Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter állítólag sértően nyilatkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről, és azt tanácsolta Donald Trumpnak, hogy ne hívja meg a Fehér Házba. Ez áll a Regime Change (Rendszerváltás) című könyvben, amelyet a The New York Times újságírói készítenek elő a megjelenésre – írta a The Guardian.
A szerzők azt állítják, hogy Bessent Zelenszkijt sértő szavakkal illette, és „nehéz beszélgetőtársnak” jellemezte beszélgetések során.
„Scott Bessent, az Egyesült Államok pénzügyminisztere azt tanácsolta Donald Trumpnak, hogy ne fogadja Volodimir Zelenszkijt az Ovális Irodában, az ukrán elnököt »kis gazembernek«, »különleges igényű gyereknek« és »kokainozott Mr. Beannek« nevezve” – áll a könyv szövegében.
A pénzügyminiszter követelte, hogy Zelenszkijt ne engedjék be a Fehér Házba, amíg alá nem írja az Egyesült Államok által kidolgozott az ásványkincsekről szóló gazdasági megállapodást. Egy nappal korábban Bessent Kijevbe látogatott, ahol a tárgyalások 45 perces heves vitává fajultak közte és az ukrán elnök között. Később az ukrán fél megállapodáshoz benyújtott módosításait J. D. Vance alelnök felesége, Usha bírálta, „szörnyűnek” nevezve a dokumentumot.
Az elnökök találkozója, amelyre ennek ellenére 2025. február 28-án sor került, kudarccal végződött. Trump és Vance bírálták Zelenszkijt, amiért nem viselt hivatalos öltönyt, és „hálátlan” volt az amerikai segélyeket illetően, mivel Zelenszkij kitartóan követelte a biztonsági garanciákat. Ezt követően Bessent nyilvánosan azzal vádolta Zelenszkijt, hogy „tiszteletlen az amerikai néppel” és diplomáciai baklövéseket követett el.
Az anyagban a Trump csapatán belüli belső vitákra vonatkozó állításokat is tartalmaz. Bessent maga is, kollégáival folytatott beszélgetéseiben Donald Trumpot korábbi főnökéhez, a híres milliárdoshoz és a Demokrata Párt adományozójához, George Soroshoz hasonlította, kijelentve, hogy „ugyanahhoz a fajhoz tartozó állatok”.
A kínai külügyminisztérium cáfolta a Financial Times azon értesülését, miszerint Hszi Csin-ping kínai vezető Donald Trump elnökkel folytatott tárgyalásai során kritizálta Vlagyimir Putyin orosz vezető ukrajnai lépéseit – nyilatkozta Guo Jiakun, a kínai külügyminisztérium szóvivője, számolt be az Ukrinform.
„Az Önök által közölt információk ellentmondanak a tényeknek és egyértelmű fikció”, mondta Guo, kommentálva Hszi kijelentéseit.
A külügyminisztérium szóvivője hozzátette, hogy Kína álláspontja Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatban következetes. Elmondása szerint a párbeszéd és a tárgyalások „az egyetlen járható útja a válságból való kilábalásnak”.
🇷🇺🇨🇳 At the invitation of President of the People’s Republic of China Xi Jinping, President Vladimir Putin will pay an official visit to China on May 19-20
The AURUS vehicles of President Vladimir PUTIN’s motorcade have arrived in BEIJING.
Tomorrow marks a historic visit by the Russian president, during which XI JINPING and PUTIN are expected to adopt a joint declaration on building a multipolar world and a new type of… pic.twitter.com/kYDwD4thU5
❗️PUTIN'S STATE VISIT TO CHINA || Russian President Vladimir Putin arrived at Bejing's Great Hall of the People. Chinese President Xi Jinping congratulated "his great friend" on the new presidential term. Xi's first state visit of the new term was also to Moscow in March 2023. pic.twitter.com/myHBNCdHoy
— Bloomberg Whistleblower (@bloombergblower) May 16, 2024
Donald Trump amerikai elnök a Truth Social nevű platformján ismét megtámadta Merz német kancellárt.
