Hollandia új döntést hozott egy különleges bíróság létrehozásáról az orosz bűncselekmények kivizsgálására – számolt be kedden az rbc.ua hírportál Volodimir Zelenszkij elnök kijelentésére hivatkozva, amit a David van Wiel holland külügyminiszterrel folytatott találkozóján tett.
A jelentés szerint Zelenszkij azt mondta: „Kaptam egy apró spoilert a külügyminisztertől (Andrij Szibihától – a szerk.), miszerint Hollandia hivatalos döntést hozott arról, hogy származási országa legyen (a törvényszéknek – a szerk.) egy hivatal megnyitásának, az Oroszország bűncselekményei ellen fellépő törvényszék megnyitásának.”
Az elnök hangsúlyozta, hogy ez a döntés rendkívül fontos Ukrajna számára. „Biztosak vagyunk benne, hogy a háború véget ér. És amikor azt mondjuk, hogy igazságos békét akarunk, mindenekelőtt egy bíróságot akarunk minden bűnöző számára. Nagyon hálásak vagyunk, hogy a kérdés hosszas mérlegelése után ilyen döntést hoztunk. Számunkra ez annak a jele, hogy van igazságosság, és igazságosságnak kell lennie” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Donald Trump szerint Portland városa „lángokban áll” a bevándorlási hatóság elleni tüntetések miatt, a helyi politikusok pedig félnek beismerni a bajt. Az amerikai elnök a Fehér Ház előtt vasárnap újságírói kérdésekre válaszolva hangsúlyozta, hogy „felkelőkről” és „agitátorokról” van szó, köztük az Antifa mozgalom tagjaival. Az elnök szerint az érintett városok és államok polgármesterei és kormányzói a „félelemtől dermedten az életüket féltik”, és csak azért állítják, hogy városaikban „semmi nem történik”.
Az elnök arra reagált, hogy Portlandben a hétvégén több százan vonultak a bevándorlási hatóság létesítményéhez az illegális bevándorlók kitoloncolása ellen tiltakozva. A megmozduláson a rendőrségnek könnygázt kellett bevetnie, amikor egyes tüntetők erőszakossá váltak. Többeket előállítottak.
Donald Trump kérdésre válaszolva szégyennek nevezte azt a bírói döntést, ami a hétvégén átmenetileg megtiltotta a Nemzeti Gárda katonáinak kivezénylését az oregoni nagyváros utcáira. „Nagy kár” – fogalmazott az elnök, aki arra reagált, hogy általa 6 éve kinevezett oregoni bíró nem szolgálja jól az országot és őt mint elnököt.
Karin Immergut szövetségi bíró szombaton kiadott végzésében átmenetileg leállította a Trump-adminisztráció intézkedését a Nemzeti Gárda 200 tagjának átirányítására Portlandbe. A bíró az alkotmányosságra hivatkozott a döntését indokolva, és úgy ítélte meg, hogy a „viszonylag kis” tüntetés nem indokol katonai erőt. A Nemzeti Gárda kivezénylésének terve ellen Portland város és Oregon állam demokrata vezetése fordult a bírósághoz. A bírói döntés megváltoztatására a Fehér Ház fellebbezést nyújtott be magasabb szintű bírósághoz.
Chicagóban a szövetségi hatóságok a hétvégén különleges egységeket vezényeltek ki, miután az ott tartott tüntetésen a bevándorlási hatóság ügynökeit tüntetők gépkocsikkal zárták körbe. A hatósági erősítést Kristi Noem belbiztonsági miniszter jelentette be.
A beszámolók szerint a Chicagóhoz tartozó Broadview-ban a Bevándorlási és Vám-végrehajtás (ICE) létesítménye előtt napok óta tüntető tömeg tagjai 10 gépkocsival 5 szövetségi ügynököt zártak körbe annyira, hogy azok kénytelenek voltak figyelmeztető lövést leadni.
