelnököt, hogy az ország kilépésére törekszik az Európai Unióból.
Fico a háború alatt is fenntartotta kapcsolatait Oroszországgal, múlt hónapban találkozott Putyinnal, és leállította a hivatalos katonai segélyszállítmányokat Kijevnek.
Emellett többször is bírálta az Oroszország ellen hozott szankciókat, és tovább élezte a konfliktust Kijevvel, miután 2024 végén leálltak az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül.
Bár egyre nagyobb aggodalom övezi kormánya külpolitikai irányvonalát, Fico nem kíván változtatni politikai szemléletén.
Szerinte fel kell készülni a „lehetséges válsághelyzetekre”, amelyekkel az EU a rövid távú jövőben szembesülhet, utalva az Európai Unió esetleges széthullására.
Bizalmi szavazást tart hétfő este a brit kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciója Boris Johnson miniszterelnök ellen, miután összegyűlt a szavazás kiírásához minimálisan szükséges számú kezdeményező levél – jelentette be hétfőn Sir Graham Brady, a konzervatív frakció illetékes bizottságának vezetője.
Brady közölte, hogy a szavazást brit idő szerint 18 és 20 óra – közép-európai idő szerint 19 és 21 óra – között tartják. A voksokat azonnal összeszámolják és az eredményt nem sokkal később kihirdetik.
A kormányfő elleni bizalmi szavazás kiírása hosszabb ideje napirenden volt, miután az elmúlt hetekben kiderült, hogy a londoni miniszterelnöki hivatalban és más kormányintézményekben a koronavírus-járvány megfékezésére korábban elrendelt szigorú korlátozások idején több kerti partit, ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket tartottak, nem egyszer Johnson részvételével.
A közkeletűen „partygate” néven emlegetett ügy Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának eddigi legnagyobb belpolitikai botrányává fajult.
Zelenskyy and Johnson discussed the "peace formula" and NATO membership
"One of the points of the peace formula is security guarantees for Ukraine," said Volodymyr Zelenskyy. He noted that the best guarantee would be #Ukraine's membership in #NATO. pic.twitter.com/WPa6Tf5KL9