Trump azt írta: „A német kancellárnak több időt kellene töltenie az Oroszország és Ukrajna közötti háború befejezésével (ahol az eddig teljesen hatástalan volt!), és megtépázott országának rendbetételével, különösen a bevándorlás és az energia területén, és kevesebb időt kellene beavatkoznia azok ügyeibe, akik felszámolják az iráni nukleáris fenyegetést, és így biztonságosabbá teszik a világot, beleértve Németországot is!”
Az iráni háború egyre jobban feszül a német–amerikai kapcsolatokban. Friedrich Merz pénzügyminiszter azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy hagyja magát Irántól megalázni, és kedden az első személyes támadást kapta Donald Trump amerikai elnöktől, amilyet még soha nem láttak: „Fogalma sincs, miről beszél!” – írta Trump a pénzügyminiszterről a Truth Social nevű platformján.
„Nem csoda, hogy Németország ilyen rosszul teljesít, mind gazdaságilag, mind egyébként” – idézi az amerikai elnök szavait a focus.de.
Je viens de m’entretenir avec le Président iranien Massoud Pezeshkian.
J’ai marqué ma vive préoccupation sur l'escalade en cours, et condamné les frappes injustifiées contre les infrastructures civiles émiriennes et plusieurs navires.
“We have mutually agreed that, while the Blockade will remain in full force and effect, Project Freedom (The Movement of Ships through the Strait of Hormuz) will be paused for a short period of time to see whether or not the Agreement can be finalized and signed…” - President… pic.twitter.com/R9SlC4w68g
Észt politikusok kijelentették, hogy Volodimir Zelenszkij elnök állítása Oroszország felkészüléséről a balti országok elleni támadásra, nem felelnek meg a valóságnak, és nehezítik a szövetségesek közötti együttműködést – számolt be hétfőn az Ukrajinszka Pravda hírportál az ERR észt médiumra hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij egy vasárnapi televíziós interjúban azt állította, hogy Oroszország nem azért blokkolja az internetet, hogy elnyomja a kormányt ért kritikákat, hanem hogy megakadályozza az elégedetlenséget, amelyet egy tervezett nagyszabású mozgósítás okozhat. Az ukrán elnök szerint a mozgósítás célja egy hatalmas támadás Ukrajna vagy a balti államok ellen.
Zelenszkij kétségét fejezte ki, amikor arról kérdezték, hogy a NATO életbe lépteti-e az 5. cikkelyt a kollektív védelemről a balti államok elleni támadás esetén. Margus Tsahkna észt külügyminiszter az ERR-nek elmondta, hogy Ukrajna a 2022-es totális háború kezdete óta többször is jelezte, hogy lehet, hogy nem ők lesznek az egyetlenek, akiket Oroszország megtámad. Sőt, a balti államokat is kifejezetten említette.
Tsahkna szerint egy szövetséges ilyen kijelentései semmilyen módon nem használnak az együttműködésnek. Mint hozzátette, Zelenszkij szavaiban semmi igazság nincs. „Az ilyen kijelentések semmiképp nem felelnek meg a hírszerzési információinknak és fenyegetettség-értékelésünknek. Nem látjuk, hogy Oroszország csapatokat összpontosítana, vagy bármilyen módon katonailag felkészülne a NATO vagy a balti országok elleni támadásra – épp ellenkezőleg. Oroszország nincs túl erős pozícióban az ukrán fronton, valamint gazdaságilag sem” – jegyezte meg.
A miniszter szerint szó sincs a NATO 5. cikkelyének megsértéséről. „Természetesen nem erősíti az a tény, hogy Trump amerikai elnök kritikusan viszonyul az európai szövetségesekhez a NATO kontextusában. De ez nem jelenti azt, hogy a NATO nem tud reagálni. A NATO mindenképpen reagálni fog, ha egyik vagy másik tagállamot megtámadnak, ebben nincs kétség” – mondta Margus Tsahkna, hangsúlyozva, hogy Észtország a szövetségen kívül saját védelmi képességekkel is rendelkezik.