Az Egyesült Államok fellebbviteli bírósága elutasította a Trump-adminisztráció próbálkozását, amely a Kongresszus által korábban jóváhagyott külföldi segélyek kifizetésének blokkolását célozta – írja a Reuters szeptember 6-án, szombaton.
A döntés értelmében a kormánynak „rövid határidőn belül” körülbelül 11 milliárd dollárt kell eljuttatnia a már jóváhagyott programokra.
Ez az ítélet néhány nappal azután született, hogy az elsőfokú bíróság kimondta: a pénzeszközöket még a Kongresszus engedélyének szeptemberi lejárta előtt fel kell használni.
Augusztus végén a Trump-adminisztráció sürgősségi fellebbezést nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz, amelyben 12 milliárd dollárnyi külföldi segély folyósításának felfüggesztését kérte.
Ugyanakkor augusztus 13-án az amerikai szövetségi fellebbviteli bíróság hatályon kívül helyezte azt a bírósági tilalmat, amely a külügyminisztériumot kötelezte a külföldi támogatások folyósításának folytatására.
Azonnali hatállyal, kényszerűen lemondatták a Nemzeti Tömörülés (RN) arcát, Marine Le Pent megyei közgyűlésben lévő mandátumáról, miután első fokon a párizsi bíróság bűnösnek találta sikkasztás és hűtlen kezelés miatt. Ettől Le Pen továbbra is parlamenti képviselő marad, hiszen parlamenti mandátumát nem érinti a döntés.
A Lille-i Közigazgatási Bíróság megfosztotta Pas-de-Calais megye közgyűlésében lévő mandátumától Marine Le Pent, miután még március 31-én hűtlen kezelés és sikkasztás miatt bűnösnek ítélte a jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) arcát a párizsi bíróság – számol be róla többek között a Le Monde.
A lille-i bíróság június 4-én megerősítette, hogy Le Pen mandátumát mint a megye tanácsosa elvették, ami ellen még májusban fellebbezett a politikus, azonban ezen kérelmét a bíróság szerdán elutasította.
Mint a bíróság az erről szóló sajtóközleményben írja: Le Pen azonnal elvesztette mandátumát, miután büntetőjogi ügyben elítélték, az ítéletet pedig ideiglenesen végre is hajtották, azzal ugyanis alkalmatlanná vált a tanácsosi mandátum betöltésére.
A Nemzeti Tömörülés arcát és korábban várományos elnökjelöltjét még március 31-én ítélte el a párizsi bíróság sikkasztásért és hűtlen kezelésért, amiért az Európai Parlamenttől asszisztensekre kapott forrásokat a párt nem az EP-képviselőket segítőkre költötte, hanem ebből fizette a párt egyes alkalmazottait – például Le Pen testőre hivatalosan a párt EP-képviselőit segítette, valójában azonban Brüsszel és Strasbourg helyett végig Le Pen mellett tartózkodott.
A bíróság emiatt pénzbírságot szabott ki a francia politikusra, valamint öt évre eltiltotta a közügyektől, így Marine Le Pen számára veszélybe került, hogy a következő, 2027-es elnökválasztáson elindulhasson. Az ítéletet ráadásul ideiglenesen végre is hajtják, így hiába fellebbezett ellene, azt továbbra is végrehajtják a bíróság döntéséig.
Az ítélet ellenére Marine Le Pen a Nemzetgyűlésben szerzett parlamenti mandátumát nem veszítette el, így továbbra is parlamenti képviselő, azonban a megyei közgyűlésben viselt tanácsosi mandátumától azonnali hatállyal megfosztották.
Az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága jóváhagyta Donald Trump elnök adminisztrációjának rendeletét, amely kizárja a transznemű személyeket a katonai szolgálatból. A szabályozás korábban egy szövetségi bíróság döntése miatt nem léphetett életbe, ám az igazságügyi minisztérium szerint ez a döntés aláásta az elnök alkotmányos jogköreit – számolt be az Index.
