Aleksandar Vucic szerb elnök felszólította a szerbiai ellenzéket, hogy kezdeményezzenek ellene nem kötelező érvényű bizalmi népszavazást. Közölte, hogy ha ezen alulmarad, lemond elnöki tisztségéről – számolt be az MTI.
A szerb elnök azt követően jelentette be a kezdeményezést, hogy az Átláthatósági és Elszámoltathatósági Központ (CRTA) felmérése szerint a lakosság 61 százaléka támogatja a kormányellenes tüntetéseket, amelyeket az ellenzék azt követően kezdett megszervezni, hogy tavaly november elsején leszakadt az újvidéki vasúti pályaudvar előtetője – 15 ember halálát okozva –, az illetékes szervek pedig azóta sem vontak senkit felelősségre emiatt.
Aleksandar Vucic kiemelte, hogy a CRTA felmérése szerint a lakosság jelentős része (52 százaléka) a leváltása mellett áll, és szeretne meggyőződni arról, hogy ez így van-e, mert ha ez a helyzet, akkor a jövőben nem tudja ellátni a köztársasági elnöki feladatokat. Véleménye szerint ezért arra van szükség, hogy az ellenzéki pártok adjanak át a parlamentnek egy bizalmi népszavazásra vonatkozó kérvényt. Ehhez a 250 tagú parlament 67 képviselőjének aláírására van szükség, az ellenzéknek pedig 80 képviselője van.
A legitimitás a legfontosabb a politikában, és a szuverenitás mindig a nép akaratából fakad
– fogalmazott a szerb elnök.
A kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) mindehhez 100 képviselői aláírással járul hozzá, hogy a parlament azonnal kiírja a népszavazást. Ana Brnabic házelnök, a Szerb Haladó Párt politikusa, illetve Milenko Jovanov, az SNS frakcióvezetője szerdán adják át a száz aláírást, amellyel a népszavazás kezdeményezését támogatják.
Az államfő korábban már többször beszélt arról, hogy ha nem élvezi többé az állampolgárok támogatását, akkor távozik tisztségéből. Vucicot 2017-ben közvetlen úton választották meg Szerbia köztársasági elnökének, második ötéves megbízatási idejét 2022-ben kezdte meg. Ez 2027-ben jár le, és Szerbia alkotmányának értelmében Aleksandar Vucic többször nem választható meg az ország elnökének.
Nem kapott bizalmat a pozsonyi parlamenttől a csütörtöki szavazáson a Zuzana Caputová államfő által jelölt, Ódor Lajos vezette szlovák szakértői kormány. Az államfő a szavazás után bejelentette: ügyvezető kormányként nevezi ki ugyanezt a kabinetet.
Ódor Lajos kormányának annak ellenére sem sikerült elégséges támogatást szereznie a pozsonyi törvényhozásban a kormányprogramjukról tartott szavazáson, hogy a dokumentum jóváhagyásához nem volt szükség abszolút többségre, vagyis 76 voksra a 150 fős parlamentben, elegendő lett volna a szavazáson részt vevő képviselők egyszerű többsége.
A kormányprogram elfogadását 34 képviselő támogatta, 43-an ellene szavaztak, 54-en tartózkodtak, 5-en pedig nem szavaztak a jelen lévő 136 képviselőből.
A kormányprogramról tartott kétnapos vita során a legtöbben azt kifogásolták a dokumentumban, hogy kevés konkrét megoldást tartalmaz.
A voksolás eredményére reagálva Zuzana Caputová „éretlen hozzáállásnak” minősítette a kormányprogram „tárgyilagos érvek nélküli” elutasítását, majd bejelentette: az alkotmány adta lehetőségével élve, ügyvezető kormányként ad megbízatást Ódor Lajos kabinetjének, amely ebben a minőségében a szeptember 30-ra kitűzött előre hozott parlamenti választásokig látja majd el feladatait.
Az előrehozott parlamenti választások kitűzésére azután került sor, hogy tavaly decemberben – a korábban a kormánykoalíció részét alkotó liberálisok által benyújtott bizalmatlansági indítványról tartott szavazáson – megbukott Eduard Heger szeptembertől kisebbségben kormányzó kabinetje.
A kormány bukása után az államfő megbízatása alapján a Heger-kabinet ügyvezető kormányként látta el feladatait egészen májusig, amikor Eduard Heger felmentését kérte az államfőtől.
Ezt követően az államfő szakértői kormányt nevezett ki, amelynek miniszterelnöke Ódor Lajos, a szlovák központi bank (NBS) korábbi alelnöke lett.
We strive for peace in all of Europe: countries big or small, east or west. Our shared values and vision unite us, and #Ukraine is part of this. In Granada we've assured @ZelenskyyUa he can rely on our ongoing support. pic.twitter.com/AaqZvTzRzo
🇸🇰🇷🇺 Slovak Prime Minister Robert Fico expressed his intention to attend the Victory Parade in Moscow on May 9. He shared his desire during an interview on the program '60 Minutes' aired on the channel 'Rossiya-1.' pic.twitter.com/7M6zGB8Pm3
Egyre kevésbé bíznak az amerikaiak abban, hogy Joe Biden amerikai elnök megoldja a járvány okozta problémákat – derül ki az Axios nevű amerikai hírportál és az Ipsos nemzetközi közvélemény-kutató vállalat kedden közzétett felméréséből.
A megkérdezett amerikai felnőttek mindössze 13 százaléka mondta azt, hogy az élete várhatóan hat hónapon belül visszatérhet a koronavírus előtti kerékvágásba. Ugyanerre a kérdésre júniusban még az emberek 36 százaléka válaszolt igennel. Megháromszorozódott – a júniusi 9-ről 30 százalékra nőtt – azoknak az amerikaiaknak a száma, akik úgy gondolják, hogy egy év is eltelhet, mire az életük visszatérhet a rendes kerékvágásba.
Szakértők szerint ez nem kedvező fejlemény Biden számára, aki azt ígérte az amerikai polgároknak, hogy úrrá lesz a koronavírus-járványon. „Miután a delta változat felütötte rút fejét, ez hatással volt az emberek életére, és most ehhez igazítják az elvárásaikat, ami nem jó neki (Bidennek)” – fogalmazott Cliff Young, az Ipsos amerikai közügyekkel foglalkozó elnöke az Axios hírportálnak adott nyilatkozatában.
Young kifejtette: Biden politikájának fő iránya az volt, hogy képes megoldást találni a járványra és a Covid-19 okozta problémákra. De most „nagyon nehéz helyzetben van” – tette hozzá.
A közvélemény-kutatás adatai szerint a republikánusok mindössze 2 százaléka mondta azt, hogy „nagyon” bízik az elnökben, de a demokrata pártiak körében is 45-ről 33 százalékra esett ez a mutató.
A demokraták nagy része – 81 százalékuk – állította azt, hogy még „bizonyos mértékig” bízik Bidenben, de ez az arány is elmarad a júniusi 88 százaléktól. A politikailag független válaszadók körében azok száma, akik „nagy mértékben” bíznak Bidenben, 17-ről 11 százalékra csökkent június óta.