Ukrajna régiói, városai és közösségei számára jóváhagyták a következő fűtési szezonra való felkészülésre vonatkozó terveket, de Kijev és számos régió azonban késésben van – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij elnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő emlékeztetett arra, hogy minden régió és város jóváhagyott ellenállóképességi tervet. Ez a dokumentum meghatározza, hogy milyen feladatokat kell elvégezni annak érdekében, hogy az ukránoknak télen – bármilyen fenyegetés ellenére is – legyen fűtésük és áramellátásuk.
„Az összes város és közösség ellenállóképességét szolgáló tervek végrehajtásának határideje ez év szeptember 1. Ennek megfelelően szigorú ütemterv vonatkozik a szerződések megkötésére és a munkálatok elvégzésére, amelyet minden regionális és helyi önkormányzatnak végre kell hajtania. Sajnos a mai napig nem minden régió dolgozik úgy, ahogy kellene az emberek védelme érdekében” – jegyezte meg az elnök.
Zelenszkij megjegyezte, hogy a Julija Szviridenko miniszterelnök és kormánytisztviselők részvételével zajló régiókiválasztáson külön figyelmet fordítottak Donyeck, Csernyihiv, Lemberg, Poltava és Kirovohrad megyékre, Zaporizzsjára, Herszonra és Kijevre. „A főváros egyértelműen nem érti, hogy a következő télen a város minden kerülete számára elegendő tartalék áram- és hőellátást kell biztosítani” – hangsúlyozta.
Az elnök hozzátette, hogy Lemberg megyében számos energialétesítménnyel vannak problémák, és hangsúlyozta annak szükségességét, hogy meghatározzák, pontosan ki legyen a felelős az állami feladat időben történő végrehajtásáért. Az ukrán fegyveres erők légierő-parancsnokának a védelmi miniszterrel együtt kell működnie Herszon, Zaporizzsja, Csernyihiv és Harkiv megyék vezetőivel az elfogó drónok további biztosításán és a legénység kiképzésén – szólított fel Volodimir Zelenszkij.
Friedrich Merz német kancellár és Luiz Inácio Lula da Silva vasárnap Hannoverben megnyitotta a világ egyik vezető ipari szakvásárát, a Hannover Messét, Merz az ezt követő megbeszélésen a két ország gazdasági és politikai kapcsolatainak elmélyítését sürgette.
A kancellár katonai tiszteletadással fogadta a brazil államfőt a hannoveri Herrenhausen kastélyban, ahol négyszemközti tárgyalást folytattak, majd üzleti vezetőkkel közös vacsorán vettek részt. Merz kiemelte az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás jelentőségét, amely várhatóan május 1-jétől ideiglenesen hatályba lép. Az egyezmény több mint 700 millió embert tömörítő piacot hoz létre Brazília, Argentína, Paraguay és Uruguay részvételével.
A német kancellár hangsúlyozta: Brazília kulcsfontosságú partner egy gyorsan változó globális környezetben, és a két ország közös érdeke a szabályokon alapuló nemzetközi rend fenntartása.
Beszédében Lula élesen bírálta az Egyesült Államokat az iráni konfliktus miatt, amelyet „őrültségnek” nevezett. Úgy fogalmazott: elfogadhatatlan, hogy a világban nagyszabású háborúk zajlanak, miközben emberek milliárdjai éheznek és élnek alapvető infrastruktúra nélkül. Hozzátette: a globális katonai kiadások elérték a 2,7 ezer milliárd dollárt.
Lula a Der Spiegelnek adott interjújában bírálta Donald Trump politikáját, kijelentve: „Trumpot nem a világ császárának választották meg”, és nem fenyegethet folyamatosan más országokat háborúval.
A brazil elnök kiemelte a megújuló energia szerepét is, rámutatva, hogy Brazília villamosenergia-termelésének mintegy 92 százaléka megújuló forrásból származik, ami hozzájárulhat az európai ipar dekarbonizációjához és az energiaköltségek csökkentéséhez.
Hétfőn a két ország 15 miniszter részvételével kormányközi konzultációkat tart Hannoverben, ahol a kereskedelem, a nyersanyagok, a védelem, a digitalizáció, a kutatás és a klímavédelem kérdései kerülnek napirendre. Várhatóan szó esik az Egyesült Államok Iránnal kapcsolatos lépéseiről, valamint Latin-Amerika – így Venezuela és Kuba – helyzetéről is.