Benjamin Settle seattle-i amerikai szövetségi bíró korábban megállapította, hogy Donald Trump amerikai elnök transznemű katonák tilalmára vonatkozó rendelete sértheti a törvény előtti egyenlő védelemhez való jogot, így megtiltotta az amerikai hadseregnek, hogy végrehajtsa azt, amíg a rendelet jogi vitája le nem zárul.
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága – amely 6–3-as konzervatív többséggel rendelkezik – kedden azonban helyt adott az igazságügyi minisztérium kérésének, megszüntetve a szövetségi bíró rendeletét – közölte a Reuters.
A döntés több ezer jelenleg szolgáló katona elbocsátását vonhatja maga után.
A testület nem döntött az ügy jogi érdeméről, az eljárás az alacsonyabb szintű bíróságokon folytatódik, és a jövőben visszakerülhet a legfelsőbb bíróság elé.
Az amerikai igazságügyi minisztérium azért fordult a legfelsőbb bírósághoz, mert állításuk szerint a szövetségi bíró elvette a Donald Trump vezette végrehajtó hatalom jogkörét. Szerintük ugyanis a végzés nem egyeztethető össze a védelmi minisztérium szakmai, katonai ítéleteinek kijáró jelentős tisztelettel.
Donald Trump rendelete szerint „az a tény, hogy egy férfi azt állítja magáról, hogy nő, és azt követeli másoktól, hogy tiszteljék ezt a hazugságot, nem áll összhangban a katonai szolgálatban megkövetelt alázatossággal és önzetlenséggel”.
A Legfelső Tanács második olvasatban elfogadta a „Bírósági rendszer és bírák státusza” törvény módosításait, valamint néhány egyéb jogszabályt, amelyek a Kijevi Városi Körzeti Közigazgatási Bíróság és a Kijevi Városi Fellebbviteli Közigazgatási Bíróság létrehozását és működését szabályozzák. Az 12368-1-es számú törvénytervezetet 234 képviselő támogatta – számolt be Jaroszlav Zseleznyak.
A törvény elfogadása az egyik kulcsfontosságú feltétele volt a Nemzetközi Valutaalap számára.
A dokumentum előirányozza egy speciális körzeti közigazgatási bíróság és egy speciális fellebbviteli közigazgatási bíróság létrehozását. Ezek a bíróságok a Körzeti Közigazgatási Bíróság feladatait fogják ellátni.
Ukrajna Legfelsőbb Bírói Képesítési Bizottságának egy hónapon belül ki kell hirdetnie a bírói pozíciók betöltésére irányuló pályázatot a törvény hatályba lépését követően.
Jack Smith különleges ügyész indítványt nyújtott be, hogy ejtsék az összes szövetségi vádat Donald Trump volt elnök ellen. A vádak többek között a titkos dokumentumok kezelésével és a 2020-as elnökválasztás eredményének megváltoztatására tett kísérletekkel voltak kapcsolatosak – írta meg a Cnbc.
Trump ellen 2023 júniusában emeltek először vádat egy miami szövetségi bíróságon 37 bűncselekmény miatt. Ezek között szerepelt nemzetvédelmi információk szándékos visszatartása és az igazságszolgáltatás akadályozása. Augusztusban további négy vádpontban emeltek ellene vádat a 2020-as választási eredmények megfordítására tett kísérlete miatt.
Az ügyet hónapokra felfüggesztették, miután Trump jogi csapata azzal érvelt, hogy egy volt elnök nem vonható felelősségre a hivatali ideje alatt elkövetett tetteiért. Trump mindvégig tagadta bűnösségét és politikai indíttatásúnak nevezte az eljárást.
Trump mostani győzelme az igazságügyi minisztérium álláspontja alapján azt jelenti, hogy hivatalban lévő elnök ellen nem lehet vádat emelni.
Ez a tilalom kategorikus, és nem függ a vád tárgyát képező bűncselekmények súlyosságától – írta Smith irodája a beadványban. Hozzátették: „A kormány álláspontja a vádlott elleni vádemelés érdemi része tekintetében nem változott. A körülmények azonban igen.”
Az igazságügyi minisztérium irányelve szerint a kongresszusnak jogában áll felelősségre vonni egy elnököt, ha bűncselekményt követ el. Ennek célja, hogy a hivatalban lévő elnökök anélkül végezhessék feladatukat, hogy jogi ügyek akadályoznák őket.
Smith és csapata várhatóan lemond, mielőtt Trump hivatalba lép.
A különleges ügyészi szabályzat előírja, hogy Smithnek jelentést kell benyújtania a főügyésznek, amelyben megmagyarázza a váddal kapcsolatos döntést.
A legfelsőbb bíróság konzervatív bírái júliusi döntésükben átfogó új mentelmi jogot adtak az elnöknek a büntetőeljárás alól. A liberális bírák különvéleményükben azzal érveltek, hogy a döntés felhatalmazza az elnököket arra, hogy jogi következmények nélkül rendeljenek el szövetségi büntetőjogi vizsgálatokat riválisaik ellen.
Trump szóvivője, Steven Cheung közleményében üdvözölte a döntést: „Az igazságügyi minisztérium mai döntése véget vet a Trump elnök elleni alkotmányellenes szövetségi ügyeknek, és jelentős győzelem a jogállamiság számára.”
I had a fruitful meeting today with Prime Minister @CiolacuMarcel in Budapest. We also took another important step towards the Schengen-membership of 🇷🇴 and 🇧🇬. And at the end of our lunch, we even got a phone call from President @realDonaldTrump. 😎 pic.twitter.com/q57Zu6rlg3
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
Megkezdődött hétfőn a párizsi büntetőbíróságon a Nemzeti Tömörülés (RN), annak vezéralakja, Marine Le Pen és 24 párttársának pere, akiket azzal gyanúsítanak, hogy 2005 és 2017 között 6,8 millió euró európai parlamenti juttatást törvénytelenül nemzeti pártcélokra használtak.
Az ügy, amelyben Franciaország legnagyobb ellenzéki pártja érintett, 2015-ben az Európai Parlament elnökségének jelentésével kezdődött, és a francia párt parlamenti asszisztenseivel kötött szerződéssel kapcsolatos.
A párizsi ügyészség szerint a Nemzeti Tömörülés által alkalmazott EP-asszisztensek közül többen soha nem jártak az Európai Parlamentben, s a vádirat szerint közvetlenül a pártnak dolgoztak Franciaországban, amit az európai szabályozás tilt.
A bíróságon a Nemzeti Front (FN, a Nemzeti Tömörülés korábbi neve) kilenc volt EP-képviselőjének kell felelnie, köztük Marine Le Pen volt pártelnöknek, jelenlegi nemzetgyűlési frakcióvezetőnek és volt élettársának, Louis Aliot-nak, a párt alelnökének. Ezenkívül 12 volt parlamenti asszisztenst és a párt négy volt alkalmazottját is meggyanúsították a perben, amely november 27-ig tart.
A vádlottakat közpénzek hűtlen kezelésével, illetve ebben a bűncselekményben való bűnrészességgel vádolják, ami tíz év börtönbüntetéssel és egymillió eurós pénzbüntetéssel sújtható, valamint mellékbüntetésként a politikai választásoktól tízéves eltiltás is kiszabható, ami akár meg is akadályozhatja Marine Le Pen 2027-es elnöki ambícióit.
„Nincs ok arra, hogy eltiltsák őt a választásoktól, hiszen Francois Bayrou-t, akit ugyanezen bűncselekmények miatt vontak felelősségre, és aki szintén egy politikai párt (a centrista MoDem) elnöke, felmentették. Ami az egyik politikusra vonatkozik, annak a másikra is vonatkoznia kell” – mondta hétfőn Sébastien Chenu RN-es képviselő az RTL rádióban. Az ellenzéki politikus szerint Marine Le Pen a perben „számos új elemet” fog bemutatni.