A Hannover Messe hétfőn nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt, több mint 3000 kiállító részvételével az ipar, az energetika, valamint a digitális és villamosipari szektorokból. A rendezvény tavaly mintegy 127 ezer látogatót vonzott.
[type] => post
[excerpt] => Friedrich Merz német kancellár és Luiz Inácio Lula da Silva vasárnap Hannoverben megnyitotta a világ egyik vezető ipari szakvásárát, a Hannover Messét, Merz az ezt követő megbeszélésen a két ország gazdasági és politikai kapcsolatainak elmélyítésé...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1776696900
[modified] => 1776682846
)
[title] => Brazil elnök: Trumpot nem a világ császárának választották meg, és nem fenyegethet folyamatosan más országokat háborúval
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=184051&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 184051
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 184052
[image] => Array
(
[id] => 184052
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/silvaa.png
[original_lng] => 1499975
[original_w] => 1315
[original_h] => 822
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/silvaa-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/silvaa-300x188.png
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/silvaa-768x480.png
[width] => 768
[height] => 480
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/silvaa-1024x640.png
[width] => 1024
[height] => 640
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/silvaa.png
[width] => 1315
[height] => 822
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/silvaa.png
[width] => 1315
[height] => 822
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/silvaa.png
[width] => 1315
[height] => 822
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1776672054:12
[_thumbnail_id] => 184052
[_edit_last] => 12
[views_count] => 417
[_algolia_sync] => 878240362001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 10911
[1] => 783
[2] => 291373
[3] => 133162
)
[tags_name] => Array
(
[0] => bírálat
[1] => Donald Trump
[2] => háborúk
[3] => Luiz Inácio Lula da Silva
)
)
[6] => Array
(
[id] => 184059
[content] =>
Az Egyesült Államokban vezető demokrata szenátorok bírálták Donald Trump elnök kormányát az orosz olajra kivetett szankciók enyhítése miatt – számolt be a Jevropejszka Pravda a The Guardianra hivatkozva.
Egy közös nyilatkozatban vezető demokrata szenátorok, köztük Chuck Schumer, Elizabeth Warren és Jeanne Shaheen elítélték ezt a „180 fokos fordulatot”, és „szégyenletesnek” nevezték.
„Ezen a héten Putyin eddigi legnagyobb légicsapását indította Ukrajna ellen, 18 ember halálát okozva, a kormányzat válasza pedig a Kreml elleni szankciók ismételt enyhítése. Milyen üzenete van egy ilyen lépésnek?” – mondták a szenátorok egy nyilatkozatban.
Hangsúlyozták, hogy a Kreml ura volt az, aki a legtöbbet profitált Trump iráni háborújából.
„Trump elnök véget kell, vessen annak, hogy Putyin bolondját játssza vele, és további szankciókat kell bevezetnie Putyinnal szemben, aki egyértelműen nem érez elég nyomást az USA elnöke részéről” – áll a közleményben.
Trumpnak nincs joga „reggel felébredni és egy országot fenyegetni” – jelentette ki Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök az El País című napilapnak adott, csütörtökön megjelent interjúban.
Luiz Inácio Lula da Silva szerint az amerikai elnök abból a feltételezésből indul ki, hogy országa gazdasági, katonai és technológiai hatalma határozza meg a játékszabályokat.
„Amikor úgy döntött, hogy megtámadja Iránt, nem tudom, hogy tudatában volt-e annak, hogy az üzemanyag ára emelkedni fog, és hogy ezt az emberek fogják megfizetni” – jegyezte meg.
Mint mondta, egy államfőnek tiszteletben kell tartania más országok szuverenitását, és létfontosságú, hogy a hatalmon lévők nagyobb felelősséget vállaljanak a béke fenntartásáért.
A brazil elnök nagyon aggasztónak nevezte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa, amelyet a béke fenntartására hoztak létre, háborút folytat. „Olyan, mintha a világ egy sodródó hajó lenne, amelynek nincs intézménye, amely irányítaná a nemzetek civilizált viselkedését. Nagyon, nagyon kényes helyzettel nézünk szembe: a második világháború óta soha nem volt ennyi egyidejű konfliktus” – mondta.