Februárban a párizsi büntetőbíróság Emmanuel Macron francia államfő egyik legfőbb szövetségesét, a centrista Demokrata Mozgalmat (Modem) vezető Francois Bayrou-t felmentette, akinek tíz párttársával kellett felelnie pártjuk európai parlamenti fiktív asszisztensi állásainak ügyében. A vádlottak közül viszont nyolcat felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek.
A bíróság azt vizsgálta, hogy a centrista pártnak az EP büdzséjéből 2005 és 2017 közötti időszakban fizetett európai parlamenti asszisztensei valójában milyen munkát végeztek a centrista pártnál, illetve az európai pénzeket a párt Párizsban dolgozó munkatársainak kifizetésére használták-e fel. A nem legálisan felhasznált európai parlamenti összeget 1,4 millió euróra becsülte a francia igazságszolgáltatás. Az ügyészség gyanúja szerint Bayrou pártelnök volt a centrista párt feltételezett illegális finanszírozásának a felelőse, ő azonban tagadta, hogy bármilyen rendszerszerű csalás történt volna az uniós pénzekkel, a bíróság álláspontja szerint pedig nem volt bizonyítható, hogy a pártelnök tudott az uniós pénzek törvénytelen felhasználásáról.
A párizsi ügyészség szerint a Nemzeti Tömörülés esetében „valódi rendszert vezettek be, amelyen keresztül a Nemzeti Front működési költségeinek egy részét az Európai Parlamenttel fizettették ki, oly módon, hogy az uniós testület fedezte a párt egyre több alkalmazottjának béreit”.
Az ügyészség szerint ez a „rendszer” – amelyet az FN alapítója, Jean-Marie Le Pen, majd a pártvezetés megöröklése után a lánya, Marine Le Pen hagyott jóvá –, felgyorsult, amikor 2014-ben 23 FN-es képviselő került az Európai Parlamentbe, szemben a korábbi hárommal.
A 96 éves Jean-Marie Le Pennek egészségügyi okokból nem kell megjelennie a bíróságon.
A vádlottak többsége tagadja a vádakat, és azt állítja, hogy a parlamenti asszisztensek munkáját „összevonták”. Az RN a kezdetektől politikai eljárásnak minősíti a párt elleni támadásokat.
Franciaországban hasonló eljárás folyik egy harmadik parlamenti párt, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország ellen is.
[type] => post
[excerpt] => Megkezdődött hétfőn a párizsi büntetőbíróságon a Nemzeti Tömörülés (RN), annak vezéralakja, Marine Le Pen és 24 párttársának pere, akiket azzal gyanúsítanak, hogy 2005 és 2017 között 6,8 millió euró európai parlamenti juttatást törvénytelenül nemz...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1727778180
[modified] => 1727748944
)
[title] => Megkezdődött Marine Le Pen és párttársainak pere
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=128248&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 128248
[uk] => 128200
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 128201
[image] => Array
(
[id] => 128201
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1727695815-3124-large.webp
[original_lng] => 18058
[original_w] => 768
[original_h] => 432
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1727695815-3124-large-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1727695815-3124-large-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1727695815-3124-large.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1727695815-3124-large.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1727695815-3124-large.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1727695815-3124-large.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1727695815-3124-large.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1727738145:12
[_thumbnail_id] => 128201
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2265
[_oembed_265049ae099420ee8502b0be93b724b4] =>
Elon Musk wants Google and Microsoft to look bad for supporting Kamala Harris. What is the contribution of X to Trump? It could be 100 times the two are offering! pic.twitter.com/xoBgOqJTSm
— CAMPAIGN AGAINST ILLICIT TRADE & FAKE PRODUCTS (@caitfap) September 24, 2024
Azzal vádolják a republikánusok jelenlegi elnökjelöltjét, hogy a hallgatási pénzt, amelyet a 2016-os elnökválasztás előtt fizetett Stormy Daniels egykori felnőttfilmesnek, jogi kifizetésként könyvelte el közvetítőjének és meghamisította üzleti feljegyzéseit. Erre azért volt szükség, hogy eltitkolja intim kapcsolatát Danielsszel.