Hozzátette: csak tavaly 2,7 billió dollárt költöttek háborúkra. Ennek a feléből véget lehetnek vetni az írástudatlanságnak, a globális energiaválságnak és 630 millió ember éhezésének.
Lula da Silva megismételte az ENSZ Biztonsági Tanács reformjára vonatkozó javaslatát a tanács öt állandó tagja vétójogának megszüntetésével és több afrikai és latin-amerikai ország bevonásával.
„Itt az ideje újradefiniálni az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy hitelességet adjunk neki, különben Trumpnak igaza lesz” – jelentette ki utalva arra, hogy az amerikai elnök szerint a második világháborúból örökölt nemzetközi rendszer már nem működik.
A brazil elnök egyebek mellett beszélt a szabad választások szükségességéről Venezuelában, de Washington beavatkozása nélkül. „Nem lehetséges, hogy az Egyesült Államok azt higgye, hogy képes irányítani Venezuelát. Ez nem normális, ennek nincs helye egy demokráciában” – hangsúlyozta.
Az idén októberi brazil választásokon negyedik elnöki ciklusáért induló Lula Da Silva pénteken Spanyolországba látogat, ahol találkozik Pedro Sánchez miniszterelnökkel, és Barcelonában részt vesz a progresszív vezetők fórumán mások mellett Claudia Sheinbaum mexikói, Gustavo Petro kolumbiai és Yamandú Orsi uruguayi elnökkel együtt.
We firmly reject the recent unilateral coercive measures adopted by the #UnitedStates government. These actions demonstrate an intention to impose, once again, collective punishment on the Cuban people.
“We have mutually agreed that, while the Blockade will remain in full force and effect, Project Freedom (The Movement of Ships through the Strait of Hormuz) will be paused for a short period of time to see whether or not the Agreement can be finalized and signed…” - President… pic.twitter.com/R9SlC4w68g
Boris Pistorius német védelmi miniszter bírálta Donald Trump amerikai elnököt Vlagyimir Putyin orosz diktátorhoz és Oroszország ukrajnai háborújához való hozzáállása miatt – írta a Bloomberg.
Pistorius véleménye, hogy Trump negatívan befolyásolta a harcok befejezésére irányuló erőfeszítéseket azzal, hogy rossz jeleket küldött.
„Sajnos az amerikai elnök befolyásolta a háború lefolyását és Putyin önbizalmát, amikor leterítette a vörös szőnyeget és barátként üdvözölte őt Alaszkában, miközben teljesen megvonta Ukrajna katonai támogatását” – mondta Pistorius a Deutschlandfunk rádió adásában.
Boris Pistorius német védelmi miniszter azt feltételezi, hogy Trump egy korai taktikai hibát követett el a béketárgyalások során, amikor kizárta Ukrajna NATO-csatlakozását.
Pistorius ígéretet tett, hogy fenntartja Berlin katonai és pénzügyi támogatását Ukrajnának, annak ellenére, hogy az orosz invázió „felőrlő háborúvá” változott…
„Szinte semmilyen jelentős előrelépés nincs a csatatéren. De, ami sokkal rosszabb, hogy miközben Putyin úgy tesz, mintha tárgyalna, terrorháború folyik az ukrán civilek ellen. Ezért olyan fontos, hogy ne gyengítsük az Ukrajna iránti támogatásunkat. És ha megnézzük az orosz gazdaság állapotát, itt az ideje, hogy kitartsunk a kitűzött úton” – jegyezte meg Pistorius.