Nem halasztották el Donald Trump tárgyalását, így az hétfőn megkezdődik, és ezzel ő lesz az első volt amerikai elnök, aki büntetőügyben áll bíróság elé. Azzal vádolják, hogy meghamisította üzleti feljegyzéseit, hogy leplezze a Stormy Daniels egykori felnőttfilm-sztárnak nem sokkal a 2016-os választások előtt kifizetett hallgatási pénzt.
A 77 éves Trumpra legfeljebb négy év börtön vár, ha elítélik, de elkerülheti a börtönbüntetést, és helyette pénzbírságot kaphat. Trump ártatlannak vallotta magát.
Trump történelmi jelentőségű tárgyalása az elnökválasztási kampánya hátterében zajlik, és végső soron azt eredményezheti, hogy a republikánusok várható jelöltje hónapokkal azelőtt, hogy a szavazók novemberben az urnákhoz járulnának, elítélt bűnözővé válhat.
Ez példátlan, semmi ehhez fogható nem volt még – mondta Alex Keyssar, a Harvard Egyetem Kennedy Schooljának történész- és közpolitikai professzora a BBC-nek.
A tárgyalás, amely hétfőn kezdődik az esküdtek kiválasztásával, várhatóan hat-nyolc hétig fog tartani, és Trumpnak a korábbi fixerének (intéző – a szerk.), Michael Cohennek fizetett pénzek körül fog összpontosulni. Az 57 éves Cohen azt állítja, hogy arra utasították, hogy fizessen Danielsnek 130 ezer dollárt (csaknem 48 millió forint), cserébe azért, hogy hallgasson a Trumppal való állítólagos viszonyáról, amit az ügyészek a 2016-os választások „jogellenes befolyásolására” tett kísérletnek minősítettek.
A hallgatási pénz kifizetése nem törvénytelen
Bár a hallgatási pénz fizetése nem törvénytelen, a manhattani kerületi ügyészség azonban azt állítja, hogy Trump bűncselekményt követett el azzal, hogy a Cohennek kifizetett pénzt jogtalanul jogi költségként könyvelte el. Összesen 34 rendbeli, első fokon elkövetett üzleti feljegyzések meghamisításával vádolják. Az ítélethozatalhoz mind a 12 esküdtnek egyet kell értenie abban, hogy Trump bűnös vagy ártatlan egy adott vádpontban.
A manhattani tárgyaláson várhatóan az ügy középpontjában álló szereplők, köztük Cohen, Daniels és Trump személyes ügyvédje – aki részben a botrány miatt került börtönbe – fognak tanúvallomást tenni. A szakértők véleménye megoszlik a vád erősségét illetően, amely az üzleti feljegyzések meghamisításával kapcsolatos bűncselekmények vádjának újszerű, jogi megközelítését foglalja magában.
Trump több sikertelen kísérletet tett az esküdtszéki tárgyalás elhalasztására és áthelyezésére Manhattanből, ahol túlnyomórészt demokraták ülnek.
Az üggyel kapcsolatos heves megjegyzései, amelyeket többször is politikai indíttatásúnak minősített, arra késztették a bírót, hogy hallgatási kötelezettséget rendeljen el, amely megtiltja neki, hogy nyilvánosan nyilatkozzon az üggyel kapcsolatban álló személyekről, beleértve a tanúkat is.
A végzést azután hosszabbították meg, hogy Trump online támadta a bíró lányát és „veszett Trump-gyűlölőnek” nevezte őt. A Trump-kampány szerint a hallgatási kötelezettség alkotmányellenes volt, és sértette a szólásszabadsághoz való jogát.