[type] => post
[excerpt] => Boris Pistorius német védelmi miniszter bírálta Donald Trump amerikai elnököt Vlagyimir Putyin orosz diktátorhoz és Oroszország ukrajnai háborújához való hozzáállása miatt – írta a Bloomberg.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1772023620
[modified] => 1772005892
)
[title] => A német védelmi miniszter bírálta Trumpot a Putyinhoz és Oroszország ukrajnai háborújához való hozzáállása miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=179182&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 179182
[uk] => 179082
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 179083
[image] => Array
(
[id] => 179083
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-181.png
[original_lng] => 242719
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-181-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-181-300x189.png
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-181.png
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-181.png
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-181.png
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-181.png
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-181.png
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1771998697:12
[_thumbnail_id] => 179083
[_edit_last] => 12
[views_count] => 796
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 718075298001
[_oembed_0beeea1e9117bf26bc1964bbf53fcfda] =>
Ukrajnának folyamatosan meg kell győznie az Egyesült Államokat arról, hogy a frontvonalban uralkodó helyzetnek semmi köze az orosz kitalációkhoz, de ez nagyon furcsa, mert az Egyesült Államoknak saját hírszerzése, saját műholdjai vannak, és Ukrajna hírszerzési adatokat kap Washingtontól – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál
A jelentés szerint Zelenszkij megjegyezte, hogy rendkívül meglepődött az ukrajnai, az európai partnerek és az Egyesült Államok közötti eltérő képen. Ez általában azután történik, hogy az amerikaiak tárgyalnak az orosz hadsereggel. „Őszintén szólva, nem értem, hogy lehetséges ez, amikor minden fél hozzáfér műholdakhoz, és mi a partnereink műholdjairól kapunk információkat, és nem fordítva. És mindezzel együtt tájékoztatnunk kell, meg kell cáfolnunk a néha nagy ostobaságokat, mert teljesen másképp értelmezik, hogy mi történik a csatatéren” – panaszkodott.
Az elnök szerint ez a helyzet arra utal, hogy az oroszok keményebben dolgoznak információs partnereiknél, sikeresen terjesztve a hazugságaikat és kitalálásaikat, amelyek valóságnak tűnnek. A megoldás a hadsereg szorosabb együttműködése lehet az ő szintjükön. „Ezt folyamatosan hangsúlyozom a katonáinknak – minden nap együtt kell működniük az amerikaiakkal. Minden nap beszélniük, minden nap kommunikálniuk, minden nap tájékoztatniuk kell, minden nap valós információkat kell adniuk” – jegyezte meg, hozzátéve: „Mindenkinek valós információkkal kellene rendelkeznie.”
Zelenszkij azt mondta, hogy néha vannak olyan helyzetek, amikor Ukrajna és az Egyesült Államok ugyanazt a térképet mutatja egymásnak. De Ukrajna valós adatokra alapozva azt állítja, hogy az oroszok be vannak kerítve, az amerikaiak pedig orosz állításra alapozva azt, hogy az ukrán hadsereg állítólag be van kerítve. „Egyszerűen nem értem, hogy lehetséges ez. Ugyanaz a falu, és annyira másképp nézzük a dolgokat. Az egyetlen előny, hogy halljuk egymást, és az idő választ ad ezekre a kérdésekre. Az idő újra és újra megerősíti Amerikának és más partnereknek, hogy az orosz kijelentések nem igazak, és Ukrajna sokkal többre képes, mint azt bárki várta volna” – tette hozzá.
Az elnök felidézte Vlagyimir Putyin orosz diktátor és általában az oroszok Pokrovszkról és Kupjanszkról szóló kitalálásait is. Pokrovszkot az oroszok még nyáron „elfogták”, Kupjanszkot pedig Putyin szerint állítólag „körülvették”. A legmeglepőbb az, hogy az amerikaiak, akiknek hírszerzésük és műholdcsoportjuk van, ezután Ukrajnához fordulnak, és az orosz ostobaságok megerősítését követelik – tette hozzá. Ezért azt tanácsolta az amerikaiaknak, hogy a hírszerzési adatokra koncentráljanak, ne pedig arra, hogy „valaki valahol azt mondta”.
„Őszintén szólva, meglepődöm az ilyen kérdéseken. Mindenkinek valójában valós információkkal kellene rendelkeznie, különösen azoknak, akiknek erős műholdjaik, erős hírszerzésük, erős médiájuk van, és nem csak attól kellene vezéreltetniük magukat, hogy „valaki valahol mit mondott”, valaki mondott valamit valakinek, és így tovább” – összegezte Volodimir Zelenszkij.