Ha ezt megússza Trump, akkor sem lélegezhet fel
Ez a büntetőügy csak egy a négy közül, amelyekkel Donald Trumpnak idén szembe kell néznie. De ez lehet az egyetlen per, amelyre a Joe Biden elnökkel való 2024-es választási visszavágója előtt kerül sor.
Mivel első ízben elkövetett bűncselekményről van szó, szakértők szerint még ha Trumpot el is ítélik, nem valószínű, hogy börtönbe kerül.
Még ha így is lenne, az amerikai törvények szerint akkor is betölthetné az elnöki tisztséget.
„De az elítélése az első alkalom lenne, hogy egy bűnöző a nagyobb pártok jelöltjeként indul az elnökválasztáson” – mondta Keyssar. „Ami figyelemre méltó ebben az egészben, hogy úgy tűnik, hogy ez nem zavarja a választók jelentős részét” – tette hozzá Keyssar, megjegyezve, hogy Trump népszerűsége nem szenvedett csorbát a büntetőjogi vádak miatt.
A lehetséges bírósági dráma azonban a hírciklus középpontjába helyezi őt, alig néhány hónappal a választások előtt. „És ez a fokozott figyelem azt jelenti, hogy a bíróságról érkező bármilyen apró hír – jó vagy rossz Trump számára – szerepet játszhat a volt és a jelenlegi elnök közötti versenyben” – mondta Hans Noel, a Georgetown Egyetem kormányprofesszora. „Arra számítok, hogy ez egy nagyon szoros választás lesz” – mondta végül.
[type] => post
[excerpt] => Azzal vádolják a republikánusok jelenlegi elnökjelöltjét, hogy a hallgatási pénzt, amelyet a 2016-os elnökválasztás előtt fizetett Stormy Daniels egykori felnőttfilmesnek, jogi kifizetésként könyvelte el közvetítőjének és meghamisította üzleti fel...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1713181440
[modified] => 1713175884
)
[title] => Donald Trump lett az első amerikai exelnök, aki büntetőügyben áll bíróság elé
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=109816&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 109816
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 109817
[image] => Array
(
[id] => 109817
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/trump-birosag.jpg
[original_lng] => 121704
[original_w] => 727
[original_h] => 485
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/trump-birosag-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/trump-birosag-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/trump-birosag.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/trump-birosag.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/trump-birosag.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/trump-birosag.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/trump-birosag.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1713165084:12
[_thumbnail_id] => 109817
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1907
[_oembed_2caf8257062d765daf1df27deb082085] =>
🇺🇸🇺🇦Donald Trump says he will put an end to the United States funding Ukraine's war against Russia.
🤣"I think Zelensky is maybe the greatest salesman of any politician that's ever lived. Every time he comes to our country, he walks away with $60 billion." pic.twitter.com/Iip8V4cwCz
In a phone call with CNN minutes after Biden announced his exit from the 2024 race, former President Trump responded, “He is the worst president in the history of our country. He goes down as the single worst president by far in the history of our country.” While it's unclear who…
A területi toborzási és szociális támogatási központban való megjelenés elmulasztása miatt kiszabott bírság emeléséről a bíróság dönthet, a megfelelő törvénytervezetet már a tárgyalja a parlament – közölte szombaton Roman Kosztenko, a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának titkárára az ukrán televízió maratoni háborús adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a bizottsági titkár elmondta: „Ilyen döntést a bíróság hozhat. Ez a törvénytervezet jelenleg a rendészeti bizottság előtt van. A fő törvénytervezettel párhuzamosan terjesztették elő – ezek a közigazgatási törvénykönyv módosításai. Most a rendészeti bizottság fogja vizsgálni ezeket a normákat És akkor majd kiderül, milyen normákkal és cikkekkel kerül majd az ülésterembe.”
„A Legfelső Tanács azon dolgozik, hogy párhuzamosan tárgyalja a mozgósításról szóló törvényjavaslatot és más kapcsolódó törvényjavaslatokat” – emlékeztetett Roman Kosztenko.
